Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-25 / 17. szám

1909 április 25

TOijNAVAHMEQTK

3

Ferencné, Rubinstein Mátyásné, Bajó Jánosné, Kramolin Gyuláné, Halász Gézané, Tekus Vilmosné, Wigand Jánosné, Beöthy Károlyné, Kron Ferencné, Triebler Ilma, Mattioni Jánosné, Pataky Jákóné, Mihálovics Iduska, Szondy Erzsiké, Szabó Bözsike, Laky Irén, Rill Mariska, Ágoston Bözsike, Tr-er Ilonka, Hahn Annuska, Fink Margit, Szondy Kata, Schlosz Ibolyka, Friedman Ilonka, Takács Margit, Kovács Annuska, Haugh Margit, Kajos Erzsiké, Kajos Magda, Dezső Mariska, Parragh Márta, Pirnitzer Irénke, Seiner Ilonka, Major Juliska.

Második sátorhoz (sütemény és cukorkák) heosztott hölgyek: Holub Jánosné, Kaldy Gyuláné, Varga Ferencné, Volf Arnoldné, Stokinger Jánosné, Kiss Károlyné, Pazár Dezsőné, Csiz- mazia Gézáné, Hoffman Sándorné, Nikitics Imréné, Treer Józsefné, Joób Imréné, Horváth Ignácné, Egri Béláné, Debulay Imréné, Franek Jánosné, Dömötör Miklósné, Antal Pálné, Hahn .Ferencné, Györy Györgyné, Salamon Elza, Stann Sárika, Stann Mariska, Cservényi Ilonka, Stokinger Milike, Babies Angyalka, Dreven Erzsiké, Kamarás Józsa, Kamarás Jolán, Obernyik Ilonka, Szabó Juliska, Herczeg Mariska, Sehmideg Margit, Major Juliska, Polgár Márta, Mayer Gizella, Kálmán Teréz, Lőrinczy Cresti.

Harmadik sátorhoz (hűsítő italok és trafik) beosztott hölgyek: Fejős Imréné, Hazslinszky Gézáné, Pesthy Pálné, Leopold Lajosné, Boros Zoltánná, Scholtz Gusztávné, Janosits Károlyné, Soltész Sándorné, Kozacsek Józsefné, Jakab Lászlóné, Ferdinand Jánosné, Spányi Leoné, Mayer Gyuláné, Szabó Jánosné, Matzon Kálmánná, Reich Arminné, Szeghy Sándorné, Schvirián Józsefné, Szászy Endréné, Zipser Jakabné, Brebovszky Elemérné, Matzon Béláné, Haugh Béláné, Wigand Janka, Szondy Lili, Gerenday Margit, Klieber Gizi, Szabó Mariska, Czigler Irénke, Mathis Bözsike, Reicht Elza, Linhatd Hilda, Csepke Mariska, Parragh Márta, Reichl Olga, (Budapest) Salamon Bözsike, Szerémy Margit, Steiner Olga.

A bizottság felkéri a nagyközönséget, szíveskedjenek a jótékonyság oltárára virágot, a bortermelő urak pedig zárt és megjelzett üvegekben, minél több jó szekszárdi bort küldeni, az ajándék tárgyakat máj hó 1-én reggel 8 orakor Rácz József bizottsági tag űr átveszi az ünnepély színhelyén.

A sátorokhoz beosztott hölgyeket a bizottság tisztelettel felkéri, hogy felváltvi:, délelőtt 10 órától délután 6 óráig a sátraknál megjelenni szíveskedjenek, úgyszintén másnap vasárnap is.

HÍREK.

_______

— R

endjeladományozás. A király — mint értesülünk — Paál József hercegi uradalmi felügyelőnek a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta.

— Elnevezés. Törköly László nagyrőcei járásbirósagi jegyző, a szentlőrinci járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki.

— Uj járásorvos Gróf Apponyi Géza, Tolnavármegye főispánja, Tamásiba járasorvossá dr. Freyler Károly helyettes járásorvost nevezte ki.

— Hivatalos eskütétel. Hottenbiller Fülöp dr., a pécsi kir. ítélőtábla most kinevezett uj

I bírája kedden tette le a hivatalos esküt balog Károly pécsi Ítélőtáblái elnök kezéhez. Az uj pécsi táblabiró eskütétel után visszautazott Budapestre és ott is marad, mivel albiró kora óta az igazságügyminiszteriumban teljesít szol- gálatot és továbbra is ott marad. Pécsi Ítélőtáblái bíróvá azért nevezték ki Pest hírneves régi polgármesterének unokáját, mivel továbbra is a birói statusban marad és most pécsi Ítélőtáblái bíróként folytatja, mint beosztott biró mun- | kálkodását az igazságügyi minisztérium 7. ügyosztályában.

— A szekszárdi dalárda estélye A «Szekszárdi Dalárda» Szekszárdon, a Szekszárd-szálló nagytermében május hó 1-én, szombaton, felerészben a «Gyeimekvédő Liga», felereszben saját pénztára javára, tánccal egybekötött zártkörű dalestélyt rendez. — Műsor: I. Dalünnepen. Them Károlytól. Előadja : a Szekszárdi Dalárda. 2. Durand A. op. 83. Valse brillante. Zongorán előadja : Zsiga Ilonka urleány. 3. Eredeti Magyar nóták, Lányi Ernőtől. Előadja: a Szekszárdi Dalárda. 4. »Nagy hallgató Magyar.« »Igazán, igazán . . ..« csárdás változatokkal,

[ Zsadányi A.-tól. Hegedűn előadja: Pigniczky Ferenc ur. Zongorán kiséri: Vajda Károly ur.

5. Magyar népdal-egyveleg, P.ogátschnigg G.-tól. Előadja a Szekszárdi Dalárda.

— Uj hivatalos órák a városnál. Szekszárd városnál a hivatalos órák a tanács javaslatára f. é. május hó 1-től kezdve a nyári hónapokban reggel 7 órától d. u. 1-ig, a téli hónapokban reggel 8 órától d. u. 2 órakor tartatnak meg.

— Tornaverseny. Budapesten május hó 22 én és 23-án lesz az országos tornaverseny, melyen a szekszárdi áll. főgimnázium tanulói is részt fognak venni Brebovszky Elemer tornatanár vezetése mellett.

— Eljegyzés Dr. Hagymássy Dénes, székes- fővárosi ügyvéd, Hagymássy Károly paksi kir. közjegyző ha, eljegyezte dr Szadeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár leányát, Mariskát.

— Fráter Loránd Szekszárdon. Fráter

Loránd, az országos hirü dalköltő és énekművész május hó 8-án tartja városunkban dalestélyét. Ez a rendkívül érdekes dalestély bizonyára városunk és az egész vidék közönségének érdeklődését felkelti. Fráter Loránd e dalestélyén legújabb szerzeményeit fogja bemutatni, azonkívül Tarnay, Dienzl, Székács dalait énekli. A zongorakiséretet Dienzl Oszkár zongoraművész látja el. Jegyek válthatók Krammer Vilmos könyvkereskedésében.

— Antal Gábor püspök jubileuma. A dunántúli református egyházkerület a tavaszi kerületi közgyűlés alkalmából nagy ünnepre készül. Az egyház szeretett lelkipásztorát, a kerület nagyérdemű vezérét fogja ünnepelni abból az alkalomból, hogy Antal Gábor püspök lelkészszé avatásának 40-ilc évfordulóját éri meg. Az ünnep részleteit a kerület kiküldötteiből álló bizottság készíti elő, mely a programmot legközelebb már nyilvánosságra hozza. A jubileumi ünnepségnek, melyet valószínűleg junius 8-án tartanak meg, maradandó művészi emléke lesz az a plakett, melyet a jubiláns főpap képével Istók Janos szobrászművész mintáz meg.

— A pécsi lóversenyek, a május 1. és 2. napján tartandó pécsi lóversenyek számainak kiírása ápr. 23 nevezési vasárnappal megtörtént es a versenyteltételeket kibocsátotta az intéző- ség. Május 1-én két csoportban díjlovaglás, továbbá díjugratás, jeu de barre és huszárok számára vadászverseny szerepel a programon. Második napon lesznek a futtatások, melyeknek hat száma a következő: altiszti akadályverseny, 4000 méter; kis akadályverseny, 3600 méter; 1600 méteres nyílt sikverseny; pécsi nagy akadályverseny, 4800 méter; 2400 méteres gátverseny ; Buksi akadályverseny 3600 méter. A versenyt a mezei gazdák versenye zárja be.

— Az utcák szépítése. Városunk polgár- mesterének intézkedésére a Garay-téren, a vasúthoz vezető utón, Béla téren, Bezerédj-utcában, Vár-utcában és a Bartina-irtca egy részében a régi, rendetlenül ültetett, többnyire beteg akácfák kivágattak s helyettök platánfák íiltettettek.

— Halálozás Fried Mórné szül. Greiner Emilia életének 69-ik, boldog házasságának 47-ik évében Simontornyán elhunyt.

veritékezve viaskodott az ösztöneivel, de végre is föntartotta nevének tündöklő presztízsét. Er- ;ekei most is belerendülnek, ahogy egy-egy nagy megpróbáltatása eszébe jut. Csodálatosképen most mindenre világosan megemlékezik. Egy telt, félig nyitott száj, egy rózsás fül, egy csinos boka, — ezek voltak az eleven alakzatok, melyekből a kísértés incselkedett vele.

Szemei megteltek a szomjúság könnyeivel. Igen, szinte örülnek, hogy ő van, hogy rábízhatják a pénzüket, a becsületüket, mig ők az edes megfeledkezést élvezik . . .

Három napi szabadságot kért a főnökeitől, zsebretette a megtakarított pénzét s a vasárnapi kirándulók rendes utján a délutáni gyorsvonattal megérkezett Babilonba. Szállást vett: bekapott pár falatot, megivott fél üveg burgundit s rohant a bulevárdra.

*

Szinte lubickolt az élet pezsgő, fényes folyamában. A hangok, a színek, a szem és ajak sziporkáinak elektromos záporában. Megerezte a vágy és igézet minden találkozását és j megittasult tőlük. Mindenre figyelt. Babilon minden igézét fölhörpintette érzékeivel.

Végre este nyolc órakor feltűnt az olasz opera földszintjén s egyszerre bámulni kezdte a Fekete Cicát, aki közel hozzá, egy első emeleti páholyban ült, barnában, fehér csipkegal- léral és nyomban észrevette a készülő komédiát. Természetesen nem nézett rá, csak oldalvást csillogtatta cda a fényt és a tüzet, amely pillája fekete selyemernyője alatt meglapult. Üde csöpp száját kissé megnyitotta, de nem ő rá, hanem a zenekarra figyelt. Igazán, a Fekete Cica biztatóan fogott hozzá a karrierjéhez.

Az angol megrendülni látszott az elragadtatástól. Erre a jégbehütött pezsgőre szomju- hozott! Ez az, ez az! Ittas és gyöngéd kiáltások hagyták el ajakát.

Azok, kik kezdettől fogva megfigyelték, egybehangzóan erősitik, hogy lángeszű rendel- j

kezéssel intézkedett, mintha az effélére született volna. Mindenre rátalált, mindenkinek parancsolni tudott. Avatott kézzel költötte Louis dórjait.

A második felvonás vegén már olyan volt a páholy, mint egy diszkrét viráokiállítás. A Fekete Cica briliánsul viselkedett. (Honnét tudhatta volna, hogy mi vár reá:) Elfogadta a lármás hódolatot; úgy érezte, iiogy szerencséje jelentkezett:, divatba jön még ma este, végérvényesen. És mikor a virághordók után maga Barde kopogtatott be hozza, sértődötten fölállt; felségesen játszotta a megbántott nagyvilági nőt. Pedig az ember oly éhes es lángoló volt, oly félelmes és elijesztő, hogy már majd megveszett érte.

A parterren többen felálltak : a közönség egy része halkan pisszegett. A Fekete Cica szive-belseje tombolt az elragadtatástól : ime, csakugyan megvan a kis botrány, a pikáns zenebona, a csillag már fölemelkedett.

Igazán sok volt, amit véghezvittek. Az angol eszeveszett nyíltsággal szólt hozzá, oly vad és kezdetleges módon,- hogy az már megszűnt sértő lenni. Lent is hallgatták, akik figyeltek. Egy angol tajképfestő kinyilatkoztatta, hogy eldöngeti azt az eszelős fickót, mert meggyalázta az angol férfiakat. D’Albert, az analitikus drámairó megjegyezte, hogy arra nem lesz szükség, ez rendőri eset: szerelmi történetek, amelyek igy kezdődnek, nem végződhetnek mással, mint becstelenséggel vagy gyilkolással.

Aki ezen az estén látta a Fekete Cicát, aligha feledheti el valaha. Az a skót csikasz egyszerűen megőrjítette. Alig várta, hogy már elvigye innét, hogy e kleopatrai kéjt lefoglalhassa magának. Futólag észrevette a tébolyult Michott s maga Is megsokalta:

— Ugyan menjen már, Michot, mi jut az eszébe . . .

A szegény fiúval igazán aljasul bánt el,

de oly megvesztegető és elfeledkezett volt, mint a Vétkező Nő, abban a pillanatban, amelyben bűnbeesését a baráttal is meg tudja bocsáttatni.

* •

S a történet vége ? Kérdik önök.

Barde Tamás két napot eltöltött a Fekete Cicával, harmadnap hajnalban fölkelt. Azaz fölérzett a motozására.

— Hová megy, Bili ? — kérdezte édes, álomtelt hangon. (A nevét még nem tudta, de már fülig szerelmes volt bele.)

— Londonba — szólt vissza Barde a külső szobából.

A Fekete Cica ásított egyet s befelé fordult a fal felé.

— Az angolok mind ilyen hóbortosak. Bizonyosan virágért megy megint.

Azzal a kellemes öntudattal szunnyadt el, hogy ezt a fickót megbabonázta az utolsó fél- pennijéig.

Barde pedig elment a fürdőbe, alatartotta a fejét a hideg tus alá, hogy csak úgy csattogott lenyirt koponyáján a viz. Tüstént aztán elment a szállójába, fölforgatta a személyzetet, kifizette a kontóját s kihajtatott az északi pályaudvarra. Ott megevett hat szandvicset, megivott két üveg vizet s a calaisi gyorsvonattal visszatért Londonba, hogy másnap reggel ott folytassa életét, ahol abbahagyta.

A Fekete Cica várta várcsikáita egy darabig s mikor fesülködött, a toalett-tükrén ott talált egy csomó húsz frankos aranyat, selyempapirosba csomagolva. Mondás nélkül is tudta már, hogy az angol — csakugyan tréfált vele.

Mikor megfésiilködött, a szobalányával elüzent a Michot hotelébe.

De ezt a szegyent már nem érte meg Michot. Utoljára is gyöngéd volt a Fekete Cica iránt, megírta neki, hogy miatta halt meg. Pedig nem mondott igazat. Nem szerelmi bánatból vált meg az életétől, hanem egyszerűen azért, mert vegkép megunta.