Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
2 ' OLÄAVARM®GYJC. 1908 október 18 — nem is valami nagyon — leszállították, néhány év alatt a logyasztás 300 százalékkal emelkedett. Erre a fogyasztási többletre van a magyar szólősgazdaságnak sürgős szüksége, ha ezt a katasztrólától megóvni akarjuk. Nincs a világon oly állam, melyben a boradó oly nagy volna, mint nálunk, még Ausztriában sem, ahonnan pedig ezt az adót átvettük. Bécsben a boradó hl.-ként 8 K 48, Budapesten 12 K 92, az osztrák egyéb városokban 6 K 36, nálunk 12 K 70, Ausztriában a vidéken 1 K 48—4 K 46 közt ingadozik, nálunk 8 K 70-től felmegy 12 K 70-ig. Azt hisszük, ezzel megtaláltuk annak a kulcsát, hogy nálunk miért vesztette el a mi nemzeti italunk az ő népszerűségét, miért pártolt át a jobbmódu közönség a sörhöz, a szegényebb osztály a pálinkához. Nemzeti és kulturális, közegészségi és közerkölcsi szempontok parancsolólag követelik, hogy azt a rombolást, melyet a pálinka népünk széles rétegeiben évtizedeken át tett, a jövőben hárítsuk el. Ennek csak egy módja van: ha a boradó törlésével hozzáférhetővé tesszük a nép széles rétegei számára a jó és egészséges italt: abort. Ennek ma megvan a módja. A bor ára tetemesen leszállóit, mert az adó akadályozza annak általános fogyasztását. Tessék az adót eltörölni és akkor nemcsak az idei, még nem is oly nagy, de a remélhetőleg közel jövőben beálló 9—10 millió hektoliteres termések is hamar és biztosan fognak vevőre találni. Gondoljuk meg, hogy a mai borárak néhol már 10 — 12 K-ra sülyedtek, mig ezzel szemben az állami boritaladó 9—13 K közt ingadozik. Ha ehhez hozzászámítjuk a némely községek által kivetett 20 százalékos adópótlékot, az italmérési illetéket, a forgalomszerinti kereseti adót stb., akkor világosan áll előttünk, hogy maga az állam jóval többet szed adók és illetékek fejében, mint amennyit a termelő az ő kockázatos fáradsága, szorgalma, tudása stb. után bruttó bevételként kap. Ily módon mesterségesen akadályozza meg tehát a boritaladó azt, hogy minden, még oly szerény háztartásban ott szerepeljen mindig a legegészségesebb magyar nemzeti ital: a bor. A tettek órája elérkezett. Álljanak, mint egy ember talpra az ország összes érdekelt osztályai, a szőlőtermelők, a borcsapás elviselése könnyű és a segítség boldogulásunk hatalmas eszközévé lesz. (Gyapa). Dr. mádi Kovács János, orszgy. képviselő. NEMES TŰZ. El-elgondolkozom, nem árt az, ha néha Itt-ott pusztít a láng, íalánk tüzzsarátnok, Legalább ilyenkor lassan fellobogni: Ember szivében is — nemes tüzet látok! (Szekszárd;. BODNÁR ISTVÁN. Ha nyitott szemekkel haladunk az élet utján, megismerjük a nyomort, a szenvedést és kinyillik szivünkben a lélek legnemesebb virága: a részvét. (Szekszárd). Dr. Leopold Kornél. »TÜZ !« Hogy rettegünk e szótól s mennyi gyötrelem, nyomor fűződik hozzá; legborzasztóbb ellenségünknek tekintjük, pedig — nincs élet nélküle 1 Ott lobog a rügyfakasztó napsugarakban, lüktető ereink vérfolyamában, s ott lappang szelíden a sejtvilág rejtélyes mélyeiben is, hogy a kezdődő életet melenkereskedók, a vendéglősök, mindazok az ipari és munkáselemek, melyek sorsa a szőlőtermeléssel szorosan összefügg, de végül maga a fogyasztóközönség is és jogos követelményünk teljesedni fog. VÁRMEGYE A gyönkl Járási székház ügyére vonatkozólag a belügyminiszter legújabban két rendeletet adott ki. Az egyikben a miniszter már előzőleg kiadott, de még végre nem hajtott saját rendeletét, melyben a megyei közgyűlés határozatát, — melyet a felebbezések elutasításával jóváhagyott, — megsemmisítette. A másik, a megsemmisített helyébe kibocsátott uj rendeletében a miniszter a vármegye közönségének a júliusi közgyűlésben hozott határozatát, melyet Jeszenszky Andor, Klimes Antal és többen megfellebbeztek, megváltoztatta, Gyönk község képviselőtestületének járási székház és főszolgabírói lak építése, telekvásárlás és kölcsönfelvétel tárgyában hozott határozatát feloldotta és a nevezett községet uj határozat hozatalára utasította. A miniszter a megyei közgyűlés határozatát azért találta megváltoztatandónak mert a járási székhelynek Gyönkön való további meghagyásánál egyedül az a szándék vezethette, hogy Gyönk községet jogi biztosíték birtokába helyezze a tekintetben, hogy áldozatkészsége jutalmául a járási székhely állandóan Gyönkön marad. Holott a megye szervezeti szabályrendeletének a járási székhelyeket megállapító rendelkezését megváltoztatni, az iratok szerint senki se kérte, ily irányú indítvány be nem adatott, a jogerős szabályrendelet tehát további megerősítésre nem szorul, a szabályrendeleten túlmenő biztosítéknak pedig a miniszter szerint értelme nem lehet. A község határozatát pedig azért oldotta fel a miniszter mert a község áldozatkészségét abban a reményben tette, hogy a járási székhely véglegesítése tekintetében intézményes biztosítékot nyerend. A miniszter tehát szükségesnek látta Oyönköt abba a helpzetbe hozni, hogy újból mérlegelhesse vajon a kérdéses biztosíték nélkül is helyt áll e áldozatkészsége mellett. A pénzügyi szakosztály ülése. A vármegye pénzügyi szakosztálya f. hó 13-án Kovács Sebestyén Endre elnöklésével ülést tartott, amelyen je'en voltak: Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Totih Ödön főügyész, Alacs Zoltán főmérnök, dr. Fent Ferenc, dr. Leopold Kornél, Návay Lajos, Orffy Lajos és Sass László bizottsági tagok, végül Ferdinánd János számvizsgáló, mint előadó. A Szakosztály az 1909. évi vármegyei költségelőirányzatot tárgyalta. Eszerint a szükséglet: a) tisztviselők, segéd és kezelőszemélyzet illet,njépyej ,207220;— K, b) dij- nokok fizetése 211.70'— K. altiszti és- szolgagesse ! S hatalmas transformáló ereje előtt meghajlik minden : még a sziklasziveket is a jótékonyság olajává olvasztja szét s pusztító munkájával csak a szeretet világosságát terjeszti. (Szekszárd). Dr. Kramolin Gyula. De talán elég is lesz ennyi izelitőül. A bemutatottakon kívül igen értékes hosz- szabb közleményeket írtak a Segítség-Albumba: Bátkay László, Csapó Vilmos, Gobbi Gyula dr., Wigand János, Fent Ferenc dr., Szeniczey Géza, Hamvay Gyula, Boda Vilmos, Sántha Károly (2 remek szép verset), Kovách Aladár, Vajay István, Kabinelc Pál, Kircz István, Rubinstein Mátyás dr., Biró Imre, Molnár Sándor, Horváth Ignác, Niertit Béla, Lévai Dezső dr. és nagyszámú rövidebb közleményeket: Szterényi, Molnár Viktor, Nákó Sándor gróf, Blaha Lujza, Rassovszky Julián, Áldor Ödön dr., Pártos Zsig- mond, Földvári Mihály, Széky Géza, Molnár Sándor, Reich Oszkár, Paráté György, Niefergall Nándor stb. stb. A Segitség-Album ára 2 korona. személyzet fizetése és lakpénze 26880_ « al tiszti és szolgaszemélyzet ruházata 7233-_ ^ hivatalos helyiségek bére 4980-— K, irodai költ' ségek 15420-90 K, fűtési és világítási költségek 10560-80 K, a) utiátalányok 15500'— K, b) napi. dijak és útiköltségek 5200-— K, épületek fenntartása 7763-— K, különféle egyébb kiadások 9880-— K, rabtartási költségek 100'— K, hivatalos lap költségei 500'— K, átmeneti kiadások 1631711 K, beruházások 1900-— K, összesen 350624-89 K. Fedezet: Állami rendes javadal. mazás 110149-— K, állami pótjavadalmazás 183410-20 K, ingatlanok jövedelme 950'— K, alapok járulékai 4863'69 K, különféle egyébb bevételek 252'— K, pótadó 2°/0 48800'— «, téritmények 2200'— K, összesen 350624'89 K. A vármegyei katonabeszállásolási pótadó alap 1909. évi költségvetése : Házadó és házosztály- adó u án kivettetik 6 százalék, földadó után kivettetik 0'55 százalék, egyébb adó után kivettetik L2 százalék. Tolnavármegye háztartási alapjának 1907. évi számadása: Bevételek ösz- szege 403947'95 K. Kiadások összege 396446-49 K. Maradvány 7501 '46 K. Cselekvő vagyon 44750 57 K. Szenvedő vagyon 23587’65 K. Tiszta cselekvő vagyon 21162 92 K. A bizottság a költségvetésnek tételről-tételre való átvizsgálása után a költségelőirányzatot elfogadta. VÁROSI ÜGYEK. Szegény- és köztisztasági adó. Szekszárd város polgármestere a köztisztaság és szegény- ügy végleges rendezését óhajtván megejteni, e célból fedezetül a város összes, állami adó alá eső jövedelemmel bíró lakosának hozzájárulását akarja igénybe venni. Megkeresést inte- zntt tehát a vármegyei törvényhatósághoz, hogy a város az 1 886. évi XXII. te 1 32. §-ában biztosított rendkívüli jövedelmi források egyikét igénybe vehesse és minden egyes állami adó jövedelemmel biró lakosra, állami adója után, szegény- és köztisztaságügyi járulék címen két százalékot vethessen ki. községi Elet. Tolnán Horváth Ferenc tanító és községi képviselő a fogyasztási ügyek kezeléséből kifolyólag összekülönbözött Ezer József községi bíróval A biró »hatósági közeg sértése miatt* panaszt emelt a községi képviselő ellen és a marasztaló ítéletet (50 K birság) a belügyminiszter helyben hagyta. Dunaszentgyörgy község elhatározta, hogy a II. jegyző lakbérét évi 200 koronával megváltja. Decs község képviselőtestülete a II. jegY^ lakbérét 100 koronáról 200 koronára fölemelte. Paks község képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy a siki legelőt lecsa- poltatja. A munkálat költsége 1654 korona 48 fillér. Decs község képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy az önkéntes tüzoltotes- tület tagjait a községi pénztár tehére baleset ellen biztosítja. Dunaszentgyörgy képviselőtestülete meg tagadta a községi orvos kérelmét, hogy re szére uj körorvosi lakot építsen. A község jelenleg körorvosi lakást egyelőre csak restaurcUn akarja. ___ ______ Né pgyülés a boritaladó eltörlése érdekében. Konstatálható, hogy a hazai bortermelés válságos helyzetbe jutott. Az egész országba0 ,, borok ára oly alacsony színvonalra szál 1 és a kereslet is annyira minimális, hogy a ^ termelés eddigi jövedelmezősége megszun tekinthető, sőt ha ezen a helyzeten hamaro ^ segitve nem lesz, olyan érzékeny vesztese^ ■an TBdöfcetegségek, húrotok, szamár köhögés, skrofulozis, Influenz^ eBen számtaiaQ «»°s9i J** m9s*h&sb&t AtigtítOgy értéktelen «Hazatokat fa kínálnak, kérjen rnfedfenfaf ..... „Kon*«“ eredőit Moinayoláaj, F. Hsfmano-Lt Roche Sl Co. Baléi (M$
