Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

1909 november 7 TOLNAV ARIYIBG YZ 5 — Tünderk'rálynö- Az Egyetemes Regény­tár piros vászonkötésü gyűjteményében most jelent meg Eschstruth Natália gyönyörű regénye a Tündérkirálynő. Olyan ez a regény, mint egy szerelmes szív csodaszép tavaszi álma. Finom, virágporos szerelmi regény, két szerelmes szív csPnües küzdelme önmagával és a társadalmi előítéletekkel — egymásért. Két fiatal gyerek összetalálkozik az erdőben, az egyik komoly- arcú kis diák, a másik akaratos, büszke lelkű k's.. b.frókisasszony. És a gyermekszerelem gyö- nyörü, megható története továbbszövődik, a két gyermek felnő és még mindig szeretik egymást, leiig a múltban, félig a jövőben élve, mert a jelen közéjük áll és elválasztja őket. Egy ten- gerészkadét nem pályázhat dúsgazdag báró­kisasszony kezére. De a szerelem megacélozza az akaraterőt, a tengerész fiatal korában szé­dületes pályát fut meg és most már nem külső, -de belső, lelki akadályok állanak a szerelmesek közé. Az egyiknél a büszkeség, a másiknál az elkényeztetett gyermek makacssága, aki nem akarja bevallani azt, hogy meggondolatlan sza­vakkal bármikor is hibázhatott. A külső aka­dályokat még le lehet győzni, de ezt nem, mert éz láthatatlan, És Buschtruth regénye itt vir- touz fordulatot vesz. Csak a par excellence regényíró tudja megtalálni azt a pompás, szinte egyedüli megoldást, amelylyel ebben a regény­ben találkozunk és amely örökbecsűvé teszi Eschstruthnak ezt a művét. A vászonkötéses könyv ára 1 korona 20 fillér. Singer és Volfner kiadása Budapesten VI. Andrássy-ut 10. szám. — Karácsonyi versek. A protestáns isko­lákban szokásba jött a külföld mintájára kará­csonyfa ünnepélyeket rendezni. Sajnos, ily irányú irodalmunk roppant szegény, míg német nyelven pl. kötetek jelentek meg már. Knábel Viimos kölesdi tanító, lapunk munkatársa el­határozta, hogy karácsony táján egy füzetre való verset — párbeszédet ad ki, iskolai hasz­nálatra. Közreműködésüket Lágler Sándor, Sántha Károly, Kálmán Dezső, Dombi Béla, Illyés Kálmán, Bodnár István, Koritsánszky Ottó, Bocskár Ferenc urak stb.-iek Ígérték. A gyűjtés december hó közepéig lesz beejezve s igy kéri mindazokat, akik a gyűjtemény gazdagításához hozzájárulni kegyeskednek, a verseket — pár­beszédeket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Tuba és Tubáné. Ez a cime a »Magyar Könyvtár« egyik legújabb számának melyben az angol humoros irodalmak egy már szinte klasszikussá vált muukája, Jerrold Douglas, »Kukli-prédikációi« jelennek meg magyar Kön­tösben, Benedek Marcell kitűnő átdolgozásában.. Tuba Margit asszony szónoklataiból, melyeket harminc év alatt mondott el és melyeket férje, Tuba Jób, valóban keresztnevéhez illő türelem­mel szenvedett végig, egyenlőre tizenkettő lát most napvilágot, melyeknek már a eme sokat­mondó : »Jób ötveu forintot adott kölcsön egy barátjának«, »Jób belép a Vidám Fiuk cimü asztaltársaságba«, «Jób ingombjairól« stb. stb. Nemzeti Szálloda BAJA. Deutsch Mátyás tulajdonos. Elsőrangú szálloda a főtéren, a posta, táv­írda, intézetek és a városháza közelében. 22 szoba, olcsó árak, rendkívül tisztaság, kitűnő konyha, elsőrangú kávéház. Saját kocsijai minden vonatna!. Lgyvédi irodai leeiiiliiltlien jártas intelligens fiatal em- :: bér ügyvédi irodába :: azonnal felvétetik. :: Cim a kiadóhivatalban. :: KÖZGAZDASÁG. A mezögazaság és az általános drágaság. Irta: Jezsenazky Pál az 0. M G. E. ügyvexetS-titkira. Nemcsak a fővárosban általános a panasz, de a vidéki városok lakossága is súlyosan érzi a megélhetési viszonyok súlyosbodását, a leg­szükségesebb háztartási és fogyasztási czikkek folytonos és állandó drágulását. Úgy a szak­sajtóban, mint a helyi orgánumokban állandó panasz tárgyát képezi ez a körülmény s valljuk be: nem ok nélkül, mert az a jelenség, hogy a legszükségesebb fogyasztási és háztartási czikkek ára fokozatos emelkedést mutat, tulajdonképen exisztencziáját kezdi ki egyes társadalmi osz­tályoknak, kik kiadásaik növekedésével arányban bevételeik növekedésére nem számíthatnak. Egyes vidéki városok már komolyan foglal­koznak az általános drágaság egyhitésének kérdésével, azonban még mindig csak a tanul­mányozásnál tartanak, ami különben nem is történhetik másként, mikor a baj gyógyításához, az előidéző okot kell kikutatniok, mely előidéző ok pedig az egyoldalú szemlélődő által ugyan­csak kifürkészhetetlen. A közélelmezési viszonyok terén az utolsó években bekövetkezett drágaság már a múlt években igen élénken foglalkoztatta az összes társadalmi osztályokat; a termelők szempontjából a magyar gazdák leghatalmasabb testületé az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és nyílt üléseiben vitatta meg az okokat, sőt az élelmi­szerek drágasága miatti panaszok, valamint a közélelmezési viszonyok javítását és rendezését sürgető kívánságok magát a kormányt is akcióra késztették ebben az ügyben. A pénz­ügyminiszter kezdeményezésére tanulmány tár­gyává tétetett e kérdés s a drágaságot előidéző okok összegyűjtése széles alapon indult meg. Sőt mikor egybegyűjtve volt az erre vonatkozó értékes anyag, szaktanácskozmány is volt abból a célból, hogy megállapíthatók legyenek azok a módok és eszközök, melyek a közélelmezési viszonyok javítására alkalmasaknak látszanak. Úgy a pénzügyminisztériumban annnak idején megtartott ankéton, mint a felületes sajtóban is megkísérelték egyes körök a kérdést oly irányban tárgyalni, mintha az általános drágulásnak elsősorban a termelő közönség s általában a mezőgazdaság vvlna az okozója, azonban csak­hamar kellő értékükre szállottak le az ilyenféle próbálkozások, midőn a mezőgazdasági érdekek képviselői indokolták meg vélelményüket s körvonalazták álláspontjukat, melyhez a mező- gazdaság s általában a termelők érdekképviseleti szervei is mindenben csatlakoztak. Ez az állás­pont pedig határozott tiltakozás volt minden oly kezdeményezés ellen, mely a vámvédelmet gyengíteni,—idegen nyerstermények behozatalát elősegíteni, valamint a Balkan államok felől élő­állat és állati termékek behozatalát engedélyezni czélozta volna. Ugyancsak érintetlenül kívánta hagyni az őrlési forgalmi tilalmat s nyerster­ményeink kivitelét nem csökkenteni sőt fokozni tartotta szükségesnek. Ezen általános és magasabb szempontok figyelembe vétele mellett a legközvetlenebb kí­vánalmakra is rámutattak a mezőgazdasági körök az általános drágulás enyhítésének orvos­szereire a mezőgazdasági termények és élelmi- czikkek termelésének fokozása és szervezése, valamint a fogyasztás és élelmiszerkereskedelem szervezése tekintetében. E téren különös fontos­ságú a közvetítő kereskedelem kinövéseinek megrendszabályozása. illetve lehető kiküszö­bölése, a termelőknek a fogyasztóval való köz­vetlen érintkezésbe hozatala révén, mely téren a fogyasztó és értékesítő szövetkezetek létesíté­sének előmozdítása lehet legfontosabb teendője a vidéki városok iztéző köreinek is akkor, amidőn az általános drágaság megszüntetése, vagy legalább is csökkentése érdekében közre­működni óhajtanak. Mert eleve is hibás, sőt következményeiben a legnagyobb mértékben káros lehetne minden más olyan intézkedés, mely a termelő megrendrendszabályozását kísérelné meg akkor, amidőn csak a roszakarat nem látja, hogy az általános drágaság legjobban a gazdát sújtja, lévén ő egyúttal a legnagyobb fogyasztó is, — rajta kívül pedig a hivatalnok osztály érzi legjobban a drágaság súlyát akkor, amidőn a közvetítő, a drágaság idején csak úgy mint azelőtt, vagy talán még előnyösebb alakban is, megtalálja a maga számadását. — Parcellázások állami ellenőrzése. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter valamennyi főispánhoz rendeletet intézett, amelyben felkérte őket, hogy utasítsák a kormányzatukra bízott vármegye területén működő kör- és községi jegyzőket, illetve városi hatóságot, hogy a 100 holdon felüli birtokok parcellázásáról — me­lyekre nézve a mozgalom a községekben meg­indul — azonnal a szigorú felelősség terhe alatt tegyenek jelentést, hogy igy a főispán a parcel­lázás közérdekű vagy káros Üzletszerű voltáról minél előbb tájékozódhassék s a miniszternek idejekorán felterjeszthesse a parcellázásra vo­natkozó véleményét. — Díjtalan gazdatiszt-közvetítés. A föld­mivelésügyi miniszter megengedte, hogy a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete a működési körének megfelelőbb Gazdatisztek Országos Egyesülete címet használhassa. Egy­úttal megerősítette ennek az egyesületnek az uj alapszabályait, a melyeknek értelmében most már széleskörű akció indul meg az állásközvetítő ügynökök által elmérgesitett állásközvetítésnek megjavítására, s főleg, hogy a gazdatisztek tel­jesen ingyenes közvetítéssel juthassanak állá­sokhoz. A földbirtokosok, akik a Gazdatisztek Országos Egyesületéhez fordulnak (Budapest, VII.. Rákóczi-ut 86. sz.), szintén minden dij nélkül vehetik igénybe az egyesület állásköz- vetitési szolgálatait. BATTLE AXE Legfinomabb JAMAIKA RUM Kapható: SALAMON TESTVÉREK fűszer-, csemege-, tea-, ram-, cognac-, bor- és ásványvizkereskedésében SZEKSZÁRD, Garav-tér. CSAKIS EREDETI ÜVEGEKBEN! LÖVENSTEIU FRIGYES FÉRFI SZABÓ. KÉSZ FÉRFI-, GYERMEK- IM HA ÉS >01 FELÖLTŐ KERESKEDÉSE. Baja város hajdú- és rendőrségének egyenruha-szállítója. Zsinóros magyar ruhákat, libériákat olcsón készít. •VAlROSI BÉRHÁZ SARKA ÁT. ALAPITTATOTT 1875. _____ __ Aranyéremmel kitüntetve helyi iparkiállitáson. __rnz=--------

Next

/
Thumbnails
Contents