Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-07 / 6. szám

1909 február 7 TUijNAVARMEGYä. 5 Kovács J. vásártár-utcai műtermében hiányzó fogak pót­lása. csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer sze­rint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e. 8 — 9 ig és d. u. 1—2-ig. A divat. Javában benne vagyunk a farsangban. A sok bál, estély, vendégnap egymást követi; min­denki mulat, szórakozik, mintha sohase is vir­radna ránk a hamvazó szerda és örökre eltűntek volna az élet egéről a felhők, melyek az idők változását jósolják. És talán azoknak van igazuk, a kik hirdetik, hogy „az ember csak egyszer el“ . . . Mulasson hát a ki fiatal, a kinek ebben igaz gyönyörűségé telik. Annál is inkább, mert régidŐKtól fogva mindig a farsang volt az, a mikor egymásra találtak a fiatal szivek és sok­szor volt a bálterem egy-egy emberpár jövendő boldogságának a megteremtője. Hogy lakodalom is sok van igy farsangkor, az is csak természetes és a babona szerint, az a házasság, a mely farsangkor köttetett, vidám és derűs lesz mindenkoron. A hivat Újság mai száma erre gondolva, egypár nagyon szép menyasszonyi ruhát mutat be olvasóinak. Érdekes, hogy a mostani divat megszüntette a menyasszonyi ruhának a merev- ! ségét is és nemcsak a formában, a mi jelenté­keny dolog, hanem az uszály hosszúságában is alkalmazkodik a divathoz. Minden lágy szö­vedék, a milyen a kínai krepp, selyemkasmir, ripszselyem, (epinglé,) liberti, selyemmarkizett stb. nagyon alkalmas arra, hogy még kecsesebb­nek tüntesse fel a menyasszonynak amúgy is megnyerő alakját. A menyasszonyi ruhának leg­szebb dísze a csipke, főleg, ha valódi és mint­egy családi értékkel bir. Valamikor az volt a szokás, hogy a meny­asszonyt megfésülték az esküvőjére úgy, ahogy ezelőtt soha, aminek az volt az eredménye, hogy j teljesen megváltozott az arcának jellege és ez j nem mindig volt előnyére. Ennek ellenében most ; a legegyszerűbb fejdisz a divatos; a menyasz- szony a haját úgy tűzi, a hogy szokta s a koszorút és fátyolt is a legegyszerűbben s leg­természetesebben tűzi fel. Az már, hogy az ar­cára ereszti-e le, vagy kétoldalt félre tűzi, teljesen egyéni ízlés és szabályt erre szabni nem lehet. Ám az feltétlenül szép, ha hátul egészen az uszály hosszában lóg le a fátyol. Mai számunkban van néhány csinos, fiatal leánynak való ruha, mely bérmálásra is alkalmas. A bérmálás komoly, lélekemelő szertartásához csak a minél ünnepélyesebb egyszerűség illik, a mi természetesen nem zárja ki azt, hogy azért a divatnak megfelelő is legyen. A kasmír, pa- mutbatiszt, markizett és sevió, mind nagyon alkalmas erre a célra, melyhez még hozzávezet­jük a mullt és a fehér hímzett batisztot. Nagyon korai dolog lenne, ha már most akarnánk a jövendő tavaszi divatról beszélni, de annyit elárulhatunk mar is. hogy a kabátos ruhá­nak nagy vetélytársa akad a princessz ruhában. Párisban már az ősszel is lehetett ilyen prin- cessz-szabásu ruhát látni az utcán, mely leg­inkább bársonyból, posztóból és sevióból készül. Természetesen rövid és bár egyelőre még kissé szokatlan, de tagadhatatlanul csinos. A Divat Újság olvasói minden divatidény közeledtekor elhalmoznak bennünket a kérdés­sel: mi lesz a blúzzal? Egyelőre, a mikor utcán es szalonban a princessz ruháé az elsőség, valami nagy tere a blúznak nincs és nem is lehet. De viszont annyira célszerű és kellemes viselet, hogy csakúgy egykönnyen nem igen nélkülözhetnénk. S hogy minél tovább megma­radhasson a divatja, megteremtették a mideres szoknyát, melyet aztán blúzzal egészítenek ki, a mi utazásra is nagyon alkalmas és célszerű. Bizonyos, hogy a jövendő divat is szép lesz, mint a hogy szép a már most kialakult s eleinte olyan ijesztőnek tetszett divat. S hogy kialakult, az mindinkább finomult ízlésnek a sikere. Hölgyeink nagy része nem indul vakon a külföldi „remekek“ után és most már nincs is egyéb a mi kívánatos lenne, csakhogy tegye­nek le a nagy fényűzésről és igyekezzenek az egyszerűséggel párosítani a jó Ízlést. VIDÉK. Dnnaföldvár A dunaföldvári vörös-kereszt egylet az Egyen- lőségi Körben álarcos dominó-estélyt tart 1909. február hó 6-án este pont fél 9 órakor. Az es­télyt megnyitja Hamupipőkének mint bálkirály­nőnek bevonulása. Kéretnek a t. meghívottak lehetőleg rózsaszínű jelmezben megjelenni. Kossuth Ferencz levele! > Tek. Balázsovich Sándor gyógyszerész urnák Sepsiszentgyörgy. »Csűzos bántalmaknál az „INDASZESZ“ bedörzsölése jó hatásúnak mutatkozott. Kérem legyen szives nekem három üveggel küldeni«. KOSSUTH FERENCZ. Számos előkelőségek és orvosok igazol­ják, hogy a törvényesen védett székelyhavasi INDASZESZ gyógyfű sósborszesz legjobb szernek bizonyult a test és izmok ed­zésére. Üdít és frissít. Megóvja a testet a hideg j káros betolyásától. Másságéhoz (gyuró-kenő- j kúra) felette ajánlatos. Leghatásosabb szer csúz, köszvény, rheuma, fejfájás, nátha, influenza, tagszaggatás és mindennemű meghűlésből eredő bajok ellen. A székely­havasi „INDASZESZ“ össze nem tévesztendő más sósborszesz készítményekkel, melyek egy­szerű szeszkeverékek, holott az „INDASZESZ“ székelyhavasi gyógyfüvekbő! előállított és hatá­sában telülmulhatatlan gyógyszer-különlegesség. Készíti Balázsovich Sándor gyógyszerész, Sepsiszentgyörgy. A törvényesen védett szé­kelyhavasi „INDASZESZ“ kapható 2 és 1 ko­ronás üvegekben az országokban mindenütt Főlerakat: Szekszárdon, Miklós Aladár dro­gériáidban. (5—10). Mulatságok Óvodai bál és hangverseny. Az idei farsang első és úgyszólván egyet­len nagyobb szabású mulatsága zajlott le február elsején. A nagyterem egészen megtelt Szekszárd intelligens közönségével. A jótékony célra jelen­tékeny összeg jut, több, mint 1100 korona, pedig a fölmerült kiadások jóval meghaladják az 1000 koronát. Az összbevétel több, mint 2200 kor. Az ovoda uj és lelkes elnöke meg lehet elé­gedve a mi viszonyaink között valóban fé­nyesnek mondható eredménynyel. Az is igaz, hogy messze darab országot lehet bejárni, mig olyan elnökre találunk, mintamilyen a szekszárdi róm. kath ovoda és gyermekmenhely elnöke : özv. Simontsits Béláné, ki ismert egyéni szeretetreméltó kvalitásain kívül csupa ötlet és leleményesség a tervezésben, csupa energia és lelkesség a kivitelben, aki mindent lát, mindent tud, min­denre gondol és aki szép vállain úgyszólván egymaga viseli a rendezés összes gondját. Az ilyen hadvezérrel csak győzni és hódítani leheL A bált hangverseny előzte meg. Ezúttal a közönség volt pontos és a közre­működő művészek várattak magukra jó félórát. A közönség feszült figyelemmel nézett a legkiválóbb magyar kabaré díva föllépte elé. A kitűnő művésznő nem maradt mögötte a híré­nek. Amint karcsú alakjával, elegáns toilett- jében megjelent a közönség előtt, meleg tapssal fogadták. Hangja üde, rendkívül kellemes, fülbemászó, alakító képessége is kiváló, egész megjelenése rokonszenves, előadása pompás, bravúros és egyenrangú Ivette Guilbert-tel és a nagy Judic asszonnyal. Előadta ismert műso­rából a következőket: On revient toujours, Szerelem és házasság, Yagy-vagy (a »Van, de nincs« c. operettből). Ugy-e Jani ?. Az abbé és a grófnő. A kis egér. »Abbáziában«, ahol annyi az izraelita, hogy ott »zsidó a pápa és zsidó a cápa.« Végül a hires »Altató dalt.« Amikor az ő művésze­tének teljes elismeréssel adózunk, természetesen más lapra tartozik annak elbírálása, hogy helyes volt-e a fiatal leányokkal telt teremben és egy elite bál hangversenyén kabaré dalokat előadni mert más légkörbe tartozik a fővárosi kabaré es a pesti publikum, és más légköre van az intelligencia nyilvános mulatságának a vidéken. Medgyaszait, aki a rendezőségtől gyönyörű csokrot kapott, Jakobi Viktor, az ismert fiatal t lentumos zeneszerző kisérte diszkrét, finom játékkal a zongorán. Jakobi egy oetétet is adott elő valamelyik balettjéből és biztos, gyönyörű játékával hatalmas tapsokat aratott. Molnár Ferenc, a geniális iró volt a har­madik közreműködő. A pesti életből megirt szellemes és humoros apró tárcáit olvasta fel kitűnő előadásban és a közönség folytonos derült tetszésétől kisérve. Kár, hogy az illuszt­ris iró nem tisztelt meg bennünket azzal, hogy legalább egyetlen olyan tárcáját olvasta volna fel, amely még nem forog közkézen De bár csupa ismerős dolgokat hallottunk, nagy élvezet volt azt tőle közvetlenül végighallgatni. A hangver­sen}' 11 óra felé ért véget, utána a közönség az éttermekbe vonult s csak éjfél után kezdő­dött meg a tánc, amely lelkes hangulatban a reggeli órákig tartott. Jelen voltak: Asszonyok: Özv. Babits Mi- hályné, Bajó Jánosné, Bajó Pálné, özv. Barako- vics Ferencné, Bodnár Istvánná, Boros Zoltánná, Bún Lajosné (Paks), Ciriák Frigyesné (Kajmád), Cservényi Lukácsné, dr. Csizmazia Gézáne, Dömötör Miklósné, dr. Éry Mártonná, Elbert Izsóné, Fekete Mihályné, Fink Kálmánná, Fent Lászlóné, özv. Guzmits Zsigmondné, Gonda Béláné, Holub Jánosné, Hock Jánosné, Haideck- cker Károlyné (Dunaszentgyörgy), Hoffmann Sándorné, Kiss Károlyné, özv. Korbonits Dezsőne Kontsits Elemérné, özv. Kontsits Jánosné (Űzd), Kovács Dávidné, dr. Kron Ferencné, Klieber Györgyné, dr. Káldi Gyuláné, Leicht Lajosné, Leopold Mihályné, Leopold Lajosné, Mirth Lász­lóné, Mathis Kálmánná, dr. Müller Ferencné, Óvári F'erencné (Gyönk), özv. Orosz Lajosné. Parragh Józsefné (Dszentgyörgy), Pesthy Endréne (Űzd), Pazár Dezsőné, Perlaky Józsefné, dr. Pir- nitzer Béláné, Rác Józsefné, dr. Rubinstein Má- tyásné, Reichl Sándorné, Reich Árminné, Rill Józsefné, özv. Schneiderbauer Józsefné, Schnei­der Jánosné, Stann Istvánné, Szentpéteri Józsetne, (Paks), özv. Sass Istvánné, Sass Lászlóné (Borjád) Szondy Istvánné, Szabó Ferencné, dr. Spányi Leóné, özv. Simontsits Béláné, Simontsits Andor- né, (Budapest), dr. Szászy Endréné, Scholc Gusz- távné, dr. Spitzer Manóné, özv. Treer Józsefne, Véber Sándorné, Vilcek Sándorné, Wigand Já­nosné, Wolf Henrikné, Wolf Arnoldné, Wallacher Lajosné, Ziegler Frigyesné. Leányok : Babits Angyalka, Ciriák Szeréna, (Jánoshalma) Cservenyi Ilonka, Csók Kató (Dszentgyörgy), Fink Margit, Harsányi Szilvia, Horváth Sárika, Hekler Gizella (Bpest), Hercegh Mariska, Körmendi Vilma, KrammerZsófia, Kajos Erzsébet, Komáromy Blanka (Budapest), Klieber Gizella, Krautszak Hermin, Kron Annuska, Kiss Blanka (Gyuiaj), László Anna, Lőrincy Kreszti, Mathis Érzsike, Nászay Palika, Nászay Ilonka, Ocskay Ilonka, Orosz Flóra, Pesthy Lidiké (Űzd), Parragh Mártha, Rill Mariska, Reichl Elza, Reichl Olga, (Bpest), Skultéti nővérek, Szabó Máriska, Stann Sárika, Stann ‘Mariska, Szondy Erzsiké, Szondy Lili, Szabó Juliska, Takáts Irénke (Paks), Treer Ilonka, Triebler Ilma, Wendl nővérek, Wigand Janka, Wigand Edith, Ziegler Irénke, Zsiga Ilonka (Pécs). Jegyeiket megváltották: gróf Apponyi Gé- záné (Hőgyész), Kovács Sebestyén Endréné (Bpest), özv. Simontsits Béláné 50—50 koronával. Sztankovánszky Jánosné (KajJacs), gróf Zichy Gyula (Pécs), Percei Lajosné (Kajdacs), Bezerédj Pálné (Hidja), Döry Jenőné (Tüske) 30—30 kor., gróf Apponyi Sándorné, egy kanonok (Pécs), Kolozsváry Róza (Lemberg), Vizsolyi Ákosné (Alsó-Pél), br. Schell József, Uray Leona bárónő (Remetemező) 20—20 kor., Vaszary Kolozs (Esztergom) 15 kor., Dőry József és neje (Dom­bóvár), Csávosy Gyula (Bpest), Tost Gyula (Bpest), dr. Beöthy Károly, özv. Theodorovits Lajosné, dr. Haidekker Béla, Török Béla, Őrffy Lajos, dr. Hangéi Ignác, Gyérey Richárd (Ozora), Walter Antal (Pecs), dr. Kämmerer Ernőné (Bpest) dr. Várossy Gyula (Kalocsa), Sztankovánszky Mária (Kajdacs), Pozsgay József (Pécs), Kovách Gyula (Kisvejke), özv. Serly Gusztávné (Nagyká­roly), gr. Széchenyi Sándor (Ndorog), Medve Zol­tánná (Bpest), dr. Hagymássy Zoltán (Bonyhád), Szevald Móric (Tamási), Sztankovánszky János (Kajdacs), Szeghy Sándor 10—10 kor., dr. Mayer Gyula, Szenicey Géza (Paks) 6—6kor., Vajdits Gyula (Pécs), Romaisz Ferenc [Bátaszék), Takács Gyula (Dszentgyörgy), Rassovszky Julián (Paks), Matzon Kálmán 5—5 kor., Oravszky László (T.-Némedi), Hanny Gábor (Pécs), Streicher Jó­SARXADI ANDOR SZEKSZÁRD, SZÉCHEHyi-UTCD 648. SZÁN. Raktáron tart mindenféle mezőgazdasági és szőlészeti gépeket, zsákot, ponyvát és műszaki cikkeket. A legjutányosabb ár mellett kedvező fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents