Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-19 / 51. szám
2 1909. december 19 Az egyke a Duna mentében* Irta : Buday Dezső dr. egyetemi magántanár. Az egykerendszer, amely Tolnavármegyében igen nagy területeken s főleg a Dunamentén van elterjedve, Baranyavármegyében sem kisebb arányokban pusztítja a népességet. A Dunamentén elterülő egykés falvak természetes földrajzi határa észak felé Mohács városa. A Mohácstól északra fekvői jobb legelőjű és^szőlőhegyekkel is biró községek nem hódolnak az egykének. Mohácstól délre, le egészen a Duna-Dráva szögletéig, a Duna belsejében sorakoznak ezek az egykés falvak egymás mellé. Mint az egész vidékre jellemzőt, kiemeljük a mohácsi járás főszolgabirájának részletes és nagy gonddal megirt jelentéséből a következőket: »Megállapíthatom ténykép, hogy járásomban az egy-gyermekrendszer a református val- lásu magyaroknál — különösen Kölked és Mohács községekben — dívik és kezd már Dá- lyokon és Izsépen is a sokácok között Iábra- kapni. Mindenesetre feltűnő jelenség, amelynek különleges okai lehetnek, hogy épen a református magyarság az, amelynél ez a baj leginkább szembeötlő módon jelentkezik. Jelentkezik és terjed ez az intelligens osztálynál is. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok, az élet nehéz volta, a kényelemszeretet és bizonyára örökösödési jogrendszerünk (az egyenlő osztozkodás elve) is erősen befolyásolják ezt a kérdést. Valamint azok a kedvezmények is, amelyeket a törvény az egy-gyermeknek biztosit. (A Véderőtörvény 34. §-a.) A gazdasági élet terjeszkedését és kibővítését nagyban akadályozza a parasztbirtoknak az a valóságos megkötöttsége, amely abban a törekvésben áll, hogy a bírtok meg ne kisebbit- tessék, el ne daraboltassék. A társadalmi és gazdasági alászállástól való félelem egyfelől a társadalmi evolúció, előre- törekvés, az elért jólétnek kevés fáradsággal való megtartása, sőt fokozása másfelől: igen fontos tényezők. Egy gyermekkel olcsóbban, könnyebben, kényelmesebben, kevesebb gonddal és bajjal élek meg, sőt a jövőjét is jobban biztosíthatom, mint öttel vagy tízzel. Aminők és ahányfélék tehát az alaptényezők, az okok, amelyek indítékai és előidézői ennek a bajnak, ugyanolyanoknak és annyiféléknek kell lenniök azoknak az eszközöknek is, amelyekkel ezt a bajt — szerintem — teljesen megszüntetni ugyan sohasem, de leginkább csökkenteni, korlátozni lehet. A népszellem megváltoztatása bizonyos kézzelfogható anyagi előnyök nyújtása (magasabb, illetve több gyermeknél kevesebb adó fizetése, több gyermek után magasabb fizetés) az egy-gyermeket eddig megillető kedvezmények (Véderőtörvény 34. §.) megszüntetése, viszont ennek és ilyen kedvezményeknek a többgyermekre való kiterjesztése, a gyermeknevelés (iskoláztatás) olcsóbbá tétele és a kényszerosztály mellőzésével a végrendelkezési szabadság biztosítása volnának — szerény véleményem szerint — egyebek között azok az eszközök, amelyekkel a siker némi kilátásával lehetne az egy-gyermekrendszer kérdésének megoldásához fogni.« A fogyás kiindulópontja — Írja Ádám Imre ref. lelkész Kölked-ről — az 1848. évi törvényekben, illetőleg az ezen törvények következtében beállott gazdálkodási változásban keresendő. Mert mig 48 előtt a földet elidegeníteni nem lehetett, a föld után járó robotot a nagyszámú családnak sokkal kényelmesebben Iehe- i tett .leszolgálni, mint a csekély népességűnek: 48 előtt a lakosság erdei munkával és baromtenyésztéssel kereste meg kenyerét, a sok jószág ellátásához — disznó-falkák őrzéséhez — lovak, tehenek legeltetéséhez sok ember kellett. Mivel házközösségben élt a falu népe, a földbirtok nem aprózódott el a családfő elhalása után, a házhoz tartozott azután is ; a legöregebb testvér volt a nagyszámú családnak ura, parancsolója, a leányokat kiházasitásuk alkalmával egy »rúgott bornyuval«, vagy ennek ellenértékével, 20 forinttal elégítették ki — a földbirtok megmaradt a * Mutatvány szerzőnek „Az egyke Baranyavármegyében“ című most megjelent s Baranyavármegye törvényhatósága által kiadott 165 oldalas tanulmányból. TOLNA VARMEGYE. család kezén, mint hitbizomány, azzal a külömb- séggel, hogy a fiák, illetőleg testvérek is élvezték annak hasznát, de részesültek a föld után járó teherviselésben is, de a gazda a legidősebb volt. A 60-as 70-es években a házközösség megszűnik. A leány' is jussát követeli s viszi magával férjhezmenetele alkalmával az őt megillető birtokrészt. Elaprózódik a birtok Van határunkban olyan önálló birtokresz, amelynek hosszasága ugyan egy dűlő, de szélessége csak két öl! Ha a lakosság terjeszkedni tudna valamerre, talán szaporaság jönne létre. De községünk három nagy hatalmasság közé van beékelve. Délen kezdődik a templomtól 300 ölnyire a Frigyes főherceg 113 ezer katasztrális hold birodalma. Északon a templomtól 700 ölnyire a pécsi püspök 1000 holdas pusztája, keleten a Duna vet bizonytalan határt községünk kicsiny területének. Hol találjunk földet ? Merre terjeszkedjünk ? Bizony a főhercegi uradalom többre becsül egy szarvast, mintsem hogy bármely községnek is, ha csak haszonbérbe adna is egy szelvény földet. Mert a falu nepe előtt csak a föld a megélhetés feltétele. Föld, föld. A körülöttünk levő német községben ha szaporodik a család, a felesleget elküldik mesterséget tanulni. De nálunk ez szinte elképzelhetetlen. A németeknél bizonyos értelemben megvan még a hitbizomány vagy majorátus, amennyiben a legidősebb gyermek a szülőknek »auszzuggot«, életjáradékot ad természetben, testvéreit pedig pénzben fizeti ki. A sokácok házközösségben élnek. Az egyke-rendszer oka tehát: a birtok el- forgácsolásától való félelem, a terjeszkedni nem tudás elsősorban. Másodsorban pedig a tulságba vitt fényűzés. Ételben, italban, házi berendezésben, ruházkodásban. Erre »muszáj« pénzt teremteni a pokol fenekéről is. Egy 12 holdas gazda leánya férjhezmenvén, 300 forintos esküvő-ruha volt rajta, a lakodalom a ruhán kivül 700 forintba került. Pár évvel ezelőtt Mohácson villamos- világítást vezettek be, a függő petróleumlámpákat eladogatták az urak. Vagy 3000 forint ára lámpa került pár hét alatt a faluba. Aki már nem tudott kéz alatt venni, panaszkodva emlitette, hogy neki nem jutott, a boltban volt kénytelen újat venni, mert mindenkinek van már, neki is kell, hogy meg ne szólják. A dunamenti egykevidék Moháestól délfelé húzódik le a Duna széles, sikká fejlődött völgyében. Kölked, Dályok, Izsép, Vörösmart, Sepse, Csuza, Kő, Laskó, Kopács, mindmegannyi népesebb jómódú község, vallásra nézve a Duna- Dráva-szögletiek reformátusok, a többi katho- likus, vagy keleti görög. Ezt az egykevidéket, mely igy a Duna-Dráva által van keletről és délről körülhatárolva, nyugaton természetes határként a baranyabáni hegylánc zárja be termékeny szőlőhegyeivel. Baranyavármegye törvényhatósága úgy a dunamenti, mint az ormánsági és a hegyaljai egyke-rendszert külön-külön, községenként tanulmányozza. Bár sikerülne pozitív megoldási módokat találni arra, hogy a magyarságnak veszni induló töredékeit megmenthessük. KÖZSÉGI ÉLET Németh Imre és M. Tóth István hátai községi elöljárók állásukról lemondtak és helyökbe G. Sümegi Imre és Halász István választattak meg. — Simontorn yán községi bábává özvegy Csajdai Jakabné szül. Francsics Teréz választatott meg. — Izmenyben Schlitt Henrik elöljáró lemondván; helyébe Schenk Fülöp választatott meg. — Az első magvar általános biztosító társaság, miként már jelezve lett, Szek- szárdon főügynökséget nyitott, mely működését e hó l ével már meg is kezdte. Ez utón is kéretnek tehát mindazok, kik eddig Pécscsel álltak összeköttetésben, hogy mindennemű biztosítási ügyükben, ezentúl a társaság itteni főügynökségéhez forduljanak. Iroda: Széchényi-utca — ezelőtt Nagy-utca — 651, szám alatt van. hírek. — Személyi hírek. Gróf Széchenyi Sándor vbt. tanácsos, a főrendiház alelnöke hosszabb téli tartózkodásra Meranba utazott. Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán a múlt héten Budapesten időzött és részt vett rokonának Apponyi Lajos gróf udvarnagynak temetésén. — Előléptetés. Tolnavármegye érdemes kir. tanfelügyelője Tihanyi Domokos kir. tanácsos, méltó elismerésben részesült. Őfelsége a király előléptette a Vl-ik fizetési osztályba. A magyarosítás buzgó előharcosának előléptetéséhez gratulálunk. — Uj albirák. A király dr. Kalmár Vilmos kaposvári törvényszéki jegyzőt a szekszárdi kir. járásbírósághoz, Szász Károly volt szekszárdi aljegyzőt, jelenleg pécsi kir. táblai tanácsjegyzőt pedig a dárdai kir. járásbírósághoz albirákká nevezte ki. — Doktorrá avatás Holub József oki. tanárt, a Nemzeti Muzeum tisztviselőjét, Holub János polgári iskolai igazgató fiát, tegnap, szombaton Budapesten a Tudomány Egyetemen doktorrá avatták. Püspöki adomány. Gróf Zichy Gyula pécsi püspök a paksi kath. körnek 500 koronát, a paksi keresztény munkásegyletnek pedig 200 koronát adományozott. — A csendörség köréből. Csathó Ferenc m. kir. csendőralezredes, a székesfehérvári kerület h. parancsnoka kedden és szerdán megvizsgálta a szekszárdi szárny- és szakaszparancsnokságot, továbbá a városi csendőrséget. — Orvostudor avatás. Linhardt Alfréd szekszárdi «Ferenc» közkórházi alorvost, múlt szombaton avatták fel a budapesti tud. egyetemen orvostudorrá. — Uj gazdasági tudósító. Tolnavármegye dombóvári járására r.ézve gazdasági tudósítóul a földmivelésügyi miniszter Vitkovits Ferenc szakcsi plébánost nevezte ki. — Kinevezés. Németh Árpád nyug. honvédfőhadnagy, a szekszárdi m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség vob tisztviselője, a budapesti m. kir. államrendőrséghez hivatali tisztté neveztetett ki. — Eljegyzés Nemes Pál istvánmajori szeszgyári üzemvezető eljegyezte Bonyhádról Bran- deisz Ferenc nyug. takaréktári titkár leányát: Elvirát. — Tanitóválasz’ások. Bátára Farkas József, — Miszlára Ernst József és Döbröközre Sugár Janka oki. tanítók, illetve tanítónő, osztálytanítókká választattak meg. — A zombai rkath. elemi iskolához Jász Antal bajai lakos tanítót választotta meg osztálytanítóvá az iskolaszék. — Egyházmegyei hírek- A pécsi püspök Proksch Ferenc ráctöttösi plébánost Püspök- szenterzsébetre nevezte ki plébánossá, akinek helyébe Palócz János neveztetett ki adminisztrátorrá. — Jegyzőválasztás. A gindlicsaládi 11-od jegyzői állásra dr. Dőry Jenő szolgabiró elnöklete mellett a képviselő-testület Pinka Ottmár oki. jegyző választotta meg. — Személyi pótlek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Blumenstock Jakab bonyhádi izr. tanítónak 200 korona személyi pótlékot engedélyezett. — Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : gróf Apponyi Géza Högyész 50 korona. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bezerédj Pál sk. emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a —■ "■ köhögést, váladékot, éjjeli izadást.--------Tü dőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuiozls, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva «3*«^ Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche“ eredeti csomagolást. F. HoffinannLa Boche & Cie Wien, 111/1. „Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak ban Ara üvegenként 4.— korona.
