Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
1999 / 1.
12 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG Horváth Pétor köszöni szépnn, romokul őrzi magát. Porszo mitől is lonno •ka a panaszra, hiszon a társak ős szurkolók Is alis- morik képosségoit, hamar befogadták a fradisták nagy családiába.- Valami ilyesmire számítottál, amikor aláírtad a szerződést?- Azt sejtettem, hogy a srácok kitűnő közösséget alkotnak, s azt is tudtam, hogy a szurkolók fokozottabban eredménycentrikusak, mint bárhol máshol. Ha megy a csapatnak, magyar pályákon példátlan, fantasztikus hangulatot teremtenek a lelátókon. Ez cseppet sem lepett meg, hiszen ellenfélként néhányszor már jártam az Üllői úton.- Mint ahogy talán az sem döbbentett meg, hogy a Ferencváros csatáraként sokkal inkább reflektorfénybe kerültél, mint Vácott, pedig ott ontottad a gólokat.- Erre is számítottam, bár megszokni még nem tudtam. Ennyire soha nem voltam még szem előtt, minden apróság, ami a csapat körül történik, hírt jelent a média számára. Az edzésre is többen kijönnek, most értettem meg csak igazán, hogy a Fradi valóban közügy idehaza. A Váccal csak akkor foglalkoztak, ha fontosabb meccs előtt álltunk, például amikor a Ferencváros látogatott el oda.- Mindezt hogyan viseled?- Nagyon örülök, hogy érdeklődnek irántunk, de szerintem néha már zavaró, hogy a felkészülésünket is ennyien követik figyelemmel. Olyan is előfordult, hogy egy-egy fényképész vagy újságíró berohant a pályára az edzés kellős közepén. Ez azért zavaró is lehet.- Ez ugye nem jelenti azt, hogy nem szereted az újságírókat, hiszen kifejezetten jó a sajtód.- Persze, hogy nem, tényleg jó a kapcsolatom a sajtóval. Azt nem szívhatom mellre, hogy rossz osztályzatot kapok tőlük, amikor nem megy a játék. Eleve önkritikus vagyok, de akadt olyan eset is, amikor úgy éreztem, a megérdemeltnél rosszabb érdemjegyet kaptam.- Hogy érzed, hogy sikerült az első három hónapod a zöld-fehér színekben?- Taktikailag általában megoldom a feladatom, az eddig nyújtott egyéni játékommal azonban egy picit elégedetlen vagyok. Lefordulni, lendületből elfutni sokkal többször kellene egy meccsen, mint azt eddig tettem. Ebben a felállásban inkább a kapu elé kell érkeznem, mint ahogy a Nyíregyháza elleni első találatomnál sikerült. Tóth Misivel egyre jobban megértjük egymást, szerintem nagyszerű párt alkotunk. Hát, ha még a sok kidolgozott helyzetet be is rúgnánk...- A kupamérkőzéseken rögtön az első kilencven perc során betaláltál, a visszavágón is bevetted a kaput. A bajnokságban azonban sokáig váratott magára az első gólod. Nem okozott benned ez némi feszültséget, görcsöt?- Egyáltalán nem, ugyanis mindig a csapat érdekeit tartottam és tartom szem előtt, cseppet sem bánom, ha máshoz futunk oda gratulálni a gól után. Azt meg tudtam, hogy előbb-utóbb úgyis feliratkozom a góllövőlistára.- Békés kisvárosból kerültél egy patinás fővárosi nagycsapathoz. Mennyiben változott meg ettől az életed?- Talán az a legszembetűnőbb változás, hogy sokkal többen megismernek az utcán. Továbbra is Vácott lakom, de ott sem állítottak meg azelőtt ilyen sokan, mint mostanában csupán egy biztató szó erejéig. Pedig sokáig játszottam a helyi együttesben.- A volt csapatodtól való távozásod kisebbfajta vihart kavart. Nem “találnak meg" néha a váci szurkolók, ha hazafelé mész, vagy csak egyszerűen sétálgatsz a városban?- A nagy többségtől békében váltunk el, akik ismerik az ügyem háttérét, nekem adnak igazat. Úgyhogy semmi ilyesmit nem tapasztaltam.- Pedig néhány játékostársad nem legszebb színben tüntetett fel a nyilatkozatokban a klubcsere után.- Egy-két emberről van szó, a többiekkel semmi bajom, gyakran talál- kozgatunk.- A Vác-Fradin nyilván hallottad a bekiabálásokat?- Ugyan! Ezeket akkor is megkaptam volna, ha százmillió forintot kasszíroz értem a Vác és a vezetők ünnepséget szerveztek volna a búcsúztatásomra. Ha egy játékos ellenfélként lép pályára volt csapata otthonában, mindig mindenütt ugyanez történik.- Huszonkilenc éves vagy. Nem bántad meg, hogy ilyen későn kerültél a Fradihoz, hiszen innen alighanem a válogatott szakmai team/e is hamarabb felfigyelt volna a képességeidre.- A mostanában divatos felfogás szerint öregnek számítok, de nem mondtam le végleg a válogatottságról. A pályafutásom pedig így alakult, hogy csak most kerültem a Fradiba. Kár ezen utólag rágódni.- Közel a harmadik ikszhez külföldre is nehezebb elszerződni...- Két évre köteleztem el magam a Ferencvároshoz, egyelőre tehát nem ondolkodom azon, hogy utána min- enképpe/i kimenjek egy nyugati klubhoz. Én most itt szeretnék maradandót alkotni. TECHEM Kft.
