Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 12. szám

1909 március 21 TOijNAVARMEGTTB. 5 Fogorvos Kovács J. vásártár-utcai műtermében hiányzó fogak pót­lása. csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer sze- i >nt eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e 8-9 ig és d. u. I—2-ig. Tolvaj humor. A pesti csirkefogók tagadhatatlan humoros iljak. Mindig kitalálnak valamit, amivel a rendőr­seget megtréfálják. Most is életjelt adtak magukról a csibészvilág humoristái. A posta a főkapitány­ság számos tisztviselőjének és detektivjének, azok­nak, akik a betörések, lakásfosztások és zseb- metszések dolgában nyomoznak, aranyos szegélyű, kartonlapra nyomott meghívót kézbesített, ami csakhamar általános derültséget keltett a zrinyi- utcai komor palotában. A meghívó szövege a következő: MEGHÍVÓ. Az országos Csibészek, Jásszok és Gyors- rajzolók szövetkezete folyó hó 3ü-án, a Markó utcai „Kisfaludy“- . . tele nagy palota összes termeiben . . hangversenynyel egybekötött m jótékonycélu előadást rendez a Vácon, Illaván és Mária-Nostrán állami gondviselés alatt álló pajtásai javára, melyre b. címet és családját ismerve e téren kifejtett nemzetközi tevékenységét tisz­telettel meghívja a Rendezőség. Műsor: Nyitány: „Amerikai induló'1 előadja: Kecs- keméthy Győző. Melodráma'. „A felfüggesztett állami férfi“ előadja: Hnsz Ábrahám, Itali és Gold közreműködésével. Monológ: „A postahivatalban“ előadja: Kern István. Egyveleg: Hangverseny. Előadja a hölgyek által kedvelt Kolompár Balog Tata hír­neves cigányzenekara. Jól elkészített ételek és italokról gondos­kodik a hírneves Jáger Maii. Női kiszolgálás a közkedvelt Trokár Marosa felügyelete alatt Ezen meghívó egyszersmind belépő jegyül is szolgál. Ügy látszik, hogy a farsang hatása alatt készült a kedélyes meghívó, amelyet aligha kell kommentálni. Vonatkozásai eléggé ötletesek és maliciózusak. Csibészek, jásszok : az utca csavargói, a gyorsrajzolók: a zsebtolvajok. A Kisfaludy-féle palota nem más, mint az ügyészség fogháza, amelynek gondnoka Kisfaludy László. A műsor el«ő pontja mintha azt akarná jelenteni, hogy Ivecskeméthy Győzőt még akkor se tudja elfogni a rendőrség, ha vidám indulókat zeng. Könnyedén kitalálhatja az olvasó, hogy a felfüggesztett államférfi melodrámát más nem adhatja elő, mint a rablógyilkosság miatt felakasztott ílusz Ábrahám, a postahivatalban cimü csendéletet meg a székesfehérvári rablógyilkos. Ha még hozzávesszük, hogy a jól elkészített ételekről a I méregkeverő Jáger Mari gondoskodik Balog Tuta muzsikája mellett, egész kedélyesnek lehet elkép­zelni az országos csibészek és jásszok mulatságát. IRODALOM. — Gyulai Pál — Petőfiről. Az Endrödi Sándor és dr. Ferenci Zoltán szerkesztésében megjelenő Petőfi Könyvtár V. füzete gyanánt kiadta Gyulai Pálnak, a nagynevű essay-iró­nak mesteri értekezését : Petőfi Sándor és lyrai költészetünk. E nagyszabású jellemrajz, melyről ' méltán tartja az irodalmi közvélemény, hogy a legklaszikussabb arcképe a költőnek s melylyel ! Gyulai a tulajdonképeni Lefő/í-irodalom tudo­mányos és irodalomtörténeti megalapítója lett 1854-ben jelent meg s 1876-ban a nagyszabású tanulmány e két hozzáférhetetlen helyen min­tegy el volt temetve a közönség számára. A Petőfi-Könyvtár az egesz magyar irodalomnak szolgálatot tett vele, hogy kiásta és napfényre hozta a valódi Petőfi Sándornak s nem a kép­zelet kiszínezte költőnek ezt a ragyogó port- rait-ját, mely megadja az egykori hivatalos aesthetika ellenére a költőnek azt a helyet, mely őt irodalmuk dicsőségére megilleti s mely kemény, de igaz bírálattal mutatja ki a Petőfi nyomán támadt magyar lyra tévedéseit. Az érte­kezést felette becsessé teszi az a körülmény is, hogy Gyulai maga személyesen járt utána az adatoknak, sokat beszélt Pétőfiröl a költőnek akkor még életben volt barátjával: Pákh Albert­iéi s igy nemcsak a költő összes müveit öleli fel, de egész pályáját is kritikai feldolgozás­ban. Gyulai színesen és plasztikusan rajzolta az egykori állapotokat is, Petőfi fellépte által előállott eszmei és irodalmi forradalmat s ily módon talál módot arra is, hogy az egykorú kritikát is jellemezze. Az irodalomnak határo­zott nyereséget tevő kiadvány elé Gyulai Pál­nak Glatz Oszkár által rajzolt pompás, művészi értékű arcképét tették a kiadók, akik ezt a füzetet is. a Petőfi Könyvtár díszes köntösében bocsátották közre. A Petőfi-Könyvtárt Kunossy, Szilágyi és Társa adták ki s a könyvből befo­lyó jövedelem egy hányadát a Petöfi-ház kapja. Egy egy füzet ára 1 korona '20 fillér. — Molnár Ferenc u] könyve Azok az apró humoros képek, amelyeket Molnár Ferenc a budapesti társadalomról már évek óta feste- get, annyira népszerűek lettek, hogy a magyar olvasóközönség bizonyára nagy örömmel fogja venni a „Magyar Könyvtárinak azt a legújabb kettős füzetét, amelyben e kis szatírák legszebb­jei össze vannak gyűjtve. „Pesti Erkölcsök“ a cime Molnár e legújabb müvének, melyben min­tegy kaleidoszkópban jelennek meg a mi fővá­rosunk apró-cseprő nyomorúságai és félszegsé- gci: a kávéházi élet, a nyaralás mizérái, a drá­gaság stb. stb. Molnár Ferenc humora, amely minden keserűség nélkül való, mindig derült és nevettető, e rajzok egynémelyikében kis remek­művet alkotott, úgy hogy a párbeszédes fővá­rosi croquis-k uj műfajában a Pesti erkölcsök valóban mintaképül szolgálhatnak. E rajzok legtöbbje egyúttal rendkívül hálás anyag felol­vasásokra, műkedvelő színi előadásokra is, aminthogy valóban sünien szerepeltek az effaj­ta programmokon már eddig is. Most, hogy a Magyar könyvtárban olykönyen hozzálérhetők, bizonyára még jobban el fognak terjedni. — A „Magyar Könyvtár“ ezzel egyidejűleg még két füzetet bocsát közzé : az egyik Ibsen legkivá­lóbb alkotása, a „Nóra“, melyet magyarra ezút­tal először fordítottak le norvégból, mert mindezideig csak németből való fordításokból ismerjük. A fordító, Szász Zsombor országgyű­lési képviselő, igen lelkiismeretesen végezte nehéz munkáját, úgy, hogy müve méltóan sorakozhatik a „Magyar Könyvtár“ többi elis­mert kivalóságu fordításához. — A közeledő márciusi ünnepeket is megünnepli a „Magyar Könyvtár“, régi szép szokása szerint ezutal is egy, a nagy napokra emlékeztető füzettel gyara­pítva hazafias olvasmányai sorozatát. Most Kossuth Lajos életrajzát íratta meg egy jeles fiatal történésszel, dr. Magyar Győzővel, aki lelkes hangon, világos es jól áttekinthető módon tudja előadni anyagát. Füzete méltán számot tarthat arra, hogy kivált az iijuság körében kapós olvasmánnyá legyen.—A „M K.“ eddig megjelent 548 számának részletes jegy­zékét szívesen megküldi ingyen bármely könyv- kereskedés vagy a kiadó cég: Lampel Róbert (Wodianer F, es Fiai)r. t. Budapest. Andrássy ut 21.1 — Felhők Irta Barabás Abel A Petöft- Ház céljait elősegítő és a Petőfire vonatkozó iro­dalmi és eietrajzi adatokat feldolgozó Petöfi- könyvtár, szerkesztik Endrödi Sándor es dr. I Ferenci Zoltán, IV. füzete gyanánt Barabás Abel- | nek, Petőfi ismert, tudós életirójának nagyszabású tanulmányát adja, mely Felhők cimet viseli. Az egész nyolez ivre terjedő tanulmány Petiié­nek azzal a hatvanhat költeményével foglalko­zik, melyet a költő e kö?ös cim ala foglalt s melyek szenvedélyes hangjukkal, viziószerü ke­péikkel, rejtélyes hangjaikkal máig is erősen fog­lalkoztatják a magyar aesthetikai irodalmat. Bara­bás Ábel kitűnő methodikával log neki a nagy feladatnak: viszgálja, elemezi, boncolja előbb a költő lelkét abban a korszakban, mely a Fel hőket megelőzte s elibünk állítja a lángszerü huszonkét éves ifjút, aki ez időben már az élet minden viharát átélte. Szive szerelmében csalódott ; első ideálja Mednyánseky Berta ride­gen visszautasította; szülei koldusbotra jutnak ; ellenfelei, korlátolt kritikusai ócsárolták, pedig ő büszkén érzi, hogy első költője az ország­nak. E fájdalmas vergődések alatt költészete uj szint ölt, melyben minden vigasztalan, fekete s Petőfi költészetének eddig napsugaras, derűs egét mindenfelől komor felhők borítják el — a Felhők E pesszimisztikus hangú lyrát ismer­teti Barabás Ábel, mikor gondolatgazdagsággal s erős judiciummal és azzal a rajongó, odadó bámulattal, mely az Írónak Petőfiről irt minden sorát eddig is jellemezte. Az érdekes, olvas­mánynak is vonzó kötet a „Petőfi-Könyvtár“ már széles körökben népszerű, dekorativ cím­lappal ellátott, ízléses köntösében jelent meg Kunossy, Szilágyi és Társa kiadásában. Ára 1 korona 20 fillér, amelyből egy részt a Petőfi- Ház javára szánnnak az áldozatkész kiadók. PÉNZINTÉZETEK — A Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitel­bank cég alatt Bátaszéken tervezett uj pénz­intézet alapítási tervezetét lapunk múlt számá­ban ismertettük. — A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank kezdeményezésére alakuló uj pénz­intézet iránt Bátaszéken és vidékén igen nagy érdeklődés és rokonszenv mutatkozik. A rövid részvényjegyzési határidő dacára a 200,000 ko­rona részvénytökére tetemes túljegyzés történt, úgy, hogy az alapítók kénytelenek voltak a történt részvényjegyzéseket lényegesen leszállí­tani. Főleg Bátaszéken, Alsónyéken, Pilisen és Bátán történtek nagy jegyzések. Az uj intézet folyó hó 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja Bátaszéken, a községháza tanácstermében alakidó közgyűlését. KÖZGAZDASÁG. Első Leánykiházasitó Egylet mint szövet­kezet, Gyermek- és Életblztositó-intézet F. évi március 14-én tartotta ezen intézet 46 ik köz­gyűlését Schwarcz Ármin elnöklése és a szá­mosán megjelent tagok élénk részvétele mellett. A jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldettek dr. Grauer Vilmos és Biró Márk urak, szövetkezeti tagok. Az előterjesztett mérlegből, valamint az igazgatósági jelentéséből kitűnik, hogy az 1908-ik kezelési év is az üzleti és közgazdasági téren uralkodott súlyos viszonyok dacára a fokozott tevékenység igénybevétele következtében ked­vező volt. A felügyelő-bizottság jelentésének felolvosása után az igazgatóságnak és feliigyelő- bizottsagnak a felmentvény megadatott. A jelentés kiemeli, hogy 1908. évben különböző esedékes­ségek címén a tagok részére 1,542.932 K 38 f. vagyis 315.519 K 51 fillérrel több lett kifizetve, mint az elmúlt 1907-ik évben. A díjtartalék, mérleg szerinti összege 14,892.514 K 43 fillér. Az 1908-ik év uj szerzeménye 17,113.000 K volt, a biztosítási állomány pedig a teljesített kifizetések figyelembevetelével és a fennálló biztosítások pontos megállapítása után 66,069.973 K 14 fillérre emelkedett. Az összbevételek 4,097.760 K 20 fillér, 279.469 K 55 fillérnyi gyarapodást a mérleg végösszege pedig 1,167.650 K 45 fillérnyi emelkedést tüntet fel, úgy, hogy az utóbbi 16,309.227 K 59 fillért ért el, mely összeg ovadékképes értékpapírokban, takarék- betétekben, 3 budapesti bérházban, készpénzben stb.-ben nyeri fedezését. Az 1908. év végével az értékpapírpiacon uralkodott depresszió oly „Bitumina“ tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő ’ ---* -----------? te tőfedőanyag. ».BITUM1NÁVAL“ fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. „BITÜMINA“ régi zsindelytetőt átfedésére is kiválóan alkalmas. Csakis védjeggyel ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Szekszárd és vidéké részére Reich Armim fakereskedésében Szekszárd

Next

/
Thumbnails
Contents