Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-22 / 34. szám
TOLNA VARMEGYE. 4 — Egyházmegyei hírek, A megyéspüspök Fájth Jenő papnevelő intézeti tanulmányi felügyelő tlieol. tanárt ezen tisztje alól saját kérelmére felmentette és a bonyhádi főgimnázium hittanárává nevezte ki. Helyét Gere Gábor vásárosdombói káplán foglalja el. — Szikora Ignác nyug. rácmecskei plébános pécsi lakost, az egyházmegye Nesztorát, aki a lelkipásztorkodás terén 64 év óta buzgón működik, a püspöki szentszék tb. ülnökévé nevezte ki a püspök, a violaszinü öv viselésének jogával. — Kiihnel József paksi káplán betegsége miatt az egyház- megyei szolgálat alól ideiglenesen felmentetett, helyébe Perényi Pál mágocsi káplán, ennek helyébe pedig Froszt Péter püspöknádasdi segéd lelkész küldetett ki. A püspöknádasdi kápláni állomás egyelőre betöltetlen marad. — BuCSU HenCSén. Alsóhencse pusztán néhány év óta vig búcsú napja augusztus 15-ike; e napon szenteltetett fel a Krupa Kálmán uradalmi kasznár által létesitett díszes Szent Antal szobor, melyhez a környék lakói bucsus meneteket rendeznek. Most már bábsátor, lacikonyha, sőt cigánybanda is ellátogat ez alkalommal a pusztára, a kasznár vendégszerető háza pedig keresett találkozó helye a jóbarátoknak és ismerősöknek. A megye különböző pontjairól 25-en keresték fel a vigkedélyü házigazdát, aki nemcsak Szent Antalnak buzgó hive, hanem a jó konyhának és szives barátságnak is és lábbaja mellett is ép oly fáradhatatlan a belterjes, modern gazdálkodásban, mint a milyen szenvedélyes nyul- tenyésztő. A vendégkoszoru nem győzte bámulni a hencsei nyultelepet, melyről már előzőleg bővebben megemlékeztünk lapunkban és örömmel győződtünk meg, hogy a leírás, melyet lapunk egy barátja küldött be, éppenséggel nem túlzott, mert Krupa Kálmán nyultelepe nemcsak érdekes és tanulmányos látványosság, hanem elsőrangú közgazdasági alkotás, mely a tajnyultenyésztésnek napról-napra több követőt és hívet szerez. Itt volna az ideje, hogy a megyebeli nyultenyész- tők szervezkedjenek és egyesületbe lépjenek, hogy közös erővel e hasznos gazdasági ágban maradandó eredményeket érhessenek el. — Egy Eszterházy hercegi uradalom házi kezelésben. Az Eszterházy hercegi hitbizomány hoz tartozó boldogasszonyfai uradalom bérlete ennek az évnek októberében jár le. Az uradalom kilenc ezer hold kiterjedésű és eddig a Lamm testvérek bécsi cég bérelte évi 70 ezer koronáért. Most azonban nem fogják a boldogasszonyi uradalmat bérbeadni, hanem házi kezelésbe véteti Eszterházy Miklós herceg. Már meg is történtek erre nézve az intézkedések és sokan azt következtetik ebből, hogy a jövő évben lejáró kapuvári és csornai bérleteket sem fogják megújítani, hanem ezeket is házi kezelésbe veszik. — Kell a pénz. Semmi sem mutatja jobban, hogy mennyire éhes az államkincstár, mint az a hir, hogy a pénzügyminiszter drágítja a dohány- gyártmányokat. Nem elég, hogy az adókat az egész vonalon emelik, most még a trafikot is megdrágítják. Pedig az már eddig is méreg drága és méreg rossz. Az ürügy az, hogy a kincstár a közönség Ízlését keresi és annak megfelelő újabb gyártmányokat készít, ami annyit jelent, hogy az újabb gyártmányok nemcsak drágábbak lesznek, hanem rosszabbak is. A magyar kincstárnak nincs szive ahoz, hogy jó dohányárukat adjon. Valóban magyar birkatürelem kell ahoz, hogy elszenvedjük azt a monopoliumi gazdálkodást, amelyet a kincstár megkockáztat. Németország ban, hol dohánymonopolium nincs, olcsóbbnál olcsóbb és szebbnél szebb szivarokat állít elő a verseny, nálunk a „kis ember“, a szegényebb osztály még csak tűrhető szivart se kap drága pénzéért, hanem csak füstölgő, szenesedő, orrcsavaró bűzös dohánycsutkákat. A dohánymono- poliummal a legerkölcstelenebb uzsorát űzi az államkincstár és ebben a dohányos országban nem akad senki, aki ezen változtatni akarna. Igazán szomorú! — Tüzesetek. Döme Pál jómódú decsi polgár pajtája és istállója 18-án virradóra kigyult és a benne levő 40 kocsi szénával együtt elégett. — Szent István napján este Öcsényben leégett Mizser János gazda háza a benne levő takar- mányuyal és gabonával együtt. — Szemere Miklós röpirata. Magyar Versenyügy és a Főváros cimen Szemere Miklós olyanokat mond, ami a vidéki városok régen kívánatos megerősítését nagy mértékkel szolgálná. A széles körökben nagyhatású röpiratból idézzük ezt a részt; „Ne gondoljunk mindig csak a csekély számú telivér-lótenyésztők szent érdekeire egyedül, hogy ezután nem többé 100 percentet fognának nyerni, hanem talán csak ötvenet. Ne szenvedjen a szűkkeblű kalmárszellem miatt a haladás, a jó sport és az ország, mint a liferánsok miatt háborúban a hadsereg. A nemzeti, az asz- szonyságok dija és pár államdij zárva maradhatna kiváltképen a belföldi lovak részére. A verseny-sportot egészségesen és alaposan decentralizálnám, legyen bőven a vidéknek is. Oda adnám nekik az áilamdijakat is és a vidéki ver seuyek lennének tisztán a belföldi lovak és a belföldi lovasok számára.“ Kiszámithatlan az a jövedelem, melyhez az ipar, kereskedés és minden üzlet jutna abban a városban, ahol a lóversenyek érdekesebbek és értékesebbek lennének. Semmi mesterséges kormányactió nem emelné annyira társadalmilag és közgazdaságilag a vidéki városok életének vérkeringését, mint a jól decentralizált versenyügy. Szemere Miklósnak hazafias takácsát a Magyar Lovaregyletnek mindenesetre el kell fogadni és ezt az egész polgárságnak követelni kell. — Egy kaposvári ügyvédjelölt kalandjai Or. Poór Aladár kaposvári ügyvédjelöltnek tárgyalása volt a bonyhádi kir. járásbíróságnál. E hó 13-án hajnalban Kaposvárról Bonyhádra utazott, ahová a vonat későn érkezett meg. Mivel a vonat késett, az ügyvédjelölt, nehogy a tárgyalásról lekéssen, gyors léptekkel igyekezett Bonyhádra. Ez a gyors lépegetés gyanút keltett az állomáson levő csendőrben s utána indult, hogy nem a fiumei bankrablók egyike-e ? A csendőr „megállj“-t kiáltott, mire dr. Poór kénytelen volt megállani s a csendőrrel együtt bementek a bírósághoz, ahol aztán igazolta magát az ügyvéd- jelölt, akit nyomban szabadon bocsájtott a csendőr. — Olajos utak. Keszthelyen, a balatoni park utjának egy részét, ott ahol az utat a vágányok átmetszik, olajjal öntözték meg, hogy a közönség lássa az olajjal való öntözés hatását. Az öntözés teljesen pormentes utat teremt, amely nek azonban egy ideig némi szaga van. — Zalaegerszegen is tervbe vették a városnak olajjal való öntözését. Több kísérletet is végeztek az olajos öntözéssel. Nagykanizsán a Déli Vasút tett kísérletet az olajöntözéssel. Az állomáshoz vezető utat öntöztette fel. A kísérlet jó eredménynyel kecsegtet, mert az olaj a port úgy lekötötte, hogy a kocsik nem vernek fel többé portengert. Miután portengerről van szó, ami iázekszáron sem ismeretlen fogalom, városunkban szintén jó volna az olajöntözéssel kísérletet tenni. — Balesetek. Papp István, őcsényi lakos, szőlővakarás közben egy vizfogó árokba esett s ballábát törte. — Bálint József, kölesdi lakos, f. hó 10-én háztetőjavitás közben leesvén, lábát törte. — Vass József, 57 éves teréziamajori napszámos, hurcolkodás közben a kocsiról leesett s a kerekek alá került. Súlyos zuzódásokat szenvedett. A kórházban ápolják. — Tóth Ferenc szekszárdi vasúti munkás, talpfaszállitás közben, a mozgó pályakocsiról oly szerencsétlenül esett ki, hogy a kocsi kerekei jobb karját egészen összezúzták s ezenkívül fején és mellén is súlyosan megsérült. A szerencsétlenül járt 20 éves fiatalembert beszállították a kórházba, jahol jobb karját le kellett vágni. — Zongora oktatás. Waldmann Rózsa, a budapesti nemzeti zenede kitünően végzett növendéke, kezdőket és haladókat saját lakásán vágy- házon kivül zongorázni tanít. Jelentkezéseket elfogad Krammer Vilmos szekszárdi könyv- és zeneműkereskedése. — Várossá fejlődés. Csurgó nagyközségben, mely vagyonilag eléggé jól áll, mozgalom indult meg a rendezett tanácscsá való átalakulásra, ami hamarosan be is fog következni. Ezt az egészséges irányt nálunk is követhetnék Dunatöldvár, Paks, Bonyhád, sőt Tolna, Gyönk és a többi járási központok is. Tagadhatatlan, hogy a városiasodás terjedése egyértelmű a kultúra modernebb haladásával, amire valóban égető szükség van nemcsak nálunk, hanem országszerte. A régi mezővárosok falusi színvonalra sülyesz- tésével a köz nem nyert semmit, de mindenki vesztett, különösen pedig a kultúra, mely falusi gondozásra jutott. A városi szellem felébresztésétől sokat várhatunk és igy mindaunyiunknak érdeke, hogy' ez irányban nálunk is kövessék az úttörő Szekszárd példáját. — Kifogott hulla. A holt Dunában a „kutyatanya“ mellett egy férti hullát fogtak ki. A parton hagyott ruhái közt levő iratokból kitűnt, hogy- Olaj Jánosnak hivják és paksi lakos. Valószínűleg fürdés közben fulladt a Dunába. — A szekszárdi Református Olvasókör f. hó 22-én d, u. fél 4 órakor a kör helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egylet tisztelt tagjai azzal hivatnak meg, hogy ha a tagok határozatképes számmal meg nem jelennének, a közgyűlés folyó hó 29 én tartatik meg. — Vizbefulások. Oláh János sióagárdi napszámos, fürdés közben a Sióba fulladt. Holttestét Taplósnál fogták ki. —- Mezei Lukács pincehelyi lakos a Kapos vizébe ment fürödni; a megáradt folyó vize elkapta, belesodorta az örvénybe és ott lelte halálát. A szekszárd-bátai ármentesitö és bel vizszabályozo társulat f. évi augusztus hó 24-ik napján d. e. 9 órakor a társulat hivatalos helyiségében dr. Beöthy Károly elnöklete alatt választmányi ülést tart, melyen Wirthl József műszaki tanácsos, miniszteri megbízott is jelen lesz Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 2. A m. kir. fótdmivelésügyi Minisztérium 1613/eln. IX. 3. 1909. számú rendeleté, melynek kapcsán .,A gazdasági tudósítók évkönyve 1909. évre“ ciinü müvet a társulatnak megküldi. 3. U. a. Minisztérium 39546/V. 2. sz. rendelete a társulat által felvenni szándékolt 60.000 korona kölcsön tárgyában. 4. U. a. Minisztériumnak 80407/V. 2. sz. rendelete, ugyancsak 60.000 koronás kölcsön engedélyezéséről. 5. U. a. Minisztérium 4386/eln. V. 3. 1909. sz. rendelete a kultúrmérnöki felügyelői kerületek szaporításáról. 6. Tolnavármegy-e közigazgatási bizottságának 1281/1909. sz. véghatározata, melylyel a M. Á. V. társulat az ármentesitési költségekhez 6000 kor. évi hozzájárulásra köteleztetett. 7. Fejérvármegye alispánjának 5259. ki. 1909. sz. átirata a Sió- Sárvizmeder szabályozása tárgyában. 8. A szekszárdi kir. törvényszék 1590/tkv. 1909. sz. vég zése, mely a decsi határban csatornamederül kisajátított földterületek birói letétben levő kárpótlási összegét az érdekelt birtokosok részére kiutalványozza. 9. A szekszárdi kir. törvényszék 1589/tkv. 1909. sz. végzése a szekszárdi határban kisajátított ingatlanok birói letétben levő kárpótlási összegének az érdekelt birtokosok részére kiutalványozása tárgyában. 10. Az 1910. évi költségelőirányzat tárgyalása. 11. Társulati igazgató-főmérnök jelentése a folyó munkálatokról. 12. Társulati pénztáros jelentése a pénztár állásáról. 13. A pörbölyi gátőri állás választás utján leendő betöltése. 14. Az őszi közgyűlés határnapjának megállapítása. — Kabaré Hőgyészen. Vasárnap este nagysikerű jótékonycólu kabarét rendezett a hőgyészi ifjúság dr. Kohn Árminné, az izr. nőgylet elnökének kezdeményezésére. A kabaré müsorszámait Hajnal Jenő hirlapirókollegánk konferálta rendkívül szellemesen s sziporkázó ötleteivel állandó derültségben tartotta a nagyszámú intelligens közönséget. Zajos tetszést aratott Justus Hajnalka egyetemi hallgató gyönyörű énekszáma. A nagyszámban összegyűlt közönség tapsviharral honorálta a műkedvelő „művésznőt“ és megismétel_______ 1909. augusztus 22 Bi tumina“ tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő tetőfedőanyag. 99 ,,BITUMINÁVAL“ fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. „BITÜMINA" régi zsindelytetőt átfedésére is kiválóan alkalmas. Csakis védjeggyel ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Szekszárd és vidéke részére Reich Ármin fakereskedésében Szekszárd.
