Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-27 / 26. szám

1909 junius 27

3

sególy kieszközléséig a segédjegyzőt a község fizesse, ezt az indítványt azonban a községi képviselő testület leszavazta. E határozatot Horváth László és Rillinger János községi jegyző meg- felebbezte.

Fadd község szervezési szabályrendelete tárgyában a belügyminiszter a megyei közgyűlés határozatát, melyet a község megtelebbezett, feloldotta. Ez alapon a megyei közgyűlés a beterjesztett szabályrendeleteket nein hagyhatja jóvá módosításokkal, hanem csak utasíthatja a községet a megfelelő módosítások eszközlésére. A szabályrendelet közvetlen módosítására, vagy hiányainak pótlására a vármegye közönsége csak akkor van jogositva, ha a község a vármegye felhívásának, hogy szabályrendeletét megfelelően módosítsa, vagy egészítse ki, meg nem felelne.

A kir. Kúria ítélete Perczel Dezső perében.

A képviselőház utasítására Perczel Dezső volt házelnök ellen 31826 kor. s jár. iránt indi to't perben a kir. Kúria kitűnő jogászi érveléssel a következő Ítéletet hozta :

< • Felsége a király nevében a m. kir. Kúria.

A m. kir. jogügyek igazgatósága által képviselt m. kir. kincstár felperesnek, dr. Darvai Fi'tlöp ügyvéd által képviselt Perczel Dezső alperes 31826 K 60 till, töke és jár. iránt a szekszárdi kir törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott az 1908. évi november hó 21 napján 8942 sz. a. kelt Ítélettel elintézett és a felperes fellebbezésére a pécsi kir. Ítélőtábla által 1909- évi február hó 4 én 2905. sz. a. kelt ítélettel megvizsgált rendes perét alperes felebbezése folytán 1909 évi junius hó 8 napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következő Ítéletet hozott:

A kir. Kúria a másodbirőság Ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy felperest végrehajtás terhével arra is kötelezi, hogy alperesnek 257 K 30 fill, felebbezési költséget is 15 nap alatt megfizessen és egyúttal alperes képviselőjének felebbezési diját és költségét 257 K 30 fill.-ben ügyfele irányában megállapítja.

Indokok :

Felperes főleg azon az alapon kéri alperest a kereseti összeg megfizetésére bíróikig kötelezni, mert alperesnek vagyoni felelősségét a képviselőház 1905. évi junius 5-én, a végirat szerint 1907. évi Julius 6-án kelt határozatával már megállapi- | tóttá, a képviselőház ezzel a határozatával szem- ! ben pedig az alperes kártérítési kötelezettségének, J illetve anyagi felelősségének kérdése vita tárgyává [ nem tehető.

Ehhez képest elsősorban az az eldöntendő j kérdés, hogy a képviselőhöz említett határo- zutónál; a apján az alperes kötelezhető-e a \ kereseti összeg megfizetésére ? Ennek a jogalapnak jogszerűségét a kir. Kúria el nem ismeri. Jogszolgáltatásunknak ugyanis az az alapelve, hogy a magánjogi igények felett a rendes kir. bíróságok ítélnél>. Ebből az alapelvből, az 1869.

IV. t.-c. 20. § ában foglalt amaz alkotmányjogi tiltó rendelkezésből pedig, amely szerint senkit

úgy kell támogatni, mint a zsidóhitüeket, a más- vallásu betegeket éppen úgy kell meglátogatni, j mint a zsidóhitüeket, a másvallásu halottakat éppen úgy kell eltakarításban részesíteni, mint a zsidóhitüeket.“ (Gittin 61 a.)

íme, Szent-Egyletünk mai ötvenéves jóbél- j ünnepén itt az Ur házában a Chevra Kadisa intézményéről elmélkedvén, vallásunk igaz, helyes megismeréséhez jutottunk el: hogy Izrael a végtelenség rejtelmes, mindenható Istenének csak sejtelmét fogadhatá magába, hogy Isten eszmény gyanánt él Izrael lelkében, - hogy amaz eszményben erős fénnyel sugárzik : a j szeretet, az általános, a személymegkiilönböz- | tetést nem ismerő szeretet.

Mély ez a hit, mint a tenger, tiszta, mint az ég derűje, áldó, mint a nap melege. Lelkek nyíljatok meg előtte, szivek hevüljetek érte! 1 Ámen.

*

Kegyelmes égi Atyánk, a te irgalmad tartotta fenn egy fél évszázadon át Szent-Egyletünket s emelte azt a fejlődésnek ama fokára, ahol ma áll. A te kegyelmedbe, a te gondviselésedbe ajánljuk azt továbbra is. Terjeszd ki föléje oltalmadnak szárnyait, emeld virágzásra, neveld, gyarapitsd, hogy minél dúsabban teljesíthesse nemes emberbaráti működését.

Legyen áldásod munkásságán.

Legyen áldásod az adományon, melyet a

TOx.NAVAElfiEQYi..

illetékes birájától elvonni nem szabad, az következik, hogv magánjogi igényre vonatkozó vagyoni fele lősséget a rendes bíróságokon kívül más közható síg, illetve más közjogi személy csak abban az esetben állapíthat meg, ha ilyen jogosultságot annak részére valamely törvény kifejezetten megállapít.

A jelen esetber, miként azt a felperes is hangsúlyozza, magánjogi igényről, illetve az alperesnek magánjogi felelősségéről van szó: a képviselőház tehát, minthogy egymagában törvényt nem alkothat, alperes magánjogi felelősségét csak abban az esetben állapíthatta volna meg, ha ez a jogosultsága már valamely korábbi törvényben kifejezve volna. Törvényeinkben azon ban a képviselőház részére ilyen jogosultság nincs biztosítva, s ilyet szokásjogunk sem állapit meg ; amiért is a képviselőház említett határozata a kereset jogszerű alapjául el nem fogadható s ezekből folyóan alperes kártérítési kötelezettsége meg nem állapítható.

De nem állapítható meg ez a kötelezettség azon az alapon sem, hogy alperes a keresetben megjelölt kiadások megtételére házelnöki tiszténél fogva hatáskörrel nem bírt, azok megtételére előzetesen felhatalmazva nem volt, utólag pedig ezek a kiadások jóvá nem hagyattak.

E részben a kir. Kúria a döntőnek a képviselőhöz házszabályainak 299. §-ában foglalt rendelkezéseket, másfelől azt tekinti, hogy a bizalmi állásban tett és ezzel kapcsolatos, tehát, a bizalomból származó jogosultságon alapuló kiadások szükségességének a n egitélése a dolog természeténél fogva elsősorban a bizalmi állás betöltőjének a belátására és jogköréhez tartozik s e részben nem a szükségesség megítélésének feltétlen tárgyi helyessége, hanem az az irányadó, hogy a megbízott kellő gondossággal járt-e el és rosszhiszeműen nem élt-e vissza a Leié helyezett bizalommal ?

Ezekre tekintettel igaz ugyan, bogy a házszabályok 299. §-a értelmében a folyó kiadásokon kívül, amilyenek a rendszeres napidijak és az állandó fizetések is, a gazdasági bizottság tudomása és előleges hozzájárulása nélkül semminemű költségek és pénztári kiadások nem eszközöltethetnek, azonban ugyanezen szakasz értelmében a rendkívüli és haladékot nem szenvedhető esetekre nézve a szabály alól kivételnek van helye s ezekre nézve a bizottsághoz teendő utólagos bejelentés mellett egyelőre is az elnök intézkedik. E rendelkezésből kétségtelen, hogy a házelnök az iránta való bizalmon alapuló jogosultsággal, tehát inegbizóit kötelező módon tehet a részére megállapított korlátok között kivételes kiadásokat.

A dolog ilyen állásban alperes magánjogi kártérítési kötelezettsége a kiadásokért csak annak a bizonyítása esetében volna megállapítható, ha alperes az ő megbízóinak, vagyis az akkori képviselőháznak a bizalmával visszaélve, a kellő gondosság elmulasztásával, esetleg rosszhiszeműen adta ki a kereseti összeget. Minthogy azonban ebben az irányban sem bizonyíték, sem adat nem lett szolgáltatva és még az sem lett kétségbevonva, hogy a szóban forgó kiadások az alperes állásával összefüggő körülményeknél és helyzetnél fogva szükségesek voltak, az alperes magánjogi felelősségét meg- ádlapitani nem lehetett.

szenvedőnek, szükölködőnek nyújt, hozzon az nekik enyhületet, megnyugvást.

Legyen áldásod azokon a porban nyugovókon, kik Szent-Egyletünket létesítették, annak alapját megvetették.

Legyen áldásod mindazokon, élőkön és holtakon, kik Szent-Egyletünket fennállása óta filléreikkel támogatták s azokon, kik azt ezentúl támogatni fogják.

Legyen áldásod mindazokon, kik Szent- Egyletünk ügyeivel fennállása óta hűséggel- odaadással sáfárkodtak.

Legyen áldásod Szent-Egyletünk buzgó tevékenységű, nemes munkásságu Nőosztályán, annak vezetőségén, minden egyes tagján.

Legyen áldásod Szent-Egyletünk kegyele- tes ténykedésén, midőn intézésére időről időre felhangzik itt a mi drága halottaink lelkiüdvéért a bús emlékkönyörgés, vagy midőn intézésére ugyanily végből felhangzik itt az ősi bánatos halotti ima — legyen áldásod Szent-Egyletünk e kegyeletes áldozásán, kegyesen fogadva azt mindenha, hogy a béke derűje sugározza körül nálad egeidben lakozó drága lelkeinket.

Legyen áldásod mindnyájunkon.

Áldj meg minden embert. Ámen.

Ezekhez képest és elfogadva az elsőbiróság ! Ítéletének a fenntebbiekkel ellentétben nem álló indokolását, a másodbirőság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét kellett helyben- \ hagyni.

A felebbezés sikerre vezetvén, felperes annak költségeit is viselni tartozik. Budapest, 1909. junis hó 8-án Bernál Géza s. k. Stand ! Lajos s. k. előadó.

Népgyülés Szekszárdon.

A borértékesitési viszonyok javítása érdekében kiküldött bizottság nevében Boda Vilmos elnök vasárnap délelőtt 11 órára népgyülést hivott egybe. A népgyülésen Boda Vilmos megemlékezett a nehéz borértékesitési viszonyokról, melyek Szekszárdon tapasztalhatók és amelyek már odafejlődtek, hogy a homoki szőlők termése magasabb áron kel el, mint a költő által is megénekelt s világhírre vergődött szekszárdi bor. — A múlt évben megtartott népgyülés által megválasztott bizottság ernyedetlen munkásságot fejtett ki, hogy megtalálja annak a módját, miként I lehetne a mindnyájunk által érzett súlyos bajokon segíteni. Legelőször megfontolás tárgyává tette, hogy a szövetkezeti alakulat megfelelne-e a helyi viszonyoknak? de miután arra a meggyőződésre jutott, hogy az ily alakulás néhány száz hold szőlőterületet ölelhetne csak fel, mig a szőlők túlnyomó nagy része annak jótéteményein kívül esnék, azt elejtette. Azután sorra került annak megfontolása, váljon nem lehetne-e részvénytársaság alakításával tenni kísérletet. De azt is mellőzni volt kénytelen a bizottság, mert eltekintve attól, hogy az ily alakuláshoz szükséges pénzösszeget összehozni aligha lehet, még az a veszedelem is fenyegetné a bortermelőket, hogy idővel a részvények olyan elemek kezébe kerülhetnének, melyek csupán az üzleti érdeket s nem a bortermelők érdekeit vennék figyelembe. Végre is Simonlsits Elemér alispán indítványát fogadta el a bizottság, hogy Szekszárdon hivatalos jelleggel borérlékesitö hivatalt létesit. melynek feladatává teszi, hogy a boroknak piacot szerezni iparkodjék, az eladó borokat nyilvántartsa s ügynöki dij szedése mellett azok értékesítéséről gondoskodjék. Felhívta a népgyülést, hogy ne fogadja ellenszenvesen az uj hivatal felállítását, mert a bizottságnak az a törekvése, hogy a borértékesitő hivatal főnökének törzsfizetése állami segélyből fedeztessék, a szedendő ügynöki dijak pedig mérsékeltek lesznek. Előadja, hogy a bizottság ezen értékesítő hivatal felállításával nem tör osztályok ellen, csak azon tényezőket akarja szaporítani, melyek hivatvák a létező bajokon segiteni.

Végül elfogadásra ajánlja a következő határozati javaslatot:

„A Szék szárd városi bortermelők folyó 1909. évi junius 20-án megtartott népgyülése a kiküldött bizottság azon javaslatát, hogy a kedvezőtlen borértékesitő viszonyok orvoslása céljából egy borértékesitő hivatal létesittessék, melynek költségei a kieszközlendő államsegélyből s azon bortermelők által fizetendő ügynöki dijakból fedeztetnének, kiknek borai a hivatal által értékesíttetnek — helyesli, egyhangúlag magáévá teszi s felhatalmazza a kiküldött bizottságot, hogy annak létesítése érdekében a szükséges lépéseket Szekszárd r. t. város képviselőtestületénél megtegye.“

A népgyülés a javaslatot egyhangúlag elfogadta.

Felszólalt még Wolf Arnold szőlőbirtokos és felkérte a bizottságot, hogy hasson oda, hogy a szüretek ne korán kezdessenek meg, hogy igy jobbminőségü bor legyen előállítható.

A mi vasutunkról.

Végre örvendetes híradással is szolgálhatunk. Huszonhat évi keserves várakozás és sok könyörgés után folyamatban vannak a szekszárd—sárbogárdi vonal menetsebességének fokozását célzó előmunkálatok. Az eddigi pályatest nem bírta el a nagyobb sebességet. Tényleg a gyakorlatban, amint arról késések alkalmával meggyőződtünk, amikor a nagyobb késések aránylag rövid idő alatt pótolva lettek, nagyobb menetsebességre is teljesen alkalmas volt, de annak idején az engedélyezési okiratban megállapított maximális gyorsaság mellett sem lehetett a hivatalos körök felfogása sze- rintaz eddiginél gyorsabb tempót engedélyezni. Most azonban a pályatest megerősítése az összes talpfák kicserélése által folyamatban van és ezen munkálatok még ebben az évben befejezést nyelnek. így- sem lesz elsőrangú, vagyis gyorsvonatok - közlekedésére alkalmas pályánk, mégis elérjük azt, ami szintén örvendetes haladás az eddigi cammogásnak beillő szégyenteljes helyzettel szemben, hogy óránként 40 kilométeres maximális