Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-20 / 25. szám
1909. junius 20 TOLNAVARMEGYR, 5 KÖZGAZDASÁG. Figyelmeztetés az 1908. évi XLVII. t.-cikk 14. §-ban előirt bornyilvántartás jvezetése tárgyában. A ni. kir. földmivelésügyi miniszter ur a törvényhatóságok előterjesztésére — Zempléi vármegye kivételével — mindazokat, kiknek 4 kataszteii holdnál nagyobb szőlőjük nincs, ha törkölybort nem készítenek, bor, must, szőlő- cefre, borkészítésre szánt szőlő vagy borseprő adásvételével, vagy borméréssel, illetőleg bornak kismértékben való árusításával nem foglalkoznak a bornyilvántartás vezetése alól felmentette. A hornyilvántartás vezetésére minta szerinti ivekből üsszevarott füzet szolgál, melyet a község elöljárósága által le kell bélyegeztetni a használatba vétel előtt. A lebélyegzés díjtalanul eszközlendő. — A bejegyzés mindig tintával tori' nliet. A nyilvántartási lapok folyószámmal látandók el, abból kiszakítani lapot, vagy bejegyzést ki vakarni, illetve kitörölni tilos. A nyilvántartást ott kell tartani, bol a must vagy bor van, ha a tulajdonos ugyanabban a községben lakik, ahol a szőlője van, saját lakásán vagy üzleti irodájában is tarthatja. Ha valaki bort vagy mustot vesz, az átvétel alkalmával még abban az esetben is be kell vezetni, a nyilvántartásba, ha a bort vagy mustot az átvétel után nem szállítja cl, hanem ideiglenesen ott hagyja az eladónál. Akik szőlőtermést vagy szölőeefrét vásárol nak, külön külön akár súly, akár ármérték szerint, fel kell tüntetni az egyes termelőktől vá sárolt mennyiséget. Ha valaki előre megállapított vételárért egy szőlő termését veszi meg s azt más termelőktől vett szőlőterméssel együtt szüreteli vagyis a mustot összeszilri, akkor a megvett szőlőtermés súlya helyett az illető szőlőterület nagyságát jegyezheti be a nyilvántartásba. A változások a nyilvántartásba az évnek szeptember 15-től november 15-ig 8 nap alatt, az év többi részében 3 nap alatt jegyzendők be. A nyilvántartás évenként egyszer lezárandó, termelőknél a szüret megkezdése előtt, borkereskedőknél pedig, valamint általában azoknál, akik más tói vásárolt bort hoznak forgalomba (vendéglősök, kicsinyben való elárusítók stb.) a must, illetőleg az uj bor bevásárlásának megkezdése előtt, legkésőbb azonban december 31 én, még abban az esetben is, ha addig mustot vagy ujbort nem is vásároltak volna. Azok, akik rendes kereskedelmi könyveket vezetnek s ezeket évenként lezárják, a nyilvántartást ezekkel egy időben zárhatják le. Ha valakire nézve a bornyilvántartás veze tésének kötelezettsége megszűnik, a mellékletekkel együtt köteles azon község elöljáróságának átszolgáltatni, hol a nyilvántartás vezettetett. Mindenki, aki bornyilvántartás vezetésére köteles, tartozik ezt legkésőbb folyó évi julius hó 1-én megkezdeni, még pedig úgy, hogy ezen a napon az akkori összes borkészlet, must vagy seprő már be legyen jegyezve a nyilvántartásba. Figyelmeztetem azon 4 kataszteri holdnál kisebb szőlőtulajdonosokat, kiknek törkölybor készletük van, hogy kötelesek nyilvántartást vezetni, mig törköly bor készletük tart. Sass László Tolnavármegye közgazdasági előadója A baja—bátaszéki Dunahid. „Uj dunai áthidalás“ címmel a „Vízügyi ■és Hajózási Közlöny“ érdekes cikket közöl (—n — ő) jeggyel, melyet közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében ismertetünk a következőkben : Örvendetes közlekedési esemény előtt állunk: a baja — bátaszéki Dunahid már a legközelebbi jövőben elkészül s átadatik a forgalomnak. Közlekedési viszonyainknak nagy haladását jelenti ez az esemény és mivel lapunk éber figyelemmel kisér minden olyan mozzanatot, melynek közforgalmi szempontból jelentősége van, valóban -örömmel fogadjuk a baja—bátaszéki dunai áthidalás forgalombahelyezésének hírét is. Az uj hid Magyarország legfontosabb termővidékét, az Alföldet, hozza közelebb az alpesi tartományokhoz és közvetlen kapcsolatot létesít ezáltal a mi nverstermővidékeink és fogyasztóterületeik között. A főbb vasúti vonalak leterhelését akarták már annak idején is ezzel az áthidalással megoldani, valamint összeköttetést létesíteni a megtört kisebb vonalak között. És ezzel követendő példát állítottak a viziközlekedési problé mán gondolkodó körök elé is. A baja—bata- széki hid megépítésénél az volt a szempont, hogy összekössék az ország két nagykiterjedésü részét és hogy a magyar termőföldekből kisarjad zott áldás mennél olcsóbban juthasson a fogyasztó helyére. Mindezt olyképpen vélték elérhetőnek, ha a Duna két partját vasivbe szorítják és azon keresztül kapcsolatot létesítenek, megtakarítandó a kilóméterek százait, mig az áruk Budapestre jutnak és onnan azután tovább a fogyasztási helyeikre. Csak a térképet kellett elővenni és abból világosan kitűnt, hogy Nagyváradról a gabonával sokkal előnyösebben juthatni el Grácba, ha nem kell előbb Budapestre ünni az áruval és csak Budupestről azután le Grácba. Ugyanez a helyzet a vizutakkal is. Elő kell venni a térképet és látni fogjuk, hogy Gyoméról, Aradról el lehet jutni a vizen is Budapestre. Igen ám, de csak úgy, hogy Aradról a Maroson le kell menni előbb a Tiszába, a Tiszá ból le Titelig, hogy a Dunába jussunk és akkor még hátra van a Titel—budapesti ul! A baja— bátaszéki hid azt a tanulságot nyújtja nekünk, hogy miként a vasúti közlekedés is keresi a maga útvonalainak összekapcsolását, a távolságok megrövidítését uj utak létesítésével, úgy a vizi közlekedés erdőkében is életre kell szóiitani azokat a lehetőségeket, melyek megrövidítik a távolságokat, közelebb hozzák a közlekedésben érdekelteket. És miképpen az utmegröviditések eszköze, a vonatkapcsolások kulcsa lesz a baja— bátaszéki hid a vasúti közlekedés életében, éppen úgy az lehetne a vizi közlekedésben a Duna- Tisza csatorna. Nem akarunk messze kalandozni a kiindulásoktól, de itt közbe kell vetnünk, hogy az esetre, ha az osztrák csatornaprogramm előbb nyerne megvalósitást, mint a Duna-Tisza csatorna, az a magyar nyerstermelés szempontjából, az orosz verseny miatt, mérhetetlen kárt jelentene. A baja—bátaszéki hid megnyitása széles perspektívát tár elénk abban a beállításban is: milyen kiváló közlekedéspolitikai jelentősége szívesen vásárol 3 gazda, mer! azzal időt és pénzt takarít meg. Teljesen megbizlialó, kiváló szerkezem és nagy munkaképességű gépek: „jVHIwaukee“ kévekötő aratógép, „jtiilwaukee“ marokrakó aratógép, „jffitwaukee“ fűkaszáló gép, „jVIilwaukee“ aczélgereblye, önműködő kiürítéssel, „jVtilwaukee*' köszörülögép, melyek az egész világon és újabban a magyar gazdaságokban is mint a legjobbak vannak elismerve. Ürjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. CD CD02 Megbízható Ügynökök és képviselők az ország minden részében kerestetnek. t, s z. intéz CD 02 CD CD02 CZ2 e»a CD © 02 ess c- cr cr §- © » 2 2 S3 3 r<J *;:h 1756/ki. 909. A dunaföldvári járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Tolnavármegye dunaföldvári járásában levő Bölcske nagyközségben 2 községi szülésznői állás« lévén betöltendő, ezekre pályázatot nyitok és felhívom mindazokat, kik azt el- nyerni óhajtják ez iránti kellően felszerelt kérvényüket legkésőbb f. évi junius gj hó 28-ig adják be. 'Cf Mindegyik állás javadalmazása külön-külön: rű. 1. 220 kor. készpénz 2. 100 kéve tüzirőzse ^ 3. egyes szülési eseteknél — 8 napon át való ápolásért 4—4 korona. — A község által szegényeknek nyilvánított szülőnőknél a szülészeti segély és ápolás díjtalan. A választás napját később fogom kitűzni. Paks, 1909. junius 19. Becht Ödön, szolgabiró. (T'T Z.r ■ 5;y '■* f*1? 5Lv c *■ 53 53 J? ü V/777 a legjobb créme czipök A 1 tartós fényesifésére, a börnemüeket puhítja és hosszú időre megóvja. Mindenhol kapható.
