Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
1999 / 9.
Egy 1 937-es ferencvárosi csapatkép. Balról: Toldi, Háda, Polgár, Sárosi, Kiss, Tátrai, Kemény, Korányi. Elől: Lázár, Hámori, Táncos És már ez is sárguló Fradi fotó... Álló sor balról: Vépi, Juhász, Géczi, Bálint, Martos, Páncsics. Elől: Engelbrecht, Branikovits, Füsi, Mucha, Bartosik. Ebből a gárdából kilencen voltak előbb-utóbb válogatottak! A hetvenes évek elején amint látható még csak a Ferencváros felirat virított a zöld mezeken... Ferencvárosi futballisták a londoni ködben... Balról: Weinber, Koródy, Pataki, Bródy, Schlosser, Geiser, Ungár, Weisz, Borbás, Payer (1912). A képről Manglitz hiányzik - de egy civil odaállt all. Játékos helyére... A párizsi olimpia után - a kinti tapasztalatok alapján - Magyarországon is megkezdődött a labdaszedők alkalmazása. 1 924. szeptember 21 -én az Üllői úti pályán, a Magyarország-Német- ország válogatott mérkőzésen Izsák Zsazsa, az FTC ifik népszerű trénere párizsi és bécsi minta alapján nyolc labdaszedő gyereket készített fel - kettő-kettő a kapuk mögött, a másik kettő-kettő az oldalvonalak mentén helyezkedve várta a labda visszaadásának lehetőségét. Az új „módi" sikert aratott, ezért az MLSZ elrendelte a bajnoki meccseken és a nemzetközi találkozókon történő bevezetését. A klubcsapatok közül az FTC volt az első, amelyik labdaszedő srácokat foglalkoztatott. Ez a fénykép az 1925-ös országos bajnoki döntő (FTC-MTK) labdaszedő gyerekeit is megörökítette. Vajon kik lehettek az első magyar labdaszedő gyerekek? A játékosokat tudjuk, balról: Kovács (masszőr), Hungler II, Takács I, Nikolsburger, Stecovits, Héger, Furmann, Sándor, Müller, Kohut, Blum és elől Amsei kapus a labdaszedő fiúkkal.
