Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
1909. Julius 11 TOLNAVÁRMEGYE. 5-— Megrongált szőlőutak. Az egy hónap óta tartó esőzések és zivatarok hihetetlenül megrongálták a szekszárdi szólóutakat. A hegyközségek elöljárói dicséretes serénységgel igyekeztek azokat valahogyan kitatarozni, de a folytonosan megújuló esőzések a puhán felhányt utakban csak annál nagyobb pusztításokat vittek véghez. Az összes hegyi utak oly siralmas állapotban vannak, hogy azt leírni se lehet. .1 kocsiközlekedés lehetetlen és a gyalogközlekedés még fényes nappal is életveszélyes. A hegyközségeknek sürgősen intézkedniük kell, hogy az utak ismét tűrhető, sőt jó karba tétessenek. Ez a nagy munka áldozatok nélkül ki nem vihető, de ez áldozatokat meg kell hozni és pedig mentői előbb. Nem futólagos és ideiglenes, hanem alapos és gyökeres útjavításra van szükség. A mai állapot egyenesen tarthatatlan. — Anyakönyvvezetők figyelmébe. Az anyakönyvi utólagos bejegyzések beküldésére a törvény' és a végrehajtási utasítás bizonyos határidőket rendelt, melynek azonban az anyakönyv- veze.tők nem mindenkor tesznek pontosan eleget. Simontsits Elemér alispán egy felmerült esetből kifolyólag szigorú intézkedést tett a késedelmes anyakönyvvezetők ellenőrzésére és nyilvántartására vonatkozólag. A késedelmeskedők ellen az eljárás haladéktalanul meg fog indíttatni. — Muzeum-igazgató kerestetik. A pécsi muzeum igazgatója : Marosi Arnold zirci szerzetestanár elköltözés miatt állásáról lemondott. Mig a város e szép állást véglegesen betöltheti, vagyis megfelelő vezetőt állíthat ez intézmény élére, a muzeum ideiglenes gondozását Rónaky Kálmán dr. vármegyei árva széki ülnökre bízta, aid a muzeum néprajzi osztályának eddig is tiszteletbeli őre volt és osztályát nagy ügyszeretettel vezette. A cikoiak aggodalma. A bátaszék—dombóvári vasútvonal elsőrangusitási munkálatai már javában folynak és ezek között agy hosszú és széles töltés Cikó és Mórágy között. Minthogy e hosszú, két dombot összekötő töltésen át csak egy hid épül, mely a felgyülemlő vizek elvezetésére és áteresztésére elégtelen, a cikóiak, e meggyőződésben élvén, tárgyalásokat kezdettek az építés vezetőségével, hogy e töltésen még egy második hid is létesittessék. Az építésvezetőség azonban azt az egy hidat is elégnek tartja és elutasította a cikóiakat azzal, hogy ha majd szükséges lesz jx második hid, akkor kérelmezzék. A cikóiak azonban, ismerve a Máv gavallérságát, azt hiszik — és erre akár meg is esküdhetnek, hogy ha a töltés egy híddal már kész lesz, a vasút nem fog még egy második hidat épiteni és nekik a csapadékvíz temérdek kárt fog földjeiken tenni. Jogos aggodalmukban a vármegyéhez fordultak segítségért és a megye bizonyára segítő kezet fog nekik nyújtani. — Köszönetnyilvánítás és nyugtázás. Klammer János síremlékére újabban adakoztak : Dezső Antal 6 K, Reich Miksa 5 K, Ozanics Viktor 2 K, Kunczer Béla 2 K, Halmai Emil 2 K. Kristo- fek Géza 2 K, Forrai Aladár 2 K, Képi inger Géza 2 K, Ottmár 2 K, Barna Károly 2 K, Vitkovszky József 2 K és Belesznik Ferenc 3 koronát. — Házalap adományok. A szekszárdi kath. kör ház-alapjára újabban adakoztak: Wajdics Gyula kanonok (Pécs) 50 K, Kelecsényi Ambró nagybirtokos 10, dr. Onczay Géza esperes (Németkér) 3, Rácz Józsf r.-kapitány újabb adománya 3, Szommer Gyula plébános (Grábóc) 2 K. — A legnagyobb kitüntetésben „Arany érenV'-mel részesült néhány nap előtt a német dro- guisták egyesületének 1909. évi kiállításán a Fritz Schulz r.-t. egeri, csehországi gyár, az ő kiváló minőségű Globus fénymáz kivonatáért, Póló fémtisziitó szeréért, Globin, Globeline, Bril- liáns fényesitő-keményitőért, Globus rozsda eltávolítóért, szalmakalaptisztitóért és más egyébb készítményei révén. Újabb jele ez a kitüntetés annak, hogy ezek a készítmények valóban első- rendüek és jóság tekintetében páratlanok. E cég már sok kitüntetésben részesült. Arany éremmel a párisi 1900. világkiállításon, Grand Prix St. Louisi 1904. világkiállításon, arany államérem Nürnberg 1906. Millió háziasszony használja évek óta a Globus gyártmányokat, melyek védjegye a Globus vörös keresztsávban a Fritz Schulz jun. A. G. címmel. Tessék jóságáról meggyőződni. — Mének selejtezése. A magyar Fir. állami méntelepek ménanyagának osztályozását, illetve selejtezését julius és augusztus hó folyamán eszközük országszerte. A hozzánk legközelebb fekvő telepeken és pedig Székesfehérvárott julius hó 28-án, Komáromban julius hó 30-án, Palinban augusztus hó 5 én és Nagyatádon augusztus hó 6 áu. A méntelepeknél ezeken a napokon kiselejtezett, tena észtesre még használható mének azonnal, ott a helyszínén eladatnak. Tankönyv ajánlás. A m. kir. tud. egyetemi nyomda kiadásában (Budapest I. kér. Iskola-tér 3 sz. a.) a népiskolák II. és III. osztálya számára megjelent Radnai-Tbott-Gyulai-féle nemzeti olvasókönyvet, miután az szerkezet és hazafiság tokintetben az összes eddigi megjelent népiskolai olvasókönyvek között első helyen áll, kiállitás tekintetében pedig azokat messze felülmúlja és az 1909. évi 47 107. számú vkminiszteri rendelettel engedélyezve van, a felügyeletem alatt álló iskoláknak bevezetésre melegen ajánlom. Szekszárd, 1909, YII/9. Sayy Béla kir. s. tan- felügyelő. Nyers Bast selymet 19 korona 50 fillértől kezdve, egy teljes ruhára valót, bérmentve és elvámolva házhoz szállít, és dús mintagyűjteményt póstafordultával k üld. Henneberg selyemgyár Zürich. Mulatságok — Az Ipartestület mulatsága A szekszárdi általános ipartestület múlt vasárnap tartotta meg juliálisát a szekszárdi polgári olvasókör nyári helyiségében. Kiválóan sikerült a mulatság, mert először nagyon sokan jelentek meg s igy szép jövedelem is folyt be a pénztárnál, másodszor pedig a megjelentek kitünően mulattak s igy erkölcsi és anyagi siker koronázta a jótékonycélu mulatságot. A tiszta jövedelem 451 kor. 17 fill. Jegyeiket megváltották : ifj. Leopold Lajos és neje 20, gróf Apponyi Géza, báró Schell József, Simontsits Elemér, Jeszenszky Andor, Leopold Sándor, Molnár nyomda r. t., dr. Herczeg Gyula 10—10, Molnár Mór, Adler N. János 5—5, Kaszás Sándor, Kelecsényi Ambró. dr. Zsigmond Ferenc 4—4, Főrdős Dezső, Mutschenbacher Ödön 3 — 3, Nits István, Janosits Károly, Pirnit- zer cég, Stockinger János, Ács Vendel, Schneider János, dr. Gulyás József, dr. Mayer Gyula, Sass László, Tóth Károly 2—2, Erdei Lajos, Molnár János, Horváth Ignác 1—1, dr. Rubinstein Mátyás 2, dr. Müller Ferenc 5, Rassovszky Julián 3 koronával. Felülfizettek: N. N. 3, Kovács Aladár 2'20, Sc'.iulcz Gusztáv 1 -20, P. Takács Gábor, Bartek József, Molnár Bernát, dr. Kramolin Gyula 1—1, Fülöp Lajos, Redl Antal, Wagner Károly G0—G0, Déman János 50, Bencze János, Szathmáry Péter, Koncz Ferenc, N. N., N. N., Tolnay János, Eszterbauer Mihály, Halmos József, S. J. 40—40, Nyitray Lajos. André István, Fischof Jenő, Várady Imre, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., Hepp Károly. Repítő Mihály 20—20, N. N. 10 fillér. Ezenkívül a rokkantegylet külön alapja javára adakoztak : N. N., N. N. 10—10 koronát. Nyilt-tér. A--------------------------------------------------------Minden külön értesítés helyett! Ezúton értesítem jóbarátaimat, ösz- szes ismerőseimet és mindazokat, akiket illet, hogy özv. Kun Sándorné sz. Molnár Lídiával a mai napon törvényes és a szekszárdi ev. ref. templomban egyházi házasságot kötöttem. Szekszárd, 1909. évi julius hó 10. Koretzky János. Egyletek. Intézetek. — A „Szekszárd-Tolnamegyei Rabsegélyzö- Egylet“ közgyűlése. Hazslinszky Géza, a szekszárdi kir. törvényszék elnöke vezetése alatt a rabsegélyző-egylet közgyűlésén, mely e hó 3-áti tartatott meg, Wattay Miklós titkár felolvasta a választmány jelentését, mely szerint a rabkönyvtár 1333 kötetből áll; az egyesület 20 év alatt 12,200 korona államsegélyt élvezett, mig adományokból befolyt 876 kor. 69 fillér. — Segélyekre kiadott 4740 kor. 52 fillért, rabok családjainak segélyezésére 959 kor. 20 fillért, a rabiskolára fordított 5848 kor. 8 fillért. A segélyezettek száma volt 750. Az egyesületnek mostani vagyona kitesz 7107 kor. 18 fillért. Ezután következett a tisztujitás, melynek eredménye a következő: Elnök: Hazslinszky Géza, kir. törvényszéki elnök. Alelnökök : Ágoston István kir. táblai biró és dr. Fent Ferenc belvárosi plébános, szentszéki ülnök. Titkár: Yatlay Miklós kir. törvényszéki fogházfelügyelő. Választmányi tagok : Aldor Ödön, Beke Ferenc, Bodnár István, Fischer Imre, Forster Zoltán, Dr. Gyenes József, Holub János, Dr. Hangéi Ignác, Kiss Károly, Kövessy Ödön, Dr. Kranio- lin Gyula, Dr. Kozacsek József, Kurz Vilmos, Leopold Sándor, Dr. Leopold Kornél, Mirth László, Markovich Jenő, Mehrwerth Ferenc, Dr. Müller Ferenc, Dr. Öíjfy Lajos, Dr. Pestiig Pál, Salamon Iván, Dr. Sonnewend Frigyes, Dr. Spángi Leó, Dr. Steiner Lajos, Steinsdörfer József, Szévald Oszkár, Tomcsányi Lajos, Totth Ödön, Török Béla, Fjfalusij Lajos, Varasdy Lajos. A mosás akár a táncz, r-Fáradságba nem kerül, Schioht szappant ha használsz, Még szived is örül. Schicht szarvasszappana csodálatos, hathatós tisztitóerejét sajátszer ü előállításának és a legjobb nyersanyagok leggondosabb kiválasztásának köszöni. Schicht szarvasszappana kíméli a kezeket és a fehérneműt! Megtakarít fáradságot és vesződséget kíméli ennélfogva az egészséget! Megtakarít pénzt, időt és munkát! Tisztasága 30.000 koronával szavatoltatik. A közönség köréből.* Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának utolsó számában Betnár Béla ur által szerkesztett s kiadott „Bauernbund“-ra a következő észrevétel tétetett: ,.A lapot még nem láttuk és róla ítéletet még nem mondhatunk, de magát a vállalkozást és tényt helytelenítenünk kell, mert német ajkú polgártársaink szépen induló magyarosodását egy német lap könnyen megakadályozhatja.“ Nehogy becses lapjának olvasói előtt az uj lap szerkesztője úgy tűnjék fel, mintha ő a magyarosodásnak kerékkötője volna, kénytelen vagyok kinyilvánítani, hogy Betnár Béla ur az uj lap kiadására több intelligens egyén, többnyire pedagógusok által kéretett fel s az elnökletem alatt álló „majosi polgári olvasókör“ közgyűlése engem is megbízott, járjak közre, hogy egy német nyelven szerkesztett helyi vagy megyei újság jelenjék meg. En magam is egyike voltam, ki Betnár Béla szerkesztő urat ily lap szerkesztésére felkértem. Nézetem szerint egy jó, hazafias szellemben szerkesztett német gazdasági lap, mely a felekezeti gyülölséget nem táplálja, az osztály elleni küzdelmet nem szítja, nem hogy ártana a magyarosodásnak, hanem azt elősegítené. 8 ha Betnár Béla szerkesztő ur lapja ily szellemben fog működni, —amit szivemből kívánok—akkor hiszem, nemcsak az azt olvasó gazda közönségnek, hanem hazánknak is szolgálatot tesz. Ha nem csalódom, Szabó Károly képviselő ur volt az, a ki egy közművelődési (tán Dunántúli) gyűlésen nagyon helyesen azt az óhaját fejezte ki, hogy kellene vidékünknek egy jó helyi német lap, mely azon a haza, egyház s iskola ellen lázitó lapokat, melyeket sok helyen a nép olvas, kiszorítaná. Nagyon, de nagyon célszerű volna, ha állami támogatás mellett több német nyelven, de hazafias szellemben szerkesztett helyi lap jelenne meg: azt hiszem, az évi szubventió nem érintené az államot oly érzékenyen, mint a mily károkat okoz neki az állam, egyház s iskola elleni izgatással egy pár délmagyarországi német lap. Én nem helytelen item Betnár ur fáradozását, hanem őt melegen üdvözlöm az uj lap megindításakor s arra kérem, hogy lapját menten minden felekezeti izgatástól, tisztán hazafias szellemben szerkessze s akkor hiszem, hogy a nemes célt — hasznos szolgálatot tenni az olvasó közönségnek s hazánknak — el fogja érni. Májos, 1909. julius 5-én. Tisztelettel Szűcs Imre, ___________ segéd lelkész. * E rovat alatt közlőnek díjmentesen közölíetnek, a felelősség azonban a beküldőt illeti. A szerk.
