Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-06 / 23. szám

— ......— 1.1" ■»_)* . I ■—————— — 1909 junius 6 TOLNAVÁRMEGYE. 5 EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A katolikus kör közgyűlése. A szekszárdi rom. kath. olvasókör pünkösd vasárnapján dél­étán rendkívüli közgyűlést tartott dr. Fent Fe­renc belvárosi plébános elnöklésével. A közgyű­lés tárgyát a kör helyiségének kibővítése ké­pezte. Szabó Géza ügyvezető elnök kész terv­rajzzal és költségvetéssel lépett a közgyűlés elé, amely egyhangúlag elfogadta a tervezetet és az építkezés lefolytatásával a %-álasztmányt bizza meg. A költség előirányzata 16,000 korona, mely­ből önkéntes adakozásból 7000 korona csaknem együtt van. Azok, akik ezután vétetnek fel a kör tagjai közé, 1 korona beiratási dijat és 2 koronát a házalapra tartoznak egyszer s minden­korra fizetni. A tagsági dij továbbra is 4 korona marad. Sloll Alajos pékmesternek jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a közgyűlés azért, hogy megengedte az építkezéshez szükséges anyago­kat az udvarán keresztlilbordatni.. Törvénykezés. Esküdtszéki tárgyalások. Elnök Hazslinszky: Géza kir. törvényszéki elnök. Bírák: Salamon [Iván és Gyük Ferenc kir törvényszéki bírák: jegyző: Győri/ György; vádló: dr. Kozácsek József kir. ügyész és védő dr. Steiner Lajos ügyvéd. Rablás Az utolsó esküdtszéki tárgyalás már azért is érdekes volt, mivel pilnkösd napján tartatott meg. Ugyanis a magánvádló Kehr Gyula buda­pesti szabólegény, akit Simontornyán este 9 óra­kor Biró Lajos kivitt a határba és ott állítólag kést rántva követelte tőle pénzét, tévedésből szombaton a budapesti kir. törvényszéknél jelent­kezett, azt gondolva, hogy ott tartják meg a tárgyalást. Biró Lajos kocsis tagadta a vádat és csak azt ismerte el, hogy a Kehr által odahozott kést és órát, mivel az igen részeg volt, magához vette, hogy azt megőrizze. Kehr Gyula nem tudta bebizonyítani a rablást s ezért Bírót csak lopásban mondták ki bűnösnek az esküdtek, mire a kir. törvényszék három hónapi fogházra Ítélte. A közönség köréből.* Tekintetes szerkesztő ur! Szíveskedjék becses lapjában a kővetkező soraimnak helyet adni: Dr. Albersz Rezső ur a tegnapi városi köz­gyűlés során, mint Nagy Józsefné ügyvédje, cél­szerűnek találta felszólalás tárgyává tenni, hogy Nagy Józsefné építkezése ellen a hatóság, neve­zetesen pedig részemről akadályok gördittetnek. Ez a felszólalás a közgyűlés termében úgy hangozhatott, mintha eljárásom ez épitkezés dol­gában tendenciózus lenne. Annak előrebocsátása mellett, hogy sokkal helyesebbnek tartottam volna, ha Albers Rezső ur erre a szerepre mást kér fel, az igen tisztelt' képviselőtestület, valamint a nagyközönség kellő tájékoztatása céljából kötelességemnek tartom a következőket megjegyezni, hogy az ügy megvilá gittassék: Nagy Józsefné minden engedély nélkül kezdette meg a házépítését. Ki kell itt emelnem, hogy minden alápincézett ház engedélyhez kötött. Nagy Józsefné engedély, tehát építési fettételek hatósági megállapítása nélküli épitkezés foga­natba vétele miatt 60 korona pénzbüntetésre ítél­tem s ezen ítéletem Il-od fokulag is jóváha­gyatott. Időközben Nagy Józsefné építkezési enge­délyt nyert, amelyben azonban az építés felté­telei megállapítva nem voltak. így hát nekem vált kötelességemmé, mint elsőfokú épitésrendőri hatóságnak, hogy az építés feltételeit megállapít sam s ezt múlt évi junius 4-én 1473 sz. a. kelt s jogerőssé is vált határozatommal meg is tettem, amennyiben Nagy Józsefnét arra köteleztem, hogy a ház alá szilárd anyagból, téglából vagy köböl fundamentumot építtessen. jogerős véghatározatom ellenére Nagy Jozsefne fundamentumot nem csináltatott, ha­nem az engedély nélkül, szabálytalan módon megkezdett építkezést folytatni akarta. gőzben Nagy Józsefné ellenem előleges szakértői-birói szemle megtartását kértt s a szemle * E rovat alatt közöltebért a szerkesztő nem vállal elsőséget alkalmával a Nagy Józsefné által úgy az általam megnevezett s a biróság által kirendelt szak­értők egyhangúlag a következő szakvéleményt adták : „Véleményünk szerint a megkezdett ház­építés teljesen nélkülözi a fundamentumot, ki­véve a pincénél. A téglázat magára a terep szí­nére van fektetve s attól a köritő falaknál U20 méter magasságra van a téglafal építve, meg a belső falaknál (válasz- és anyafalaknál) tégla egyáltalán nem használtatott. Ily épitkezés káros és veszélyes lehet, mert a bedölés veszélyének ki van téve. Végül megjegyezzük, hogy a falak mellett látható földfaltöltés nem pótolja az alapzatot.“ Hivatalos megkeresést intéztem azonban a m. kir. József-miiegyeiemliez is arra vonatko­zólag, vájjon fundamentum nélkül lehet-e, sza­bad-e házat építeni. E megkeresésemre dr. Warta Vince min. tanácsos, rektor ur szives intézkedé­sére Tandor Ottó ur, a műegyetemen a középi- téstan nyilvános rendes tanára az alábbi' szak- véleményt volt szives a miniszteri tanácsos ur elé terjeszteni : „Bármily építkezésre nézve elemi szabóig az, hogy legyen az épület alá nem pincézelt, vagy alápincézeti, vagy legyen csak részben alápincézett is, falai alá megbízható anyagok­ból alapzat készítendő és pedig nemcsak szer­kezeti, hanem a talajon nyugvó választó falak alatt is ; másodszor, hogy ez alapzatok a hord- képes talajba vezetendők, harmadszor, hogy az alapzat mindenkor szélesebb legyen a fölötte köz­vetlenül kővetkező falazatnál, sőt negyedszer, hogy nem kő, vagy téglafalnál nemcsak az alap­zat, hanem a leendő végleges járda színvonala fölé emelkedő, bizonyos magasságra, a falazat is téglából vagy kőből készüljön. Ezt az elemi szabá­lyokat az utolsó kőmivesnek is tudnia kell.u — Ennélfogva: ad. 1. kérdés: „Szabad-e s megenged- hető-e, hogy valaki a puszta földre tégla, vagy kő fundamentum nélkül építhessen V“ „Meg nem engedhető.11 Ad. 2. kérdés : „Mily mélységre kell leg­alább is lemenni a földbe a kő- vagy tégla fun­damentumnak ?“ „Nemcsak a hordképes talajig, hanem abba is megfelelő mélységre.“ Ugyancsak megkerestem a magyar építő­mesterek eggesiiletét, a magyar építőművészek szövetségét, a budapesti m. kir. áll. építő ipar­iskola igazgatóságát s mindenünnen egybehang­zóan azt a szakvéleményt kaptam, hogy kő- vagy tégla fundamentum nélkül házat építeni nem szabad. Csak nemrégiben történt, hogy Nagyváradon egy ház helytelen és szabálytalan épitkezés kö­vetkeztében összedőlt s ott több munkás halálát lelte. Az építést vezető s arra felügyelő tisztvi­selők emiatt előbb vizsgálati fogságba kerültek, kiszabadulásuk után pedig kénytelenek voltak Amerikába szökni. Nohát én ilyen körülmények közé jutui senkinek a kedvéért hajlandó nem vagyok. A legutóbb megejtett hivatalos nyomozat azt derítette ki, hogy Szekszárdon az utolsó időkben 21 háznak a fala dőlt össze. Ez a nagy szám azt bizonyítja, hogy Szekszárdon az épit­kezés biztonságára a múltban semmi gondot nem fordítottak. És ha én a közbiztonság érdekeit egyesek magánérdekei elébe helyezem s ha arra is ügye­lek, hogy bekövetkező balesetek esetén engem felelősség ne terheljen, azt hiszem, ezt senki tőlem rossz néven nem veheti. Ha tehát a tegnapi közgyűlésen Albers Rezső ügyvéd ur ezt az álláspontot védte és képviselte, az esetben .őt, mint az én csekélysé­gem és az életbiztonság támogatóiát a legmele­gebben üdvözlöm. Ha azonban Albers Rezső ügyvéd ur tudja azt, hogy a megkezdett épület alatt tégla vagy kő fundamentum nincsen, akkor felszólalásában nem látok egyebet mint a hatóság, a testi épség és életbiztonság rovására, de az ügyvédi iroda javára szolgáló és talán egyéni érdekekkel kapcsolatos fellépést. Tolnavármegyében egyetlen község sincsen, ahol az élőföldig menő tégla vagy kőfundamen­tum nélkül építés engedélyeztessék. Úgy vélem, hogy Szekszárd r. t. város sem akar a vissza fejlődés útjára lépni. Ha Nagy Józsefné az el­rendelt és az előirt kő vagy téglafundamentumot megcsinálja, nem lesz és nincsen akadálya an­nak, hogy házát felépíthesse. Ez az ö saját érdeke. Fogadja tekintetes Szerkesztő Ur őszinte tiszteletem nyilvánítását. Szekszárd, 1909. junius hó 6. Molnár Lajos. rendőrkapitány. 250, sí. végreh. 1909. fi Árverési hirdetmény. %j Alulirt kiküldött bír. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a paksi kir. járásbíróság 1908. Sp. 66613. és 1908. Sp. 665 3. sz. végzése folytán dr. Grosch József paksi ügyvéd által kép­viselt Mannheim Miksa dunatöldvári lakós felperes rétzére Nagydorogh községhez tartozó Főldespusztán, az Ernő-major- ban lakó alperesek ellen 235 kor. 16 fill, és 128 kor. 3+ fill, tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperesektől lefoglalt és 620 korosára becsült ingó­ságokra a paksi kir. jbiróság 1909. V. M/3. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglal- tatők követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálog­jogot nyertek volna, alperesek lakásán, Nagydorog községhez tartozó Földespusztán, az Ernő-majorban leendő megtartására határidőül 1909. évi junius hó 7-ik napján délután 3 órája kitüzetlk, amikor a biróilag lefoglalt egy 9 éves pej heréit ló, egy 8 éves sárga szőrű kanca ló, egy keményfa, használt igás szekér vasalással és két lóra való használt igásszerszám a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégitterés- hez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás ko­rábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyv­ből ki nem tinik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés meg­kezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban vagy pedig szóval beje­lenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a biróság táb­láján történt kilüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Pakson, 1909. évi május hó 21-én. Cseri István, kir. bírósági végrehajtó. 3101. tkv. 1909. sz. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Mayer Gyula ügyvéd csődtömeg­gondnok kérelmére a Greiner Ármin elleni csődügyében a csődválasztmány által Szekszárdon 1909. évi március 9-én fel­vett jegyzőkönyv alapján a tolnai 1908. sz. tjkben A f 1 sor. 465/a. hrsz. 442 népsorszámu ház, udvar és kertnek vb. Grei- nes Ármin tolnai lakos nevén álló fele része végrehajtási árverés joghatályával biró önkéntes árverésen 1011 korona 50 fillér kikiáltási árban 1909. évi julius 17-ik napján d. e. 9 órakor Tolna községházánál eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10 %-át. vagyis 101 korona 15 fillért készpénzben vagy óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy- a bíróságnál való elhelyezést igazoló elismervényt átszolgál­tatni és ha valaki a kikiáltási árt meghaladó Ígéretet tett és többet ígérni senki sem akar, tartozik a bánatpénzt nyomban az általa Ígért vételár 10%-ára kiegészíteni, mert ellenkező esetben Ígérete figyelmen kívül marad és az árverés az ő ki­zárásával nyomban folytattatni fog. Az ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb árou el nem adatik. Vevő köteles a vételárt 2 egyenlő részletben és pedig az árverés napjától számítva az első részletet 1, a másodikat 2 hónap alatt, minden részlet után az árverés napjától számí­tott 5 százalékos kamatokkal a szekszárdi m. kir. adóhivatal mint bírói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Ezen árverési hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen bi­róság mint tkvi hatóságnál, úgy Tolna község elöljáróságánál tekinthetők meg. Szekszárd, a kir. törvszék mint tkvi hatóságnál 1909. márc. hó 31 éo. Dr. SONNEWEND, kir. törvényszéki biró. a tápcsatorna bántalmait, huru­tokat, cukorbetegséget, izületi bajokat, gyermekkorokat és ver- betegségeket. Prospektust küld a fürdőigazgatóság LIPIK (Slavonia . ELISMERT LEGHÍRESEBB CSÉPLŐHÉ3ZLETEK TELJESJÓTÁLÁ5SAU ÜZEMBEN BÁRMIKOR megtehin; HETÖK. rs^> ■4: ELSŐRENDŰ r5ZIVÓ6Á2TELEPEK ÜZEMKÖLTSÉG. ÓERŐ ÓRÁNKINT KB. 1\-2 FILLÉR ÜZEMZAVAROK KIZÁRVA. ÁRJEGYZÉK INGYEN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents