Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-05 / 14. szám
2 TOLNA VARMEGYE. 1908 ápiilis 5 beterjeszti, nem tartja tehát időszerűnek a kormányt e kérdésben zaklatni. Ami a jogok kiterjesztését illeti, ő és elvtársai is be akarják venni a nép millióit az alkotmány sáncaiba, híven a szabadelvű eszmékhez és felfogáshoz, abba azonban soha belemenni nem fogunk, hogy ez ország ősi magyar jellegét kockáztassuk, vagy elveszni engedjük. Indítványt nyújt be, hogy az általános választói jog a magyar állampolgársághoz és a magyar nyelven való írás és olvasáshoz köttessék és erre 35 aláírással névszerinti szavazást kér. Wébsr Jánost ugyanazon érzelmek hatják át e kérdésben, mint előtte szólót, de a választói jognak a magyarul beszélni és írni tudáshoz való kötését el nem fogadhatja. Megengedi, hogy ez a feltétel egyrészt biztosítaná a magyar hegemóniát, de másrészt az idegen nyelvű és különösen a mindig hazafiasán gondolkozó és a magyar nemzettel együtt érző német ajkú polgárságot önérzetében mélyen sértené és a magyar fajtól elidegeníteni alkalmas volna, ami ezeket a most hazafias elemeket is a nemzetiségiek táborába hajtaná. Simontsits Elemér alispán egyetért Wéber Jánossal, hogy a hazafias németajkú polgárságot nem szabad elidegenitenünk és meggyőződése, hogy, miként minden téren, úgy a választói jog kiterjesztésében is egyenlő jogok illetik meg a nemzetiségeket a magyarokkal. Elismeri azonban, hogy e jog kiterjesztéséből egy szent eszmének gyözeln.esen kell kikerülnie és ez a magyar namzeti eszme, a magyar faj hegemóniája. Javasolja tehát, hogy e föltétel hangsúlyozásával fogadtassák el az állandó választmány javaslata. E hegemónia biztosítására sok mód áll a törvényhozás rendelkezésére, ilyen többek között a választó kerületek beosztása, amely részletkérdés éppen most van megoldás alatt és lehet mondani: csak ez hátráltatja még a törvényjavaslat beterjesztését. Nem akar a részletekre kiterjeszkedni, sem arra, hogy idő- szerü-e e kérdés sürgetése és pedig annál kevésbé, mert az állandó választmány nem azért ajánlja elfogadásra ez indítványt, hogy a kormányt sürgetéssel háborgassa, hanem azért, mert ha már e kérdés egyszer felvettetett, Tolnavármegye közönsége az elől ki nem térhet és abban állást kell foglalnia. Midőn tegnap az állandó választmány ez indítványt tárgyalta, mintha Tolnivármegye letűnt dicsőséges aranykorát látta volna felujulni, midőn egy Bezerédj István, Percztl Mór, Sztankovánszky Imre, Bartal György vezették a vármegyét és ékesszólásukkal, lelkesedésökkel a jobbágyfelszabadítás, közös teherviselés és általában a szabadelvű reformok elfogadásáért küzdve, e megye közönsége mindig a szabadság és a népjogok kiterjesztését célzó e reformok első harcosai között volt. Lelke mélyéből elfogadásra ajánlja az állandó választmány javaslatát. Szűnni nem akaró tetszés követte az alispán szavait, amelyek eldöntötték az indítvány sorsát. Kovács S. Endre jobb szerette volna, ha az állandó választmány az indítványt egyszerűen tudomásul vételre ajánlotta volna, mert az általános titkos választói joggal szemben neki is aggodalmai vannak. Kijelenti azonban, hogy az alispán módosításával elfogadja az állandó választmány javaslatát. Jeszenszky Andor kinyilvánítja, hogy az állandó választmányban ez indítvány felett az egyszerű napirendre térést ő indítványozta, mert hisz a törvényjavaslat amúgy is már legközelebb benyujtatik. Megnyugszik abban, hogy az általános választói jogot be kell hozrii, a részletekhez azonban sok szó fér, mert szerinte az «egj'enlő» választói jog megadása majdnem lehetetlen. Láttuk, hogy ez, t. i. az «egyenlő» — Ausztriában se sikerült. Bárhogy alkottassák is meg ez a törvény, a magyar faj uralma minden körülmények között biztositandó. Boda Vilmos az alispán módosítását elfogadván, indítványát és a névszerinti szavazásra vonatkozó kérelmét visszavonván, az állandó választmány javaslata Simontsits Elemér alispán módosításával egyhangúlag elfogadtatott és mi csak örömünknek adunk kifejezést, hogy ez a nagyfontosságu politikai kérdés annak jelentőségéhez méltó módon intéztetett el. Következett a közig, szakosztály jelentése a jegyről fizetési alap létesítéséről szóló szabály- rendelet alkatása és a jegyzői kar nevében ez ellen Klimes Antal által beadott indítvány tárgyalása. KHmes Antal kifejti, hogy a jegyzői alap létesítését a jegyzők, kiknek érdekét van hivatva ez az intézkedés szolgálni, nem kívánják. E rendezés folytán, a hosszadalmas eljárás miatt, a jegyzők fizetésüket későn fogják megkapni, a községek költségszaporulata és kára növekedni fog és az odium a jegyzőre fog háram- lani. Nem érti meg,, hogy miért gyűjtsenek a jegyzők a kormánynak alapot ? Ez az alap a jegyzők bajain volna hivatva segíteni, de ha a jeg,zők nem kívánják, amint hogy nem kívánják, hát akkor miért létesittessék ? A községekre, melyeknek pénztára nem engedi, hátrányos a negyedévi befizetés és késedelem esetén a kamat. Politikai szempontból is van aggodalma, hogy abszolutisztikus kormány esetlegjaz állampénztárnál beszüntetheti a jegyzők fizetését, ami községi autonom kezelés mellett ki van zárva. Simontsits Elemér alispán kifejti, hogy ez alapnak csak részben célja a segítés, részben azonban más. Távolról sem akar vádat emelni a jegyzők ellen, mert nagy elismeréssel van általában a jegyzői kar és különösen a tolnamegyei jegyzői kar-iránt, de ki kell jelentenie, hogy ez alap létesítésére a közérdekből szükség van, mert történnek esetek, hogy egyes jegyzők a községi pénztárból jogosulatlanul vesznek fel fizetési előleg címén pénzeket. Ennek kiküszöbölésére kell ez alapot létesíteni, mert ez kizárja a visszaélés lehetőségét. Meg van arról győződve, hogy e viszonyok ismeretében Tolnavármegye jegyzői kara maga fogja azt mondani, hogy az ellenőrzést reájuk is terjeszszék ki. — Egy szabályrendelet megalkotásánál nem lehet egyedül az mértékadó, hogy az illetők kivánják-e azt, vagy pedig nem ? A belügyminiszter maga se azt mondja, hogy csak ott létesüljön, ahol a jegyzők kívánják, hanem felhívta az alispánt, hogy tegye lehetővé az a’ap megalakulását. Azon az aggályon, hogy a jegyzők majd későn kapják meg fizetésöket, segíteni fog, mert gondja lesz rá, hogy az adóhivatalok 1-én postára adják a jegyzői fizetéseket. A szabályrendeletben előnyös intézkedések foglaltatnak úgy a jegyzőkre, mint a községekre vonatkozólag is. Ez alap létesítésével sok ezer korona kamat- jövedelem és az interkalárék is a jegyzői illetmények javára esnek. Ajánlja a szabályrendeletet elfogadásra. A megindult vitában Schvets Antal dr., Horváth László szakcsi jegyző, Vicze János, Bodor György az alap létesítése ellen nyilatkoztak. Klimes Antal a zárszó jogával élve, el- fogódott szívvel szólal fel, mert rosszul esik neki, hogy az alispán egyes visszaélésekből indulva ki, általánosít és úgy tünteti fel a jegyzői kart, mint amelyben megbízni nem lehet. Ha valamely jegyző megfeledkezik magáról, ott a járási számvevő, annak vizsgálatai alapján indíttassák a hibás ellen fegyelmi. Politikai szempontokból is fentartja aggályait, mert Andrássy után egy jogot és alkotmányt nem tisztelő bel ügyminiszter is jöhet. Az interkalárékból a községre és jegyzőkre nem lát hasznot. Simontsits Elemér alispán tiltakozik az ellen, mintha ő azt mondotta volna, hogy a tolnamegyei jegyzői karban megbízni nem lehet. Egész közpályája tiltakozik e feltevés ellen. Nyugodt önérzettel elmondhatja, hogy e megyében még soha senki annyit nem tett a jegyzői kar mellett és érdekében, mint ő. Kijelenti, hogy ez alap létesítésére a községek és az adminisztráció tisztasága érdekében égető szükség van, mert éppen most fegyelmi folyik egy jegyző ellen, aki 1600 koronát vett illetéktelenül igénybe a községi pénztárból és mikor felelősségre vonták, azzal védekezett, hogy a keresett összeg az ő jegyzői fizetése. A jegyzők, mint érdekelt felek tartózkodva a szavazástól, névszerinti szavazással 41 ellen 54 szóval, tehát 13 szótöbbséggel Klimes indítványa, vagyis a fizetési alap létesítésének mellőzése határoztatok el. A többi bizottsági előterjesztések mind elfogadtattak és délután 1 órakor a főispán a közgyűlést felfüggesztette. A délután fél 4 órakor folytatólag megkezdett közgyűlésen gyors egymásutánban végeztek a tárgysorozat óriási számú pontjaival. A körlevelek közül megemlítjük, hogy a fogyasztási adóknak a városok részére leendő átengedése, a vármegyei alkalmazottak illetményeinek, a üTosaitfft-muzeum és ereklyegyüjte- mény államosítása, a vármegyei nyugdíjalap állami kezelésbe vétele, a Muraköz egyházi visszacsatolása, a mezőgazdasági szeszgyárak vizsgálata, a sertésorbánc elleni kötelező véd- oltás, a szállítási adó megszüntetése, a boszniai vasut-összeköttetés tárgyában felirat intéztetik a kormányhoz. ' A pécsi gyermekmenhely-bizottságba Csápó Vilmos választatott be. Szentkirályi Mihály dr. IV. aljegyző polgár- mesterré választatván meg, felmentése jóváhagyólag tudomásul vétetett és a megye szolgálatában kifejtett működéséért a közgyűlés elismerését nyilvánította. Tolna községben a hordóhitelesitó hivatal létesítése engedélyeztetett. A tiszti ügyészi vélemények egytől-egyig elfogadtattak. A gyönki főszolgabíró magánlakhelyiségé- nek biztosítása ügyében az alispán jelentéstétellel megbizatott. A jegyzőkönyv7 hitele?.fősére Bodnár István és Leopold Kornél dr. kérettek fö^ VÁRMEGYE. — A várnagyé közigazgatási bizottsága április hó 8-án délelőtt 9 orakor Szekszárdor, a vármegyeház kistermében ülést tart. — A községjtgyzöi nyugdíjalapra felügyelő választmány folyó évi április hó 6-án délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a vármegyei székház kistermében ülést tart. VAROS! ÜGYEK. Városi közgyűlés. Miként már jeleztük, a szombati városi közgyűlés a legégetőbb szükséget képező ügyekben volt hivatva a kezdeményező és irányitó lépéseket megtenni, nem is annyira lényegbe vágóan, mint egyelőr* kizárólag a formaságok betarthatóságáért. Tüdőbetegségek, kurtítok, szamáj> köhögés, skrofulozis. influenza saámtataa tanár és orvos által naponta ajánlva* jflpthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mifldfenfca? „ K«#A«U eredeti csomagolást. í. Hoffmann-La Reche & Co. Basel (űrije)'1
