Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

X[X. évfolyam 37. szám Szekszárd. 1909. szeptember 12. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ir: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Kifizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hiTAtalon kiről elfofad a BolnÉr-féla könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szeksiárdon. Egyet Mérnök ugyanolt kaphatok. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-Jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vármegye-utca 130. sz. Szerkesztőségi te lefon-szám 18. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL Ria d é h i v ata I i telefon-szám II. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten mefáilapiiott ársaabály szerint számíttatnak. A magyar állam és a román egyházak. A kultuszminiszter rendelete, hogy az állami iskolák felsőbb osztályaiban a hit­tan magyar nyelven is taníttassák, a leg­teljesebb mértékben helyeslendő és peda­gógiailag, valamint jogilag is megtámad- hatatlan alapokon nyugszik. Az erdély- részi görög katholikus és görög keleti román egyházak azonban jónak látták ez alkal­mat arra, hogy felvonuljanak és tömörül­jenek a magyar nyelv és a magyar állam- hatalom ellen és a rendelet teljesítésének megtagadását határozták el. Néhány nap múlva, szeptember 24-én telik le a három hónapos határidő, melyet Apponyi Albert gróf vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a rendelet foganato­sítására kiszabott, de ma már bizonyosra vehető, hogy a román egyházak a rende­letnek nem fognak eleget tenni.-Ali lesz ennek a következménye? Első sorban az, hogy az állami isko­lákban a görög keleti és görög katholikus hittant magyarul az arra hivatott román felekezeti papok nem fogják tanítani. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a magyar nyelvű hittan tanitás ez iskolákban életbe ne lépjen. Sőt ellenkezőleg: a miniszter jogos, észszerű és szükséges rendeletének feltét­lenül érvényesülnie kell, amiből követke­zik, hogy a közoktatásügyi kormánynak keresnie és megtalálnia kell a módokat és eszközöket, melyek segélyével taninté­zeteiben a görög katholikus és görög ke­leti vallás hittauának magyar nyelvű taní­tását. egyszersmindenkorra biztosíthatja. Másodsorban pedig az lesz a követ­kezménye a két egyház engedetlenkedé­sének, hogy a közoktatásügyi kormány kénytelen lesz megtorló lépéseket és intéz­kedéseket tenni. Az egyházaknak joguk van szembehelyezkedni a miniszter rende­letéivel, de azután viseljék is tettök követ­kezményeit. És az ily szembehelyezkedés megtorlása nem történhetik keztyüs kéz­zel. Az a román pap, aki a magyar állam iskolájában nem akarja a hittant ma­gyar nyelven tanítani, elvesztette a jogát ahoz, hogy azt románul tanitsa. Sőt tovább megyünk. Aki ily gyűlöletesen foglal állást a magyar nyelv törvényes joga ellen, az Magyarországon elvesztette jogát a kathed- rához, a nyilvános tanításhoz. Ebből lát­ható, hogy a megtorlásnak az a módja, melyet a kultuszminiszter alkalmazni akar, hogy tudni illik az engedetlen egyházak­tól a kongruát, a papi fizetés állami ki­egészítését megvonja, lényegileg igen gyen­gének mondható. Nem az egyházat egye­temességében kell megtorlással sújtani, hanem az engedetlenkedö egyéneket, legyenek azok bármily alacsony, vagy bármily magas egyházi állásban. Az en­gedetlenkedö román papokat el kell tiltani hazánkban a nyilvános tanítástól és a lelkipásztorkodástól. A magyarországi ro­mán egyházak nem lehetnek a magyar nyelv és magyar államiság esküdt ellen­ségeinek melegítő fészkei és a magyar államhatalom, valamint a magyar nyelv szent joga nem bocsátható a román egy­házak prédájára. A román egyházak eljárása minden­kit meggyőzhet arról, hogy elérkezett a t2-ik órája a magyar görög katholikus és a magyar görög keleti egyház meg­alapításának és országos szervezésének. Ha ez meglesz: századok bűnös mu­lasztását játszva pótolhatjuk; ha elmulaszt­juk: Erdélyt hatalmi eszközökkel kell biztosítanunk és pedig mentői előbb, mert Erdély már most. is komoly, veszélyben forog. A román egyházak rátették kezö- ket. Le kell sújtani e vakmerő kezekre. F. M. VÁRMEGYÉT A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta szeptember havi ülését Apponyi Géza gróf főispán elntíklésével. Jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Förster Zoltán főjegyző, Papp Gyula h. árva­széki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügy­igazgató, Hangéi Ignác dr. t. főorvos, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Alacs Zol­tán műszaki tanácsos, Kovács S. Endre, Bern- rieder József, Bernrieder János, Jeszenszky Andor, Orfjy Lajos, Török Béla, Sass László közgazdasági előadó, Sigora Lajos törvényható­sági kir. főállatorvos. Elmaradásukat kimentették : Perczel Dezső és Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsosok, Fischer Imre kir. ügyész, Szabó Károly országgyűlési képviselő. A főbb határozatok a következők : Fleischt Samu budapesti gabonabizományos kihágási ügyében uj tárgyalás rendeltetett el. Sodics József mőzsi lakós felebbezésének hely adatott. Benedek György dunafoidvári lakosnak az épitési engedély megadatott. A „Ferenc“-közkórház orvosainak és tiszt- viselőineK lakbéijavitása megszavaztatott; ugyan­itt a rk. lelkészek tiszteletdija 200 koronával emeltetett. A hivatalfőnökök jelentéséből adjuk a kö­vetkező adatokat: Az alispáni hivatalban elintézendő volt 1644 és elintéztetett 943 darab. A pénzügyigazgatóság területén befolyt egyenes adókban és egyéb jövedéki ágakban 743,874 K 71 -f., az eredmény a múlt évinél kedvezőtlenebb 181,394 K 31 fillérrel. A közegészség állapota a központi és dom­bóvári járásokban — a vörheny és kanyaró fel­lépte következtében hanyatlott. A „Ferenc“- kórbázban ápoltatott 510 egyén, gyógyultan elbocsáttatott 85, javultan 62, gyógyulatlanul 10; meghalt 15. A közutak állapota — leszámítva a nagy felhőszakadások következtében beállott iszapo­lásokat és rongálásokat, jó volt. 17 év óta nem tettek az esőzések oly pusztításokat az utakban, mint az idén. Különösen Duzs, Szakály, Hőgyész, GyöDk és Űzd környéken voltak legnagyobbak az utrongálások. Helyreigazításuk eddig 13500 korona költséget igényelt, de a javítási mun­kálatok még folyamatban vannak. Az építkezési munkálatok a folyó hónapban — a sürgősebb mezei munkák véget érve — nagy erővel indulnak meg. Az uzdi hid építése is megkezdetett. A gabonanemiiek cséplése befejeztetett; a búzánál a haszon valamivel — 50 kilóval — a várakozáson alól maradt. Adott kát. holdanként 6-50 métermázsát; helyenként a búza hozamában bámnlatos különbségek mutatkoznak, úgy, hogy egyes táblák holdanként 115 kgrammot, más táblák pedig ugyanabban a gazdaságban 1D30 métermázsát adtak. A rozs, árpa és zab — a termésbecsléseknek megfelelőleg 7’80, 7'50 és 8 raétermázsát adtak. A zab sok helyen — az eső miatt megfeketedett. A kukorica rendkivül jól áll; holdanként 12-5 mmázsa várható. Szőlőben közepes, helyenként gyenge termés várható. Ä burgonya jól fizet. Az állategészségügy kedvezőnek mondható. A törvényszéki fogházban 108 egyén volt letartóztatva. — Az igazoló választmány csütörtökön d. e. 9 órakor tartotta ülését Őrffy Lajos elnöklete alatt. Megáilapittatott a legtöbb adót fizetők névsora 220 rendes taggal, kik között az első Apponyi Géza gróf 42,960 kor. 84 fill., az utolsó Koím Majer bonyhádi kereskedő 437 kor. 48 f., a húsz póttag közül első Trecr Ferenc bonyhádi vaskereskedő 436 kor. 91 fill., az utolsó Rácz Péter regölyi földmives 404 kor. 70 fill, adóval. A virilisták névsora a hivatalos lap ma, szom­baton kiadott rendkivüli kiadásban bocsáttatik közre és az közszemlére van kitéve, a megál­lapítások ellen felszólamlás tehető 15 napon belől. — Elvi jelentőségű határozatok. Ha a köz- igazgatási hatósági közeg hivatalos feljelentést tett és az alaptalannak nem bizonyult, felmentés esetén a felmerült eljárási költség megfizetésére nem kötelezhető, hanem e költség a vármegye házipénztárát terheli. ^Belügyin. 5812/908. — Vicinális utak és azok hídjainak helyreállítása iránt a főszolgabíró nem intézkedhetik; erre az ntbizottság az illetékes. — A vicinális érdekelt­ség megváltoztatását, az arány újbóli megállapí­tását az alispántól kell kérni. (Keresk. miniszt. 31490/909.) — A törvény hatásági közgyűlés a vicinális közút érdekeltségébe szomszédos vár­megyei községeket nem csoportosíthat; a tör­vényhatóság első tisztviselője azonban ez érde­keltségbe az érdekeltnek talált községeket akkor is bevonhatja, ha azok a szomszédos tör­vényhatóság területén fekszenek. (Keresk. min. 20767/909.) — A vicinális közutakra vonat­kozó pénzkezelésnek kisközségekben való meg­határozására a törvényhatósági közgyűlés az ille­tékes. (Keresk. min. 46125/909.) Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete csütörtökön d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tartott, aránylag rövid lefolyással. A belvárosi ovoda használati joga telek - könyvileg biztosíttatott. A menedékházak költség­vetése 812 korona hiánnyal jóváhagyatott. Az iparostanonciskola múlt és jövő évi költségvetése 1600 korona hiánnyal jóváhagyatott.

Next

/
Thumbnails
Contents