Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-14 / 11. szám

1909 március 14 5 . . Március 15 A szekszárdi állami föqum- nazium -Eötvös József önképzőköre» március * ? ..®?’ délelőtt 11 órakor nyilvános uiszulessel ünnepli meg a nagy napot. Az ün- nepely műsora a következő : 1. Hymnus. Énekli az ifjúság énekkara. 2. Ünnepi beszéd. Tartja 1- arbaky Zoltán Vili. oszt. tanuló, az önképző­kör titkára. 3. Talpra magyar. Énekli az ifjúság énekkara. 4. Maraus 15. Irta Jakab Ödön. Sza­valja 1 olgár István VI. oszt. tanuló. 5. Kuruc- notak. Előadja az ifjúság zenekara. 6, A cartha- got harangok. Melodráma. Szavalja Mihálovics István VIII. oszt. tan. Zongorán kíséri Farbaky Zoltán VIII. oszt. tan. 7. Szózat. Énekli az ifjú­ság énekkara. 8. Kossuth-induló. Előadja az ifjúság zenekara. Méhészeti vándortauitó A földmivelés- ügyi miniszter P&taky Béla méhészeti szak­tanítót bízta meg Toinavármegye területén a méhészeti előadásokkal. — Selyemtsnyésztós A földmivelésügyi miniszter a selyemtenyésztési felügyelőség elő­terjesztésére körrendeletét bocsátott ki, melyben felhívja a vármegyéket, hogy a selyemtenyésztés érdekében a szederfa ültetést és szederfák gon­dozását vegyék védelmükbe s e célból községi faiskolákról és közutak befásitásáról alkossanak szabályrendeleteket.-- Csődök A szekszárdi kir. törvényszék Kohn Mór szekszárdi divatárukereskedö ellen saját kérelmére elrendelte a csődöt. Tömeg­gondnok : Beszedits Ödön, helyettes tömeggond­nok : Dr. Steiner Lajos. — A szekszárdi királyi törvényszék Erős Ernő, bonyhádi kereskedő ellen a csődöt elrendelte. Csődbiztos dr. Sonneivend Frigyes kir. törvényszéki biró; tömeggondnok: dr. Kanzler Antal bonyhádi, helyettes tömeggond­nok dr. Török Ottó szekszárdi ügyvédek. — A budapesti királyi törvényszék Freund Salamon utódai budapesti, volt paksi bejelentett | cég ellen elrendelte a csődöt. — Az idei fegyvergyakorlatok A tartaléko­sok és póttartalékosok fegyvergyakorlataira, amelyeknek első turnusa áprilisban kezdődik, mint értesülünk, 4900 tartalékos tisztet és 278.000 közlegényt és altisztet hívnak be és pedig a gyalogságnál 240.600, a lovasságnál 8400, a tábori és hegyi tüzérségnél 9+00, az utászcsa­patoknál 5700, a vártüzérségnél 5600, a vasúti és táviró-ezredeknél 2300 és a vonatcsapatoknál 600 embert. A turnusok szerinti behívás oly­képpen történik, hogy ezáltal az alosztályok ezidő szerinti csekély békelétszáma a tartalékos legénységnek az áprilistól augusztusig terjedő kiképzési időszak alatt való bevonulása folytán állandóan emelkedik. Az utolsóelőtti és az utolsó turnus között több heti aratási szabadságolás lesz. — Megmart testvérek Römer Herman őcsényi kereskedő veszett kutyája megmarta a kereskedő három kis gyermekét. A szerencsét­lenül járt gyermekeket azonnal fölszállitották a Pasteur-féle intézetbe Budapestre. — Gondnokság A szekszárdi kir. törvény­szék Veréb Gáborné szekszárdi, Rostás Ferencné dombóvári és Virág Józsefné döbröközi lako­sokat gondnokság alá helyezte. — Emléktábla leleplezés. A tamásiak a kö­zelben született Vas Gerebennek (Radákovics József), aki korrajzaiban sokat foglalkozik szülőfödjével, az általa oly szépen leirt vadas­kertben április 7-cn, születése napján emlék­táblát állítanak, illetve azt ünnepélyesen lelep­lezik. Kedvező idő esetén népünnepély követi a leleplezést, kedvezőtlen idő esetén pedig irodalmi est a Lukács-féle szállodában. A költ­ségeket gyűjtés utján biztosítják. E célra eddig adakoztak: a tamási kaszinó 10 K, Simontsits Elemér alispán, Szévald Móric főszolgabíró, Dőry József, Kacskovics Antal, dr: Látrányi Imre, Reich Oszkár szolgabiró, Strasszer Vilmos 5 — 5 K, Hirsch Ernő, Heisler Jakab, Fekete Imre. X. X , Haán Gyula. Vágó Gyula, Hirsch Ignác, Strausz Antal, dr. Gottlieb Salamon, Elszász Ede, dr. Tamaska, dr. Freyler Károly, Zabján József, Varga Kálmán, ifj. Gyemis István, Kaszás József 1 — 1 K, Zemler Ede, Polgár Ferenc és Vancsa 30—30 fillér. Szives adomá­nyokat továbbra is elfogad dr. Látrányi Imre ügyvéd. — Revolveres legény Sipos György és Ponqrácz János szekszárdi lakósok régóta ellen­séges viszonyban álltak egymással. A napokban aztán az utcán rövid szóváltás után Sipos re­volvert rántott és Pongrácz Jánost a lábán meglőtte. — Névmagyarosítások. Knöbl Ferenc tolnai lakos nevét „Németi“-re magyarosította. — Rosenfeld Pál, úgy Rosenféld József és Rosenfelel Móric pincehelyi lakósok „Rozsa“ névre kérték nevöket magyarosítani. A belügyminiszter tu­datta velők, hogy csak hosszú ó-val, Rózsa névre engedi meg a magyarosítást. — Stern Kálmán faddi illetőségű kalocsai lakos nevét Szepesire, Rosenbaum Simon és Miklós paksi lakos Rácra, kk. Hahn József és István paksi lakos Kakasra magyarosította. — Késelés Takács János szekszárdi lakos f. hó 7-én éjjel amint a csatári tanyájából bal­lagott hazafelé, Steiner János szekszárdi legény, aki már kétszer is volt büntetve, zsebkésével Takácsot kétszer hátbaszurta. — Magyar munkások baja Romániában A tavasz beálltával megindul a magyar mun­kásoknak külföldre áramlása és előreláthatólag újólag nagyobb tömegben mennek a tolname­gyeiek Romániába is munkát keresni, ahol nem­csak szívesen látják a magyar munkást, hanem szívesen ki is zsákmányolják. A belügyminiszter Tolnavármegye közönségéhez‘leiratot intézett, melyben felhívja, hogy alkalmas módon közölje a munkát keresőkkel és Romániába szándékozó magyarokkal : egyikük se vállaljon munkát anélkül, hogy leendő munkaadójával szabályszerű és hatóság előtt hitelesittett, aláirt szerződést ne kötne. Ilyen hiteles szerződés hiányában rendkívül gyakran igen súlyos" anyagi veszte­ségek érték Romániában a magyar mánkásokat. A bérkérdésből a munKaadó vállalkozók és a magyar munkások között számtalan vitás ügy támad, melyekben romániai külügyi képvisele­tünk szívesen jár közben a magyarok érdekében. De az utóbbi időben a roman prefekturák, melyek idáig készséggel vállalták az ítélkezést ezen bérkérdésekben, megtagadták az ily ügyek tár­gyalását és leszállították illetékességüket azzal, [ hogy ezek magánügyek, melyek rendes per utján dönthetők el. Ezáltal konzulaink közbe­lépése lehetetlenné vált és szerződés hiányában, rendkívüli költséges pervitellel juthatnak csak a munkások pénzükhöz. Ép ezért figyelmezteti a belügyminiszter a hatóságok utján a magyar munkásokat, hogy Romániába menve mindig kössenek hatóságilag hitelesített munkás-szer­ződést. Az átvonuló katonák élelmezése. A hon­védelmi minister a közös hadsereg és a honvéd­legénységnek átvonulás alkalmából, a szállásadók által kiszolgáltatandó étkezésért fizetendő térítési összeget, az 1909-évre a Dunántúli kerületben napi 53 fillérhez állapította meg. — A községi tulajdont képező legelők felosztása. Felmerült konkrét esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter hogy a községi tulaj­dont képező legelők is — épp úgy. mint a köz- birtokosságiak — csak a földmivelésügyi mi­niszter engedélyével oszthatók fel. — Lohr Mária (ezelőtt Kronfusz) csipke vegyitisztitó- es műfestő-intézetében, Budapest, Baross-utca 85. sz. a. minden e szakba vágó megrendelések a legjobban, gyorsan és jutá­nyosán tcljesittetnek. Vidéki megrendelések a leggondosabban eszközöltetnek. — Mindenkit érdekel, hogy a tavasz be­álltával ruháit, függönyeit, vagy háztartásában szükséges holmiját hol tisztittassa, vagy tes­tesse. Legcélszerűbb azokat Berketz István utóda (cégtulajdonos: Kovács Endre) kelmefestő- és vegytisztitógyárába küldeni Budapestre (IX., Kinizsy-utca 14.), ahol azok szakszerű kezelés­ben részesülnek, a legnagyobb pontossággal és a legjutányosabb árak mellett. Magyarország ezen legrégibb és legnagyobb forgalmú-, kelme-, selyemfestő- és vegytisztitógyára a legmodernebb technikai eszközökkel van felszerelve : munkái bármely világváros készítményeivel kiállják a TUi.NAVAEMESfSra. versenyt és a legkényesebb igényeket is kielé­gítik. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Vidéki megbízóinak csomagolásért dijat nem számit, postadobozait csak saját árban számítja. — A mezőgazdákat érdekelni fogja, hogy az utóbbi két évben az impregnált répamag körül keletkezett vita és a szaksajtóban fejlődött toll- harc jelenleg mily fordulatot vett. Határozottan annak a pártnak győzelmével végződött, mely az impregnált répamag mellett foglalt állást. Ugyanis mint értesülünk a répamag termelés hazájában Ouedlinburgban (Észak-Németország) gazdák és kereskedők kívánságára »Répamagot Impregnáló Vállalat« létesült YVaegner és Társa cég alatt, ahol bizonyos illeték ellenében úgy gazdák mint kereskedők impregnálhatják répa­magjaikat. Ezen a mezőgazdaságra fontos vál­lalat hónapok óta van üzemben és mint halljuk, rendkívül igénybe van véve. így tehát a gya­korlat ismét rácáfolt a szürke teóriára és az a tudomány, mely az impregnálás ellen agitált, csődöt mondott. Hogyan is mondta boldogult Pulszky: »A kutya ugat, a karaván halad.« — Példátlan az egész magyar zsurnalisz- lisztikában ,,Az Újság“ politikai napilap, káp­rázatos sikere. Alig 5 éves fennállása után ma „Az Újság“ az egész ország legkedveltebb és legelterjedtebb napilapja. A kitünően szerkesztett és végig napról-napra magvas tartalmú lap elő­fizetési ára egész évre 28 korona, félévre 14 korona, negyed évre 7 korona, havonként 2 kor. 40 fillér. „Az Újság“ szerkesztője: Gajári Ödön, szerkesztőtárs: Dr. Ágai Béla, főmunkatársak Herczeg Ferenc, Kenedi Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor és Mikszáth Kálmán. — Fulard selyem méterenkint 1 korona 15 fillértől feljebb, úgy blúzokra, mint egész ruhákra bérmentve és elvámolva házhoz szállít és gazdag mintagyüjteményt posta fordultával küld : Henneberg selyemgyúr Zürich. Fogorvos Kovács J. vasartér-utcai műtermében hiányzó fogak pót­lása, csaposfogak, arany koronák és száj­padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetned. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegények­nek rendel délelőtt 8—9-ig es délután 1—2-ig. A divat. Még hóval terhes fölöttünk a levegő, a téli sportoknak szenvedéllyel hódulunk, az erős fagy ellen meleg bundákkal védekezünk, s a divat krónikásának már a tavaszra készülő új­donságokat kell felkutatnia, hogy jó előre be­számolhasson híveinek arról vájjon mi újat, meglepőt tartogat számunkra a divat szeszélyes istennője ? Tudnivaló, hogy a divat minden uj ötletét hosszú tanácskozás, megbeszélés előzi meg az arra hivatott vagy már arra nevelt irányadó emberek között, az eszmék és ötletek metropo­lisában, a divat székhelyén: Párisban. És a mi­kor már kimerítettek egy-egy időre mindent, vissza térnek a régiek viseletéhez, azt a kor raf- fináltabb Ízlésének megfelelően átjavitják s az ó-világ meghódol előtte éppen úgy, mint meg- hodoltak előtte a szó teljes értelmében eredetileg. Csodálni való-e ha néha elfárad azoknak kép­zelete is, a kik folyton az újat használják s átengedik a dolgokat annak a bizonyos ter­mészetes átmenetnek, a mely a túlzott irányt helyesebb, észszerűbb mederbe viszi. Úgy észleljük, a tavasz ebből a föltevésből indul ki, nem hoz semmi meglepőt, de mér­sékel mindent, a mit az ősz és a tél túlzás­ként produkált. Az öltözetek tapadó, simulékony szövet­ből, vékony, nagyon finom posztóból készülnek. Szalonokba a fényes, utcára inkább a fénytelen posztó való. A szabás szinte kivétel nélkül di- rektoár és princessz. Tagadhatatlan, ez a sza- bási mód rendkívül előnyös, főleg a magas alakoknak kedvez de nem hátrányos az alacsony növésüeknek sem. Az egyszínű ruhák igen ked­veltek lesznek, de forgalomba jönnek a mintá­zott kelmék is és előre jelezhetjük, nagy keres­letnek örvendenek majd, mert a színek árnyalata rendkívül ízléses. Ugyanebből készülnek a ka­bátok, melyeknek hossza még mindig megálla- pitatlanul különböző. Hogy a hosszabb ked­veltebb marad, annak oka tán abban keresendő, mert emeli, nyúlánkká teszi az alakot. Mintázott kelmékben a kockás es a csikós váltakozik. S mig egyszinüeknél a sárgás és aranybarna vezet, a mintázottnál a fehér-zöld és fehér-barna.

Next

/
Thumbnails
Contents