Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
1909 mirciin 28 TOLNA VARMEGYE. 5 TAN ÜGY Felhívás az állami és községi tanítókhoz Lovéczky Ernő, a pécsi kir. tanfelügyelőséghez berendelt állami tanító, a madarak és fák napja iskolai megünneplésére 2 felvonásos énekes gyermek-színművet irt. Ára 1 korona. Az énekek dallama hangjegyekkel van lenyomatva. A tárgya igen szépen, folyékonyan, a gyermek felfogásá- sához mérve van leírva. Az iskolában könnyen előadható. A színmű gyönyörűen és hazafias szellemben van végig vezetve. Megragadóan, könnyekig meghatóan mondja el a szabadság- harcot. Tanulságos dolog van benne a selyem- hernyóról. Ezen kitűnő munkát állami és községi tanítóimnak beszerzésre ajánlom. Szekszárd, 1909. 111/18. Tihanyi Domokos, kir tanácsos, tanfelügyelő. IRODALOM. Válságos Idők következnek ránk előreláthatólag már a közel jövőben Háború és belső politikai válság fenyeget. Ily időben egy intelligens ember nem nélkülözhet egy jól érte sült s minden eseményről bőven és kimerítően beszámoló napilapot. Szinte fölösleges is tehát felhívni a magyar olvasó közönség figyelmét a Pesti Hírlapra mely az április —iuniusi negyedévre uj előfizetést hirdet 7 (hét) koronával, de egy-egy hóra is megrendelhető 2 kor. 40 fillér előfizetési áron, mely legcélszerüebben posta- utalványon küldhető, a Pesti Hírlap kiadóhivatalának címezve (Budadest, V., Váci-köruc 78.) A pesti hírlap ma kétségtelenül legjobb és leg- elterjetebb lapja Magyarországnak, mely naponta a legbővebb tartalommal és a legnagyobb terjedelemben jelenik meg, fölülmúlja minden más napilapot. Munkatársai elsőrendüek, hírforrásai kitűnőek, tudósítókkal a külföldi minden neve zetesebb pontján; háború esetén külön harctéri tudósítók fogják ellátni bő és hiteles értesítések kel. A lap állandó előfizetői még abban a kedvezményben is részesülnek, hogy évenkint díjtalanul kapják a Pesti Hírlap nagy képes naptá rát és a Divat-Szalon cimü pompás divatlapot kedvezményes áron rendelhetik meg, mert a Pesti Hírlap és Divat Szalon együtt negyedévre 9 korona. (Kiadóhivatala: Budapest, Váci körút 78,) PÉNZINTÉZETEK A Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank R.-T. alakuló közgyűlése. F. hó 25-én, csütörtökön d. e. 10 órakor voP a Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank Részvénytársaságnak alakuló közgyűlése, amelyet a községháza tanácstermében tartottak meg. A közgyűlés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult. 43 részvényes jelent meg, akik 772 részvényt képviseltek. Az alapítók nevében dr. Leopold Kornél üdvözölte a megjelenteket és vezette a tanácskozást. Megnyitó beszédében mindenekelőtt a Baja- bátaszéki vasúti áthidalás, úgyszintén a Bátaszék- pécsi vasút kiépítése és a Bátaszék-dombóvári vonalnak elsőrangusitása által Bátaszék és vidékének forgalmi és gazdasági életére kiható nagy jelentőségéről.szólt. Ezen átalakulást —■ úgymond — nem szabad ölbe tett kezekkel nézni, hanem i ejekorán kell gondoskodni arról, hogy ezen korszakalkotó átalakulás készületlenül ne érje ezen vidéket. Minél tökéletesebbek a forgalmi viszonyok, minél fejlettebbek a közlekedési eszközök és intézmények, annál inkább haladhatunk közgazdasági téren, annál fejlettebb, virágzóbb lehet gazdasági életünk. Viszont, a tökéletlen, primitiv forgalmi berendezkedéssel sivár és mostoha gazdasági viszonyok járnak együtt, mert a rossz forgalmi körülmények megbénítják a földmivelés, az ipar és kereskedelem fejlődését. Azt hiszi, hogy amikor Bátaszék és vidéke évtizedes várakozás és küzdelmes munka után végre megkapja a dunai áthidalást, Bátaszék nem érheti be azzal, hogy az ő határán naponként keresztülrobog az uj vonatoknak egész sokasága és Bátaszéknek ne jusson egyéb, mint az a fiistgomoly, melyet a végig robogó vonatok maguk után hagynak; ezen évtizedes vágyakozás után nem az lehet a cél, hogy a szomszédos nagyobb városok ét a távolabb eső vidékek vigyék el ennek a várvavárt átalakulásnak összes előnyeit és hasznát, hanem azt elsősorban ezen vidék és lakosságának javára, kulturális és gazdasági fejlődésének biztosítására kell fölhasználni. A gazdasági életben a forgalmi viszonyok fejlettsége mellett egyik legfontosabb tényező : a kedvező hitelélet. Amint az uzsora megmételyezi a gazdasági forgalmat és a gazdasági erők elsorvasztására és elpusztulására vezet, épugy a szolid, egészséges és reális hitelélet a gazdasági megerősödésnek és megizmosodásnak, a nemzeti vagyonosodásnak és nemzeti vagyongyűjtésnek egyik leghatékonyabb tényezője. Ezen utóbbi célt kívánja szolgálni a tervbe vett intézet, melynek megalakulása érdekében összejöttünk. Azt akarjuk, hogy ezen vidéknek pénze ne menjen idegenbe, ne szivárogjon ki a vármegye területéről, hanem itt nyerjen biztos és gyümölcsöző elhelyezést. Azt akarjuk, hogy a jogosult hiteligények itt nyerhessenek mindenkor méltányos föltételek mellett kielégítést. Azt akarjuk, hogy minden egészséges, életrevaló ipari vagy más gazdasági vállalkozás itt nyerjen megfelelő támogatást és felkarolást. Ezek a célok lebegteka Tolnamegyei Takarék és Hitelbank előtt, amikor ezen uj intézet létesítését kezdeményezte és örömmel konstatálja, hogy ezen kezdéményezést maga az érdeket vidék közönsége álláskülönbség nélkül a legmelegebb rokonszenvvel fogadta. Meg van róla győződve, hogy az elvetett mag termékeny talajra talál és kívánja, hogy abból erőtől duzzadó, terebélyes fa nőjjön ki, melynek gyümölcseit élvezze Bátaszék és vidékének lakossága és hogy ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi érdekei föllendülésének egyik erőforássává váljon ezen uj intézet. A jegyzőkönyvet dr. Müller Ferenc ügyvéd vezette, annak hitelesítésére Gehring Tamás Eqle Károly és Gesztesi Péter részvényesek kévéitek fel. A közgyűlés előtt elsősorban az konstatáltatok hogy a 200.000 korona alaptőke teljesen jegyeztetett, sőt lényeges túljegyzés folytán a jegyzéseket redukálni kellett, úgyszintén meg lett állapítva, hogy az alaptőkére több, mint 30 százalék már ténylegesen be van fizetve. Ezután az alapszabálytervezetet tárgyalta a közgyűlés, amely azokat néhány felszólalás után elfogadta. A törvény által előirt összes alak- szerűségek betartásával a közgyűlés kimondotta a tervbe vett részvénytársaság megalakulását Az alapítók az igazgatóság tagjaiul az első 3 évre a következő részvényeseket nevezték ki: Fischer Albert gabonakereskedő, Gauzer János téglagyáros, Gehring Tamás birtokos, Mayer Alajos fakereskedő, Thesz Lőrinc birtokos és Weidinger Lipót nagykereskedő, valamennyien bátaszéki lakosokat, úgyszintén a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatósága köréből : dr. Leopold Kornél, dr. Martin József és Szeghy Sándor részvényes, szekszárdi lakosokat. A felügyelő bizottság tagjaiul megválasztattak : Szabó Károly országgyűlési képviselő, dr. Boszkovitz Mór orvos, Müller József iparos és Schneider János számvevő. A 12 tagú választmány tagjaiul megválasztotta a közgyűlés Bátaszékről : Egle Károly iparos, Fürst Antal kereskedő, Gesztesi Péter tanító, Klosz Antal vállalkozó, Kleiszner György iparos, Rohr János birtokos és Tassy László, közalapítványi uradalmi ispán, Alsónyékről : Bocskár Ferenc tanító, Rörösztös István földmives és Tóth P. István földmives, Pilisről T. Mózes János földműves és Bétáról Györkö Ferenc plébános, részvényeseket. Szabó Károly, országgyűlési képviselő lendületes szavakban megköszönvén a maga és a többi megválasztottak nevében a bizalmat, egyúttal köszönetét mondott a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknak, hogy az uj pénzintézet alapítását kezdeményezte és ama reményének adott kifejezést, hogy a Bátaszék és vidékének közgazda- sági életében nagy fontossággal biró uj intézet Bátaszék és vidéke gazdasági érdekeinek szolgálatában ugyanolyan szellemben fog működni, mint a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank. Ezzel a közgyűlés — miután az alapítóknak a fölmentvény megadatott és a községi elöljáróságnak a tanácsterem átengedéséért köszönetét szavaztatott — véget ért. Közgyűlés után az igazgatóság és a felügyelő-bizoitság alakuló ülést tartottak. Az igazgatóság elnökévé dr. Leopold Kornél, ügyvivőigazgatóvá Weidinger Lipót, a felügyelő-bizottság elnökévé Szabó Károly, az intézet jogtanácsosává pedig Müller Ferenc dr. választattak meg. Tisztviselőd 1 és pedig könyvelőül: Minder Ernő, budapesti banktisztviselő, pénztárosul pedig Lindner Károly, bátaszéki kereskedő választattak meg. Az uj intézet, mihelyt a cégjegyzés megtörtént, megkezdi működését. A közgyűlés után az Arany nap-vendéglőben társasebéd következett, amelyen az igazgatóság, fel ügyelő-bizottság és a választmány tagjai vettek részt. Az első felköszöntőt Szabó Károly orsz. képviselő mondotta, utána felszólaltak még: dr. Leopold Kornél, Boszkovitz Mór dr., Müller Ferenc dr. és Schneider János. Uj pénzintézet Tamásiban Tamási-i Hitelbank Részvénytársaság cim alatt Tamásiban uj pénzintézet van alakulóban. Tamási és vidékéről körülbelül harmincán, kereskedők, iparosok, birtokosok, bérlők Írták alá az alapítási tervezetet, az enyingi takarékpénztárral az élén. Az alaptőke 150.000 korona, mely 1500 darab 100 koronás részvényre oszlik. Az aláírás alkalmával fizetendő 10 kor. Április 15-ig további 20 kor., a maradék az igazgatóság határozata szerint később lesz lefizetendő. Az aláírás záróideje április 15. Az Enyingi Takarékpénztár két taggal lesz képviselve az igazgatóságban. KÖZGAZDASÁG. Tolnavármegye selyemtermelése. A szekszárdi országos selyemtenyésztési felügyelőség az idén is kiadta szokásos évi jelentését, mely érdekes és kimerítő adatokkal ismerteti a magyar selyemtenyésztés és selyemipar viszonyait. Az elmúlt évben 2400 községben 80048 család foglalkozott hazánkban selyemtenyésztéssel és termelt 1,428,011 kg. selyemgubót, vagyis fejenként 17 kg. 83 dekát; kaptak ezért 2,965,954 K 95 fillért, fejenként átlag 37 05 koronát. A selyemiparral foglalkozók keresete volt 1,500,000 korona. 1880-tól 1908 ig a selyemtenyésztéssel és selyemiparral foglalkozók keresete Magyarországban 68 millió, Horvát-Szlavon országokban pedig 1 1 millió korona volt, a termelt gubómennyiség pedig 28 8 millió kgra rúgott. Érdekes, hogy Horvát-Szlavon országok gubótermelése ez idő alatt épen 20°/0-a volt a magyarországinak, az érte kapott kereset pedig a magyarországinak 10°/o-a. Á jövőre ily összehasonlítás bajosan lesz eszközölhető, mert a horvát országos kormány a selyemtenyésztést két pénzintézetre bízta és á szekszárdi felügyelőség a társországokban oeszüntette működését, aminek csak örülhetünk, mert igy a szekszárdi felügyelőség fokozottabb mértékben fejtheti ki hazánkban áldásos működését. Örvendetes adat, hoogy az elmúlt évben úgy a tenyésztők száma, mint a termelés jelentékenyen emelkedett az országban. A Tolnavármegyére vonatkozó adatokat a következőkben ismertetjük : A megyében kiosztatott 1908-ban 4 liter szederfamag és kiültettetett 100,044 drb szederfacsemete és 4218 szederfa. A községek a faiskolákból kiültettek 9620 szederfát. Elpusztult a megyében 5072 szederfa és pedig Kurdon 123, Bátaszéken 133, Őcsényben 120, Felsőnyéken 232, Tamásiban 116 darab. A jelentés nagy elismeréssel szól Simontsits Elemér alispán intézkedéséről, aki rendeletileg kötelezte a községeket, hogy a szederfákról vezessenek nyilvántartást, mert azokért felelősséggel tartoznak. A földmiodésiigyi miniszter e rendeletet magáévá tette és felhívta a selyemtenyésztö vármegyéket, hogy kövessék ezen hazafias kezdeményezést. A szekszárdi selyemgyárban az elmúlt évben 5-5 millió selyempille-párt górcsőveztek ; e célra 280 górcső használtatott és 1*7 millió kg. pete állíttatott elő. A szekszárdi górcsővező SARKAD! ANDOR SZEKSZÁRD, SZÉCHEtiyi-UTCa 648. SZÄM. Raktáron tart ,-Méntélé mezőgazdasági és szőlészeti gépeket, zsákot, ponyvát és műszaki cikkeket. A Iegjutányosabb ár mellett kedvező fizetési feltételek.
