Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
9 I 909 január 3 Jól és bölcsen cselekszik Andrássy, ha az októberi vérengzések beigazolt rendezőinek értelmi központját: a feloszlatott szakszervezeteket kíméletlen szigorral és eréllyel ártalmatlanokká teszi. Ameddig azt látjuk, hogy a minisztert nem egyoldalú osztályérdekek vezetik, hanem intézkedésével az utca terrorizmusa ellen védi a jogrendet, — addig a legmesszebb menőleg helyeseljük eljárását és hibáztatjuk a szociáldemokrata pártot, amely csak a legvégsőbb esetben jogosult legszélsőbb fegyvernek : a tómegsztrájknak alkalmazását határozta el. * , * *«* Nehéz helyzetben van a kormány, kifelé és befelé súlyos akadályok tornyosulnak fölötte. Értjük a kormány ama törekvését, amely egy egységes nagy párt szervezésére, — hogy a folytonos frondőrködéseknek egyszer már elejét vegye — irányul. Egy egységes nagy párt támaszt és imponáló erőt ad a kormánynak és biztosítja annak akciószabadságát. Ha a pártok Ausztriában tudnak ellenünk tömörülni — nekünk is kötelességünk a kormányt támogatni, amikor érdekeinket védi. Csináljon a kormány egy olyan fúziót és pártot, amely a meddő közjogi harcok kizárása érdekében a közjogi kérdéseket kikapcsolja és a gazdasági, kulturális, nemzeti és igazi demokratikus haladás jelszavait veszi programmjába és perhorreskál minden retrográd irányzatot — akkor nagy és tekintélyes párt fog körülötte lelkesen tömörülni. Andrássy, Kossuth, Wekerle kövessék lelkűk és elméjük magasabb szárnyalását — ne prédálják el erejöket a toldás-foldás, a megalkuvás és paktumok sokszor félszeg és soha sem őszinte machinációiban, mert a félmunka mindig csak félsikert jelent. VÁRMEGYE — Újév a vármegyén. Az évforduló alkalmából a vármegye központi tisztikara testületileg tisztelgett Simontsits Elemér alispánnál Forster Zoltán főjegyző vezetése alatt, aki meleg szavakkal tolmácsolta a tisztikar ragaszkodását az alispán iránt a következő beszédben: Az öröm érzetének hatása alatt a legkedvesebb kötelességünknek teszünk eleget, midőn a vármegye tisztikara Nagyságod előtt • DLNAVÁEMEGYF megjelenünk, hogy az uj esztendő reggelén üdvkivánatainknak kifejezést adva Nagyságodat üdvözöljük. Nagyságos Uram! Az állam beléletének legfőbb, leglényegesebb szervét a közigazgatás képezi, ha ez erős, öntudatos kezekben van, a nép javát, jólétét, boldogulását mozdítja elő és biztosítja. Csak egy év telt el azóta, hogy törvény- hatóságunk bizalmából Nagyságod vármegyénk élén áll és már is számtalan tanujelét adta Nagyságos uram hivatali és társadalmi működése terén egyaránt oly irányú tevékenységének, mely csak a szépet, nemeset, a közjónak helyes irányban való fejlesztését szolgálja, támogatja. Nem 'át- juk-e máris közigazgatásunk minden rétegének érdekeit oly buzgalommal és odaadással felkarolva Nagyságod részéről, hogy szeretett vármegyénk és összes népének boldogulása napnap után csak erősödhetik és fejlődhetik ? Mindez a közigazgatás helyes és céltudatos vezetésének, Nagyságod lelkiismeretes, tisztán a közérdek sugalta odaadó munkásságának tudható be ás köszönhető. Szavaim nem üres, hízelkedő szóvirágok illattalan, hervatag bokrétája, hanem mélyen átérzett sugallatai lelki meggyőződésemnek. Ily érzelmekből áthatva jöttünk üdvözölni Nagyságodat, szivünkből óhajtva, hogy a közéletre oly becses eletét örömmel, megelégedéssel és a siker áldásával tetézze a Mindenható és engedje, hogy kimagasló egyéni nemes tulajdonságait és képességeit vármegyénk és mindnyájunk javára hosszú időkön át érvényesíthesse. Simontsits Elemér alispán hálás szavakkal köszönte meg a jókívánságokat és a ragaszkodás megnyilvánulását a tisztikar részéről, melynek értékét és magas kvalitásait nálánál jobban senki sem ismerheti. Lelke mélyéből örül e ragaszkodásnak és együttérzésnek, mert úgy tekinti azt, mint az őt vezető érzelmek visszhangját, mint meggyőző jelét a vezetése alatt működő tisztikar együttérzésének, egységes testületi szellemének. Midőn a vármegye közönségének bizalmából a vezető állást elnyerte egy nagy célt tűzött ki maga elé: hogy Tolnavármegye közigazgatását az országban első helyre emelje; ennek a nagy célnak szenteli egész tudását és minden akaratát. Jól tudja, hogy e nagy célért mindent áldozatul kell hozni, de szívesen hozza az áldozatokat és az elért sikert átszármaztatja a tisztikarra, melynek legszebb jutalma a közérdek önzetlen szolgálatáért a megye közönségének elismerése. A közérdek önzetlen szolgálata nem ritkán a magán érdekek sérelmével jár és e sérelmek nyomán itt-ott ódium fakad, melyet azonban ellensúlyoz a közérdeket híven szolgáló tisztviselő nyugodt lelkiismerete és az a tudat, hogy a közvélemény rendszerint nem igazságtalan és tisztelettel, nagyrabecsüléssel adózik a közügyek önzetlen szolgálatáért. Midőn vezető helj’ét elfoglalta, nem tagadja, sókat várt a tisztikartól: örömét fejezi ki, hogy ' várakozásában nem csalódott és hogy a megyei tisztviselői kar mindig többet nyújtott neki, mint a mennyit kért és várt tőle Ezt a munkakészséget és buzgóságot a megye közérdekeinek szolgálatában kéri tisztársaitól a jövőre is, | kiknek viszont boldog uj évet kíván. Lelkes éljenzés követte az alispán beszédét és ezzel a tisztelgés véget ért. — Elvi fontossági határozatok Magánlakáson együtt volt 5—7 ember előtt történt iz/atás | is tekinthető nyilvános gyülekezetén történtnek. (Kúria 633J/9U8.) Közös határon kerítés felállítása vagy ennek ! tűrése iránt indított ügy elbírálása a rendes { bíróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság határozata) Ha házkutatás alkalmával valakinek lakásán frissen lőtt őznek a húsát találják egyéb bizonyíték hiányában ezért orvvadászat miatt nem büntethető és megállapítandó, hogy az illető vad birtokába miként jutott. (Belügy hat.) Ha valakinek lakásán szarvasaggancs talál- tatik vad nélkül és a vad elejtesenek ideje meg nem állapítható, ez a tény elmarasztalásra okul nem szolgálhat. (Belügymin. határozata.) A legtöbb adót fizetők névjegyzékébe a rendes évi kiigazításon kívül időközben senki sem vehető be. (Közig bíróság 1452/9U8.) Aki a korcsmába, ahonnan alapos okból kitiltatott, erőszakkal behatol magánlaksértést követ el és ha ekkor a korcsmárost kényszeríti, hogy neki bort eladjon, zsarolást is követ el. (Kúria 6786/908.) | Moldoványi István f | Széles körökben mély részvétet keltett Dr. Moldoványi István kir. közigazgatási bírónak december hó 25-én történt elhunyta. A megboldogult életének jelentékeny szakát, mint ügyvéd vármegyénkben, Bonyhádon töltötte el. Jeles készültségével, tiszta jellemével és mint a közügyek mindig szolgálatra kész, buzgó munkása, megnyerte embertársainak bizalmát és becsülését. Moldoványi István 1858. január hó 13-án Bonyhádon született. Középiskoláit a pécsi főgimnáziumban, jogi tanulmányait a pécsi jogakadémián kitűnő eredménynyel végezte. Mint tartalékos hadnagy az 52. gyalogezredben reszt vett a 78-iki boszniai okkupációban. 1881-ben Szekszárdon ügyvédi irodát nyitott és ugyanitt semmit eladni, eltüntetni ne merjen, hogy a vizsgálat során minden fellelhető, megállapítható legyen. Október 2-án pedig Mikházi András pécsi kanonokot és Gyurekovics Péter jegyzőt bizza meg, hogy Benczelides Miklós főbíróval és Turóczi János szolgabiróval a döbrököziek *expilatioja*, kiraboltatása ügyében vizsgálatot tartson. A vizsgálat iratai hézagosán maradtak fenn. Egy nagy tanuvallatás, amely 1699. október 2-ánSimontornyán tartatott, az »expilatioban« részes, tehát eléggé érdekelt, hogy ugymond- jam, terhelt tanuk között. Ezek vallomásai, a szomszédos erősségek kapitányainak nyilatkozatai, és a döbrököziek panaszai alapján szerkesztett kérdőpontok a következő tényállást mutatják: Nagy kedvvel készült a megye, mindenki az executiora. Jól esett, hogy volt jogczim a rablóté- szek megzabolázására, megtorlására az »indomita« rácz nemzet sokféle gonosztettei és kihágásainak. Részt vett az executioban a nádori titkár. Jeszenszky István, o simontomyai őrség, ezek közt Drevoderics-Horvát Ferenc vajda, Furdics Gergely fővajda, Szili György, Lakatjártó György. Dabrab János, Kis Mihály, Latos János, Cseh János, Székely Miklós és mások Az igali őrség Igali István kapitánjr, Lapai György vajda, Nagy Miklós hadnagygyal. A kaposvári magyar őrség Csányi Bernát kapitány, Okbas Tamás alkapitánynyal és a kaposvári német őrség báró Samicz kapitány alatt. A herczeg pincehelyi népei közül Forintos Péter, Kovács Mihály, Vajda István, Miszlai István, Varga Márton, Nagy István, Cseh Tamás, Kovács Gergely, Bácsi Gergely, Balassa Pál, Szabó Gergely, Szabó István, Garoczai Mihály, Varga István és mások. A magyar-tamásiak közül Töttösi János és társai. A dombóvári herczegi alattvalók, Ernest János tiszttartóval élükön. És sokan mások, mintegy 500 fegyveres egyén, A megye részéről Rebenyi Márton szolgabiró és Baksai Péter alszolgabiró. Az executió napja 1699. május 31-én, vasárnapon volt. A döbrököziek panasza szerint a nép éppen a templomban ájtatóskodotl. A fegyveres zajra kicsődült az Isten házából, de vesztére, mert közrefogta a katonaság, őrség, sok herczegi nép és nagy kegyetlenül bánva velük, őket minden ékszerüktől, értéküktől, sőt ruháikból is kifosztották. Betörtek ezután a templomba és az épület rendeltetését, a képek, szerelvények szentelt voltát nem tekintvén, mindent összetörtek, szakgattak ; megszentségtelenitették az oltárt, bemocskolták az épületet. A misekönyveket, más szent könyveket és iratokat összetépték, a mocsárba dobták, az ezüst edényeket. drága ruhákat, ékszereket, valamint a templom pénzeit elrabolták. Mennyi volt a pénz, nem tudják felbecsülni. Az ájtatosságukban ért kalugyereket szúrták, verték, sebesitették, földön fekve, felholtan hagyták vissza. Az asszo- : nyokról letépték az ékszereket, a ruhát, szóval, tettel mindenféle csúfságot és gyalázatot követtek el rajtuk. A férfiak közül karddal, dárdával, lövésekkel sokat megsebesítettek és öltek , meg, másokat a vízbe fullasztották. Hány halt I meg, nem tudják megmondani. Ezután végig Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza «Heu számlál« tanár és orron által naponta.ajánlva. CfiAoor (Értéktelen utánzatokat ts kínálnak, kérjen mrfodgfcC ** «red«N ennayokUt r. HolTmann-Ln Roch« A. C«. Basel (Srtje}'
