Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-26 / 52. szám

2

TOLNAVARMEGYE.

1909. december 26

nyitót, a koronának pedig bizalmi férfiakat adjon és az ország ügyeinek hűséges gondozását vállalhassa.

Erre van szüksége a magyar nemzetnek és oly férfiakra, akik erre vállalkoznak. Az lesz a magyar nemzet igazi megváltója, aki e nagy feladatot megvalósitja, ha kell: önfeláldozással is! F. M.

VÁRMEGYE

— A központi választmány ülése. Tolnavár- /megye központi választmánya f. hó 18-án Simon sits Elemér alispán elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak : Forster Zoltán, Grünvald Lajos, Kramolin Gyula dr., Kurz Vilmos, László Lajos, Órffy Lajos, Török Béla és Szénáid Oszkár (választmányi jegyző). — Hortobágyi József rk. segéd-lelkész a szakcsi és Klézli József Geiszhauer a szekszárdi országgyűlési képviselők választására jogosult választóknak 1910. évre érvényes névjegyzékébe a kir. Kúria döntése alapján felvétettek és ezzel a választók 1910. évi névjegyzéke végleges érvénnyel megállapittatott, annak egy példánya a belügyminiszterhez felküldetett, egy példánya a megyei levéltárban elhelyeztetett, egy példánya pedig a választási székhelyekre illetékes kir. közjegyzőknek megküldetett, a községenkint felosztott negyedik hiteles példány pedig a főszolgabirák utján a községeknek és közvetlenül Szekszárd r. t. város polgármesterének kiadatott. A névjegyzékek hitelesítésére Kramolin Gyula dr. és Órffy Lajos választmányi tagok kérettek fel és a hitelesítést az elnök, jegyző és a választmányi tagok nyomban megejtették.

A névjegyzékek egybeállítása és sokszorosítása körül rendkívüli szolgálatot teljesített irodai, segéd- és kezelőszemélyzet részére 273 K 90 fillér szokásos jutalomdijért felterjesztés intéz- tetik a belügyminiszterhez.

— Elvi jelentőségű határozatok. A főispán felhatalmazása az alispán elmozdítására és helyettesítésére egyáltalán nem terjed ki. A főispán a felhatalmazás alapján elmozdított engedetlen alkalmazottakat helyettesítheti, de arra nincs joga, hogy az egyébként bármi módon megüresedett állásokat végleges helyettesítés utján betöltse. (Közig, bíróság 4227 906.) — A vármegyei tiszti lakásul használt épületek mindaddig, mig rendeltetésüknek megfelelő más célra, p. 1. vármegyei hivatalok elhelyezésére, igénybe nem vétetnek, a vármegye költség- vetésében továbbra is, mint természetben adott lakások kell, hogy szerepeljenek, amelyekért a vármegye a tisztviselői lakáspénzeket se házbér, se más cimen nem követelheti. (Közig, bíróság 1262|909) — Nagykorú gyermekekre az atya által honosítás utján szerzett magyar állam- polgárság törvényesités esetén eo ipso nem

lehető legmunkásabb és mégis a legrendszeresebb volt. Rendesen reggel nyolc óra után kelt fel s az előtt hideg fürdőt vett, az utóbbi időben pedig a masszázs-gyógymódot használván, fölkelés után háziorvosa, Basso dr. megmasszirozta. Körülbelül tiz órára elkészült az öltözködéssel s akkor hosszabb sétát tett. A legutóbbi években, amikor magas kora mór némiképpen akadályozta a tul- hosszu sétákban, csupán a város belső területén sétált, de még ekkor is egy, vagy másfél óra hosszáig eltartott ez a mindennapi testmozgás.

A nyolcvanas évek végén azonban rendszerint a város környékén levő hegyekre rándult ki délelőttönkint és három-négy óra hosszáig is eltartott egy ilyen kirándulás.

Különös előszeretettel járta a hegyeket. Nyári tartózkodásra a piemonti hegységet kereste fel s ilyenkor kisebb társaságban még kilencven éves korában is öt-hat óra hosszáig eljárt, anélkül, hogy megpihent volna. Különös előszeretettel kereste fel a menedékeket, toronyegy^enest vágott neki a hegynek s ha utitársai az ut nehézségére figyelmeztették, mosolyogva jegyezte meg :

— Szikla áll az utunkban, sebaj, átgázolunk azon is.

Rendes sétájáról hazatérve, tizenkét órakor reggelizett. Reggeli után dolgozó szobájába tért s esti hét óráig — amikor ebédelni hívták — ki nem került a toll kezéből. Szédületes sebességgel irt. Apró, gömbölyű betűi szinte előtörtek tolla nyomáu. Igen ritkán javított kéziratán s ha javított is, sohasem a mondat szerkezetén, legfeljebb egy egy kifejezést helyettesített illőbbel.

Ugyancsak egy és két óra között fogadta vendégeit is. Sokan keresték fel a turini remetét és nagy elfoglaltsága dacára, mindenkit szívesen látott. Hét órakor ebédelt. Olyannyira belemelegedett azonban a munkába, hogy akárhányszor

terjed ki. (Belügym. 52559|903.) — Hatósági állatorx-os nem állapíthatja meg azt, hogy valamely mezőgazdasági termény, termék, vagy cikk hihágási eljárást igénylőleg biztosítva van. (Földmiv. min. 87831908) — Kizárólag a gazdaság részére dolgozó szegődményes iparos gazdasági cselédnek tekintendő, az ipartörvény rendelkezései alá nem esik s az általa alkalmazott segédmunkások se iparossegédeknek, se iparos- tanoncoknak nem tekinthetők. (Földm. miniszt. 23,8840909.)

KÖZSÉGI ÉLET

— A központi járás jegyzöegylete f- hó

21-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a tagok csaknem teljes számban jelentek meg.

A tárgysorozat első pontja az elnöki jelentés volt, melynek során Purth Adolf elnök részletesen beszámolt az egylet 1909. évi beléletéröl, majd az orsz. jogyzőegyesület gyűléséről, melyen Tolnamegye jegyzői kara inpozáns számban képviseltette magát és dr. fíenkó Albert Jásznagykun- szolnokvármegye alispánjának, a jegyzők igaz barátjának érdemeiről. A beszámolóért Schneider János indítványára az elnöknek elismerés, Zsig- mond Elemér javaslatára pedig dr. Benkó Albertnek jkvi kivonat alakjában köszönet- nyilváníttatott.

A simontornyai és tamási járások jegyzőegyesületének jegyzőkönyvei tudomásul vétettek, valamint jóváhagyatott az egylet 1908. évi számadása és 1909. évi költségvetése is.

Az 1909. évi számadás megvizsgálására az eddigi bizottság: Berényi Jenő elnöklete alatt Molnár Dezső és Müller György küldettek ki.

Nagy vitát provokált Zsigmond Elemérnek a községi jegyzők fegyelmi ügyének az elnök által leendő figyelemmel kisérése és az erre vonatkozólag megadandó elnöki meghatalmazás tárgyában tett indítványa, amely Schneider János, Virányi Károly, Kardos István, Zsigmond Elemér és az elnök többszörös hozászólása után Virányi Károly módosításával határozattá emeltetett.

Berényi Jenőnek a befizetett vármegyei adókról fizetési iv kiadása tárgyában [tett indítványa egyhangúlag elfogadtatott s az elnökség megbizatott, hogy e tárgyban az alispánhoz sürgős előterjesztést tegyen.

Az időközi indítványok során Zsigmond előadja, hogy a földmivelésügyi miniszter kiadásában megjelent „A nép barátja“ cimü naptár a jegyző becsületet és tisztességet mélyen sértő hangon ir a jegyzőkről, mely a minisztériumtól, mint a naptár kiadójától nem várható és alkalmas arra, hogy a nép előtt a jegyző gyűlöletes alakká váljon, mire a közgyűlés egyhangúlag megbotránkozását és tiltakozását fejezte ki s megbízta az elnököt, hogy ennek orvoslása céljából sürgősen keresse meg az orsz. jegyzőegyesület elnökségét.

négyszer, ötször is hívni kellett, mire asztalhoz ment. Ebéd után a lapokat olvasta át s közben húgával, Ruttkaynéval beszélgetett.

Szokása volt, hogy újságolvasás közben jegyzeteket tett. Ha valamely eszme feltűnt neki, arra mindig megtette megjegyzéseit, amelyet rövid mondatokba foglalva vetett papírra. Mikor azután az olvasást befejezte, átnézte jegyzeteit s azután szétszakitotta azokat és elvetette.

Úgy kilenc óra tájban bevégezte az újság- olvasást 8 akkor ismét visszavonult dolgozószobá- j jába s folytatta munkáját éjfélig, sőt éjfélutánig í is gyakorta.

Hogy fogalmat alkothassunk magunknak arról az óriási munkásságról, amelyet végzett, talán elég megemlíteni azt, hogy az Irataim-on kivül nap-nap mellett megirt öt-hat levelet is és ennek dacára mindig élénk figyelemmel kisérte az egész világ, de főleg Magyarország újabb irodalmi, tudományos és művészi fejlődését.

Nincsen a tudománynak az az ága, amelyről tökéletesen tájékozva ne lett volna, s hogy hazája sorsa mennyire szivén feküdt, talán semmi sem bizonyitja annyira, mint az a körülmény, mily gondosan kisérte figyelemmel például a főváros fejlődését.

A főváros térképén mindig utána nézett, ha egy uj utca, vagy csak egy újabb épület kelet- j kezéséről szerzett tudomást. Az újabb fénykép felvételeket örömmel szemlélte s ha a fővárosra került a társalgás, bizony nem egy fővárosi lakost megszégyeníthetett jártasságával.

Különben teljes visszavonultságban élt Tu- rinban, amint maga monda:

— Itt élek háromszázhuszezer ember között, de ha a Szahara sivatag kellős közepén laknám, sem volnék elhagyatottabb, mint ebben az embertömegben. Elszoktam az emberektől, csendre,

Kardos István indítványozza, hogy ezentúl az orsz. jegyzőegyesület gyűléseit a jegyzők minél nagyobb számban keressék fel, mire a közgyűlés kimondotta, hogy e célból a vármegyei jegyzőegyesülettel hat a tagokra.

Elnök ezután, mivel a tárgysorozat kimerült, berekeszti a közgyűlést. Déli 1 órakor a , Magyar Király“ vendéglőben társas ebéd volt, melyén Schneider János Zsigmond Elemérnét, mint aki „A nép barátja“ cimü naptár cikkére a figyelmet felkeltette, Kardos István Part Adolfot Lajos fia találmánya alkalmával, Purth Adolf a vendég Takács Gyulát, Virányi Károly a jegyzői összetartást éltette. A kellemes hangulatnak csak a késő délutáni órák vetettek véget

— Györköny község a nagydorog—györkönyi törvényhatósági közút kiépítéséhez felajánlott 1000 igásfogatot és 1000 gyalog napszámost. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a község e napszámokat 3000 koronával megválthassa.

Népmozgalmi adatok.

Tolnavármegye népmozgalmi viszonyait a f. év október hónapjában a következő adatok tüntetik fel.

Az összes lakosság 1908. végén volt — a vándorlások leszámításával — 256853.

Ez év októberében volt:

1., házasságkötés 117, ebből vegyes házasság volt 15;

2., élveszületés 725, halva 11 ;

3., halálozás 494 (ebből 7 éven alóli gyermek 240;)

4., népszaporodás 231 ;

Esett ezer lélekre:

a) házasság 5'4, (az eredmény valamivel rosszabb, mint a dunántúli átlag (5'7;)

b) élveszületés 33 2, (az eredmény valami vei rosszabb, mint a dunántúli átlag ;)

c) halálozás 22 6 (az eredmény rosszabb, mint a dunántúli átlag 2Ö-5;)

d) népszaporodás 10'6 (az eredmény rosz- szabb, mint a dunántúli átlag 13 3 ;)

Szekszárd lakossága szaporodott 10-zel; Dunaföldvár lakossága fogyott 1 gyei; Paks lakossága fogyott 8-cal.

Fertőző betegségekben elhalt 87, ebből 47 gümőkórra esik.

Bevándorolt a megye területére 4 egyén és pedig 1 osztrák, és 3 német; kivándorolt 50, (2 útlevél nélkül;) ezekből magvar anyanyelvű 26 ; visszavándorolt 32, (magyar anyanyelvű 10 ;) útlevél kiadatott 68. Az egész országból kivándorolt októberben 7121 és visszavándorolt 1143; januártól októberig kivándorolt 80398, visszavándorolt 12840. Útlevél kiadatott összesen 155954, 50 százalékkal több, mint az előző év megfelelő időszakában.

Országos vásár volt 7 ; eladatott 1766 szarvasmarha, 650 ló és 114 sertés.

Tüzeset volt 21 községben 26 Ízben, az összes kár 26177.

magányra van szükségem. Egyedüli mulattatóm az Írás és a könyvek. Mikor már a szemeim gyengesége miatt az olvasásban is mértéket kellett tartanom, a fiaim biztattak, keressek valami szórakozást, különösen, hogy járjak színházba. Egy este a színház előtt mentem el, eszembe jutott a fiaim tanácsa, betértem oda Nem bírtam kiállani a zajt. Hiába, elszoktam attól, pedig valamikor nagy részem volt benne.

Halála előtt két évvel szemei oly nagy mérvben elgyöngültek, hogy orvosa komoly aggodalmának adott kifejezést. Ő maga is igen aggódott :

— Meghalni az semmi, — mondá, — de élni és nem látni, az irtózatos. Oh, az a gondolat, hogy csak huszonnégy óráig is éljek vakon, megdermeszti véremet. A minapában elmentem egy szemorvoshoz, hogy megvizsgáltassam szemeimet. Az orvos tudtomra adta, hogy szemeimen hályog képződik s annak kifejlődésére három év kell . . . Igaz, hogy a hároméves terminus csak arra az időre szól, ha kimélem szemeimet. De három év — tette hozzá — az én koromban már csak vigasztalás.

Az évekről és az öregségről valami édes melancholiával emlékezett meg mindig.

— Milyen bölcs a természet rendje, — mendta egyszer, — amikor a sir felé közeledünk, akkor elszakadnak egyenkint azok a kötelékek, amik bennünket az élethez kötnek s utoljára észrevesszük, hogy nincs már semmi, amiért él jünk s olyan könnyű meghalni.

— Amikor az emberek csalárdságai elkeserítettek, a tudományokban kerestem s találtam szórakozást. Vizsgáltam a magasban forgó égi testektől le a csizmámon levő porig mindent. Csillagászati műszereimmel s a matematika tudományával kutattam a végtelen űrben s mi szép