Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-11 / 41. szám
TOLNAVÁRMEGYE XVIII. évfolyam 4L szám Szekszárd, 1908 október II Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. BlAAsrté««ket ét a kiadóhIratá*:on kiTÜ’ elfogad a Bolnár-féie könyvnyomda da papirkaratkade* r.-t. Ssekasárdon. Egyet azAnok agyaaot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meffjelen minden vasárnap. Szerkesztoseg és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős mzerkeeztó é* laptulajdonos: Könaunkatárs: Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer- kesztöséghez intézendők. HirJ.tM.k m.r».k.!t.n ■•{állapító t Árszabály axcríat izámittataakVisszaszerzett országok. Király Ö Felsége Budapesten, október 5-ikén kelt elhatározásával kinyilatkoztatta, hogy souverain jogait Boszniára és Hercegovinára kiterjeszti, a Habsburg-ház trónöröklési rendjét a nevezett két országban is hatályba lépteti és egyidejűleg ezeknek alkotmányos intézményeket engedélyez. Ez uralkodói ténynyel Bosznia és Hercegovina, melyek eddig a berlini konferencia határozmányainak alapján okkupáit tartományok voltak és pedig a török szultán felségjogainak — bár csak névleges — elismerésével és fentartásával annektált, bekebelezett országokká váltak. Ez annektálás proklamálása az eddigi tényleges birtokláson semmit sem változtatott. Annál nagyobb jelentősége van azonban e ténynek az alakiság, a nemzetközi vonatkozások szempontjából. Mindjárt az okkupáció idejében, ezelőtt 30 évvel mindenki tisztában volt azzal, hogy abból más, mint az annektálás, a bekebelezés nem kö- vetkezhetik és nem is fog következni. Hogy e tény ily sokáig késett, oka az, hogy ez annektálás úgy következményeiben, mint önmagában véve is rendkívül kényes és bonyolult dolog ; a Törökországban beállt alkotmányos fordulat azonban, nem különben a Szerbia részéről ápolt nagy-szerb propaganda, mely végsó fokon Magyarország és Ausztria közgazdasági és hatalmi állását veszélyezteti, siettették és elkerülhetetlenné tették e lépést, mert csak igy szerezhettük meg magunknak az okkupáit területeken a végérvényes intézkedés jogát és lehetőségét és mert csak igy biztosíthatjuk az ellenséges törekvések ellen a Balkánon közgazdasági és védelmi érdekeink megóvását. Azzal mindnyájan tisztában lehetünk, hogy az annektálás külső ténykörülményei éppenséggel nem egészen alkotmányos színezetűek és hogy itt egy kétségtelen uralkodói ténynyel állunk szemben; ezzel szemben azonban figyelembe kell vennünk, hogy világtörténelmi események kényszere siettette uralkodónk elhatározását, aki az annektálás proklamálásával egyidejűleg nemcsak magyar és osztrák miniszterelnökét utasította a szükséges törvényjavaslat benyújtására, hanem a Bosznia es Hercegovina kormányzásával megbízott közös pénzügymini ztert is felhívta, hogy a tartományok részére úgynevezett tartományi alkotmányit dolgozzon ki.- A magyar politika szempontjából, minthogy Magyarországnak életérdeke, hogy a Balkánon erős gazdasági és hadi állásunk legyen, amit Bosznia és Hercegovina birtoka nélkül még csak elgondolni se lehet — miként annak idején az okkupációt helyeseltük, úgy most az annektálást is megnyugvással kell fogadnunk. A fó szempont, hogy ez annektálás .során és következményeiben se Ausztriával szemben az 1867-ben megalkotott dualizmus, se Horvát-Szlavon országokkal szemben az 1868-ban felújított államegyseg változást ne szenvedjen. Hogy Bosznia és Hercegovina, mint Magyarország egykori húbér országa a magyar szent koronát illeti, az kétségtelen; elismeri ezt maga a királyi felség is Bosznia és Hercegovina népéhez intézett szózatában ; de a királyi koronázási eskü is nyíltan mondja, hogy a visszaszerzendó egykori magyar tartományok Magyaror.-zághoz csatolandók. Nem lehet kétséges, hogy ha Bosznia és Hercegovina visszacsatolásának ügye megérik, úgy e visszacsatolás csak a magyar szent koronához történhetik, épenugy kétségtelen, hogy Őfelsége mint magyar király és csakis alkotmányos apostoli királyi souverain jogait terjeszthette ki Boszniára és Hercegovinára, továbbá ezekre vonatkozólag csakis a magyar pragmatika sanctiót léptethette ha- tályóa, a nekik adandó alkotmányos intézmények pedig csakis a magyar alkotmány- jog talajából sarjadzhatnak. A visszacsatolás és bekeblezés kérdése és rendezése mindenesetre nehéz és bonyolult, mert hiszen ahoz Ausztriának is van szava; elvárjuk azonbán, hogy a kormány és törvényhozás meg fogja találni a módokat és eszközöket, hogy e nagy munkában a magyar szent korona joga ne csak el ne homályosodon, hanem mentól jobban kidomborodjék és érvényesüljön. Különösen szükséges, hogy az uj rendezéssel a közgazdasági és honvédelmi egység megteremtessék. Bosznia és Hercegovina megszerzéséért és pacifikálásáért Magyarország keservesen nehéz anyagi áldozatokat hozott jo éven át. Most, hogy a visszacsatolás ideje elkövetkezett, illő és méltányos, hogy áldozataink fejében ne csak régi jogaink érvényesüljenek. hanem egyúttal megszerezhessük magunknak azt a megnyugvást, hogy visszaszerzett tartományaink a magyar szent korona fényét öregbíteni, a magyar nemzet gazdasági erejét és jelentőségét emelni fogják. Bosznia és Hercegovina visszacsatolásával az Árpádok Magyarországából éled föl egy fejezet. Áradjon belőle a nemzetre az a remény, hogy_ céltudatos munkával, egyesült erővel az Árpádok hatalma, ereje és dicsősége visszaszerezhető. F. M. VÁRMEGYE — Őszi rendes közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósága őszi rendes közgyűlését október hó 31-én tartja meg, mig az állandó választmány ülése október hó 30-án lesz. — A Tármegye péníflgjl szakosztálya f. hó 13-án d. e. 10 órakor Kovács S. Endre elnöklete alatt ülést tart. 7árgy : a vármegye háztartásának jövő évi költségvetése. A háztartás 1907. évi kezeléséről szóló számadás zárlat. — A jövő évi katonabeszállásolási pótadó. — Tolnavarmegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-ikén d. e. 9 és fél órakor tartja október havi ülését. VÁROSI ÜGYEK. Vízvezeték és csatornázás. A múlt szombaton tartott városi képviselőtestületi ülés befejezése után Becsei Antal mérnök, aki vízvezetéki ügyekben elismert szakember, szabad előadást tartott a Szekszárdon létesítendő vízvezeték és csatornázás kérdéséről. Kiemelve a vízvezetéknek közegészségügyi, ipari, gazdasági és a tűzvész ellenében való védekezés szempoatjából annyira fontos előnyeit, a vízmű felállításának kérdésére tért át. A legnehezebben és a legnagyobb áldozatokat igénylő kérdés: a vizbeazerzése már meg van nálunk oldva, aránylag igen jelentéktelen költséggel. Ritka szerencséje akadt Szekszárd városának és közönségének a tavaszszal alig pár heti fúrás után jelentkező gazdag ártézikut forrással. Anti ártézi kutunk annyi vizet ad, hogy abból az egész város vízszükséglete, ami legieljebb napi 15 ezer hektoliter lehet, bőségesen kifutja. A gazdasági és egyéb célokat is figyelemmel véve a gyakorlati tapasztalatok szerint egy városban a szükségelt vizmennyiség fejenként állag egy hektolitert tesz ki, tehát 15,000 lakost véve alapul Szekszárdon, az átlagos napi szükséglet körülbelül lő ezer hektoliter. A viz mennyisége tehát teljesen kielégítő, a minősége szintén. A legfontosabb kérdés, ami az egész ügynek gerince, a vizbeszerzés, itt nem okoz semmi gondot és nehézséget. Más városok a vízvezeték berendezésénél százezrekre menő áldozatokat voltak kénytelenek hozni, amig a szükségletnek megfelelő vízmennyiséget előállítani voltak képesek. A második része a vízmű felállítás ínak a csőhálózat. Ezt minél kiterjedtebb hálózatban kell megcsinálni, hogy a városnak minden lakosa élvezhesse a vizmű áldásait, hogy főleg tűzvész esetén minden utcának könnyen rendelkezésére álljon a szükséges vizmennyiség. Harmadszor a tartány. Szekszárdnak körülbelül 600 köbméteres tartányra lesz szüksége. Városunk fekvése igen kedvező, mert a Bartinán a legcélszerűbben lesz elhelyezhető a tartány. A vízvezeték felállítása mintegy 220—250 ezer korona költséget igényelhet, mely közhasznú beruh'ízás költségei a vizmü jövedelméből a lakosság különösebb megterheltetése nélkül megtérülnek, amint azt más városok példája igazolja. Becsei mérnök urnák szakszerű fejtegetéseit élvezettel hallgattuk, mindezt különben már hónapokkal ezelőtt a földmirelésügyi miniszter szakközege is csaknem szóról-szóra közölte velünk, legelsőnek pedig, mikor az ártézi kút megjelent, dr. Kramolin Gyula ur lapunk hasábjain fejtegette mindezt hasonló értelemben és kiváló hozzáértéssel, szakszerűséggel. Most már legfőbb ideje tehát, hogy a város a gyakorlati keresztülvitel kérdésével foglalkozzék és pedig a legsürgősebben. A gyorsaság az intézkedésekben nem jár még az alaposság rovására. Mert lehet valamit hosszadal- masan, cammogva megcsinálni és mégis rossz lesz, viszont lehet a legnagyobb kérdést is gyorsan, energiával megoldani, amellett jól és alaposan. Fél éve már, hogy az ártézi kút meg van, de annak előnyeit és áldásait alig élvezhetjük. Egész nyáron és most még októberben is feneketlen portenger lepi el az utcákat és nincsen a vármegyének egyetlen faluja sem, amely e tekintetben ne maradna mögöttünk. Az utcák és terek állandóan tele vannak szeméttel. Mintha csak egy egy nagyobb térnek az volna a rendeltetése, hogy az szemét lerakodó hely gyanánt szolgáljon. Ha már most a szerencse veletlen folytán mesés bőségben rendelkezésünkre áll a viz, amelylyel idejekorán a bajokon segíteni lehet, akkor ezt a helyzetet minden tétovázás és to-
