Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-27 / 26. szám

1909 junius 27 3 sególy kieszközléséig a segédjegyzőt a község fizesse, ezt az indítványt azonban a községi kép­viselő testület leszavazta. E határozatot Horváth László és Rillinger János községi jegyző meg- felebbezte. Fadd község szervezési szabályrendelete tárgyában a belügyminiszter a megyei közgyűlés határozatát, melyet a község megtelebbezett, fel­oldotta. Ez alapon a megyei közgyűlés a beter­jesztett szabályrendeleteket nein hagyhatja jóvá módosításokkal, hanem csak utasíthatja a köz­séget a megfelelő módosítások eszközlésére. A szabályrendelet közvetlen módosítására, vagy hi­ányainak pótlására a vármegye közönsége csak akkor van jogositva, ha a község a vármegye felhívásának, hogy szabályrendeletét megfelelően módosítsa, vagy egészítse ki, meg nem felelne. A kir. Kúria ítélete Perczel Dezső perében. A képviselőház utasítására Perczel Dezső volt házelnök ellen 31826 kor. s jár. iránt indi to't perben a kir. Kúria kitűnő jogászi érvelés­sel a következő Ítéletet hozta : < • Felsége a király nevében a m. kir. Kúria. A m. kir. jogügyek igazgatósága által képviselt m. kir. kincstár felperesnek, dr. Darvai Fi'tlöp ügyvéd által képviselt Perczel Dezső al­peres 31826 K 60 till, töke és jár. iránt a szek­szárdi kir törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott az 1908. évi november hó 21 napján 8942 sz. a. kelt Ítélettel elintézett és a felperes fellebbezésére a pécsi kir. Ítélőtábla által 1909- évi február hó 4 én 2905. sz. a. kelt ítélettel megvizsgált rendes perét alperes felebbezése foly­tán 1909 évi junius hó 8 napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következő Ítéletet hozott: A kir. Kúria a másodbirőság Ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy felperest végrehajtás terhével arra is kötelezi, hogy alperes­nek 257 K 30 fill, felebbezési költséget is 15 nap alatt megfizessen és egyúttal alperes képvi­selőjének felebbezési diját és költségét 257 K 30 fill.-ben ügyfele irányában megállapítja. Indokok : Felperes főleg azon az alapon kéri alperest a kereseti összeg megfizetésére bíróikig kötelezni, mert alperesnek vagyoni felelősségét a képviselő­ház 1905. évi junius 5-én, a végirat szerint 1907. évi Julius 6-án kelt határozatával már megállapi- | tóttá, a képviselőház ezzel a határozatával szem- ! ben pedig az alperes kártérítési kötelezettségének, J illetve anyagi felelősségének kérdése vita tárgyává [ nem tehető. Ehhez képest elsősorban az az eldöntendő j kérdés, hogy a képviselőhöz említett határo- zutónál; a apján az alperes kötelezhető-e a \ kereseti összeg megfizetésére ? Ennek a jogalap­nak jogszerűségét a kir. Kúria el nem ismeri. Jogszolgáltatásunknak ugyanis az az alapelve, hogy a magánjogi igények felett a rendes kir. bíróságok ítélnél>. Ebből az alapelvből, az 1869. IV. t.-c. 20. § ában foglalt amaz alkotmányjogi tiltó rendelkezésből pedig, amely szerint senkit úgy kell támogatni, mint a zsidóhitüeket, a más- vallásu betegeket éppen úgy kell meglátogatni, j mint a zsidóhitüeket, a másvallásu halottakat éppen úgy kell eltakarításban részesíteni, mint a zsidóhitüeket.“ (Gittin 61 a.) íme, Szent-Egyletünk mai ötvenéves jóbél- j ünnepén itt az Ur házában a Chevra Kadisa intézményéről elmélkedvén, vallásunk igaz, he­lyes megismeréséhez jutottunk el: hogy Izrael a végtelenség rejtelmes, mindenható Istenének csak sejtelmét fogadhatá magába, hogy Isten eszmény gyanánt él Izrael lelkében, - hogy amaz eszményben erős fénnyel sugárzik : a j szeretet, az általános, a személymegkiilönböz- | tetést nem ismerő szeretet. Mély ez a hit, mint a tenger, tiszta, mint az ég derűje, áldó, mint a nap melege. Lelkek nyíljatok meg előtte, szivek hevüljetek érte! 1 Ámen. * Kegyelmes égi Atyánk, a te irgalmad tar­totta fenn egy fél évszázadon át Szent-Egyletünket s emelte azt a fejlődésnek ama fokára, ahol ma áll. A te kegyelmedbe, a te gondviselésedbe ajánljuk azt továbbra is. Terjeszd ki föléje ol­talmadnak szárnyait, emeld virágzásra, neveld, gyarapitsd, hogy minél dúsabban teljesíthesse nemes emberbaráti működését. Legyen áldásod munkásságán. Legyen áldásod az adományon, melyet a TOx.NAVAElfiEQYi.. illetékes birájától elvonni nem szabad, az következik, hogv magánjogi igényre vonatkozó vagyoni fele lősséget a rendes bíróságokon kívül más közható síg, illetve más közjogi személy csak abban az esetben állapíthat meg, ha ilyen jogosultságot annak részére valamely törvény kifejezetten meg­állapít. A jelen esetber, miként azt a felperes is hangsúlyozza, magánjogi igényről, illetve az al­peresnek magánjogi felelősségéről van szó: a képviselőház tehát, minthogy egymagában tör­vényt nem alkothat, alperes magánjogi felelőssé­gét csak abban az esetben állapíthatta volna meg, ha ez a jogosultsága már valamely korábbi tör­vényben kifejezve volna. Törvényeinkben azon ban a képviselőház részére ilyen jogosultság nincs biztosítva, s ilyet szokásjogunk sem álla­pit meg ; amiért is a képviselőház említett hatá­rozata a kereset jogszerű alapjául el nem fogad­ható s ezekből folyóan alperes kártérítési köte­lezettsége meg nem állapítható. De nem állapítható meg ez a kötelezettség azon az alapon sem, hogy alperes a keresetben megjelölt kiadások megtételére házelnöki tiszté­nél fogva hatáskörrel nem bírt, azok meg­tételére előzetesen felhatalmazva nem volt, utólag pedig ezek a kiadások jóvá nem hagyattak. E részben a kir. Kúria a döntőnek a kép­viselőhöz házszabályainak 299. §-ában foglalt rendelkezéseket, másfelől azt tekinti, hogy a bizalmi állásban tett és ezzel kapcsolatos, tehát, a bizalomból származó jogosultságon alapuló kiadá­sok szükségességének a n egitélése a dolog ter­mészeténél fogva elsősorban a bizalmi állás be­töltőjének a belátására és jogköréhez tartozik s e részben nem a szükségesség megítélésének feltét­len tárgyi helyessége, hanem az az irányadó, hogy a megbízott kellő gondossággal járt-e el és rossz­hiszeműen nem élt-e vissza a Leié helyezett bi­zalommal ? Ezekre tekintettel igaz ugyan, bogy a ház­szabályok 299. §-a értelmében a folyó kiadáso­kon kívül, amilyenek a rendszeres napidijak és az állandó fizetések is, a gazdasági bizottság tudomása és előleges hozzájárulása nélkül semmi­nemű költségek és pénztári kiadások nem eszkö­zöltethetnek, azonban ugyanezen szakasz értel­mében a rendkívüli és haladékot nem szenvedhető esetekre nézve a szabály alól kivételnek van helye s ezekre nézve a bizottsághoz teendő utó­lagos bejelentés mellett egyelőre is az elnök in­tézkedik. E rendelkezésből kétségtelen, hogy a házelnök az iránta való bizalmon alapuló jogosult­sággal, tehát inegbizóit kötelező módon tehet a részére megállapított korlátok között kivételes kiadásokat. A dolog ilyen állásban alperes magánjogi kártérítési kötelezettsége a kiadásokért csak annak a bizonyítása esetében volna megállapítható, ha alperes az ő megbízóinak, vagyis az akkori képvi­selőháznak a bizalmával visszaélve, a kellő gon­dosság elmulasztásával, esetleg rosszhisze­műen adta ki a kereseti összeget. Minthogy azonban ebben az irányban sem bizonyíték, sem adat nem lett szolgáltatva és még az sem lett kétségbevonva, hogy a szóban forgó kia­dások az alperes állásával összefüggő körül­ményeknél és helyzetnél fogva szükségesek vol­tak, az alperes magánjogi felelősségét meg- ádlapitani nem lehetett. szenvedőnek, szükölködőnek nyújt, hozzon az nekik enyhületet, megnyugvást. Legyen áldásod azokon a porban nyugo­vókon, kik Szent-Egyletünket létesítették, annak alapját megvetették. Legyen áldásod mindazokon, élőkön és holtakon, kik Szent-Egyletünket fennállása óta filléreikkel támogatták s azokon, kik azt ezentúl támogatni fogják. Legyen áldásod mindazokon, kik Szent- Egyletünk ügyeivel fennállása óta hűséggel- odaadással sáfárkodtak. Legyen áldásod Szent-Egyletünk buzgó tevékenységű, nemes munkásságu Nőosztályán, annak vezetőségén, minden egyes tagján. Legyen áldásod Szent-Egyletünk kegyele- tes ténykedésén, midőn intézésére időről időre felhangzik itt a mi drága halottaink lelkiüdvéért a bús emlékkönyörgés, vagy midőn intézésére ugyanily végből felhangzik itt az ősi bánatos halotti ima — legyen áldásod Szent-Egyletünk e kegyeletes áldozásán, kegyesen fogadva azt mindenha, hogy a béke derűje sugározza körül nálad egeidben lakozó drága lelkeinket. Legyen áldásod mindnyájunkon. Áldj meg minden embert. Ámen. Ezekhez képest és elfogadva az elsőbiróság ! Ítéletének a fenntebbiekkel ellentétben nem álló indokolását, a másodbirőság ítéletének megváltoz­tatásával az elsőbiróság Ítéletét kellett helyben- \ hagyni. A felebbezés sikerre vezetvén, felperes annak költségeit is viselni tartozik. Budapest, 1909. junis hó 8-án Bernál Géza s. k. Stand ! Lajos s. k. előadó. Népgyülés Szekszárdon. A borértékesitési viszonyok javítása érdeké­ben kiküldött bizottság nevében Boda Vilmos elnök vasárnap délelőtt 11 órára népgyülést hivott egybe. A népgyülésen Boda Vilmos megemléke­zett a nehéz borértékesitési viszonyokról, melyek Szekszárdon tapasztalhatók és amelyek már oda­fejlődtek, hogy a homoki szőlők termése ma­gasabb áron kel el, mint a költő által is meg­énekelt s világhírre vergődött szekszárdi bor. — A múlt évben megtartott népgyülés által meg­választott bizottság ernyedetlen munkásságot fej­tett ki, hogy megtalálja annak a módját, miként I lehetne a mindnyájunk által érzett súlyos bajokon segíteni. Legelőször megfontolás tárgyává tette, hogy a szövetkezeti alakulat megfelelne-e a helyi viszonyoknak? de miután arra a meggyőződésre jutott, hogy az ily alakulás néhány száz hold szőlőterületet ölelhetne csak fel, mig a szőlők túlnyomó nagy része annak jótéteményein kívül esnék, azt elejtette. Azután sorra került annak megfontolása, váljon nem lehetne-e részvénytár­saság alakításával tenni kísérletet. De azt is mellőzni volt kénytelen a bizottság, mert elte­kintve attól, hogy az ily alakuláshoz szükséges pénzösszeget összehozni aligha lehet, még az a veszedelem is fenyegetné a bortermelőket, hogy idővel a részvények olyan elemek kezébe kerül­hetnének, melyek csupán az üzleti érdeket s nem a bortermelők érdekeit vennék figyelembe. Végre is Simonlsits Elemér alispán indítványát fogadta el a bizottság, hogy Szekszárdon hivata­los jelleggel borérlékesitö hivatalt létesit. melynek feladatává teszi, hogy a boroknak pia­cot szerezni iparkodjék, az eladó borokat nyilván­tartsa s ügynöki dij szedése mellett azok értéke­sítéséről gondoskodjék. Felhívta a népgyülést, hogy ne fogadja ellenszenvesen az uj hivatal fel­állítását, mert a bizottságnak az a törekvése, hogy a borértékesitő hivatal főnökének törzsfizetése állami segélyből fedeztessék, a szedendő ügynöki dijak pedig mérsékeltek lesznek. Előadja, hogy a bizottság ezen értékesítő hivatal felállításával nem tör osztályok ellen, csak azon tényezőket akarja szaporítani, melyek hivatvák a létező ba­jokon segiteni. Végül elfogadásra ajánlja a következő hatá­rozati javaslatot: „A Szék szárd városi bortermelők folyó 1909. évi junius 20-án megtartott népgyülése a kiküldött bizottság azon javaslatát, hogy a kedvezőtlen borértékesitő viszonyok orvoslása céljából egy borértékesitő hivatal létesittessék, melynek költségei a kieszközlendő állam­segélyből s azon bortermelők által fizetendő ügynöki dijakból fedeztetnének, kiknek borai a hivatal által értékesíttetnek — helyesli, egyhangúlag magáévá teszi s felhatalmazza a kiküldött bizottságot, hogy annak létesítése érdekében a szükséges lépéseket Szekszárd r. t. város képviselőtestületénél megtegye.“ A népgyülés a javaslatot egyhangúlag el­fogadta. Felszólalt még Wolf Arnold szőlőbirtokos és felkérte a bizottságot, hogy hasson oda, hogy a szüretek ne korán kezdessenek meg, hogy igy jobbminőségü bor legyen előállítható. A mi vasutunkról. Végre örvendetes híradással is szolgálhatunk. Huszonhat évi keserves várakozás és sok könyör­gés után folyamatban vannak a szekszárd—sár­bogárdi vonal menetsebességének fokozását célzó előmunkálatok. Az eddigi pályatest nem bírta el a nagyobb sebességet. Tényleg a gya­korlatban, amint arról késések alkalmával meggyő­ződtünk, amikor a nagyobb késések aránylag rövid idő alatt pótolva lettek, nagyobb menetsebességre is teljesen alkalmas volt, de annak idején az engedélye­zési okiratban megállapított maximális gyorsaság mellett sem lehetett a hivatalos körök felfogása sze- rintaz eddiginél gyorsabb tempót engedélyezni. Most azonban a pályatest megerősítése az összes talp­fák kicserélése által folyamatban van és ezen munkálatok még ebben az évben befejezést nyel­nek. így- sem lesz elsőrangú, vagyis gyorsvonatok - közlekedésére alkalmas pályánk, mégis elérjük azt, ami szintén örvendetes haladás az eddigi cammogásnak beillő szégyenteljes helyzettel szem­ben, hogy óránként 40 kilométeres maximális

Next

/
Thumbnails
Contents