Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-08 / Rendkívüli kiadás

Rendkívüli kiadás ! XIX. évfolyam Szekszárd 1909. november 8. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket éa hirdetéseket a kiadó- I hivatalon kirül elfogad a Molnár-féle j könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egye« számok ugyanolt kaphatók POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. • Heg-jelen minden vasárnap. Szerkesztöseg es kiaJóhivatal: fízekszárdon. Vármegye utca 130. sz _ 'V b -------•— Sz erkesztőségi telefon-szám 10. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Förounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Legújabb! A Kossuth-bankett. - Justh Gyula beszámolója Kakán. — A „Tolnavármegye“ tudósitójának távirati jelentései. — Az Országos Kaszinóban Kossuth Fe­renc tiszteletére vasárnap este megtartott lakomán résztvettek : Kossuth Ferenc keresk. miniszter, Apponyi Albert gr. vall. és köz- okt. miniszter, Tóth, Mezőssy és Désy állam­titkárok, Barabás Béla, Sághy Gyula, Hoitsy Pál függetlenségi pártalelnökök, számos fő­ispán és 98 függetlenségi képvi­selő. Szentiványi Árpád, volt az első szónok. Beszédében utal a mai ünnep fontosságára, amely a makói zászlóbontással szemben meg­mutatja az országnak, hogy ki a független­ségi pártnak igazi vezére. A megjelentek lelkesen éljenzik Kossuth Ferencet. Utána Kossuth szólalt föl, hangsúlyoz­ván, hogy a függetlenségi párt eszméivel és programmjáva! senki nálánál jobban össze nem forrt és azokat nálánál senki hivebben nem szolgálja. Meggyőződése marad, hogy a gazda­sági önállóság múlhatatlanul szükséges, de a nehézségekkel szemben a körülményekkel mindenkor számolni kell. A párt eszméit és elveit soha el nem hagyja, de megköveteli a jogot, hogy az eszméi megvalósítására vezető utat maga állapítsa meg. (Éljenzés.) A következő szónok: Gál Nándor kép­viselő volt, aki Apponyi minisztert, a füg­getlenségi eszmék kiváló harcosát éltette. Apponyi válaszában kifejti, hogy a párt vezetőségében nincs dualizmus, hanem az egyedüli vezér, akit ó maga is egész szív­vel követ, Kossuth Fefenc. A függetlenségi párt programmjának keresztülvitelében ép­pen úgy óhajt résztvenni, mint résztvett abban a küzdelemben, mely a függetlenségi pártot többségre juttatta, konstatálja, hogy a függetlenségi párt tagjai a programm iránt való hűségben teljesen egyetértenek, de a taktika és az eszközök megállapítása csakis a vezér dolga. A Kossuth ünneplésére egybegyült tár­saság — bár mindvégig lelkes hangulatban maradt együtt és ünnepelte Kossuthot — nem tudott szabadulni a pártszakadás nyo- í masztó hatásától és a Justh mellett Makón lefolyt, Kossuthékat is meglepő impozáns tüntetés eredményétől. Justh Gyulát beszámolójára Makóra 94 függetlenségi képviselő kisérte. Már Szegeden ünnepélyesen fogadták őket, Makón pedig a város polgármestere, notabilitásai, több főispán, Csanád és a szomszéd vmegyék függetlenségi pártjainak nagy küldöttségei, bandérium jelentek meg Justh és társainak üdvözlésére. A bevonulás hosszú kocsisorban igen impozáns látványt nyújtott. Délután 3 órakor nagy közönség jelenlétében tartotta meg Justh beszámolóját, amely határozottságával és^ a függetlenségi eszmék megvalósítása iránt való szilárd és tántoríthatatlan ragasz­kodásával tényleg óriási lelkesedést keltett. Justh házelnök beszámolójában kifejtette, hogy a függetlenségi párt eddig a leghig­gadtabb magatartást és a legnagyobb türel­met tanúsította, mert azt remélte, hogy ha Magyarország gazdasági függetlenségének ideje elérkezik, ebben a kérdésben ismét szabad kezet nyer a párt. Elismeri, hogy a koalíció számos hasz­nos törvényt alkotott, köztük, hogy a ki­egyezést nem szövetség, hanem szerződés alakjában kötötte, illetve újította meg, de eddigi összes alkotásai 67-es jelleggel bírnak. A kvóta fölemelésével megfizettük — úgymond — az ónálló bank fölállításának árát. Kijelenti, hogy békés és nyugodt kormányzás csak a függetlenségi pártnak kormányrajutásával és kormányalakításával lesz lehetséges. A válság hosszú elhúzódá­sának az oka szerinte, nem a korona, hanem azok, akik az uralkodó és a függetlenségi párt közé állva, ezeket meggátolják egymás megértésében. Akár a fúzió, akár pedig a I 67-esekkel való kooperáció lehetetlenség. A bankszabadalmat semmi szín alatt sem szabad és nem lehet meghosszabbítani. Nem helyes az az állítás, hogy a függetlenségi pártnak elvei megvalósítását a viszonyoktól kell függővé tennie. Határozatlanság, a ha­talomvágy, ingadozás, erélytelenség teszik nálunk a nemzeti célok elérését lehetetlenné. (Felkiáltások: Abzug Kossuth /) Megalkuvást nem ismerve, tántorithatatlanul követeli az ön­álló banknak 1911. évi január elsejére való felállítását, úgyszintén az ónálló vámterület­nek 1917. évre való fóltétien megvalósítását. Justh fejtegetéseit a megjelent nagy közönség óriási lelkesedéssel és viharos tetszéssel fogadta. Szűnni nem akaró éljen­zés hangzott el és „éljen Justh“ felkiáltá­sokkal éltették a házelnököt. Este társas lakoma következett, ame­lyen Justh, Batthyányi, Holló stb. mondottak felköszöntőket és lelkesen ünnepelték Justhot, utána pedig hatalmas fáklyásmenettel kisér­ték Justhot és társait a vonathoz. A makói tüntetés meglepte az összes politikai köröket és a legkinosabban érin­tette Kossuth és Apponyi minisztereket, akik nem voltak arra elkészülve, hogy a buda­pesti kaszinói-ebéd meghívás és|demonstráció dacára tényleg ilyen számos képviselő csatlakozik Justhhoz, mégis azt remélik, hogy a Makón résztvettek közül többen még Kossulhhoz fognak visszatérni és csak azért nem vettek részt a kaszinói vacsorán, mert Makóra előbb ígérkeztek és akkor még nem volt tudomásuk a lakoma rende­zéséről. Wekerle miniszterelnök ma hétfőn reg­gel utazik Bécsbe, hogy a minisztertanács pénteki határozatairól és a vasárnapi ese­ményekről Őfelségének jelentést tegyen. Kossuth környezetében azt hiszik, hogy a korona a minisztertanácsban megállapí­tott javaslatokhoz nem fog hozzájárulni és ez esetben Kossuth visszatér a független­ségi párt eredeti állásfoglalásához és létre­jön a függetlenségiek között újból a párt­egység, ennek föltétele lesz azonban az al­kotmánypárt és néppárt kirekesztése. * Tolnavármegye 6 képviselője közül Szabó Károly és Benyovszky gróf Kossuth táborához tartoznak, a többiek: Rátkay, mádi Kovács, Wéber és Hainrikffy Justh hívei. Szekszárd, 1909, Molnár-féle Nyomdai Műintézet és Szab. Iróalzatgyár Részvénytársaság nyomása.

Next

/
Thumbnails
Contents