Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-04 / 14. szám
2 TOLNA VARMEGYE. 1909 április 4 a jeles hazafi és pártvezér még pár év előtt a szabacUlvüpdrt soraiban loglalt helyet és hazafias lelkiismerete a közös bank intézményében is teljes megnyugvást talált. Holló Lajos lelkes örömmel hirdette pár nap előtt egy függetlenségi lakomán, hogy <meghalt a koalíció>, melyet nem szabad feltámasztani. Három évig élt és Hollóék, kik ott voltak, mikor megszületett és keresztvíz alá tartották a kis csemetét, most összetapossák és nem engedik tovább élni. Nekünk semmi okunk sincs a koalíció bukása fölött sajnálkozni. Elvek nélkül született meg, a politikai erkölcsökkel mit sem törődött és a legridegebb opportunizmus álláspontján élt máról holnapra. igaz, hogy az alkotmányos élet visszaszerzése és a nemzet és a király között való jó viszony visszaállítása körül érdemeket szerzett a koalíció De viszont a koalíció vitte odáig a dolgokat, hogy a darabont uralom került az ország nyakába. Azonban annyiban mégis sajnálatosnak tartjuk a koalíció felbomlását, mert az egyúttal azt jelenti, hogy Andrdssy Gyula gróf miniszterségét és politikai vezérszerepét egyelőre befejezte. Andrdssy Gyula gróf puritán jellemű, erős akaraterejü, nagy tudásu politikus, aki nem hajszolja a népszerűséget, aki a maga lábán áll és aki válságos órákban határozott magatartásával nagyobb rizikót vállalt, mint a többiek együttvéve és a nemzeti ügyet elszántan, erős lélekkel és tettekkel szolgálta — nem úgy mint azok, kik akkor félreálltak és most nagy hangon hazafias- kodnak. Elsősorban Andrdssy és híveinek megbuktatására irányul Hollóik minden törekvése. A kártyakeverő harcias csoport igy okoskodik: A király és Ausztria ellenzik a kartelbankot, a kormány ennélfogva le fog mondani. Uj kormány alakul Kossuth vagy sipponyi vezetésével és IVekerle, Andrdssy, Darányi és Zichy kiválnak a kormányból és a függetlenségi párt veszi át a kormányzást, Holló, Justh és Batthyány Tivadar belépnek a kormányba és megcsinálják az önálló bankot. Ha a király nem megy bele — ami több, mint valószínű — az önálló bankba — az sem baj, de legalább ők lesznek kormányon és övék lesz a hatalom, Andrdssy és az alkotmánypárt nélkül. Egyúttal egy nagy csomó állás : főispánság stb. felszabadul, mert az alkotmánypárt félreáll és a függetlenségi párt egy részének ki nem elégített aspirációja talál teret az érvényesülésre. Azonban a számvetést meg fogja zavarhatni két tényező. Egyik: a király, aki tisztán függetlenségi politikusokból nem alakit kormányt. A másik tényező: Kossuth Ferenc, ez a higgadt és objektiv állatnféríiu aki ma is sürgeti a fúziót és ragaszkodni fog Andrdssyhoz és társaihoz és a jegybank kérdésében sem fog intranzigens álláspontra helyezkedni. Kossuth nem fog merev, egyoldalú állásponthoz ragaszkodni és drágább lesz előtte az ország nyugalma, konszolidációja, mint a pillanatnyi siker. A függetlenségi párt túlnyomó többsége pedig Kossuthot fogja követni, nem pedig Hollót és a Holló— •Justh-csoport kilép a függetlenségi pártból és ellenzékbe megy. Ez a prognózis a legközelebbi jövendőre. VARMEGYE Tavaszi rendes közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor tartotta tavaszi rendes közgyűlését Apponyi Géza gróf, főispán elnöklete alatt, szép számban megjelent bizottsági tagok érdeklődése mellett A főispán az ülés megnyitása előtt sajnálattal emlékezett meg Piringer József dr., tb. főorvos, tamási-i járásorvos elhunytáról, akinek halála fölött a közgyűlés jegyzőkönyvileg adott részvétének kifejezést. Alispán! Jelentés. A tárgysorozatra áttérve, az alispán időszaki jelentése — mely nyomtatásban is megküldetett a bizottsági tagoknak — felolvasottnak tekintetett és elfogadtatott. Ennek alapján az alispáni jelentésben foglalt javaslatoknak meg- felelőleg, a földmivelési miniszterhez a takar- mányinség enyhítésére adott segélyért köszönő felirat intéztetik; a kereskedelmi miniszterhez pedig a baja—bátaszéki hid megnyitásának sürgetésére a megye felír. Mádi Kovács János, országgyűlési képviselő a jelentéshez szólva, felhívja a figyelmet a paks—baja—dszekcsői dunaszakasz szabályozására, mely tárgyban 5 már az országgyűlésen interpellált is. (Lapunk szószerint közölte az interpellációt.) Nem akar hosszas tárgyalásába bocsátkozni e kérdésnek, egyszerűen indítványozza, hogy a szomszédos érdekelt törvény- hatóságokhoz intézzünk átiratot, hogy e szabályozási munkálatok sürgetésére együttes küldöttséget menessziink a földmivelési- és pénzügyminiszterhez és részünkről e küldöttség tagjai választassanak meg. Simontsits Elemér alispán kifejtve, hogy mily nagy veszedelemnek van az árviz által megyénk és az érdekelt törvényhatóságok lakossága kitéve, hozzájárul a közérdek szolgálatában álló felszólaláshoz és indítványhoz és óhajtandónak tartja, hogy a kormány e dunaszakasz szabályozásához a tervezett időnél korábban fogjon és az eddiginél nagyobb erélylyel járjon el ; nem különbnn azt is, hogy az érdekelt partvidék lakosságából küldöttség választassék, mely a szomszédos, érdekelt dunamenti törvényhatóságokkal együttesen tegye meg a szükséges lépéseket. Stern Árpád szükségesnek tartaná, hogy most állapíttassák meg az a keret, mely Tolna nagyközség érdekeinek megfelel és ez az, hogy Dombodnál felülről hajózható zsilip létesittessék a tolnai Dunaágon. A küldöttség ezt is kérelmezze a miniszterektől. Az alispán felszólalására azonban, aki ily részletkérdés felvetésével nem szeretné az árvízvédelem szempontjából szükséges mederszabályozásra vonatkozó kérelem súlyát gyöngíteni, a Stern Árpád által felvetett kérdés felett napirendre tért és az alispán javaslata Mádi Kovács János indítványával kapcsolatosan egyhangúlag elfogadtatott, a küldöttség pedig az alispán előterjesztésére a következőleg alakíttatott meg : Hanze'ly János, Forster Gyula, Szakách Gyula dr., Mádi Kovács István, Hanoi Ferenc, Bún Lajos, Bernrieder József és János, Csapi Vilmos és Dániel, Kaszás Endre, Dömötör Károly, Pap István, Szuprics Vendel, Bartal Bála, Koleszár Ferenc, Leopold Sándor, Vilcek Sándor, ifj. Leopold Lajos, Kelecsényi Arnbró, Návag Emil, Tomcsányi Lajos, továbbá az alispán, főjegyző, a védgáttársulatok elnökei és főmérnökei, úgyszintén az orsz. képviselők s a dunamenti községek jegyzői és bírái. A közigazgatási bizottság féléves jelentése és a számonkérő székről felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetett. A vármegyei alkalmazottak átköltözködési illetményeiről szóló szabályrendelet ki fog hir- dettetni a hivatalos lapban. Hosszú János nyugalmazott utkaparónak szolgálat beszámítására vonatkozó kérelme el- utasittatott. A Lymburg—Styrum alapítványokra felügyelő választmány előterjesztése az alapítványi tőkék elhelyezése tárgyában, elfogadtatott. Körlevelek Pozsony város körlevele a pornográf irodalmi termékek és a detektív-regények árusításának eltiltására, úgyszintén a magyargyalázó lapok postai szállításának megvonása, továbbá: Sopronvármegye körlevele az automobilforgalom országos szabályozása, — Miskolc város körlevele a katonai előfogatokért adandó térit- mények felemelése tárgyában, feliratilag pártol- tatik; a bécsi Magyar Egyesület anyagi támogatásért beadott kérelme kiadatik az alispánnak, hogy a segélyezést a házi pénztár terhére, az elérhető megtakarításokból eszközölje. A többi körlevelek es megkeresések tudomásul vétettek. Indítvány. Következett Grünuald Lajos indítványa, mely abból indulva ki, hogy külügyminiszterünk hajlandónak nyilatkozott Szerbiának köz- gazdasági téren kedvezményeket adni, aggodalmát fejezi ki, hogy az engedmények a magyar gazdasági érdekek rovására fognak esni. Minthogy az eddigieknél nagyobb kedvezmények gazdasági érdekeinkre és különösen szarvas- marha és sertés tenyésztésünkre kárral járnának, intéztessék felirat az országgyűléshez, hogy Szerbiának az eddigieknél több kedvezmény ne adassék és e felirat pártolás végett a törvényhatóságoknak megküldessék A felolvasott indítványt élénk helyeslés fogadta és azt az állandó választmány is elfogadásra ajánlotta. Hosszabb vita kerekedett erre; az első felszólaló Stern Árpád volt, aki elhiházott dolognak tartaná ez indítvány elfogadását, mint amely a kormány kezét megkötné. Indítványozza, hogy a felirat Szerbiával oly gazdasági és kereskedelmi szerződés megkötését kérje, mely az ország összes gazdasági (kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági) érdekeinek megfelel. IVéber János orsz. képviselő teljesen magáévá teszi Grüntvald Lajos indítványát, amely nem irányul a kormány jövendő akciója ellen és amelynek érvényesülése az egész magyar gazdatársadalom érdeke. Grünwald Lajos elfogadásra ajánlja indítványát és ellene nyilatkozik a Stern Árpád által tett módosításnak; célzást téve Stern szociálista irányzatára, felszólította, hogy elvtársainál inkább oda hasson, hogy sztrájkok ne legyenek, mert a sztrájkok veszélyeztetik amúgy is gyenge iparunkat és egész közgazdasági termelésünket. Felszólalása e része ellen Stern Árpád tiltako zott és azt határozottan visszautasította, miután Grünwald az ő társadalmi s politikai irányáról hangoztatott felfogását semmivel sem tudná okadatolni. Döry Frigyes nem ért egyet Grünwald\indítványával; szemben a Szerbia által tanúsított perfid magatartással, szeretné, ha retorzióval élnénk. A Szerbiának adandó közgazdasági előnyök az állat és husbehozatalra vonatkoznak és ezt leginkább Tolnavármegye érezné meg, mert vármegyénk épen állattenyésztéséről hires. Azt szeretne, ha Szerbiából se élő, se levágott állapotban nem volna állat behozható. Simontsits Elemér alispán szerint termelést és Szerbiával való külkereskedelmi viszonyaink mérlegeléséből kétségtelen, hogy a Szerbiának nyújtandó esetleges kedvezmények csaknem kizárólag mezőgazdasági érdekeinket veszélyeztethet és ezen a felfogáson alapszik Grünvvald indítványa is, mig Stern Árpád módosítása az ipari érdekekre is kiterjed. Grünwald indítványát és irányát helyesnek tartja és Weber Jánossal egyetértőén úgy Ítéli azt meg, hogy semmiben se köti meg a kormány kezét. Döry Frigyes álláspontját túlzottan merevnek tartja. A külkereskedelmi viszonyoK ily merev, egyoldalú szempontok érvényesítését nem igen engedik meg, mert a vámháboru épen nem ajánlatos és azt, ha még oly hatalmas is valamely állam, a leggyöngébb szomszéd országgal is elkerülni szokta. Ajánlja elfogadásra Grünwald indítványát. Percei Dezső vbt. tanácsos hivatkozva arra, hogy ő sohasem tartozott az exlusiv agráristák közé, hangsúlyozza, hogy az agrárérdekek megvédését Darányi földmivelési miniszternél igen jó kezekben látja. Az indítványban bizonyos direktívákat lát a kormányra nézve : igy nem helyesli, hogy a felirat megmondja, hogy Szerbiának mennjü állatbehozatal engedtessék meg, holott az volna a helyes, hogy semmit se hozhasson be. Legjobbnak tartaná, ha e kérdés felett a közgyűlés napirendre térne. Simontsits Elemér alispán ismételten felszólalva kifejtette, hogy Grünwald mérsékelt £ocli ai ítvljyat Hj teatadljrt, <teti a kOtiOféat, .válidíkot. Tüdőbetegségek, hurutok, szarná (köhögés, skrofulozis. Influenza, «elten számtalan teaár és orvos által.naponta atealm, feUatbpgy értéktelen utánzatokat is kínálnak, fcérteaaatodga f «raáatí «oiMHroten, ^ V. Hoffmana-La Roche A Co. Basel (Stájc)
