Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

1998 / 7.

TUDJA-E ÖN?- hogy, két ferencvárosi sportvezető még házassági tanú­ként is „helytállt” a dél-amerikai túrán! Neudorf Margit és Bucsky Károly esküvőjén Szigeti Imre és Tóth Potya István volt a két tanú. A „nászajándék” egy szép brazíliai Fradi- győzelem volt...- hogy a Ferencváros riói mérkőzéseire 4 napos társasu- tat szerveztek a Sao Paulo-i magyarok.- hogy Sao Paulóban a magyarok részére külön tribünt biztosított a figyelmes pályaigazgatóság. A jegyek elég drá­gák voltak, de a hölgyek ingyen tekinthették meg a mérkő­zéseket.- hogy amíg a Ferencváros Buenos Airesben tartózkodott, minden magyar házra kitűzték a nemzeti színű zászlót!- hogy Montevideóban Szigeti Imrét és Bródy Sándort meghívták az új nemzeti stadion alapkőletételének ünnep­ségére. Hatalmas zászlóerdő jelezte a felépítendő stadion határait, amely szép helyen feküdt, nagyszerű kilátással egész Montevideos. Az azóta eltelt évtizedek alatt már Alberték is játszottak a híres stadionban - amelynek alapkő- letételénél tehát két fradista is jelen volt...- hogy a Parque Central-stadionban - az Uruguay elleni világszenzációt jelentő meccsünk előtt - egy Chaplinnek öl­tözött bohóc mulattatta a közönséget.- hogy a Ferencváros-Uruguay 3-2-es mérkőzést megte­kintette Josephine Baker is - és a Fradinak szurkolt...- hogy a Palestra-Ferencváros (5-2) mérkőzés után két órával az őrjöngő játékvezetőt az őrültekházába vitték...- hogy a dél-amerikai Magyarság nevű újság gyűjtőívet osztott szét olvasói között. A befolyt pénzből egy ezüstser­leget vásároltak és a kedves ajándékot a Buenos Aires-i mérkőzésen átadták a ferencvárosiaknak.- hogy Tóth Potya István, a Ferencváros edzője a Dél-Ame­rikai Magyar Újság hasábjain is elköszönt a brazíliai magya­roktól. íme a nem mindennapi „búcsúlevél”: Mire ezekből a sorokból fekete ólomkatonák lesznek, a mi hajók már messze hagyta maga mögött Dél-Amerikát. Megyünk haza. Pedig ha­zulról jöttünk. Hazulról, Brazíliából. Mert az a pár nap, amit Sao Paulóban töltöttünk, örökké emlékezetes marad előttünk, az első pillanattól kezdve, amikor kiléptünk a vonatból, felcsen­dült az éljen, tudtuk, hogy hazajöttünk közétek. Másutt is, máskor is játszottunk, túráztunk messze idegen országokban, másutt is, máskor is fogadott már bennünket magyar kolónia, de más volt az éljen. Ugyanaz a szó, ugyanaz az öt betű, csak éppen a zenéje más. Alig észreve­hető, apró nüansz, amit azonban a fogékony, érzékeny ván­dorszív mégis megérez. Nem csalódtunk. Magyar testvére­im! Hadd búcsúzzam el tőletek, hadd próbáljam meg meg­köszönni valamennyiünk nevében azokat a felejthetetlen órákat és napokat, amelyeknek Ti voltatok a kútforrásai. el­megyünk, de olyan emléket viszünk magunkkal, amire egész életünkön át boldogan gondolunk. A viszontlátásra. Chile előtt... Karácsony másnapján a Ferencvá­ros megérkezett a híres bécsi terem­tornára. 1959 óta rendezik a nemzet­közi tornát, és csak a Bayern Mün­chen volt az egyetlen külföldi klub, amely nyerni tudott a Stadthalléban... Az Austria Wien például tizenhatszor végzett az első helyen. 1983-tól Nyila­si az Austria színeiben játszva sorra kupagyőztes csapat tagja lehetett - sőt, egyszer 6 volt a torna gólkirálya is. Ezért egy nagy fémlabdát kapott, amelyet később a Fradi futballmúze- umnak ajándékozott - az napjainkban is megtekinthető... A csapatok mérkőzéseit mintegy ötezren tekintették meg a nyitónapon. A Fradi az első napon csak a bécsiek kedvencével, a Rapiddal mérkőzött. A játékidő kétszer 10 perc tiszta idő volt - a cserék idején ritmusos zenével szórakoztatták a nagyérdeműt... Az első Fradi-gólt a Stadthalléban Lip­csei szabadrúgásból bombázta a bé­csiek kapujába. Sajnos több Fradi- gólnak ezen a délutánon nem tapsol­hattunk. .. A „zöldövezeti” csatát a Ra­pid az utolsó három percben három gólt lőve 5-1-re nyerte... A nyitónapot követően a Fradi az Austriával majd ismét a Rapiddal mér­kőzött. A bécsi lilák ellen sok kihagyott helyzet után az utolsó percekben ka­pott góllal a ferencvárosiak 1-0-ra ve­szítettek. A Rapid pedig már a 10. má­sodpercben 1-0-ra vezetett. A vége 5-3 lett, de sajnos „oda". A torna első akciógólját - immár csak a harmadik mérkőzésen! - Limperger szerezte. Ő egyébként összesen kétszer, Horváth egyszer talált a kicsinyített kapuba. A harmadik játéknapon azután vég­re megszületett az első ferencvárosi győzelem: FTC-Bécs tartományi válo­gatott 4-1! A 10 ezer néző sokszor nyíltszíni tapssal jutalmazta a mieink játékát, a szép gólokat. Lipcsei két­szer, Vincze és Horváth egyszer volt eredményes. A Stadthalléban először győző Fe­rencvárosban ők játszottak: Hajdú-Lipcsei, Vincze, Horváth, Pá- ling, Szűcs. Csere: Vámosi, Limper­ger, Dragoner, Jagodics, Zavadszky. A háromnapos nyitány után egy kis pihenőre hazaautóbuszozott a ferenc­városi gárda, majd egy villámlátoga­tás és kétszer 10 percig ismét Bécs- ben volt a Fradi, ezúttal az Austriát győzték le a mieink méghozzá 5-2-re! És volt még egy esély a legjobb négy közé jutásra is, de a Bécsi tarto­mányi válogatott ellen csak 3-3-as 20

Next

/
Thumbnails
Contents