Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

2000 / 3.

4 TRIBUN »Hogy hajrá, hajrá Ferencváros!” Az egykori ferencvárosi klasszis, Kű Lajos és baráti köre immáron két esz­tendeje futballozik együtt. Ezt a csa­patot is joggal nevezhetnénk Fradi öregfiúknak, hiszen a társulat vezére mellett soraikban tudhatják dr. Feny­vesi Mátét, aztán egy másik Mátét, Máté Jánost - óh, az a liverpooli cso­dagól a 90. percben! -, vagy a szintén zöld-fehér színekben, csak más sport­ágban, a birkózásban sikert sikerre halmozó Komáromi Tibort is. De csat­lakozott hozzájuk Neményi Béla, a táncdalénekesből lett üzletember, s az olimpiai aranyvárományos bunyós, Erdei Zsolt, azaz „Madár" is. Az együttesnek még saját indulója is van, melyet egyik játékosunk, az olykor balhátvédként, olykor közép­pályásként pályára lépő Kiss Zoltán „Zéró" zenésített meg. Őt elsősorban nem a becsúszó szerelései, pontos tért ölelő indításai miatt ismerte meg a nagyközönség - civilben a '80-as évek egyik legnépszerűbb rockzenekara, a Karthágó basszusgitárosa.- De zenéltem a Scampolóban, a Koráiban és Komár Laciékkal a Sprint együttesben is - folytatja magától a sort.- És milyen sportmúlttal rendelke­zel?- Igazolt asztaliteniszezőként kezdtem, később tornásztam is, kézi­labdázóként pedig a serdülőváloga­tottságig is eljutottam. Balkezes va­gyok, kevesebb vetélytárssal kellett megküzdenem a posztomon. Amikor azonban választanom kellett a sport és a zene között, én a rock mellett döntöttem.- Mostanában is megpengeted a húrokat?- Jelenleg a zenekarommal, a KGB-vel és szólóban is fellépek, a koncerteken leginkább a nemrég megjelent "Lábnyomok a parton" cí­mű lemezemről és a Kisváros főcímze­néiből játszom, o sorozatnak hét éve én írom a dalokat. És emellett zenés műsort is vezetek a Magyar ATV-n, Csillagszem címmel.- Bőven okod hát elfoglaltságod. Mégis, hogyan csöppentél bele Kűék társasógóbo?- Nem titok, ezt a baráti kórt nem­zeti érzelmű emberek alkotják, a sztá­rok mellett vannak közöttünk politi­kusok is. A csapat mindenkit a segítő szándék vezérel. Gyakorta játszunk határon túli magyarlakta területeken, voltunk Kórogyon, Szentlászlón, Zentán, Kárpátalján és Szlovákiában is. Mindig viszünk magunkkal ajándé­kokat, az árvíz sújtotta kárpátaljai te­lepülésekre például három kamionnyi segélyárut szállítottunk ki.- A mérkőzések előtt a te gitárkísé­reteddel eléneklitek az indulótokat. Hogy született a dal?- Társulatunk jeles tagja, Horváth Lajos, Bertha Bulcsú-díjas író szövegét zenésítettem meg. Sajnos stúdióban egyelőre még nem rögzítettük, de ami késik, nem múlik.- Egyébként kijársz a Ferencváros meccseire?- Bevallom őszintén, a mai magyar futball történéseit nem követem. Az Európa-bajnokságot persze végignéz­tem, s nagyon sajnálom, hogy mi mes­sze vagyunk ettől a szinttől. És hogy nem vehettünk részt egy ilyen csodá­latos eseményen... Fradi-öregfiúk Kolozsvárott Hétfőn délután kedves vendégeket fogadtak a Magyarok Világszövetsége erdélyi társaságának kolozsvári székhelyén. Az Erdélybe látogatott bu­dapesti ferencvárosi labdarúgók tettek eleget az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós meghívásának. A legpatinásabb magyar futballklub öregfiú csapa­tának újságírókkal, rádiósokkal és művészekkel kiegészített gárdája hazautaztában szakította meg útját városunkba. Miután felkeresték régi testvérkapcsolatuk révén Kézdivásárhelyt és Székelykeresztúrt és részt vettek a csíksomlyói Máriabúcsún. A monostori temetőben megkoszorúzták a haj­dani legendás fradista jobbszélső, a Temesvárról Budapestre került volt Kinizsi-labdarúgó, az öt­szörös magyar és tízszeres romániai válogatott, Táncos-Tönzer Mihály sírját. A kolozsvári fogadá­son helyi Fradi-barát sportkedvelőkkel a ferencvá­rosi labdarúgók egykori itteni mérkőzéseit eleve­nítették fel, régi nagy csaták emlékét idézték fel, köztük az 1944-es kupadöntőt az Egyetemi Sport­parkban. A vendégek között volt Fenyvesi Máté dr., a ferencvárosiak volt 76-szoros válogatott bal­szélsője (civilben állatorvos), jelenleg a klub ügy­vezető elnöke, játékostársai közül Kű Lajos és Má­té János, a rádiósok közül Stiefner Gábor dr., a Va­sárnapi Újság munkatársa, no meg természetesen a hiányozhotatlan Nagy Béla, a ferencvárosiak fá­radhatatlan krónikása, számtalan zöld-fehér em­lékkönyv szerzője, s bizonyára eddig sok ismeret­len részlettel egészítette ki kedvenc csapata erdé­lyi vonatkozású adattárát. A vendégek búcsúzóul a Fradi-indulóval kedveskedtek vendéglátóiknak. Rövid, sokáig emlékezetes baráti találkozó volt, remélhetőleg a vendégek számára is. László Ferenc (Szabadság-Kolozsvár) 1. ) Jóra labda körbe-körbe A kárpátok gyűrűjében Kű Lajos a kapitányunk Soha nem kapitulálunk Hajrá! 2. ) A Zentai csata napján Nagy vigasság várt mireánk Nem volt abban senki hibás Hogy az egész csapat piás Hajrá! Refr.: Mögöttünk van sok falu és város Magyarország magával határos De bárhol jártunk nem volt soha káros Az, hogy hajrá, hajrá Ferencváros 3. ) Szentlászló és Kórógy népe Lelkünket hozta élénkbe Mi átadtuk ajándékunk Amit tiszta szívvel hoztunk Hajrá! 4. ) Az Erdélyi havasokban Ahol Mikes szobra ott van Meg Körösi Csorna Sándor És még sok-sok magyar vándor Hajrá! Refr.: Mögöttünk van sok falu és város Magyarország magával határos De bárhol jártunk nem volt soha káros Az, hogy hajrá, hajrá Ferencváros 5.) Kárpátalján bánat várt ránk Szegénység és nyomorúság De erőt adott jóidőre Él még, él még Árpád népe Hajrá! 6.) Besöröztünk Felvidéken Pálinkáztunk Délvidéken Mindenhol a labdát rúgtuk Néha-néha el is dugtuk Hajrá! Refr.: Mögöttünk van sok falu és város Magyarország magával határos De bárhol jártunk nem volt soha káros Az, hogy hajrá, hajrá Ferencváros Kiss Zoltán „Zéró" és Horváth Lajos Sajtófigyelő

Next

/
Thumbnails
Contents