Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
2000 / 2.
16 TRIBUN Ok írták akkor - mi még most is olvashatjuk... a taknyos, s az ehhez illő szemtelenséggel a Fradi-bekkeket eltaknyol- tató Raul. A mérkőzés előtt amúgy még huncut jó hangulat volt: a játékosok oroszlánölő pozitúrákban fényképezkedtek a szent gyepen, ám kisvártatva eljőve a mosolyszünet. A meccset követően egyébiránt még rosszabb lett a bitangul elkám- picsorodott szurkolók kedve: az egyik gép hajtóműprobléma miatt vesztegelt egy ideig - hasonlóképp a csapat. Negyedik játéknap, november 1. Ferencváros-Real Madrid 1-1 MENDOZA KÖLCSÖN MERCIJE Felszívták magukat a meccsre, mert volt is mit. Egyrészt javítani, másrészt felszívni meznek, hajnak, sportszárnak, minthogy végig szakadt az eső. A gatyát viszont rendesen felkötötték: Albert vezető gólja így még jobban esett, mint a fránya vízcseppek. A Ferencváros viszont a második félidőben jobban tette volna, ha nemcsak az eredményre ül rá, hanem Raulra is, aki - igaz, ezúttal csak egy gól erejéig - megint tarthatatlan volt. Szintúgy az esernyők, mivel a hagyományos vihart tapsvihar kellett hogy felváltsa a végén. A gárdának az ellenfél, a vezetőknek az okozott gondot, hogyan adjanak hasonló színvonalú (Mercedes 600-as luxus-, full extrás kivitel...) autót, mint amilyet ők kaptak odakint a spanyoloktól. Hetekig izzadtak, ám sehogy sem tudták beszerezni a több tízmilliót érő gépállatot. Végül az egyik szponzor, a Hungária Biztosító vezére jelent meg a színen, átadta saját Mercije kulcsait - mondván: csak meglesz nélküle két-három napig... Ötödik játéknap, november 22. Ferencváros-Grasshoppers 3-3 HÁROM A KISLÉNY Az ám, mintha az űrből érkeztek volna, oly csodálattal szemlélten, érinthetetlenül repkedtek az Üllői úti légtérben a svájciak. Pedig csak Szöcskék voltak, ám így is képtelenek voltak megakadályozni a Fradi leghórihorgasabb védői azt, hogy ne örökké gólveszélyt jelentve szálljon Hajdú kapuja elé a labda. Tényleg magukba szállhattak volna, hiszen az eredmény három zürichi fejesgól volt. Még szerencse, hogy a magyarok is lőttek hármat - tartva szeptembertől datált, kiváló szokásukat. Ezenkívül is akadt apró pozitívum a meccsen: a rutinos Fradi- venéglő pincérei kijátszották a sorozat idejére az FTC-klubházba költöztetett UEFA-pesztra, a mindig éber Bilbao úr figyelmét (aki minden szupermeccsen főrendező, ám évek óta nem látott gólt, hisz egy adó-vevőbe üvöltve, a pályának Boldogság a lelátón. Idegenben győzött a Fradi háttal rohangászik), és az alkoholtilalom ellenére gyümölcsteának álcázott forralt bort csempésztek a sajtóváró kannáiba, ami igen jólesett, tekintettel az őrült nagy hidegre. Hatodik játéknap, december 6. (Mikulás) Ajax Amsterdam-Ferencváros 4-0 UGOR A FINN Hülye fejjel, megint minősítettünk egy népet Amszterdamban, miután itt-ott tapasztaltuk a helybéliek fukarságát: a hollandok ősei csakis úgy telepedhettek le, hogy Skóciából ide evakuálták a legsmu- cigabb tagokat. No, az Ajax labdarúgói elfajzott példányok lehetnek, merthogy megint nem sajnáltak minket, újfent összejött a közte négy az ő javukra. Különösen Litmanen tett ismét sokat a finnugor kapcsolatok gyengítéséért. Jóllehet ő inkább finn, de ha ugor (Verecke és a nyelvújítás óta az ige: ugrik), abban sincs sok köszönet. Először fejelt egy gólt, majd lőtt egyet, a rúgott találatok terén hasonlóan cselekedett Overmars, s hogy a pesti ikertestvéri (Frank de Boer) eredményesség után a gól ikertestvérét megszerezzék, Ronald de Boer is. Az idő is cudar volt: végig a fagyos szél fütyült - szép kis pikulás Mikulás. Az összeállítást készítette: Ganczer Gábor (Kurír - 1995. december) Leszállt az európai utas Mindent mérlegelve, azzal búcsúzunk: szép volt, Ferencváros! Mikulás tőlünk ellopott egy álmot. A sorsolás úgy hozta, hogy a Bajnokok Ligája csoportmérkőzéseinek zárófordulója éppen december hatodikára esett, és a nevezetes nap előtt fél éven át Európában érezhettük magunkat. Mármint a futballban, és abban is kizárólag a Ferencváros jóvoltából. Egyébként, úgy hiszem, távolabb vagyunk a kontinenstől, mint azt gondolnánk: hadd említsem meg csupán, december ha- todikánól maradva, az amszterdami Mikulásbolt (igen kérem, ott ilyen is van) különleges és megannyi fényt sugárzó elemesjáték-választékát... Mit mondjak, nálunk kissé szerényebb az ünnep. Viszont a labdarúgásban, az utóbbi hónapokban lehettek illúzióink. Mi az, hogy illúzióink? - kérdezhetik, hiszen az FTC ennél valóságosabban nem szerepelhetett az európai elitmezőnyben. Szeptembertől decemberig tényleg odatartozott, miután a nyári BEK-selejtezőn - a magyar futball jelenlegi körülményei között szinte valószerűtlen bravúrral - felülmúlta az Anderlechtet. Ám azt már senki sem gondolhatta, hogy a legjobb tizenhatból is továbbjut a Ferencváros, még akkor sem, ha az Anderlechttel szemben is a lehető legminimálisabb volt az esély, és mégis... Csakhogy az Ajax és a Real Madrid más kategóriát képvisel, mint a brüsszeli csapat, s az osztályon felüli riválisokkal szemben nemhogy a megkettőzött akarat, de még a csoda sem segít. Hűen tükrözi ezt a zöld-fehéreknek a holland és a spanyol sztárgárda elleni, összesített eredménye, az 1-9 és a 2-7... Ennek ellenére azt kell mondani: az FTC a Bajnokok Ligájában is helyt állt. Igaz, a tizenhatok körében a legtöbb gólt kapta (tizenkilencet), viszont a szerzett pontok tekintetében - és ez jóval fontosabb a gólkülönbségnél - megelőzte az angol, a dán, a skót és a svájci bajnokcsapatot. A képzeletbeli tabellán tehát a tizenkettedik helyet érte el, mivel a BL-nyitányon képes volt egy, a brüsszelihez hasonlóan szenzációs diadal kivívására. S ha a Bajnokok Ligájában elért egyetlen győzelmet bárki lekezelné, annak szíves figyelmébe ajánlom: a Porto (I), az Aalborg, a Steaua és a Blackburn sem nyert egynél többször az előkelőségek társaságában, a Glasgow Rangers és a Grasshoppers pedig nyeretlen maradt... Az Ajax elleni, Üllői úti 1-5, a madridi 1-6 és az amszterdami 0-4 dacára nyugodt szívvel leírható: szép volt, Ferencváros! Különösen, ha tudjuk (márpedig tudjuk), igazából hol a helyünk a nemzetközi labdarúgásban... Mellesleg, az FTC azért is dicséretet érdemel, mert játékosai nem rugaszkodtak el a földtől a kezdeti, nagyszerű sikerek nyomán, hanem egységesen tábort vertek a realitás talaján. A józanság megőrzésében persze szerepet játszott a másoknak csodálatos kilátást nyújtó, míg a magyar bajnok- együttes számára kevésbé panorámás európai körút, de tény: a zöldfehér labdarúgók tisztában vannak saját korlátáikkal. Noha néhányszor át tudták lépni azokat! Meg merném kockáztatni: az FTC példát mutatott, ha akár a legapróbb jel utalna is arra, hogy idehaza követni akarják a példát. Na, nem szavakban, mert beszédből van éppen elég. Cselekedetből viszont... Ha erre gondolok, kiváltképp nagyra értékelem Novák Dezső tréneri felemelkedését. Ez az ember csak ritkán szól, de akkor mondanivalója van; nem „kozmetikázza" a kudarcokat, és nem veri a nagydobot a diadalok után (pedig az „Európai ősz" - kivételesen bennünket is érintő - rendezvénysorozata alkalmával összehasonlíthatatlanul komolyabb sikereket mutatott fel, mint azok, akik elenyésző eredményeket, vagy azokat sem produkálva teremtenek maguk körül zenebonát); ellenben figyel és dolgozik, hátha megvalósítható máskor is a csatlakozás a kontinenshez. Na igen, Európa most elköszönt tőlünk. Mennyi időre? Hegyi Iván (Népszabadság- / 995. december
