Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-14 / 11. szám

,i-'<9 március 14

pitési módozatokról intézkedik. Az állami tele- jiités intézője, a fóldmivelésügyi miniszter a következőket terjesztette elő :

• Egynél több állami telephelyet senki sem Kaphat. Az uj telepesnek az általános feltételeken kívül legalább annyi vagyonának kell lennie, amennyiből a telephely első gazdasági felszerelését beszerezheti, a telephely vételárának legalább 10°/0-át a megszállás előtt lefizetheti, vagy két évi járadéknak megfelelő összeget óvadékul letehet. A középbirtokosnak a vételár legalább húsz százalékát, illetve legalább öt évi járadéknak megfelelő óvadékot kell letennie. A telepesek a telepítési hatóság felügyelete alatt állanak. A telephelyek e hatóság engedélye nélkül sem gazdaságilag, sem jogilag fel nem oszthatók, se nem egyesithetők, sem át nem ruházhatók, ielep- helyre öröklés csak akkor állhat be, ha az állam a visszavásárlási jogát a telepes elhunytakor nem gyakorolja.

Azután áttér a javaslat a magántelepitésre. A magántelepitéshez és telepítési szerződés kötéséhez, a telepítési hatóság előzetes engedélyét kell megszerezni és a szerződés csak a telepítési hatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az engedély a megadás után is visszavonható, ha az alkalmatlansági okok valamelyike utólag konstatáltatott, de csak addig, mig a telepes a tulajdonjogot meg nem szerezte. A vétkes fél a másiknak, tehát a telepitő telepesnek és viszont ilyen esetben kártérítéssel tartoznak. A telepítési szerződés jóváhagyásával egyidejűleg a magán- telepitést a földmivelési miniszter közérdekűnek nyilváníthatja. Ennek jogi következményei: a telepeseknek a hatóság általi megválasztása, a visszavásárlási jognak az államra hárulása; a kisajátítási jog igénybe vehetése a telepítési hatóság utján, azoknak az állami adókedvezményeknek és támogatásoknak kiterjesztése, amelyek az állami telepítéseknél vannak megállapítva, a fóldmivelésügyi miniszter és a többi illetékes miniszterek egyetértő, külön intézkedése alapján.

A törvényjavaslat negyedik tejezete az ideiglenes haszonbérleti telepítésről szól. Ez a telepítésnek eddig nálunk nem szabályozott formája s célja nyilván az, hogy a kötött forgalmú bir tokon is létesíthető legyen a telepítés megfelelő formája. Mihelyt a forgalmi korlátoltság meg- szűnik, a tulajdonos köteles a haszonbél leti telepítést tulajdoni telepítéssé átváltoztatni. Ilyen ideiglenes haszonbéri telepítést kötött birtokon a .fóldmivelésügyi miniszter engedélyezhet.

A telepítési alap áll a fóldmivelésügyi miniszternek tizenkét esztendő alatt rendelkezésere bocsátott százhúsz millió koronából, az előbbi telepítési törvény által alkotott hat millió koronás telepítési alapból és ennek az alapnak gyarapítására 1901-ben engedélyezett IbO.OOO koronából, végül, az államnak a telepítésre vagy feldarabolásra alkalmas és más közcélt nem szolgáló ingatlanságából. A javaslat behatóan rendelkezik a visszatelepítésről, a parcellázásról, a járadékról, az átköltözéssel kapcsolatos haszon- bérletekről, a haszonbérlő társulatokról es végül a különböző rendelkezéseket sorolja fel.

halni. Nem éreztem volna, hogy időm betelt, tudtam volna, hogy vannak még napjaim az eddigi rózsatépés idejéből, nem fűztem volna kezedet karomba, mert nem tudtam volna neked hazugság nélkül azt mondani : te vagy az utolsó. S élveztem ennek a meghitt boldogságnak minden szent gyönyörűségét. No látod, édes, nem vesztettem semmit. Még azoknak a boldogsága is enyém volt, akiknek semmi részük sem volt az enyemből.

Ezért tudok nyugodtan meghalni s nem sajnálom azt, hogy a mi édenünknek már a nászutunkon szakad vége. Ki tudja, mi lenne azután ? Teljes veröfényben telt le a tündéri két hét és szinpompában huny le a napom, piros alkonyban válunk el s ha leszáll a sötét éjszaka, én már nem tudok róla semmit.

Te drága pedig itt maradsz, de tudom, hogy szintén boldogan. Úgy tudom, hogy a nő boldog, ha boldogít valakit. Engem boldogítottál s neked, ugyebár ennyi elég ? S megelégedéssel fogsz visszagondolni rám, mert tudod, hogy semmi bajom nem volt s a halálom sem volt baj rám nézve.

*

Szép piros alkonyba veszett a piktor megtörő tekintete. S a fiatal nőnek, aki egyedül maradt, úgy rémlett, mintha piros abrosz borulna az éjre s az ura úgy távozott a világból, mintha korcsma volna.

X fc.

A javaslat részletesen szabályozza a par- cellásást is. Nem esik a törvény hatálya alá az olyan ingatlan-földarabolás, amelynél az ingatlant száz kataszteri holdnál nagyobb részletekben adják el, vagy pedig ötnél kevesebb számú részre daraboljak föl A főváros egész területén a törvényhatósági varosok, valamint rendezett tanácsú városok belső területén történő parcellázások nem esnek a törvény alá.

Ingatlan földarabolása a törvény értelmében csak a telepitő hatóság engedelme alapján történhetik. Az engedelem az ingatlannak, a vételre jelentkezőknek, a vételárnak, az esetleges hitelműveletnek és a szerződés tervezetének beható megvizsgálása alapján adatik ki.

Külön szakasz intézkedik azokról az esetekről, amikor a telepitő hatóság az engedelmet. nem adhatja meg. Ezek közül fontosabbak: a közérdek sérelme: ha az ingatlan terhei a vevőkre csak egyetemleges kötelezettséggel háríthatok át; ha az ingatlan jogilag vagy gazdaságilag fölosztásra nem alkalmas, ha a vevők egyetemleges kötelezettségét célozzák ; ha vá sárlók gazdasági boldogulását akar a vételár, akár a parcellák kis területe előreláthatóan kizárja. A közérdekű célokat előmozdító birtokok földarabolását a fóldmivelésügyi miniszter köz- érdeküeknek nyilváníthatja, a mely esetben a műszaki munkálatokat és a földarabolás keresztülvitele érdekében szükséges jogi munkákat az állam díjtalanul elvegezheti. Kisebb je- | lentőségii parcellázásokat a fóldmivelésügyi miniszter a törvény határozmányai alól kivehet, valamint a községi, nyereség nélkül való parcellázásokat is.

A parcellázások közvetítésével alapszabályszerűen foglalkozó pénzintézeteket fölmentheti a miniszter a hatósági felülvizsgálat alól, de csak akkor, ha: a vevők a szerződésben öt esztendei visszalépési jogot kapnak és ha ez intézetek a részletek visszavásárlására legalább egy millió korona külön alappal rendelkeznek.

A telepitő hatóságnak azonban a szerződést az ily intézetektől a megkötéstől számított nyolc napon belül meg kell kapnia, valamint az idegen községbeli vevők névsorát is.

Az államnak parcellázás céljaira való birtok szerzése csak az országos telepitő tanács javaslatara van megengedve és pedig csak az esetben, ha az illető környéken a birtok megoszlásnak földarabolás utján való javítása föltétlenül kívánatos s attól az illető vidéken a kivándorlás jelentékeny csökkenése várható, végül a terület kilenctized részére a vevők vételi ajánlatot adtak és a vételár harmadrészét készpénzben kifizettek, vagy a tulajdonukban álló ingatlanra jelzálogi bekebelezéssel akként biztosították, hogy a jelzálog értéke a jelzálogos követelést az előző tehertételekkel együtt kétszeresen fedezi.

Átköltözéssel kapcsolatos haszonbérlet, ha a terület nagyobb száz holdnál, az átköltöző bérlők száma pedig Ötnél, csak a telepitő hatóság engedelmével van megengedve. Az engedelem nem adható meg: ha a bérlők boldogulása előre láthatóan kizártnak látszik: ha a bérlőknek egyetemleges fizetési kötelezettséget kellene vál- lalniok, valamint, ha az ingatlan a bérbeadónak nincs a birtokában.

A járadékkal a törvény a birtokpolitika egy uj eszközének fogalmat és gyakorlati alkalmazását szabályozza. A járadékot a járadékra jogosult rendszerint föl nem mondhadtja, ellenben a járadékköteles egészben vagy részben megválthatja és e célból meghatározott szabályok szerint bármikor fölmondhatja. A javaslat részletesen fölsorolja azokat a szabályokat, a melyek mellett a járadék ellenében az ingatlan megszerezhető A javaslat lehetővé teszi, hogy a járadék-követelések alapján járadékkötvények legyenek kibocsáthatók a járadék- telkek 75 százalékáig. Az országos telepitő alap fölhasználásával bírói árverésen vett ingatlant a földművelésügyi miniszter állandó pénzbeli járadék ellenében állami járadék-telek ke alakítja. Az állami járadék-telek csak a járadék megváltási ar egy negyedének lefizetése után lesz a vevő tulajdona.

A haszonbérlő társulatok révén a törvény nagyobb birtokok kihasználására kisbirtokosok társulását kívánja előmozdítani. Haszonbérlőtársulatot csak telepitő hatoság alapíthat. A társulatok működését alapszabályok írják elő, melyek tekintetében a javaslat részletes Útmutatásokat tartalmaz. A tagok a társulat kötelezettségéért a társulattal szemben részjegyeik arányában egész vagyonukkal felelőssek. Az egész társulat működése a telepitő hatóság felügyelete alatt all s a törvény alapján keletkezett társulati haszonbérietek jelentékeny kedvezésben és támogatásban részesülnak.

Vegyes rendelkezések cime alatt különféle fontos birtokpotitikal intézkedéseket csoportosít a javaslat. A fóldmivelésügyi és pénzügyminiszter a törvény alapján fölmerülő hiteligények iránt külön törvényjavaslatot köteles Kidolgozni.

3

A fóldmivelésügyi miniszter bármely ingatlan bírói árverésén bánatpénz nélkül tehet ajánlatot és ha utdajánlatot tesz, sem a bánatpénzt letenni, sem az újabb árverés költségét előlegezni nem tartozik.

Március 15.

A hazafias érzelem eget csapkodó, százados válaszfalakat ledöntő er^je tette örökké nevezetessé 1848. március 15-ikét és e napnak sikerét ércbetükkel véste be nemzetünk történetébe. És azóta e nap eseményei tanítanak bennünket : szabadságra, egyenlőségre, testvériségre és mindarra, {ami e magasztos elvekkel közeli, vagy távolabbi összefüggésben és vonatkozásban áll.

Szomorú tragédiája a sorsnak, hogy ez idő óta minden éviordulón az elnyomott sóhaj és vágyakozás bizonyos nyugtalanságával tekintünk e dicső napra vissza, mert érezzük, hogy 1848. március 15-ike csak megmutatta nekünk az Ígéret földjét, melyet ha elértünk is, attól időközben messze sodortattunk.

Nemzedékek tűntek azóta a mindenség útvesztőjébe, de az utókor csak annál nagyobb lelkesültséggel és kegyelettel emlékezik meg e napról, melyben az uj Magyarország megszületett, demokratikus alapon, a szabadság és jog- egyenlőség jegyében.

Vájjon most, több mint egy félszázad múltán, nem érezzük-e lépten-nyomon, hogy úgy a demokratizmus, mint a szabadság es jogegyenlőség kérdésében csak törpe epigonjai vagyunk a 48-as korszak nagy nemzedékének, mely hivatva volt hazánkat nagygyá és dicsővé tenni és mely a hazával együtt összetörtén, bénult tagokkal került ki a sorsharag véres forgatagából.

De a kimerült, elpihent nemzedékek helyébe újak nyomulnak Az elődök veres nyomdokán csatasorba tömörülnek a fiák és unokák, akik 48 március 15-ikének nagy hagyományait híven ápolják lelkületűkben és akik minden áldozatra készek, hogy az ezer éves Magyar- országot egységessé, gazdaggá, nagygyá és hatalmassá tegyék. Ez az érzés hassa át e szent napon a hazafiak szivét. Mint a költő mondja: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért!“ Szerezzünk erőt a kiontott ősi vérből és legyünk rajta, hogy ezentúl ne hulló vérrel, hanem eszünk és kezünk verejtékező munkájával tegyük virágzóvá e hazát, mely 48 március

15-ikén újjászületett, de meg ma se jutottéi az ígéret földjére. A hazafiak egyetértése és céltudatos, vállvetett munkássága vezet az ígéret földjének igazi útjára.

Népesedési viszonyaink.

Tolnavármegye népesedési viszonyait az elmúlt december hónapról a következő adatok tüntetik fel :

Az összes népesség volt — a vándorlások figyelembevételével — 1907. év vegén 256.414. A szaporodás 7 év alatt 17 92C helyett 3232.

1908. decemberben volt:

a. ) házasságkötés 102, ebből vegyes házasság 18 ;

b. ) élve születés 629 ;

c. ) halálozás 453 ;

d) népszaporodas 176.

Esett 1000 lélekre :

1. Házasság 0 40 ; az eredmény jobb, mint a dunántúli átlag (0:22) ;

2. élve születés 2 45 ; az eredmény rosz- szabb, mint a dunántúli átlag (2 71) ;

3. halálozás U77; az eredmény jobb, mint a dunántúli átlag '(1 79) ;

4. népszaporodás 0 78; az eredmény rosz- szabb, mint a dunántúli átlag (092).

Szekszárd lakossága (13895) december hónapban 26 születéssel és 27 helybeli halálozással fogyott egy gyei.

Dunaföldrár lakossága (.12117) 31 születéssel és 26 halálozással szaporodott 5-tel.

Paks lakossága (12034) 38 születéssel és 15 halálozással szaporodott 15-tel.