Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

TOLNA VARMEGYE. 1909 november 7 maga magának megszabott. A csábítás nem in- gerli — a hatalom nem vonza — a népszerű­séget nem kergeti, önfegyelmezettséggel szem­léli az eseményeket, nem néz sem balra, sem jobbra, utál a nyílt egyéniségével össze nem egyeztethető minden cselvetést, nem intrikál, nem frondörködik és bár tudja, hogy szava nagy súllyal esik a közvélemény irányítására, nem használja fel mostani a nagy zavart és felfordulást, nem használja fel a koalíciós pár­tok felbomlását és egymással vívott harcait, a belső egyenetlenséget, amely a pártok között és azok kebelében lábra kapott, hanem nemes vissza- vonultságban nyugodt szemlélője csupán az ese­ményeknek. A háborgó tenger iszapos hullámai őt nem érintik, ő hozzá el sem jutnak. . .. VÁRMEGYE — Elvi jelentőségű határozatok. Vasárnap borfejté=i és feltöltési munkák végeztetése tiltva van. (Belűgym. 135|909.) — A tulajdonost a telkén fák vagy bokrok ültetésétől eltiltani nem lehet és igy nem lehet a telkén levő fák, vagy bokrok kivágására sem kötelezni, sem azt nem lehet megakadályozni, hogy a fa és bokor ár­nyékot ne vessen. Ily ültetvényekkel szemben a szomszéd joga arra szorítkozik, hogy a gályák és gyökerek árnyalását sajat területén ne tűrje meg. (Bpest, kir. tábla 220|909. — Magánosok birtokában lévő oly ingatlanok, melyek már régóta nem szolgálnak nyilvános közleke­dési célokra, a foglalóktól csak bírói utón sze­rezhetők vissza. (Földmiv. min. 55219,908.) — Azért, hogy a legelő több kisebb részletből áll, a legelőrendtartás készítése nem mellőzhető. (Földmiv. min. 37178|90.) — A törvényben a hirdetésre, közzétételre megszabott határidők meg­tartása az eljárás szabályosságának ama köve­telményei közé tartozik, amelyeknek megsértése miatt az eljárás eredménye, ha kellő időben megtámadtatott, érvényre nem emelhető. (Közig, bíróság 586|909.) — Azon magánfél, aki a ha­tóság által lebontott kerítést és szőlővesszőket a köztérről el nem távolította, a kbtk. 119. §-a alapján nem büntethető. (Belügym. 5787|908.) — Italmérési engedélyt csak konkrét adatok alapján lehet megbízhatatlanság címén elvonni. (Pénz­ügyin. 58277|908). — Ha a szállított szesz meg­semmisítését a vasút bejelenti: a szeszadó visssatéritése meg nem tagadható. (Pénzügym. 128008|908.) — Ha erdei lopás miatt a rendes bíróság tárgyalást rendelt el és annak során csak erdei kihágás állapítható meg, annak el­bírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 139)909). VÁROSI ÜGYEK. — A rendezett tanácsú városok a kormány ellen. A magyar kincstár pénzügyi állapotát mi sem jellemzi jobban, mint az a fukarság, melyet a pénzügyminiszter és a kormány az utóbbi időkben lépten-nyomon tanúsít és amelyet leg­inkább a városoknak rég megígért anyagi segé­lyezés huzavonájával éreztet. A rendezett ta­nácsú városok a napokban tartott kongresszusi bizottsági tanácskozásukon igen élesen nyilat­koztak a kormány késedelmes és szűkmarkú eljárásáról és kimondották, hogy sérelmeikkel egyenesen a képviselőházhoz fordulnak, mivel a varosok a kormánynál nem találnak arra a készségre, amit az állami életben és kulturális téren elfoglalt fontos helyzetüknél fogva meg­érdemelnek és ezenkívül népgyüléseken foglal­koznak a városok elhanyagolt helyzetével. A rendezett tanácsú városok kivánják, hogy az uj választói törvény őket önálló választó­kerületekké tegye, a kisebb városox pedig a szomszédos községekkel úgy kerekittessenek ki, hogy a választásnál a varosok túlsúlya biz­tosítva legyen. — Kétségtelen, hogy ez is fon­tos érdeke a városoknak, de a fő dolog mégis a városok anyagi segélyezése és boldogulása, amely követelmény elől az állam nemhogy ki­nem térhet, hanem ez irányban folyton növekvő áldozatkészséggel kell eljárnia. Igen szép dolog az a városi autonómia, de igen költséges is egyúttal és az állam a maga kíméletlen adózta­tási politikája mellett a jobbadán koldusszegény, óriási pótadokkal sújtott városoktól nem kíván­hatja, hogy állami funkciókat a saját költségü­kön végezzenek. Az államnak e költségeket meg kell térítenie, vagy legalább is tetemes mérték­ben hozzá kell járulnia, mert ellenkező esetben a városi polgárság terhei az elviselhetetlenségig fokozódni fognak, nagyrészt már fokozódtak is és a városi élet fejlődése lehetetlenné tétetik. Népesedési viszonyaink. Tolnavármegye népesedési viszonyait a folyó év augusztus havában a következő ada­tok ismertetik: A lakosság száma 1908 végén 256,853: augusztus havában : a) házasság köttetett 70, ebből 7 vegyes házasság; b) élveszületett 769, halva 11; e) elhalt 461, ebből 7 éven alul 213; d) a népszaporodás 308. Esett 1000 lélekre: 1. házasság 3-2, (az eredmény rosszabb, mint a dunántúli átlag (37), 2. élveszületés 35-2, (az eredmény jobb, mint a dunántúli átlag), — 3. halálozás 211, (az ered­mény rosszabb, mint a dunántúli átlag (20‘8), 4. szaporodás 14‘1, az eredmény jobb, mint a dunántúli átlag (137). Szekszárd lakossága (13,895), szaporodott 2-vel; Dunaföldvár lakossága (12,117), szaporo­dott 7-tel; Paks lakossága (12,034), szaporodott 19-cel. Fertőző betegségekben elhalt 73, ebből 55 a gumókéira esik. Bevándorlás nem történt, kivándorolt 133 és pedig 4 útlevél nélkül, magyar anyanyelvű 55, visszavándorolt 25, ebből magyar anya­nyelvű 13. Amerikából jött vissza 20, Romá­niából 5. Útlevél kiadatott 170, ebből Ameri­kába 90. Az egész országból kivándorolt az év ele­jétől kezdve 68,571 és visszavándorolt 10,519. Útlevél kiadatott az egész országban 133,647, vagyis csaknem kétannyi, mint az előző évben, mig a kivándorlók csaknem háromszorosan meghaladták az előző éviek számát. Országos vásár volt: 9; eladatott 2682 szarvasmarha, 1343 ló és 338 sertés. Tűz volt 19 községben 23 Ízben, az összes kár 56,859 korona. HÍREK — Személyi hir. Boda Vilmos a szekszárdi népbank elnökigazgatója közel két hónapi távol­iét után Budapestről, hol orvosi gyógykezelés alatt állott, szerencsésen hazaérkezett Szekszárdra és egészségi állapota — mint örömmel értesü­lünk — teljesen kielégítő. — A tüdőbetegekért. Hála az emberbaráti érzületből folyó kötelességtudás terjedésének, a tüdőbetegek eddigelé nagyon is elhanyagolt ügye fokozottabb felkarolás elé nézhet. Éven­ként közel 70000 ember hal meg hazánkban tüdőbetegségekben és a tüdőbetegségek száma meghaladja a félmilliót, kik környezetükből egyre többet ragályoznak meg. Ez irtózatos kór ellen okvetetlen tenni keli valamit; az állam is, a társadalom is megmozdult és a gyűjtések minden téren megindultak. Özvegy Simontsits Béláné úrnő áll a szekszárdi gyűjtés élén, aki nemes tisztét céltudatosan, nagy körültekintés­sel és tapintatosan teljesiti. Október 1-én meg­kereste a vármegyei tisztviselőket, hogy min­denki két fillérrel járuljon az emberbaráti cél támogatásához. Természetes, hogy mindenki szívesen teljesítette a kérelmet, sokan többet is adtak volna, de ki volt szabva az összeg, a díszes persely-tarsoly többet nem fogadott el. Lesz még a jó szivü adakozóknak később is alkalmuk áldozatkézségük kimutatására. Ez a nemes cél igazán megérdemli a támogatást. — Előléptetések a Máv.-nál A máv. igaz­gatósága most tette közzé a novemberi előlép­tetéseket. Ismerőseink közül előléptek: Kardos Ferenc, Várkonyi Zoltán, Mütényi Ernő, Hayden Lajos, Szendrey János, Balogh Vilmos, Kotsis Kálmán, bonyhádi Kliegl Rezső, Parragh Gábor Szegedy Lajos és Turchányi Lajos. — Hivatal elfoglalás. Nagy István dombó­vári főszolgabíró, 6 heti szabadságideje letelvén, ma foglalta el újból hivatala vezetését. — Előléptetés a közőshadseregben. Strino- vits Jenő gyalogsági főhadnagy, a novemberi előléptetések alkalmából II. osztályú századossá neveztetett ki. — Esküvő. Dr. Novák Camill belügymi­niszteri s. fogalmazó, főispáni titkár f. hó lQ-én d. e. */s 12 órakor a gyulai róm. kath. plébánia templomban vezeti oltárhoz menyasszonyát . Döry Nathaliát. Az erről szóló családi jelentés igy hangzik: »Jobaházi Döry Pál Békésvár­megye főispánja és neje jobaházi Döry Gabriella örömmel tudatják leányuknak jobaházi Döry Nathalienak ifj. dr. szentmiklósi Novák Camill, belügyminiszteri segédfogalmazó főispáni titkár­ral, szentmiklósi Novák Cammill nyug. curiai biró kir. törvsz. elnök, a Lipót rend lovagja és neje Sechner Beatrix fiával folyó évi november hó 10-én d. e. 11V* órakor a gyulai róm. kath. plébánia templomban történendő egybekelését. — Szentmiklósi Novák Camill nyug. curiai biró, kir. törv. elnök, a Lipót rend lovagja és neje Sechner Beatrix örömmel tudatják fiuknak ifj. dr. szentmiklósi Novák Camill belügyminiszteri segédfogalmazó, főispáni titkárnak, jobaházi Döry Nathalieval, jobaházi Döry Pál Békésvát- megye főispánja és neje jobaházi Döry Gabri­ella leányával f. évi november hó 10-én d. e. 11V* órakor a gyulai róm. kath. plébániatemp­lomban történendő egybekelését. Gyula, 1909. október hó.« — A posta köréből. Lengyel Benő posta­tiszt Pozsonyból Dunaföldvárra, Palotay Ferenc Dunaszerdahelyről Barcsra helyeztetett át, — Plebánosi kinevezés. A pécsi püspök Moyzis Imre dályoki adminisztrátort, volt szek­szárdi káplánt Dályokra nevezte ki plébánossá, — Adomány a nöegyletnek. Wolf Henrik szekszárdi nagybirtokos, az »Egyesült Szek­szárd—Tolnamegyei Nőegylet« szegényei javára 20 koronát adományozott. — Tanítói változások. A paksi népiskolá­hoz Mohácsi János, — a györkönyi népiskolá­hoz pedig Gács Sándor oki. tanítók választat­tak meg. — Kegyelet. A szekszárdi polg. fiúiskola tanuló ifjúsága Halottak napján tanáraik kísére­tében, az iskola elhalálozott igazgatója: Krum­mer János sírjához vonult s ennek sírjára ko­szorút helyezett. Az iskola igazgatója ott beszé­det mondott, melyben hivatkozva az elhunytnak az iskolaügy körül szerzett érdemeire, felhívta a tanulókat, hogy a boldogult igazgató emlékét szivükben őrizzék meg. — Műtárgy vásárlás. A Nemzeti Szalon 39-ik vidéki kiállításán, mely Nyíregyházán lett megtartva, Garay Ákos kiállított gyönyörű szép festményét egy lengyel főur megvásárolta. — Műkedvelő elöaadás. Az »Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet« e hó 10-én tartja meg első teaestélyét a szekszárdi r. k. olvasókör dísztermében, mely alkalommal elő­adják Komlósi Ferenc fordításában »Angolosan« cimü 2 felvonásos vígjátékot. A benne szerep­lők a következők: Herczegh Mariska, Drevey Erzsiké, Kayos Ilonka, Bajó István, dr. Parragh Béla, dr. Miskolczy Ágoston, Egri Béla, Bodnár Jenő, Linhard Alfréd. Ezt megelőzi Waldmann Rózsika zongorajátéka és Salamon Elza szavalata. — Lelkész beiktatás. A Wagner Samu nyug­díjaztatása következtében megüresedett varsádi lelkészi állásba, a hívek egyhangú választása folytán, október hó 24-én igtatta be Horváth Sándor paksi főesperes Hanzmann Károly uj lelkészt. — Uj körorvos. A már félév óta üresedés­ben volt teveli körorvosi állásra dr. Diamant Salamon bakabányai orvos választatott meg. — A kivándorlás Tolnavármegye területén az elmúlt október hónapban tetemes csökkenést mutat. Beadatott 77 utlevélkérelem és kiadatott 83 útlevél, Amerikábe 51, Afrikába 1, Romá­niába 1, Németorságba 30; külföldről kéretett 17visszautasittatott 1 kérelem. Az útlevelet elnyertek között volt kiskorú fiú 1, kiskorú leány 2, önálló férfi 4, önálló nő 5, férfi a családja nélkül 25, nő a férje után 31, férfi családostól 11 ; a kísérők száma 9 nagykorú és és 62 kiskorú. Legtöbb utlevén adatott ki Báta- székről (8) és Dunaföldvárról (6). — Adomány a Porozol szoborra. Hagymássy Károly dr. paksi kir. közjegyző 5 koronát kül­dött be szerkesztőségünkhöz a Bonyhádon fel­állítandó Perczel Mór szobrára. Az adományt elküldöttük a szoborbizottsághoz Bonyhádra.

Next

/
Thumbnails
Contents