Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-29 / 48. szám
1908 november 29 TO UTAT. 5 Színház. Művészet. Az elmúlt hét igen változatos és érdekes I volt. Kezdődött dr. Tresztyánszkyné Baráti Irma vendégszereplésével, akinek kiváló tehetségét és műveszi kvalitásait már első föllépte alkalmával, 1 mikor a Dadái játszotta, méltattuk. Ezenkívül még háromszor lépett fel városunkban és mind- , annyiszor beigazolta, hogy nagy tehetségű és nagy intelligenciájú művésznő, aki bájos megjelenésével, természetes, minden mesterkéltségtől ment játékával uralja a színpadot és mély hatást kelt a nézőben. Hétfőn a «Váljunk el»-ben, Sardounak remek vígjátékéban búcsúzott a közönségtől, j Fényesen játszotta Ciprienne nehéz szerepét, 1 csak az kár, hogy a közönség nem mutatott a művésznő iránt olyan érdeklődést, amilyent meg- érdemelt volna. Reméljük, hogy azért eljön még hozzánk és akkor, mint ismerőst köszöntvén, a közönség majd jóvá teszi azt vele szemben, amit j ezúttal — sajnos — elmulasztott. A másik nagy színházi esemény Krammer Zsófia kisasszony színművének előadása volt. A közönség a helyi szerző iránt való élénk rokon- szenvét azzal mutatta ki, hogy zsúfolásig megtöltötte a nagy termet és a fiatal szerzőnek gyönyörű virágokat és emléktárgyat nyújtott át és minden felvonás után melegen megtapsolta es a lámpák ; ele hívta — Igen nehéz és merész tárgyat választott első: darabjához és csak rutinirozott, jeles 1 iró oldhatta volna meg azt a kényes feladatot, j melyet szerzőnk maga elő tűzött. A darab a | modernség jegyében Íródott és bizonyára a legújabb realisztikus irodalmi irányzat volt olyan hatással a szerzőre, hogy attól szabadulni nem tudott. Csakhogy ilyen iémák sikeres feldolgozásához nagy pszikologiára, a színpadi teknika titkainak alapos ismeretére és avatott, fegyel- 1 mezett tolira van szükség. Ezek a föltételek kezdő írónál vagy Írónőnél természetesen nem lehetnek meg. A darab első felvonása, melyben a mának és a holnapnak, a családnak es a léha- sagnak élő két asszony szenvedélyes össze- j ütközését láttuk, elég jó volt es a tisztességes, J családias és a léha és ledér asszonyok jellemzése és erőteljes szembeállítása hatást is keltett. , Azonban a továbbiakhoz, amikor egy az elő- 1 kelőbb társadalmi osztályhoz tartozó leánynak bukását, szerelmi vergődését, társadalmi hely- i zetét, családi összeütközését rajzolja meg, már nem volt elég a fiatal és tapasztalatlan szerzőnek az ereje, amely őt itt egészen cserben hagyta. — A darab hősnője olyan dolgokról, amikről legbizalmasabb körben, négyszem között is, csak halkan, félve, óvatosan lehet suttogni, olyan közlékenységgel és bőbeszédűséggel nyilatkozik mindenki előtt és egy nagy közönség jelenlétében, amilyenre csak az képes, aki a színpad és a színház levegőjét nem ismeri. Szerencse volt, hogy ezeket a jeleneteket itaróti Irma játszotta annyi simasággal és diszkrécióval. Elismeréssel kell szólnunk a szerzőnek mindvégig irodaimi színvonalon álló stílusáról és az élénk dialógusokról. Mindent összevéve azt hisszük, hogy a fiatal és ambiciózus szerzőnek lehetnek még irodalmi sikerei, de nem szabad mindjárt nagy problémákkal foglalkoznia ... a legnehezebb műfaj a dráma és csak kivételes talentumoknak sikerült maradandó becsüt alkotni. Kedden volt Olasz Jolán és Bihari László jutalomjátéka. A jutalmazottak meg lehetnek elégedve a közönséggel, amely telt házzal és egyéb külső jelekkel mutatta ki irántuk érzett rokonszenvét. A Magyar Színháznak most műsoron levő darabja: «A szerencse fia» került előadásra. Nem sokat érő bohózat. Olasz Jolánnak, kit viharos tapsokkal fogadtak, nem volt nagy szerepe, de Bihari László, a miniszterré előlépett szabólegény szerepében mindvégig kitűnő volt. Szerdán a társulat egy igen derék és mindig nagy ambícióval játszó jeles tagjának: Gyárfásnak volt a jutalomjátéka: a «Koldusgróf», ez a szép zenéjü Operette. Kár, hogy kevesen voltak a j színházban. Gyárfás ezúttal is nagyon szépen i játszott és sok megérdemelt tapsot aratott. Jó volt Csorna Terus is. VIDÉK. Dunaföldvár. Birói beszámoló Vasárnap Dunaföldváron — mint levelezőnk írja, — az a szokatlan eset történt, hogy a község biraja beszámolót tartott Ehhez az aktushoz fölvonult Dunaföldvár egész lakossága, ugv, hogy a tágas piactér nem volt képes azt a nagy embertömeget befogadni, amely mind kiváncsi volt Bodor Györgynek, a község birájának beszámolójára. S midőn Bodor György felállott a nemzetiszinü zászlós emelvényre, s az első mondatát befejezte, Y*. már megnyerte a csatát. Olyan figyelemmel hallgatták, mint a szentbeszédet a templomban. S mikor felsorolta sorban az ő ténykedéseit, — még a tisztviselők fizetésrendezésének kérdése elől sem térve ki, — olyan vi .áros éljenzések kisérték szavait, aminő kitörésre a népnek csak rokonszenves lelkesedése képes. Egyedül Szabó Lajos adótárnok és Bonrz István baromfikereskedő elégedetlenkedett. Egy-egy kellemetlen közbeszolással iparkodtak a szónokot zavarbahozni, de Bodor György annál meggyőzőbben mutatta ki igazságát s cselekedeteinek helyes voltát. A minden izében sikerült beszámoló után még soká éljeneztek Bodor Györgyöt, ki az uj biróválasztás elé a legszebb reményekkel nézhet Mert ma kevés népszerűbb ember van Dunaföldvárott, mint éppen ő. Kistengellc. Kistengelic ünnepe. Gindlicsalád község uj székhelyén, Kistengelyen, az újonnan épült emeletes községháza es községi iskola felavatása, valamint az ujonan alakult »Kistengelici Polgári Olvasókör« megnyitása, a f. hó 22-én j történt meg, szép ünnepségek keretében. D. e. 10 órakor Gindlicsalád község képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, • melyen a képviselőtsstületi tagok nagy számban, valamint sok vendég meg is jelent. A közgyűlést Bernrieder József községi biró szép szavakkal nyitotta meg, melyben Isten áldását kérte a községre és a község működésére. Ezután dr. Csapó Dániel epitőbizottsági elnök, elnöki jelentese következett, melyben a községház építésének történetét adta elő részletesen, különösen kiemelve a tervet készítő és az építkezést ellenőrző Komjáthy Sándor kir. mérnök érdemeit. Dr. Csapó Dániel épitőbizottsági elnöknek a közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki Utána Z$igmond Elemér községi főjegyző mondott magas szárnyalásu beszedet, amelyben köszönetét mondott a képviselőtestületnek a szép községházáért és a jegyzői lakásért. Ezután a jelenlevők a községi iskolához vonultak, hol Hoffmann Ádám igazgató-tanitó mondott beszédet, melyben az iskola célját szép szavakkal fejtegette. Nagy hatást tettek ezután Zsigmond Sárika óitauf Erzsiké, Páncél József, Me«zlényi József, Schmidt János, Szubó József es Weiland György szép hangsulylyal, biztosan előadott versei, kik között Bernrieder József jutalmakat osztott ki és az ünnepélyt a dalárda »Esküszünk« cirnü éneke fejezte be. Majd a regi Zichy-féle kastélyban lévő vendéglőben társasebéd volt, melyen a legkellemesebb hangulat uralkodott, s igy természetes, hogy nem nélkülözte a toasztokkat. Felkösz n- töket mondtak: Zsigmond E'emer Bernrieder Józsefre és Csapó Dánielre, a község két leglelkesebb elöljárójára, Szalag Sándor a község intelligens elöljáróira és a község tisztviselőire, harsay Sándor a megjelent lelkészekre, kiknek nevében Fekete Ágoston prépost a tanítói karra, majd Szalay Sándor a község fóldmives elöljáróira és a képviselőtestületre. Ezen ünnepségeken való meg nem jelenésüket kimenteitek: Bajó Pál főszolgabíró, Schneider Janos járási számvevő, Várkonyi Iván nyug. községi jegyző és az építkezést eszközlő Kallós Adolf és Koch Richárd építőmesterek. Délután ‘/»6 órakor a »Kistengelici Polgári Olvasókör«, mely Zsigmond Elemér községi főjegyzőnek a község fejlesztésében fáradtságot nem ismerő buzgalmának köszönheti létezését, tartotta meg alakuló közgyűlését. A választmány a kővetkezókep alakult meg: Elnök: Zsigmond Elemer, alel nők Szabó Janos, jegyző es könyv táros Karsav Sándor, háznagy Hoffmann Ádám, i pénztárnok Braun Ádám, számvizsgáló Várkonyi István. Választmányi tagok: Széles Ferenc, Matiegka Mátyás. Váczi Janos, Felkert József, | Bertalan Györgv, Geiger Illés. Paks Mulatság Múlt vasárnap, 21-én a .paksi kereskedő ifjak egylete tánccal egybekötött kaba- retestelyt rendezett, amely úgy anyagilag, mint erkölcsileg, sikerült. A műsor is már biztosítékot nyújtott, egy élvezetes, marada dó emlékű estről. Az ez alkalomra minden tekintetben jól szervezett zenekar kezdé meg a műsort es oly teljes precizitással játszotta a japán indulót, hogy úgy a dicséretet, mint a zajos tapsvihart méltán kiérdemelt*. Szeip Kató sikerült monológja után ismét a zenekar brillírozott, majd egy kedves dialogot vittek színre Halmai/ Giziké és Nemetz Gyula, akik igazi rátermettséggel ját szottak a medizált hölgyet és a medizáló doktort. Felülfizettek ez alkalommal: Gründl Károly, Schwartz Gyula 5—5 K., Somogyi Zsiga, dr. Grosch József 4—4 K., Lallacsek és Grünhut, Wien 3 K., Schneide- Géza 2 K 80 f, Vajda Ignác 2 K 60 f, Kramer Márton, Szikora Béla, Doár Ferenc, Kern Bözsike, Petánszky József, Kramer Izidor, Szeniczey Géza, Kiss Pál, Vargha Gyula. Wéber Károly, ifj. Keck János, Nemetz Gyula 2—2 K, Kramer Samu, Kardos János, Rosner Armin, Büttl Juliska, Lőwy Aladár, Rosenfeld Náthán 1 — 1 K, Háhn Kálmán, Schwarz Andor, Weisz Sámuel, Weisz Jakab, Freund Herman, Lompár Géza, Steiner Tilmos, Glanz Ferenc, Kardos Lipót, Keinráth Zsiga, Brucker Zsigmond, Beck Izidor, Schossberger Lajos, Papp Pál, Steinchorn József, Schwarz Géza, Schwertl Nándor, Kromer litván, Schubert Elek, Kozma Ferenc, Holcz Ferenc, Sipos Lajos, Federer József 80 fill., Hirt Józsefné, Szeip Gyula, ifj. Kiss János, Schwarz Jenő, Weiger- ding Vendel, Ószy Lajos, Sárik Lajos, Klein Fülöp 40 fill., Horváth Ferenc 20 fil'ért. A jóindul átért ez utón is mély háláját fejezi ki az egyesület. KÖZGAZDASÁG. Mennyi illata yan Magyarországnak Az utóbbi években mutatkozó takarmánytermelés sikertelensége s az ebből beálló takarmányhiány köv etkeztében meg nagyobb jelentőségűvé vált a mezőrendórségi törvényben előirt tavaszi állatszámlálás, melynek kiterjedő gonddal való végzését a földmivelésügyi miniszter annak idején elrendelte. A tavisszat végzett állatszámlálást a földmivélésügyi minisztérium mezőrendórségi osztályában dolgozták föl és örömet keltő, hogy az 1908. évi nllatösszeiras kedvezőbb credmény- nyel záródott, mint a múlt évi Ugyanis az 1907. evben összeírtak 5,624.555 darab szarvasmarhát, az 1908. évben pedig 5,952 929 darabot. A szaporodás tehát 328.874 darab, vagyis 588 százalék. — Ló összeiratott ez évben 1,797.664. A szaporodás 9248 drb., vagyis 0.51 százalék. — Sertés van az összeírás szerint 4,868,928 darab, tavaly o32.007-tel kevesebbet irtak össze. A sza- porodes a 12-26 százalékot meghaladja. — Tavaly összeírtak 6.802,089 darab juhot. Ez idén találtak 7,549.336 darabot. Szaporodás 658.246 darab, a szaporodás százalékba átszámítva 9 55 százaléknak felel meg. — A tavaszi összeírás Magyarországban 20,710.112 darab haszonállatot mutatott ki. Községi legelők államsegltséggel Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter minden lehetőséget meg akar adni arra, hogy az eddig közlegelők nélkül való községekben legelőterület szereztessék. Közlegelők létesítésének, szerzésének, javításának, berendezésének és felszerelésének segítésére és a tervezett kölcsönök kamatterhének könnyítésére, valamint ez intézkedésekkel kapcsolatos költségekre az előző évi hitellel szemben ebben az évben 100.000 koronával többet kér a miniszter a törvény- hozástól. A tétel növelése az 1908. évi XLIII. t.-c. folytán vált szükségessé, amely meglevő közös legelők gazdasági rendezéséről, s ahol megfelelő közlegelő hiányzik, a célra alkalmas területek megszerzésére fölveendő kölcsönök kamatterhének könnyítéséről, valamint e legelő- rendezések és legelőszerzések érdekében szükséges tervező munkák díjtalan végzéséről intézkedik. A törvénnyel biztosított kedvezmények engedélyezése iránt benyújtott kellően megokolt nagyszámú kérvények kedvező es lehető gyors elintézése, vagyis a kedvezmények engedélyezése elől annál kevésbé óhajt a miniszter elzárkózni, mert a legelőkérdésnek sikeres megoldása legbiztosabb alapja annak, hogy az állat- | tenyésztés fejlődését, s igy az állatállományban : fekvő nagy nemzeti közvagyon gyarapodását ! valamint a legelőterületek értékének és jövedelmezőségének fokozását biztosítjuk. Az előirányzott hitelből kivétetes esetekben ott, ahol a községi pótadó 50 százalékot meghalad és a nép szegénysége igazolható, az annuitási támogatáson kívül egyszer, s mindenkorra szóló kisebb segítséget kiván adni a miniszter. A legelőterületen szükséges beruházás a legtöbb esetben nem oly terjedelmű és természetű, hogy a költség fedezésére kölcsön válnék szükségessé, hanem az gyakran a munkálatok előrehaladásához képest néhány évre engedélyezett kisebb segítséggel is végrehajtató.
