Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

2 TOLNA VARMEGYE. 1909 december 5 az ész, nem a tervszerűség, nem a belátás imponál, hanem az, hogy valaki habzó száj­jal a mellét verje, s szüntelenül csak nép­szerűségi szólamokkal töltse meg a leve­gőt. Sajnos nekünk az ilyen ember derék, erős magyar akkor is, ha hazáját, ha tudná, bolond dologba is vinné bele, mig ellenben aki jobban szereti a hazáját, mint a saját népszerűsége érdekét, az ilyen fér­fiú felett a magyar közvélemény hamar pálcát tör. No de én mégis remélem, hogy az ország többsége ezen kérdésben józan be­látásra vergődik, s el fogja ismerni azt, hogy becsületes és hazáját szerető őszinte politikus nem tehetett másként, mint ahogy Kossuth Ferenc cselekedett. Az én lelkemben mélyen meg van alapozva a függetlenségi politika magasztos eszméje, de amióta politikával íoglalkozom, mindig és mindenütt azt hirdettem, hogy a függetlenségi politikát ki kell emelni abból a kicsinyes, jelszavas, kortes gözkőrből, amiben az évtizedek óta leiedzett és jól kell emelni arra a piedesztálra, ahol nemcsak jelszavak­kal dobálódzni, hanem reális valóságot meg­teremteni lehet csak a polgárok és képviselők elsőrendű gondja. A régimódi frázisokon nyargaló sab­lonos irányt sohasem tudtam helyeselni. Én csak azóta vagyok ennek a pártnak hűséges követője, amióta Kossuth Ferenc bölcs, hig­gadt és európai izü gondolkodásmódja meg­értette velem, hogy van egy másik fajta igazi függetlenségi politika is, amely a jö­vőben meg fogja hódítani magának az egész művelt magyar társadalmat is, amely ma­gyar társadalom a jelszavaknak és szaftos mondásoknak nem, de a haza igaz, reális érdekű kultuszának készséggel be fog hó­dolni. S ez lesz a függetlenségi eszmének az általános győzelme. Az ország szem­pontjából erre van szükség, mert a függet­lenségi eszmék, mint szükkörü merev párt­érdek csak egyeseknek szolgálhatnak nép­szerű mandátummal, de magát az ország boldogulását nem viszik előre. A függetlenségi eszme csakis akkor lesz igazán a nemzetnek közkincse, ha a párthatalom és korlátolt kortes-szempontokból kiemelkedve, a nemzet egyetemét igyekszik tlőre vinni a boldogulás útjára. — Betyár-politika. A közhiedelem szerint a trónörökös és Luegerék (kik azonos politikai elveket valló fegyvertársak) által sugalmazott bécsi Vaterland legújabban magyar zsarolók­nak nevezi a magyar kormánynak a lojalitás és az engedékenység legmesszebb menő hatá­ráig elment tagjait és a kormány eljárását min­dent felülmúló szemtelenségnek és betyár poli­tikának minősiti ? Valóban az ember arcába ker­geti a vért ez az osztrák perfidia. — Tudjuk, hogy a kormány a lehetőségig lefokozta köve­teléseit olyannyira, hogy még a korona hozzá­járulása esetén is kétséges, váljon a parlament­ben ezekkel a minimális vívmányokkal tud-e majd érvényesülni. Valósággal kínos azt a ver­gődést látni, amelybe Bécs a magyar kormányt juttatta. — így még nem bántak el 40 év óta Magyarországon kormánnyal! És akár hívei va­gyunk a kormánynak, akár nem, minden magyar emberre nézve egyenesen szégyenletes az a bánásmód, amelyben Bécs már nyolc hónapja a magyar kormányt, minduntalan Bécsbe citálva, ide-oda ráncigálva, előteijesztéseit mereven vissza­utasítva, amellett azonban állásától föl nem mentve, részesíti akkor, amidőn a kormány csupán az ó Felsége által szentesített törvényekkel nem ellenkező, sőt részben azokból folyó minimális követelésekkel áll elő a magyar nemzet jogos igényei nevében. — Mennyire sajnálatos, hogy Becsben nincsen egyetlen jó barátunk és hogy ott a józan megfontolás és méltányosság nem bir felülkerekedni. A bécsi merev, cinikus és rossz­indulatú magatartás Magyarországon Bécs ellen ingerli a kedélyeket és a minden túlzástól ment hazafiakat is, kik idáig a 67-es alaphoz becsüle­tesen ragaszkodtak, belekergetik a 48-as táborba, hogy közös erővel utasítsák vissza Bécs támadá­sait és álljanak ellent Bécs vakmerő és elbiza­kodott politikai manöverjének. Utóvégre a magyar kormány tovább már nem mehet el, mint ameddig elment és szolgalelküségre legfeljebb udvari lakájok vállalkozhatnak, de nem magyar miniszterek. VÁRMEGYE — I Közigazgatási bizottsági Ülés. Tolna­vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én d. e. 10 órakor tartja december havi ülését. — Elvi jelentőségű határozatok. Nyugal­mazott közös hadseregbeli katonatiszt, ha a katonai hatóságok nyilvántartásában előfordul, állampolgárságát távoliét által nem veszti el, mert a távoliét folytonossága ez által megszakítást szenved. (Belügym. 91,196|909.) — Az udvari szállítói cim mindig a cég tulajdonosának ado- mányoztatik és annak személyéhez van kötve. Ha az illető egyén az üzletből kilép, vagy meg­hal, a cim megszűnik és az másra át nem ruház­ható (Belügym. 7142|908.) — Nyilvános tan­intézetek tanerőinek fegyvergyakorlata, amennyi­ben azok a fegyvergyakorlat tartamára nem vol­nának belyettesithetők, az iskolai szünidő tarta­mára halasztható. (Honvédelmi min. 53,127|908.) — A gyermekek kórházi ápolási költségeinek viselésére a szülők házassági kötelékük miben­létére való tekintet nélkül kötelezve vannak. (Közig, bíróság 5688|908.) — Ha a rendetlen­kedő vendégek a korcsmából kizárattak és azok a korcsma ajtaját betörik, magánlaksértést követ­nek el. (Kúria 4509|909.) — Bor, sör és pálinka­mérő üzletekben munkaszüneti időben bármily ital, ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is, kiszolgáltatható. (Belügym. 6143|908.) — Ter- ményhamisitási ügyben a vádlottat az ítélkező hatóságnak kell kihallgatnia. Más hatóság által nem hallgattathatja ki. (Földm. min. 88,612|908.) — 18% -nád nagyobb víztartalmú vajat „leg­finomabb teavaj“ elnevezés alatt forgalomba hozni nem szabad. (Földmiv. min. 57,949j 1908.) — A ^növény-vaj* elnevezés használata tilos és az 1895. évi XLVI. t.-c. alapján büntetendő. (Föld­miv. min. 74,363|909.) Uj vasúti menetrendünk. Végre valami jó és örvendetes közléssel szolgálhatunk. Annyi mellőztetés, jogos panasz, hosszú évek hiábavaló türelmes várakozása után a mi szerencsétlen vasúti közlekedési, viszonyaink­ban is javulásról és haladásról beszélhetünk. Ezt is őszinte köszönettel, hálával fogadjuk. Első sorban Kossuth Ferenc kereskedelmi mi­niszternek szól ez a köszönet, hogy meghall­gatva és méltányolva kérelmünket, minden további tétovázás nélkül, azonnal elrendelte a kedvezőbb és gyorsabb vasúti menetrendnek a sárbogárd— szekszárd—bátaszéki vonalon már jövő hónap elsején történő életbeléptetését. De köszönet és elismerés illeti a mi helyi érdekeinkért mindenkor lelkesen sorompóba álló Szabó Károlyt, kerületünk országgyűlési képviselőjét az ő készséges közben­járásáért és erélyes fáradozásáért, ami nélkül bár­mennyire igazságos és jogos kérelmünk ezzel a gyorsasággal célhoz nem vezetett volna. Jeleztük már lapunkban, hogy a Perlaki József vasúti főmérnök buzgó vezetése mellett folytatott talpfa megerősítési átalakítási munkála­tok a mi vonalunkon még október elején teljes befejezést nyertek. Már a felülvizsgálat után han­goztattuk, hogy a 40 kilométeres vonatsebesség­nek engedélyezése, miután semmiféle teknikai nehézség fenn nem forog, nem várhat a jövő évi május hó elsején életbelépő uj menetrend el­készítéséig. Ebben az értelemben intézett fölterjesztést a kormányhoz a pécsi kereskedelmi és ipar­kamara is. Nehogy az uj életbeléptetés sokáig késedel­met szenvedjen és tekintettel a kérdés jelentősé­gére, Szabó Károly folyó hó 1 én, szerdán kül­döttséget vezetett Kossuth kereskedelmi miniszter elé. A küldöttség tagjai voltak : Forster Zoltán vármegyei főjegyző, Szentkirályi Mihály polgár- mester, Nagy György tanácsos, Bodnár István szerkesztő, Wolf Henrik az OMKE tolnamegyei fiókjának választm. tagja, André István ipar- testületi elnök, Virányi Károly tolnai főjegyző, Ezer József tolnai biró és Bodnár Jenő joghall­gató. A küldöttség Szabó Károly távirati értesi tésére csak úgy hirtelenében alakult — különben még számosán csatlakoztak volna. Kossuth igen kedvesen és nagy előzékeny­séggel fogadta a küldöttséget, melynek kérelmét a nagyobb vonatsebesség alkalmazása és mihama­rabb való életbeléptetése iránt Szabó Károly tolmácsolta. Kossuth azonnal késznek nyilat­kozott a kérelem teljesítésére és közölte a kül­döttséggel, hogy a yyorsabb közlekedés és csatlakozás érdekében a következőket rendeli el. A 4001. sz. vonat, amely eddig reggel 7 óra 19 perckor indult Bátaszékről, Szekszárdról pedig reggel 8 óra 10 perckor és Sárbogárdra d. e. 11 óra 6 perckor, Budapestre pedig dél­után 1 óra 40 perckor érkezett, ezentúl Báta- székröl reggel 7 óra 5 perckor, Szekszárdról pedig reggel 7 óra 56 perckor indul és Sárbo­gárdra d. e. 10 óra 6 perokor érkezik, ahonnét a délelőtt 10 óra 16 perckor Sárbogárdra ér­kező fiumei gyorsvonattal azonnal folytathatjuk az utazást Budapestre, ahová már déli 12 óra 15 perckor érkezünk. Ennek a változtatásnak tehát az a nagy előnye lesz, hogy az eddigi d. u. 1 óra 45 perc helyett már déli 12 óra 15 perckor érkezünk Budapestre. Amig tehát ezt az utat Szekszárdtól Budapestig eddig 5 óra és 30 perc alatt tettük meg, ezentúl ugyanezen utat négy óra és 19 perc alatt tesszük meg. Változás lesz továbbá a Sárbogárdtól je­lenleg este 6 óra 10 perkor induló vonatnál, amely eddig este 9 óra 13 perckor érkezett Szekszárdim, Bátaszékre pedig este 10 óra 22 perckor, ezentúl ugyancsak este 6 óra 10 perc­kor indul a 4004. sz. vonat Sárbogárdról, de a 40 kilométeres sebesség alkalmazásával már este 8 óra 21 perckor érkezik Szekszárdra és 9 óra 15 perckor Bátaszékre ; Szekszárdra tehát 52 perccel, Bátaszékre pedig 1 óra 7 perccel érkezik korábban, mint jelenleg. Mig tehát a Budapestről délután 4 óra 10 perckor induló vonattal (és ez volt a legrövidebb összeköttetés) eddig 5 óra 3 perc alatt érkeztünk este 9 óra 13 perckor Szekszárdra, addig ezentúl az ugyancsak délután 4 óra 10 perckor Budapestről induló vonattal négy óra II perc alatt tesszük meg ugyanezen utat Budapestről Szekszárdra, ahová már esti 8 óra 21 perckor érkezünk. Válto­zás csupán abban áll, hogy a Dombóvárról jelen­leg éjjel 4 óra 15 perckor (Budapestről elindul éjjel 10 óra 45 perckor) induló vonat, amely eddig reggel 7 óra 11 perckor ért Bátaszékre, ezentúl már éjjel 3 óra 33 perckor fog Dom­bóvárról (Budapestről az indulás marad éjjel 10 óra 45 perckor) indulni és Bátaszékre reggel 6 óra 51 perckor, Szekszárdra pedig reggel 7 óra 46 perckor érkezni. Ennek az összeköttetésnek az lesz az előnye, hogy a reggeli postát, amely nagyon későn érkezett idáig, valamivel koráb­ban kapjuk majd, mert a vonat 14 perccel ko­rábban indul el Bátaszékről és mert ezentúl Dombóvárott nem kell megvárnia az 1003. sz. fiumei gyorsvonatot. Ezen fiumei gyorsvonat! csatlakozásnak elmaradása nem bir ránk nézve lényegesebb hátránnyal, mert a Fiúméból este 6 órakor induló gyorsvonattal jelenleg is van csat­lakozásunk Sarbogárdon, ahová ezen vonat Siroliit emefi az étyágyat és a testsúlyt, megszünteti a 1 köhögést, váladékot, éjjeli izadást. —-----­Tü dőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti cmomag-oliit. F. Hoffm&nn-La Boche A Cie Wien. HI/1. „Roehé* Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak ban1 Ara üvegenként 4.— korona. n.

Next

/
Thumbnails
Contents