Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 9. szám
O 'i?OLNAVÁRMEG.rT 1909 február 28 mozzanata az a szabályzattervezet, melyet Da- róczy Ferenc első alispán 1725 novemberben terjesztett a megyei közgyűlés elé az úrbéri viszonyok egységes rendezése céljából. E szabályzattal vármegyénk közel félszázaddal előzte meg az urbériség törvénnyel való rendezését. Mint rendkívül szabad szellemű és jobbágyai iránt atyai jóindulattal, sőt bőkezűséggel viseltető földesurat említi a tanulmány Meszlényi János^ györkönyi nemest (Fehérmegye alispánját) aki 1722-ben nemcsak mindenkinek megengedte a házépítést, hanem azt is, hogy, ha a lakás nem tetszik, elmehessen és házát másnak eladhassa ; ugyanígy megengedte a szőllő ültetést és eladást is. Megengedte jobbágyainak a templom- épitést, a korcsmát és mészárszéket a falu szükségére engedte át; a szőllőre 7 évi adómentességet adott és megengedte a szabad költözést. Behatóan foglalkozik a szerző az 1767-iki úrbéri összeírásokkal, közölve az egész megye minden községére kiterjedő táblázatos kimutatásokat. Az úrbéres családok száma 14536, ez alapon az összes lakosság száma kerekszám 100,000-re tehető; óriási szaporodás ez, ebben az időben, ami csakis a kormány és a birtokosok által nagy gonddal végzett 'telepítések által volt elérhető. Ez a telepítés azonban, mig a lakosság számát megnövelte, a magyarság számarányát nagyon megrontotta, mert a megye 101 községe közül csak 44 a tiszta magyar; német jellegű lett 43 község : német-magyar volt 4, német-rác 1, magyar-német-rác 5, szerb-német- rác 2, tót-német-rác 1, magyar-tót 1. A gazdasági viszon.yok rendezettségével a földnivelés :s belterjesebb Ványt vett a megyében. A selyemtenyésztés már 1780-ban jelentős volt úgyszintén a dohánytermesztés (Hőgyész környékén). A Sárvíz szabályozása 1768-ban indult meg ; a munkálatok azonban csak 1811-ben lettek megkezdhetők és 1835-ben fejeztettek be. E szabályozás következtében 69805 hold föld mentesittetett a víztől. Igen tanulságosak a szerző által nagy gonddal csoportosított népszámlálási adatok. A II. József által elrendelt 1778-iki népszámlálás szerint, amit a megye csak kénytelen-kelletlen hajtott végre, a megye népessége volt: 17 mezővarosban, 89 faluban, 63 pusztán 19,924 ház, 26,282 keresztény család és 404 zsidó család, 183 lelkész, 1440 nemes, 27 tisztviselő, 1070 városi polgár és falusi kézműves, 10725 paraszt, 10,636 elöljáró polgár, paraszt és iparüző 14889 kisházas, kertész és élelmiszer termelő, 45 katona, 1 fuvaros. Állami szolgálatra alkalmazható 3558. Összesen keresztény 131,331. Zsidók: nős 413, nőtlen 691, nők 969. összesen 2073. Összes népesség : 133,304 ; ebből nős 26,591, nőtlen 40,137 ; ; az országban távol volt 451 ; külföldön volt 11 ; ismeretlen helyen volt 200 ; idegen ott tartózkodott: hazabeli 548, ausztriai 188; külföldi 149. A lakosság 1667 óta 33 ezerrel szaporodott, ami igen tetemesnek mondható és csakis ; telepítés és bevándorlás által volt elérhető. Az úrbéri kimutatások szerint az adófizetők (nem nemesek) kezén találtatott 1780-ban 1 07,888 hold szántóföld, 4 1,9,91 5 hold kaszáló, 2973 hold szőlő. (A szántóföld holdja 1200, a rét és kaszálóé 1 000 és a szőlőé 1 600 Q-öles.) A szőllőtermelés tehát a század eleje óta óriási fejlődést és kiterjedést vett. Érdekes e korszakból a dunaszentgyörgyi elöljáróságnak a béresek és szolgálók bérét meghatározó szabályzata, mely 1796-ban kelt. Az öreg béres kapott 24 frtot készpénzben és az első szolgáló, aki főzésre, sütésre alkalmatos, 14 frtot (persze egy évre), a második szolgáló kapott 10 frtot, a dajka pedig 6 frtot, egy pár- csizmát, egy konyhakötényt és egy pár fehér ruhát. A szőlőszedők 10 krt kaptak egy napra, a csöbörhordók pedig 20 krt. Persze, ételt is kaptak. Hol vagyunk ma bér és napszám dolgában a száz év előtti állapotoktól ! Az 1804/5-iki népszámlálás eredménye szerint a lakosság összes száma 142317, a szaporodás tehát 26 év alatt 9000, ami igen alacsony szaporodási arányszámot mutat. A tanulmány közli a század elején a megye által kiadott és mindennemű ipari, földműves és egyéb munkák árára vonatkozó bérmeghatározásokat, melyeknek megszegői, azok is, akik többet adtak és azok is, akik többet kértek, szigorúan büntetés alá kerültek ; ezeket az árakat azonban betartani nem lehetett és a megye csakhamar kénytelen volt a béreket sok vonatkozásban tetemesen felemelni. Az 1828-ik országos összeírás szerint megyénkben volt adózó személy (16 évestől kezdve) 67383, honoratior 29, jobbágy 12471, zsellér 10612, háznélküli zsellér 4541, szolga 1329, szolgáló 465, kézműves 3366, kereskedő 131, tözsér 85, adó alá eső ház volt 23093, bevetett 88262 hold, termett 458221 pozsonyi mérő. Ebből a statisztikából hiányzik az 1 —16 évesek lélekszáma. Az adózó szőlők területe volt 10800 kát. hold, a szőlőmunkások száma 60071, termett 156,879 akó. A szőlők területe tehát 1780 óta megháromszorozódott. lgásökör volt 10106, anyatehén 9381, meddőtehén 1794, tinó és üsző 3099, ló 22360, 2 éves csikó 870, juh 14966, sertés 11237, kecske 43. E kimutatásban a nemesek állatállománya nem foglaltatik bent. Fényes Elek 1847-ben megjelent statisztikai munkájában megyénk népessége már 197381, ebből magyar 132284, tót 1076, német 5813, rác 1682, zsidó 4280; a szaporodás 1828 óta 10384, ami igen gyenge eredmény. A megye területén volt: szántóföld 268396 hold, rét 63528, szőlő 44560, kert 10455, erdő 192122, legelő 132010 hold. Ebből a mentesek kezén volt a szántóföld fele, a rét része és a szőlő 2/3 része. Ez időszakban még túlnyomó volt a mekorszaka. Es ezidőre esik a szekszárdi vörösbor első exportja ; Ferner Ferenc Jakab bécsi posztókereskedő szállított először Londonba 1703-ban szabadalom mellett ezer csöbör (egy csöbör 60 itce) budai és szekszárdi vörös bort nagy sikerrel, úgy hogy még az évben további 3000 csöbör megrendelést kapott és e borokat Hollandiába is bevezette. A szatmári béke után a régi nemes csaladok jelentkeztek birtokaikért és azokat több kevesebb nehézségek és .váltságdíjak mellett meg is kapták. Ezek közül megyénkben ősi jogon csupán a Paksy-család leányági utódai: a báró Száraz és a királydaróci Daróczy családok telepedhettek meg, akik 32000 forintot fizettek a kancelláriának a visszahelyezésért. Ekkor kapott donatiókat a megyében Eszterhdzy Pál nádor Ozorára, Tamásira és Dombóvárra. A VdMs grófok kapták Tolnát, SLyrum Limburg gróf Simontornyát, iíotiaszterly és Döry László Zombát, Sintzendorf Hőgyészt. Ekkor kezdenek bevándorolni a megyébe a németek. 1715-ben az adófizető népesség és vagyon összeírása rendeltetvén el, találtatott a megyében 12 mezőváros, és 33 község, 1303 háztartással ; ez összeírásban 4 ujonan települt község van : Bonyhád. Majos, Tevel és Váralja ; 1720-ban már 60 község találtatott 1467 adózó háztartással. Ez öt év alatt tehát 15-tel szaporodott a községeink száma. Ezek: Dunaszent- györgy nemesi község és 14 jobbágyközség u. m. Börzsöny, Felsőnána, Györköny, Gyula- jovánca, Kis-Mányok, Kajdacs, Kakasd, Miszla, Mucsi, Regöly, Sárszentlörinc, Tótkeszi, Varsád. Závod, tiszta szerb, tiszta magyar, tiszta német, részben pedig vegyes jobbágy családokkal. Az összes lakosságát a megyének 1720-ban 13552-re tehetjük. Ebből volt: nemes 336, pap és tanító 20, | polgár és jobbágy 13046, zsidó 150. 1720-ban a vármegye összes szőlőterülete 2609 kapát tett ki. (Egy kapás szőlő 100 Q öl.) Egy kapás szekszárdi szőllő bruttó jövedelme 2 és fél cseber = 28 K 75 fillér volt ez időben, ami ezer ölenként 287 K 50 fillér termésárnak felel meg. Jelentősebb bortermelés volt még ez időben Deesen, 1 Pincehelyen, Bdtán, Bátaszéken, Bölcskén, Dunaföldváron, vcsényben, Pakson és Simontor- nyán. Teljesen hiányzott a szőlőművelés Bedegen, Berekalján, Bonyhádon, Börzsönyben, Dombóváron, Döbröközön, Nánán, Gerjenben, Gyön- kön, Györkónyben, Gyulajon, Kajdacson. Kányán Mányokon, Kakasdon, Miszlán, Mucsiban, Re- gölyön, Szentlőrincen, Szakoson,Szentgyörgyön, Tevelen, Tótkeszin, Varsádon és Závodon. Az uj szőllők 3—7—12 évig adómentesek voltak. Mészárszék volt ez időben a megyében 3, korcsma S, kereskedés alig volt, Dunaföldváron összeiratott 2 rác kereskedő, Szekszárdon pedig 1 malom volt 15, iparos volt a megyében ösz- szesen 7 és pedig Dunaföldváron 1 — 1 szabó, kádár, varga, serfőző és Szekszárdon egy kerékgyártó és 3 szabó. Megyénk gazdasági történetének érdekes A segéd. Igenis. (Belekeni a szappant a szemébe.) A vendég. Most meg a szemembe. Ha nem csípne a szappan és ki tudnám nyitni a szememet, szóval, ha látnám, hogy maga hol van, úgy vágnám fejbe, hogy elzöldülne. De igy blindre, nem akarok a levegőbe vagdosni, tehát inkább majd a borravalónál fogom regresszálni magamat. A segéd, (a fülébe keni a szappant). A vendég. Mi ez ? Becsukták az ajtót, hogy nem hallom az utcai lármát ? A segéd, (hátraszól) Ajtót kinyitni. A vendég. Hahaha! Na nyúzzon meg már öregem, amig bírom ezt a dühöt. Hol született maga ? A segéd. Tur-Terebesen, hetvennyolcban. A vendég. Hogy sülyedt volna el, hetvenhétben. A segéd, (hátramegy és a borotvával egy szijjon le s föl paskol, dudorászva). Hédi, mej zűszesz médi, médi . . . A vendég, (beszappanozva nézi a plafont). Na, jöjjön már, jöjjön már. A segéd, (elkezdi borotválni). Nagyságos urnák erős szakálla van. A vendég. Nekem hiába hizeleg. A segéd. Nagyságos urnák éppen olyan szakálla van . . . ujjuj, egy kis tévedés. A vendég. Mit csinált ? A segéd. Semmi, kérem. (Hamar elkeni szappannal a vért.) A vendég. Csak nem vágott meg ? A segéd. Dehogy. (Ráken a vágásra egy kis szappant.) A vendég. Mi csip ? Miért olyan csípős ma ez a szapan ? Vagy talán megvágott ? A segéd. Ma olyan csípős. Már több urak mondták, hogy egy kicsit csípős. De nem mindenkit csip. A vendég. Na, ebbe az üzletbe sem teszem többé be a pofámat. (Nagy sóhajjal átadja magát ^sorsának. A borbély borotválja. Először fölülről letelé, miközben a balkeze két ujjával meg-megcsipi az arcát, mintha ezt mondaná: »te édes, te ennivaló !« Majd balkezével lefelé huzza a bőrt és fölfelé borotvál. A vendég e pillanatban olyan hatást tesz, mintha az arca balfelével sírna. De a következő percben a borbély fölfelé nyomja a szája jobb sarkát és az álla profilját borotválja, úgy, hogy emberünk úgy tesz, mintha nevetne. Majd az állát nyomja fölfelé és a szappant borotválja a gallérjába. Ezután a fejét előbb jobbra, majd balra nyomja, ezután az á lkapcsát borotválván, egymásután mind a két orcáját felnyomja a szemére, mely ezáltal becsukódik. Majd lefelé nyomja ujjával az orcáját, úgy, hogy az alsó szemhéja lehuzódván, megmutatja egészséges, piros bélését.) A segéd. Nagyságos ur éppen nem vérszegény. A vendég. De a maga ujja cigarettaszagu. (Újabb hallgatás. A borotválás be van fejezve s a borbély szakértő mozdulattal cirógatja meg a vendégét, fölülről lefelé, majd alulról fölfelé.) A vendég. Az egész szőr rajta maradt. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár« köhögés, skrofulozis. influenza teilen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, {Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen jntaterifcog „Boche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmaon-La Roche &. Co. Basel (Sfijc) 99 kapható ómul rendeletté i gyógyszertárak* átui. — Ata Q végén klet 4.— korona. ______I__I------------------------------------------- - _________-____________
