Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-17 / 42. szám
1909 október 17 TOLN A. VÁRMEGYE. 3 Sós László s. lelkész és Gödé Lajos budapesti s. lelkész imát mondottak, majd pedig a dalárda Linhardt I. karnagy vezetésével a «Mért oly borús» cimü gyászdalt énekelte. A gyászmenet a templomból kiindulva le a Széchenyi-utcán végig, hosszú gyalogsorral vonult ki az újvárosi közöstemetőbe, hol Csötönyi János segédlelkész búcsúztatta el a drága halottat. Az után az egyházi dalárda bus gyászdalt énekelt. Utána dr. Rubinstein Mátyás izr. főrabbi mondott még a következő megható búcsú beszédet: Gyászoló Gyülekezet! Két fáról szól az Írás, melyet Isten keze alkotott. Az egyik az életfája, a másik a tudás, a megismerés fája. A bibliai példabeszédek bölcs szerzőjének képzeletében a két fa eggyé vált, egybeolvadt. „A bölcseség — úgymond — a tudás, a megismerés, az é 1 e t fája azok számára, kik hozzá ragaszkodnak.“ Ebből az életfából, a tudásnak, az Ur megismerésének alapkönyvéből táplálkozott Izrael szelleme s ebből az életfából táplálkozott mint alapforrásból az a nagyrabec8ült egyház is, melynek Istenben elhunyt nemes, jó pályatársam buzgó, lelkes, ékes- szavu lelkipásztora volt. Szellemben, lélekben egyek vagyunk, bensőnk temploma egy, azonegy oltár emelkedik abban : a személymegklilönböztetést nem ismerő szeretet, az erény, a tiszta, nemes erkölcs oltára, bárha külsőleg templomaink különböznek egymástól. Ez a szellem, ez a lélek indított arra, hogy mint egy más felekezet lelkésze, a gyászoló család megtisztelő kívánságára, e bus, engem mély szomorúsággal eltöltő koporsó elé lépjek, hogy az áldott jó pályatárstól, ki idejövetelem idején közvetetlen, meleg szivével mindjárt barátságába fogadott, néhány szóval búcsút vegyek . . . Tanúbizonyságot tehetek a koporsónál, hogy annak ritka szép szellemi képességekkel ékeskedett lakója, kinek ékesen szárnyaiban, lendülettel teljesen folyt a szó ajakáról meg tollából, kivel több éven át együtt végeztem a középiskolai ifjúság valláserkölcsi oktatásának nem könnyű feladatát, tanúbizonyságot tehetek e koporsónál, hogy nagytiszteletü Borzsák Endre, néhai tisztelettel környezett barátom, hűséggel, odaadással, magamegtagadással teljesítette tisztét. Bus, borús, ködps téli időben is, mikor fojtó párák nehezedtek amúgy is nehéz lélekzésü mellére, csak megtette ő a lakásától az iskolához vezető hosszú, fárasztó utat. Óh, én láttam dicsőült pályatársam s barátom, mily nehezedre esett róni a lépcsőket ott az intézet épületében, mintha ólomsuly nehezedett volna rád, oly nehezen vitted, vonszoltad fáradt, beteg testedet lépcsőről-lépcsőre, de mégis megtetted, mert szólított a kötelesség, a nemes hivatás. S láttalak én utóljára, midőn a felszentelendő uj orgona ujjongó örümhangjai között beléptél szentegyházadba, ahol negyven éven át buzgó, meleg szivvel, hiv, rátermett lélekkel szolgáltad az Urat, szolgáltad hiveidnek lelki javát s üdvét ... a halál árnya már akkor ott játszadozott arcod körül . . . Körülötted öröm, derű sugárzott, ujjongás hangzott, de lelkedben, seb- zett, gyötrött, kinzott lelkedben a bánat dúlt, viharzott; a lesújtó, lemondó tudat, a reménytelenség keserű tudata, hogy talán utoljára léptél negyven évi működésed színhelyére, kegyetlenül végigszántott a lelkeden — s te mégis odaát ltál hiveid, tisztelőid serege elé s felzendült beszédes ajkadról, mint annak előtte, mint egykor régen, a szárnyaló, a zengzetes, az ékes, szivet meg elmét megkapó ige . . . Hattyúdalod volt . . . Isten veled hűséges, jó lelkipásztor, Isten veled, jó pályatársam, nemes barátom! Az Ur világossága fénveskedjék néked a mennyekben ! Ámen. Szendrey László presbyter az egyház részéről, Rócz Gyula pedig a tanítóság nevében mondott még »Isten hozzád«-ot. Ezután elföldelték s virágokkal behintették a szeretett lelkipásztor sirját ezen szavakkal: »Legyen neked könnyű e föld!* VÁRMEGYE A vármegye közgyűlése. Tolnavármegye közönsége folyó hó 16-án tartotta őszi rendes közgyűlését, melyre a bizottsági tagok szép számban jelentek meg. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, főispán a megjelenteket üdvözölve, megnyitás előtt tudomására adta a közgyűlésnek, hogy a koalíciós kormány lemondása következtében újból, épenugy, mint a tavaszi kabinetválság alkalmával, főispáni állását a belügyminiszter rendelkezésére bocsátotta és kéri e tény tudomásul vételét. E bejelentés után Simontsits Elemér alispán jelentkezett szólásra és szívből jövő, meleg és ékes szavakban emlékezett meg a főispán érdemeiről. A közélet őszinteségének követelménye és a közvélemény ellen vétenénk, úgymond, ha őnagyméltósága bejelentése visszhang nélkül maradna. A megye egész közönsége annyi tisztelettel, nagyrabecsüléssel és elismeréssel viseltetik főispánunk iránt, hogy lemondásának egyszerű tudomásul vétele ez alkalommal nem volna helyénvaló. A nélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a köteles tartózkodás parancsát, mely- lyel a főispán elhatározására vezető erkölcsi indító okokat mérlegeljük, a vármegye egész közönsége nevében hivatva érzi magát kijelenteni, hogy, ha bekövetkeznék a főispáni bejelentésben foglalt eshetőség, a legmélyebb és osztatlan sajnálkozással fogadnák azt. Azok az erkölcsi kvalitások, melyek Őnagyméltósága egyéniségében és tevékenységében megnyilatkoznak, a közéletnek csak díszére válnak. Meggyőződése, hogy a közvélemény szószólója és igaz tolmácsa lesz, ha a királyi kitüntetés alkalmából, mely Őnagyméltóságának osztályrészül jutott, úgy a törvényhatóság, mint a megyei tisztikar nevében a főispánt üdvözli. Kívánja, hogy e fényes kitüntetést jó erőben és egészségben, a trón és haza javára még sokáig élvezhesse. Lelkes éljenzés és taps követte az alispán szép beszédét, mely után a főispán a szívélyes jó kivánatokért úgy az alispánnak, mint a nála egyenként tisztelgett megyebizottsági tagoknak és tisztviselőknek őszinte köszönetét fejezte ki. A közgyűlésen letárgyalt főbb tárgyak közül megemlítjük a következőket: Az árva és gyámhatósági kiadások fedezetére a 2% pótadó kivetése névszerinti szavazással, 105 szóval; a '/»Vos pótadó 58 szavazattal és a gyámpénztári készletek elhelyezése 53 szóval megszavaztatott. Nemmel senki sem szavazott. Az alispán terjedelmes, külön füzetben is megjelent évnegyedes jelentése felolvasottnak tekintetett és tudomásul vétetett. Ezzel kapcsolatban az alispán javaslatainak megfelelően : a sárbagárd—szekszárdi vasúti mizériák orvoslása céljából a kereskedelmi kormányhoz felirat intéztetik ; úgyszintén a budapest—sárbogárd— szekszárd—samac—szarajevói vasút kiépítése tárgyában is. Bezerédj Pálnak a selyemtenyésztés fejlesztése körül 30 éve kifejtett önzetlen és közhasznú működéséért hálás elismerés kapcsán jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott, jubileuma alkalmából őt a vármegye küldöttséggel üdvözli és arcképét a vármegye közgyűlési terme számára megfesteti. A baja—bátaszéki vasút építése körül eljárt Barta Lajos főmérnöknek, aki a közönség irányában mindenkor a legnagyobb előzékenységgel viseltetett, elismerés szavaztatott. Az alispáni jelentéshez egyedül Leopold Kornél dr. szólt, nagy elismeréssel emlékezve meg arról, hogy az alispáni jelentés kiváló gondot fordít a közgazdasági kérdésekre is és azokkal behatóan, nagy ügyszeretettel és tárgyilagossággal, intenzive foglalkozik, különösen áll ez a budapest—szekszárd—samac—szerajeuoi vasútvonalra nézve, melyet, mint az annektált tartományokkal való legrövidebb, legközvetlenebb és legolcsóbb összeköttetést úgy országos, mint helyi érdekből is szükségesnek és helyesnek tart, mert ezzel a mi primitiv vasutunk is végre beleillesztetik a világforgalomba. Helyesli a feliratot, de javasolja még, hogy egy bizottság küldessék ki a főispán elnöklete alatt, az alispán alelnöksége és a megyebeli országos képviselők bevonásával, amely bizottság állandó működésben, érintkezve Eszék sz. kir. várossal is mindent elkövessen, hogy e vasútvonal kiépítése úgy országos érdekből, mint pedig megyei forgalmi és gazdasági érdekeink szempontjából biztosittassék. Az alispán hozzájárulása után Leopold Kornél indítványát a közgyűlés elfogadta. A közigazgatási bizottságban megüresedett tagsági helyekre titkos szavazással megválasztattak : Jeszenszky Andor, Benrieder József, Perczel Dezső, Török Béla, Kovács S. Endre régiek és uj tagul : Fekete Ágost tolnai prépost. A vármegyei muzeum-bizottság elnökévé Kramolin Gyula dr. választatott meg, aki meghatóban köszönte meg a váratlanul megnyilvánult bizalmat, ígérve, hogy bár a régészet és muzeális ügyek terén laikus, azok gondozását szivén fogja viselni. A gyűlés többi tárgyairól jövő számunkban tudósítunk. KÖZSÉGI ELET Jegyzői közgyűlés. A »Tolnamegyei községi és körjegyzők egylete« f. hó 14-én tartotta évi rendes közgyűlését Szekszárdon a Vármegyeház nagytermében Klimes Antal hőgyészi főjegyző egyleti elnök vezetésével. Klimes Antal elnök üdvözli a tekintélyes számban összesereglett jegyzőket s az ülést megnyitottnak nyilvánítja. Majd felolvasásra kerül az elnöki jelentés, mely elsősorban is szép szavakkal parentálta el Kerbolt Istvánt, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az egylet fejlesztése körül. Beszámol továbbá az egyesület működéséről, annak minden mozzanatáról. Brogli József mázai jegyző elismerést szavaz Klimesnek a minden tekintetben kimagasló elnöki jelentésért. A számvizsgálóbizottság jelentése az egylet 1906 és 1908. évi zárszámadásainak megvizsgálásáról elfogadtatott és a felmentvény megadatott. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés eme bizottság jelentését a milleniumi alap 1907 és 1908. évi számadásainak megvizsgálásáról. Az 1910. évi költségvetés egy bizottságnak adatott ki. Az »Uj Politika« cimü napilapra az egyesület 4 részvényt jegyez elő. Az Országos központi jegyzői egylet alapszabályainak módosítása tárgyában az egyesület a választmány határozatát fogadta el. Az e célra kiküldött bizottság javaslata a baranya-, vas- és győrvármegyei, úgy a tamásii járási jegyzői egyletek által előterjesztett indítványokról, a jegyzők erkölcsi és anyagi helyzetének javitasa, szervezkedés és napilap létesítése iránt kimondatott a hozzájárulás s kéretik az alapszabály módosítás és a községi törvény revíziója. Ugyanezen bizottság javaslata a községi és körjegyzőkön esett sérelem tárgyában a napirendről levétetett a kormány lemondása miatt. A simontornyai járási egylet indítványa, a jegyzőknek évközben történő elhalálozása esetén a főldhaszonélvezet megosztásának szabályozása tárgyában elfogadtatott. Ugyancsak ezen egylet másik indítványa fölött napirendre tértek, mely az anyakönyvi törvény és utasítás összhangba hozását célozza. Pírkner János szálkai jegyző indítványa fölött, a községi jegyzők IV. oszt. kereseti adója tárgyában napirendre tért a közgyűlés. Párti József kérelmének — a befizetett tagdijak visszaadása iránt — hely adatott. A besztercebányai gyufagyár ajánlatára a közgyűlés kimondja, hogy minden hazai gyártmányú gyufát pártol. A községi országos takarékpénztár tervezete elfogadtatott. Szepessy Kálmán bonyhádi főjegyző indítványa, mely a fölös címzések megszüntetését célozza, többek hozzászólása és hosszú vita után elfogadtatott. Másik indítványa, az országos vásárra irányitott járlato- kon a 40 napos vészmentesség igazolása tárgyában, szintén elfogadtatott. Tuboly Lajos tb. főszolgabíró határidő naplójának ismertetése valamint a rendőrségi lexikon szerkesztőinek kérelme elfogadásra illetve pártolásra ajánltatik.
