Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-18 / 16. szám
2 TOLNA V ARME GTT 1909 április 18 népelein általában megbízható, mégis a lelep- bizottságoknak és különösen azok nő tagjainak feladatuk a gyermek ellátásának és a nevelőszülők erkölcsi és egyéb viszonyainak ellenőrzése. A szónok igazi lelkesedéssel ismerteti, hogy a magyar nevelőszülők mily bámulatos szivjóság- gal bánnak a gondjaikra bízott gyermekekkel. A gyermekmenhelyek azonban csak 15 éves korukig gondozhatják a gyermekeket. Ám a főcél az, hogy a gyermek 15 éve betöltése után se induljon "züllésnek. E célból különféle intézményekre van szükség: cselédközvetitö- és inasotthonokra, melyek létesítése a társadalom kötelessége és e kötelesség teljesítésében a vezetőszerep a nőkre vár. Programunk más nem lehet, mint szimpátiát kelteni a társadalomban az állami gyermekmenhelyek iránt. Szembe kell szállni azon felfogással, hogy az állami gyermekmenhelyek az erkölcstelenség propagálói. Hiszen az állami menlielyen tartott gyermekek fele törvényes családból származik. Meg kell nyilvánulnia a társadalom oltalmának az elhagyott szerencsétlen gyermekek iránt. Gyermekpatronage, cselédotthon, inas otthon minden városban lehet mondani költség nélkül létesíthető. A legnagyobb súlyt a hölgyek közreműködésére fekteti; hogy hogyan, miként, nem fejtegeti, mert nagyon találóan mondta az elnöknő ő excelenciája megnyitó beszédében: a könyörületesség mindig leleményes. A munka- programmot első sorban abban látná, hogy* mentői több gyermektelep létesittessék ; minden községben vannak könyörületes szivii úri nők, papok, jegyzők, tanitók, elöljárók, az értelmiségi osztályhoz tartozók, akik közreműködhetnek, mert a létező 17 gyermekmenhely immár elégtelen. A második feladat az emberbaráti jótékony intézeteket a gyermek védelem kötelékébe bevonni és mindezt anyagi áldozatok nélkül, pusztán a szeretet munkája által. Ami kötelességünk, hogy a sorsüldözött, szerencsétlen, beteg, elhagyott gyermeket felneveljük és az élet számára megmentsük. A mindvégig melegséggel és megyőző erővel előadott nagy hatást keltő hatalmas beszéd után Sztan- kovánszky János indítványára megválasztatott a tisztikar és pedig: alelnökök: Simontsits Béláné és Kurz Vilmos. Titkár: Perczel Béla dr. Választmányi tagok : gróf Apponyi Gézáné, Süss Istvénné, Ágoston Istvánná, Forster Zoltánná, Száváid Oszkárné, Hazslinszky Gézáné, dr. Leopold Kornél né, báró Schell Józsefné, Bezerédj Pálné, Széchenyi Alice grófnő, Dőiy Ilona, Sztankovánszky Erzsébet, Simontsits Elemér, Ölffy Lajos, Csapó Vilmos, Fent Ferenc dr., Szabó Károly, Szentkirályi Mihály dr., Jeszenszky Andor, Tihanyi Domonkos, Bernríeder János, Kovács S. Érdre, Biró Imre, Tanárky Árpád dr. Orvos: Kramolin Gyula dr. A tisztikar megválasztása után Gobbi Gymla dr. a pécsi gyermekmenhely igazgató-főorvosa ismertette a Baranya , Somogy-, Tolnamegyére kiterjedő pécsi menhely működését. E menhely- nek 16 telepe van, melyből 9 Tolnamegye területére esik és ezekben 2107 gyermek ápoltatik, melynek több mint -/s része Tolnamegyére esik. Kiemeli a dunaföldvári telep sikeres működését, melynek érdeme Lévai Dezső dr.-é, úgy szintén a bölcskei Steril Adolf dr.-é Telepbizottság van Dombóváron, Dunaföldváron, és Madocsán. Szükséges volna Tolnamegyében újabb állami telepeket létesíteni; jelenleg Döbröközön és Faddon szándékozik telepeket létesíteni. Első sorban Szekszárdon kellene a gyermekmenhelyet életbeléptetni. Támogatni kellene a telep bizottságokat ; cselédképzöket, tanoncotthonokat kellene felállítani. A hülgytagoknak az államilag gondo z°h gyermekeket meg kell látogatniok; gondoskodni kellene, hogy ruházatuk kiegészíttessek, tanszerekkel elláttassanak, egy szóval fel kell világosítani a közönséget és a községi elöljáróságokat a gyermekmenhely és gyermekvédelem igazi céljairól és fel kell ébreszteni a társadalom rokonszenvet a gyermekvédelmi intézmények iránt. (Lelkes éljenzés.) Lévai Dezső dr. dunaföldvári telep-orvos az elnököt, a főispánt és a megalakult bizottságot a dunaföldvári telep neveben üdvözölve, meggyőző erővel kifejti, hogy a magyar gyermekvédelem nem csak humánus, hanem hazafias cselekedet is. Utal e szempontból a nemzetiségi kérdésre, a kivándorlásra és a nemzetgyilkos egyke-rendszerre. Meggyőződése, hogy a gyermekvédelem szorosan összefügg a magyar faj fentartás kérdésével. Örömmel konstatálja, hogy a pécsi gyer- mekinenhely gerincét Tolnavármegye képezi, mert a telepek többsége és a gondozott gyermekek 72%»-a Tolnainegyére esik. Sajnos jelenségnek tartja azonban, hogy túlnyomóan csak a szegényebb' néposztályból kerülnek ki a telepeken a nevelő-szülők és hogy sok helyen ellenszenv található ez intézmény ellen ; ő maga is hallotta már, hogy a gyermek - menhelyeket az erkölcstelenség vádjával illetik. Ez ellen tiltakozik. A legjobb családokban is megtörténik, hogy a gyermekek közül egy el züllik. Vajon ezért a többi is bűnös. Az erkölcstelenség vádját a statisztika is megdönti, mert a törvénytelen születések száma a gyermekvédelmi törvények meghozatala után is ugyanannyi, mint az előtt is volt, a különbség csak az, hogy az előtt az ily gyermekek 78 9 °/o-a halt el,* ma pedig csak 28.9 °/oMinthogy a magyar társadalom csak felülről jövő nyomásnak enged, indítványozza: kérjük fel főispánunkat, hasson oda, hogy a községi bírák, jegyzők, tanitók, szóval az úri és intelligens osztály tagjai sorakozzanak a gyermek- védelem ügye mellé. Az indítvány zajos tetszéssel fogadtatott. Ezután Perczel Béla dr. titkár felolvasta a nagykanizsai gyermekvédelmi bizottság átiratát, melyben működése megkezdését bejelenti. — Ováry Ferenc Gyünkről sürgönyileg mentette ki távolmaradását. A tárgysorozat kimerülvén, gróf Apponyi Sándorné az ülést berekesztette és zajos éljen zések között elhagyta a termet Mi pedig azzal az erős meggyőződéssel fejezzük be tudósításunkat, hogy a gyermek védelem terén már a legközelebbi napokban tetemes előre haladást fog vármegyénk és Szek- szárd városa tenni. Első sorban szükségesnek tartjuk, hogy Öcsény, Decs, I’ilis és Nyék községekben létesüljön gyermektelep. Az egykerendszerrel, hagy vegye fel a küzdelmet a teleprendszer. A sok idegen gyermek látása okvetlen fel fogja e népben kelteni a vágyat a gyermekek iránt ......... A szekszárdi gyermeknap. A »Gyermekliga« fáradhatatlan, mázán hangyaszorgalmú és nagyszabású működése következtében országszerte felébredt az elhagyott gyermekek sorsa iránt a rokonszenv és a magyar faj egyik legszebb sajátságát képező bőkezűség, melynek adományai fokozott meny- nyiségben ömlenek a liga perselyeibe. Ez a fokozott érdeklődés előre vetette derűjét a szekszárdi gyermeknap-bizottság csütörtökön, délután 3 órakor, a városháza nagytermében tartott értekezletére, melyet gróf Apponyi Géza főispán hivott egybe és amelyen a szekszárdi előkelő és jótékony hölgyvilág impozáns számban vett részt. A főispán az értekezletet megnyitva, meleg szavakkal köszönte meg a szekszárdi hölgyek részéről nagyszámú megjelenésükkel kimutatott érdeklődést; örömmel emlékezik meg saját tapasztalatai alapján arról a tényről, hogy a szekszárdi hölgyek a jótékonyság terén fáradtságot, jóakaratot nem kiméivé, odaadó buzgó- sággal és ügyszeretettel támogatták az általuk felkarolt ügyet. Örvend, hogy a közeledő gyermeknap alkalmából ismét alkalma nyílt a szekszárdi .ölgyek közreműködését kikérni. És, bár tudja, hogy — az elért eredmények tanúsága szerint — a gyermeknap ügye eddig is jó kezekbe volt letéve, mégis, a Gyermekliga működésénél-; hatása alatt felbuzdulva, kéri a hölgyeket, hogy ha ugyan ez lehetséges, még jobban felbuzduljanak a nemes ügy iránt és még fokozottabb lelkesedéssel működjenek. Annyival in kább kéri ezt, mert az idén, a legnagyobb sajnálatára, személyesen nem lehet jelen a gyermeknapon. Családi ügyekben, Angliába utazik, hol leányát látogatja meg. Evek óta tervezte ezt az útját, de a körülmények csak most engedték meg, hogy útra keljen, már holnaptól kezdve szabadságra megy és csak júniusban térhet vissza. Őszintén sajnálja, hogy nem lehet jelen a gyermeknapon, de gondolatban részt vesz az ünnepen és Angliából is meg fog emlékezni a szekszárdi hölgyek jótékony működéséről. Hivatkozva a tolnamegyei gyermekmenhely bizottság szerdai alakuló ülésére, megjegyzi, hogy ez az intézmény is kapcsolatban áll a Gyermekliga működésével és a gyermeknappal. Ennek a feladata a pénz gyűjtése, amaze az az összegyűjtött pénzalap gyakorlati alkalmazása, ami szintén fáradságos munka. Meg van arról győződve, hogy a szekszárdi hölgyek ezt a munkakört is felkarolják és épen ezért jóindulatukba ajánlja azt. Az éljenzéssel fogadott megnyitó beszed után ltác József, ki a jegyzőkönyv vezetésével megbizatott, ismertette a tavalyi gyermeknap tiszta eredményét, ami 700 K. 8 fillér volt. Az idei gyermeknap határidejéül május ■. és 2. napja állapíttatott meg és annak rendezésére egy szükebbkörü bizottság választatott, melynek elnöke : Szentkirályi Mihály dr. polgár- mester, titkára: Herman Béla dr., főspani titkár, jegyzője : Rác József rendőralkapitány. Bizottsági tagok : özv. Simontsits Beláné, Kovács Dávidné, Tihanyi Domokosné, Ágoston Istvánná, Tekus Vilmosné, dr. Szentkirályi Mi hályné, dr. Müller Ferencné, Bodnár Istvánné, dr. Káldi Gyuláné, dr. Leopold Kornélné. dr. Hazslinszky Gézáné, Kiss Károlyné, Holub Jánosné, U'.gand Jánosné, Debulay Imréné. Tnebler Ilma, dr. Spányi Leone, dr Rubinstein Mátyásné, Wolf Arnoldné, Stockinyer Jánosné, Nikitits Istvánné, Kurtz Vilmos, Gyenes József dr., Tanárky Árpád dr., <irffy Gyula dr., Kramolin Gyula dr., Rác József. Ezután Rác József előterjesztette a gyermeknap ünnepségeinek részletes tervét, me’y többek hozzászólása után megállapittatott és Bodnár István helyesléssel fogadott felszólalására kibővittetett azzal, hogy a szekszárdi polgárleányok felkéretnek, hogy vegyenek részt a vasárnapi gyermeknap rendezési munkájában. A gyermeknap programmja ILovács San- dorné, TVigand János, Ágoston Istvánné és Holnh János felszólalása után a következőkép állapíttatott meg: Reggel gyermekek felvonulása zeneszó mellett. A korzón és a megfelelő helyeken 3 urna lesz kiállítva, ezek körül sátrak, ahol a jótékony hölgyek virágot, hűsítőket, italokat, süteményt, játékszereket fognak árusítani. Lesz térzene; szombat este pedig a Szekszárd-szálló nagytermében a dalárda változatos műsorral hangversenyt ad, melynek jövedelme részben a liga javára fog fordittatni. Az értekezlet tárgysorozata kimerülvén, Leopold Kornél dr. meleg szavakban köszönte meg az értekezlet részéről a főispán odaadó érdeklődését, melyet ez emberbaráti, nemes ügy iránt évek óta és ezúttal is tanúsított s sajnálattal emlékezve meg arról, hogy a gyermeknapon nem lesz közöttünk, biztosította, hogy a távolban is szeretettel gondolunk reá és fokozott buzgósággal leszünk rajta, hogy a bizottság munkássága eredményes legyen. Általános helyeslés követte e felszólalást és ezzel az értekezlet véget ért. VÁRMEGYE A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-én tartotta április havi ülését Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelen voltak : Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Kurcz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató, Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelő, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Őrffy Lajos, Szabó Károly országgyűlési képviselő, Rernrieder József, IJerczel Dezső vbt. tanácsos, Kovács Sebestyén Endre, Jeszenszky Andor, Bernríeder János, Beke Ferenc kir. ügyész, Sass László közgazdasági előadó, Hangét Ignác dr. tiszti főorvds. Elmaradásukat kimentették : Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Török Béla, Wéber János országgyűlési képviselő. A főbb határozatokból adjuk a következőket: Schilling József szekszárdi mezőőr kihágási ügyében a fegyelmi eljárás elrendeltetett. Varga István alsónyéki lakos kihágási ügyében a felmentés helybenhagyatott. Mészáros János szekszárdi lakos kihágási ügyében a II. fokú Ítélet helybenhagyatott. Ifjú Kerekes István bölcskei lakos panasza az I. fokú hatóságnak kiadatott. Auih Menyhért szekszárdi lakos kihágási ügyében uj eljárás rendeltetett el. Kovács József tengődi plébános panasza elutasittatott. Högel György és Fay ÁJámné diósberényj lakosok Nagy Gyula vármegyei Írnok íelebbezése elutasittatott. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Stijc) 99 Roche ff "Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak» baa. — Ara Qvegenkürt 4.— korona.
