Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-12 / 15. szám

4

TOLNA VÁRMEGYE.

1908 április 12

városszerte elterjedt az örömhír, hogy az ártézi kút fúrása érdekében alig néhány hét előtt megindult munkálatok máris eredményre vezettek és hogy 215 méternyi fúrás után máris hatalmas sugárban tör elő a föld mélyéből a viz.

Március 8-án kezdte meg a város megbízásából Majzik Imre temesrékási kutfuró- vállalkozó a fúrási munkálatokat, melyek azóta egy percig sem szüneteltek. Április 5-én, a hajnali órákban a munkások egyszerre arra a kellemes meggyőződésre jutottak, hogy a föld mélyéből hatalmas erővel és mennyiségben tör elő a viz. Sietve tettek a szenzációs eseményről azonnal jelentést városunk'buzgó mérnökének: Szabó Jánosnak, ki viszont Szentkirályi polgár- mestert értesítette az örömhirről. A polgármester is rögtön a helyszínére sietett és reggel 6 órakor már hatóságilag meg lett állapítva, hogy meg van az ártézi kút. A közönség egész nap nagy tömegekben keresi fel a vasúti gyalogjáró mentén, a fürdő és villanytelep között levő ártézi kutat, amely 10 méternél is magasabbra hatalmas erővel löki fel a vizet. Az első ízben felszökő vizréteg már 110 méternél jelentkezett, de csak kis mennyiségben, miért is folytatták a fúrást.

Az ártézi kutak történetében Magyarorszá- qon egyedül álló példa, hogy már 215 méternyi mélységben ilyen hatalmas forrásra akadtak. Teljesen precíz adatok még nem állanak rendelkezésünkre, de tény, hogy a próbamérések szerint percenként 1500 liter, tehát naponként 21 ezer hektoliter viz szökik fel a forrásból, ami bőségesen fedezi az egész város vízszükségletét, még abban az esetben is, ha 21 ezer hektoliter helyett naponként csupán 20 ezer hektoliter vizet adna.

Dr. Szentkirályi polgármester azonnal meg- sürgönyözte az eredményt a földmivelésügyi miniszternek és kérte egy szakközegnek a helyszínére való kiküldését. — A szakvélemény meghallgatása és a viz vegyelemzése után — a viz kissé kénes izü, nagyon lágy és 27 celzius fok meleg — a kérdésnek legcélszerűbb műszaki megoldása lesz a hatóságnak első feladata, hogy ezt az Isten áldást a közönség és a város javára mihamarább, minél előnyösebben kihasználhassa.

Lapunkban már az évek hosszú sora óta unos-untalan hangoztattuk és sürgettük egy városi vízműnek létesítését, amely egészséges és bőséges ivóvízzel (a mostani rossz és kevés helyett) lássa el a közönséget. Sürgettük továbbá az utcák öntözését, ipari és gyári üzemek létesítését, mely kérdések az állandó vízhiány miatt folyton hajótörést szenvedtek.

A kérdést okosan megoldó és a gyakorlati igényeket leghelyesebben kielégítő vízvezetéket kell létesíteni, ezt pedig majd a csatornázás fogja követni.

Nincsen áldozat, amelyet egy jó vízvezeték érdekében sokallani szabadna — azonban szakértői részről már is biztosítanak bennünket róla, hogy az adott helyzetben a legkitűnőbb városi vizmü vízvezeték felállítása sem ütközik nagyobb finánciális akadályokba A berendezésnek természetesen a modern teknika összes vívmányainak felhasználásával a legjobbnak és legpraktikusabbnak kell lennie.

A városi tanácsot kérjük, hogy készséggel álljon munkába és gyakorlati tapasztalatokkal biró szakértőkkel készíttessen mielőbb terveket és költségvetést.

HÍREK.

• — Személyi hírek- Hieronymi Károly ny. miniszter, v. b. t. t. Hidjáról, hol Bezerédj Pál vendége volt, szombaton reggel városunkba érkezett és Simontsits Elemér alispán társaságában megtekintette a selyemgyárat és a múzeumot. — Apponyi Géza gróf főispán szombaton délelőtt Szekszárdra érkezett, ahonnét szerdán délután utazott vissza’ Hőgyészre.

— A nöegylet u] elnöke. Özv. Sass Istvánná úrnő a nőegylet utolsó választmányi ülésén bejelentette, hogy az elnöki állást tovább viselni nem hajlandó. A választmány a lemondás visszavonására akarta bírni az egylet érdemekben gazdag elnökét, aki azonban, a tagok élénk sajnálkozása dacára megmaradt elhatározása mellett. Erre a választmány egyhangú lelkesedéssel azt határozta el, hogy Apponyi Géza grófnőt — aki jótékonysági intézményeink iránt meleg érdeklődést tanúsít és emberbaráti érzületéről annyira ismeretes — kérik fel a Szekszárd— Tolnamegyei Nőegylet elnöki állásának elfogadására. A grófnő jelenleg beteg édesanyjánál Grácban időzik és a nőegylet tagjai bizalommal néznek az ő kedvező döntése elé.

— Áthelyezés. A király földinket: Kelemen Imre budépesti ítélőtáblái tanácsjegyző járásbirót, volt szekszárdi törvényszéki aljegyzőt, törvény- széki bírói minőségben a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez helyezte át.

— Április 11. Szekszárdon a szokásos módon ünnepelték meg április 11 -ét. Reggel 9 órakor dr. Fevit Ferenc belvárosi plébános ünnepi misét celebrált segédlettel, melyen az összes hivatalok képviselve voltak s megjelentek a tanintézetek ifjúságai. A tanítások szüneteltek s a tanintézetekben hazafias iskolai ünnepélyek tartattak.

— Zichy János gróf Pécsett. A pécsi kath. kör virágvasárnap tartja utolsó felolvasó estélyét, amikor a magyar katholikusok vezére Zichy János gróf fog felolvasást tartani. A felolvasáson gróf Apponyi Géza főispán, a pécsi kath. kör elnöke is meg fog jelenni.

— Ünnepelt hírlapíró. Pécs városának és Baranya vármegyének közeléti és társadalmi előkelőségei gyűltek egybe tegnapelőtt este Pécsen, hogy Lenkei Lajost, a »Pécsi Napló« derék szerkesztőjét ünnepeljék abból az alkalomból, hogy a király neki a Ferenc József- rend lovagkeresztjét adományozta. A banketten szeretettel és lelkesedéssel ünnepelték Lenkeit, aki 25 év óta önzetlenül szolgálja tollával Pécs város, Baranya vármegye közügyéit. Az estélyen többek között megjelentek: Benyovszky Móric gróf, Baranya vármegye főispánja, Koszits Kamill alispán, Nendtwich Andor kir. tanácsos, polgármester. Majorossy Imre nyug. polgármester, Pilch Antal kúriai biró, Vissy László, az ügyvédi kamara elnöke, Opris Péter gostaigaz- gató, Bolgár Kálmán tanfelügyelő, Oberhammer Antal főkapitány, Perls Ármin dr. főrabbi stb. Fölköszöntőket mondottak a többi közt gróf Benyovszky főispán is.

— Kinevezések, A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Horváth Gizella tanítónőt a dombóvári áll. el. népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki. — Marton István szolgabirósági dij- nok. Fiúméba vasúti gyakornokká neveztetett ki.

— Harmincéves jubileum. Pápay István mö- zsi községi jegyző f. hó 2-án töltötte be hivataloskodásának harmincadik évfordulóját. A jubilánst, aki 30 év óta jegyzője a községnek, sokan keresték föl vendégszerető házában, hogy szerencsekivánataikat tolmácsolhassák.

— A herceg példát mutat. Eszterházy Miklós herceg újabban a diósberényi rk. munkás és gazdakör részére 80 kát. hold elsőrendű bozótrétet adott bérbe olcsó áron 20 évre. A pincehelyi munkás és gazdakörnek pedig hasonló feltételek mellett 240 kát. holdat ígért.

— Gazdasági tudósitó. A földmivelési miniszter Parraghy Béla cs. és kir. csikótelepi intéző kocsolaodalmandi lakost a dombóvári járásra a gazdasági tudósítói tisztséggel megbízta.

— Hymen- Schwarcz Oszkár dunaszent- györgyi kereskedő eljegyezte Soltról Kellner Jankát. — Grünbaum Ernő kaposvári kereskedő jegyet váltott Kohn Bellával Dombóváron.

— A lóavató bizottságok elnökei és alelnö- kei: a dombóvári járásban Jeszenszky Andor és dr. Rolf Aladár; a dunaföldváriban Sztanko- vántzky János és Kovács S. Endre ; Szekszárdon Tóth Károly és Szeghy Sándor; a központi járásban Totth Ödön és Tomcsányi Lajos ; a simon- tornyaiban Bernrieder János és Vizsoly Ákos ; a tamásiban Perczel József és Huber Lajos ; a völgységiben Forster István és Willinger Márton.

— A gyermeknap Szekszárdon. Az országos gyermekvédő Liga helyi bizottsága folyó hó 4-én tartotta meg Szekszárdon a gyermeknapot, amely a kedvezőtlen időjárás dacára elég jól sikerült. A kaszinói bazár területen 3 sátor volt elhelyezve, amelyekben hölgyeink virágokat, borokat és édességeket árultak. A közönség szép számban fel és alá hullámzott a sátrak előtt és szívesen állotta ki az eladás körül buzgólkodó hölgyek ostromát. A vásárlóknál Apponyi Géza gróf főispán volt a legkitartóbb vevő és járt elől a jó példával. Ennél a három sátornál elhelyezett három urnában együttesen befolyt 613 korona 69 fillér. A polgári iskolai ifjúság és a Református Olvasókör ugyanezen célra műkedvelői előadást rendeztek; az előbbinek tiszta jövedelme 154 korona 40 fillér, az utóbbinak pedig 70 korona volt. Az elárverezett tombolatárgyakból befolyt 17 korona 40 fillér, üzletekből és magánosok adománnából pedig 162 korona 65 fillér, összes bevétel tehát 1037 korona 14 fillér volt, amiből levonva 337 korona 6 fillér kiadást, maradt a gyermekliga javára tiszta jövedelem 700 korona 08 fillér.

— Képzőművészet. A budapesti képzőművészeti társulat körében fentálló pályabiróság tagjává dr. Kämmerer Ernő a szépművészeti muzeum igazgatója beválasztatott.

— Feljelentés a csendörség ellen Annak a

feljelentésnek, melyet a szekszárdicsendőrszárny- parancsnokság tett Molnár Lajos ssekszárdi rendőrkapitány ellen, érdekes függeléke az a feljelentés, melyet Molnár Lajos rendőrkapitány tett az éjjeli őrjáratokat teljesíteni tartozó csendőrök ellen. A feljelentés szerint a csendőrök az éjjeli őrjáratok körül nem igen szorgoskodtak hanem e helyett az éj nagyrészét, különösen pedig az éjféltől hajnalig terjedő időközt többnyire a jó meleg őrszobában alvással töltötték. A kapitány az őrszobában kényelmesen eltöltött időkről hiteles bizonylatokat gyűjtött és azokból kitűnik, hogy a tél folyamán városunkban a biztonság csak isten kegyelméből tengett valahogyan. Bizonyos, hogy e viszonyokról a szárnv- parancsnokság nem tudott és hogy a megindítandó vizsgálat gyökeres orvoslást fog hozni. De gyökeresen orvosolni kell a rendőrkapitány és a csendőrparancsnokság közötti viszonyt is. Követelnünk kell, hogy a szolgálati határoz- mányok a legszigorúbban betartassanak, hogy a rendészet mint városi autonomjog tekintessék és kezeltessék és hogy a városi rendőrkapitány önálló hatásköre teljes mértékben megóvassék. A legteljesebb elismeréssel vagyunk a csendőrség intézménye és a szekszárdi csendőrszárny- parancsnokság iránt, de minden elismerésünk mellett is óhajtandónak tartjuk, hogy a fenforgó torzsalkodás és folytonos hatásköri összeütközés csendőrség és rendőrkapitányi hivatal között végleg megszűnjön.

— Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék Márkus testvérek, szekszárdi divatáru kereskedők ellen, a csődöt elrendelte. Csődbiztos Szász Károly kir törv. jegyző; tömeggondnok dr. Müller Ferenc, helyettes tömeggondnok dr. orffy Gyula szekszárdi ügyvédek.

— Egy uj népvezér A gazdasági munkáslakások ügyéből kifolyólag népvezérnek tolta föl magát bizonyos Szemere Kálmán magyarosított nevű állítólagos szakcsi lakos. Minthogy a munkásházak létesítésére az előkészítő lépések megyénkben éppen az alispán buzgólkodá- sából már megtétettek, Simontsits Elemér alispán

„bitumijva

tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan,

U kátrányozást vagy egyéb kA 4 ]\TV Ik í'

mázolást nem igénylő I Hl 1 UH HilJUiVLl I AU*

<BITUMINAVAL» fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. «BITUMINA» régi zsindelytetők átfedésére is kiválóan alkalmas.

Csakis védjegygyel^ ellátott tekercseket fogadjunk el. , 4-30

Szekszárd es vidéke részére; REICH ÁRUIN fakereskedésében Szekszárd.