Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-09 / 6. szám

2 TOLNA VARMEGYE. 1908 február 9 3. Hogy ebből kifolyólag a személyvona­tok tényleges sebessége 40 km.-re emeltessék fel. Nagy méltóságú miniszter ur ! ígéretünkhöz képest az első pont alatt felvett kérelmünket indokoljuk azon megcáfol­hatatlan szakértelemen alapuló tényekkel, hogy a sárbogárdi állomás köztudomásúlag a vonat forgalom lebonyolítására illetve a vonatok ren­dezésére ma már teljesen elégtelen, kib vitése pedig részint a város fekvése részint a magán- tulajdont képező puszták miatt rendkívüli és majdnem leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Ami a réfszilasi csatlakozás iránti kérelmünket illeti, ezt indokoljuk azzal, hogy a rétszilasi csatlakozás esetén nem kellene a szekszárdi vonatnak a sárbogárdi állomásig terjedő 10 km. távolságot oda és vissza megtenni, mi által tigy a dologi, mint a személyi kiadásokban tettemes csökkenés éretnék el, viszont a Pécsre vagy Fiúméba szándékozó szekszárdi utasnak nem kellene Sárbogárdig s onnét ismét Rét- szilasra utazni, hanem felszállhatna Rétszilason, mi által az tetemes idő megtakarításban és nem csekély egyéni kényeiemben részesittetnék. Hogy ez az általunk kérelmezett változás mily nagy megtakarítást hozna az államnak, legyen szabad csak arra utalnom, hogy a mos­tani állapot szerint közlekedik hat vonat és pedig 20, 23, 22, 20, 22, és 21 perces menettel, összesen tehát 128 percet vagyis 2 óra 8 per­cet veszteget arra, hogy Rétszilas és Sárbogárd között feltétlen elháríthatatlan ok miatt közle­kedjék. Tekintve már most azt, hogy Rétszilas és Sárbogárd 10 km.-re van egymástól a meg­tett ut naponta 60 km., egy hó alatt 1800 egy év alatt 21.600 km. felesleges utat tesz ami vasutunk. Ha tehát nagyméltóságod nagybecsű figyel­mére méltatja, hogy 21.600 kilométernyi útnak megtételére mennyi szén szükséges s mennyi a felszerelvények, kocsik, lokomotív kopás értéke, azt hisszük a Rétszilas állomásnak nagyméltó­ságodnak múlt évi 94.174 számú rendeletében 70 ezer koronára telt átalakítási költsége e meglakeritások által alig egy pár év alatt visz- szatérül, kivált ha tekintetbe vesszük, hogy egy elkerülhetetlenül szükséges uj tehervonat s ennek ellen vonata beállításának 8 vonat közlekedése mellett a feleslegesen befutott kilo­méterek száma egy év alatt 28.800 km-re fog rúgni. A második pontban előadott kérelmünk indítéka abban a megdönthetien tény adatban rejlik, hogy úgy a személy, mint a teher forga­lomnak külön vonattal történendő lebonyolítása semmiféle anyagi áldozattal, jobban mondva reá fizetéssel nem járna. Mert statisztikailag megállapított és beiga­zolt tény, hogy míg 1897. évben kiadatott 43.520 menetjegy, addig 1907. évben már 96.273 s igy körülbelül 10 év alatt a forgalom 109 °/0-tel emelkedett. Az áruforgalomnál a 10 év alatti emelkedés még sokkal nagyobb és sok kai kedvezőbb. Mert csak nézzük a bor és szén forgalmat. Az 1897. évben Szekszárdról csak 114. 1896. évben 123, az 1905. évben 393, az 1906. évben 594 és az 1907. évben mar 780 kocsi bor lett elszállítva, tehát a 10-év alatti emelke­dés átlaga körülbelül 580 %. És ez az óriási emelkedes egyebb áruknál is megvolt. Ily körülmények közt tehát, amint anyagi áldozatról beszélni nem lehet, úgy nem lehet ez alapon a külön személy es tehervonat léte­sítése iránti kérelmünket sem elütni. A harmadik pontban előterjesztett kérel­münk teljesítése szintén nem kerül túl nagy­mérvű anyagi áldozatba. Mert szakvéleményen alapul azon tény­beli állításunk, hogy a jelenlegi mozdonyok nem csak 40, de szükség esetén egész 50 kilo­méterig fokozható sebességgel járattathatnak s igy a 40 km. sebesség eléréséhez külön moz­donyok nem szükségesek. De rém szükséges a felépítmények különös nagy áldozattal való megerősítése sem. Mert nincs másra szükség, csak az úgy­nevezett „talpfák* sűrítésére, ami szintén szak- vélemény szerint nem kerülne többe, mint 30—40 ezer koronába. Itt más beruházás nem igényeltetik, mivel a személybiztonság céljából az őrházak építése már folyamatban van. Mi által a veszélyeztetett ponton, nevezetesen a nagyobb kocsi közleke­déssel biró utak átszelésénél az őrök által kellő felügyelet gyakoroltatik. Nagyméltóságu miniszter ur ! Minden egyes kérelmünk indokoló részé­ben tehát elismerjük, sőt teljes tudatában va­gyunk annak, hogy kérelmünk teljesítése anyagi áldozatba kerül, de ha megfordítjuk az érem másik oldalát és tekintbe vesszük, hogy ezen i vonalon annak 25 évi fenállása alatt sem a köz­lekedés gyorsítása, sem a közönség kényelme sem pedig az áruforgalom kedvezőbb lebonyo­lítása érdekében semmiféle változás, előrehaladás nem történt, s ha tekintetbe vesszük, hogy itt Szekszárd városán kivül Tolna, Mözs, Harc, Agárd, Fadd, Kölesd, Nagydorog, Kajdacs, Györköny, Sárszentlőrincz, Pálfa, Bátaszék, Báta, Alsónyék, Pilis, őcsény és Decs nemcsak számra nézve nagy, de népes, virágzó és vagyo­nos községek lakossága van első sorban is a legközvetlenebbül érintve azon nagyméltóságod előtt is már ismeretes és a legenyhébb kifeje­zéssel élve tűrhetetlen vasúti forgalmi mizériák által, melyek gazdasági életünk fejlődését nem­hogy fellendítenék, de egyenesen megfojtják s ha tekintetbe vesszük, hogy ezen 90 —100 ezer lakosságot túlhaladó községeken kivül még leg­kevesebb 20—25 nagykiterjedésü s egytől egyig a legbelterjesebben kezelt uradalmak gazdasági életére is zsibbasztó hatást gyakorol éppen az a forgalmi eszköz, illetve vállalat, amelynek éppen a gazdasági és kulturális élet minél fokozottabb fellendülését volna főhivatása elősegíteni, akkor nem hisszük és nem akarjuk elhinni, hogy nagy- | méltóságod elzárkóznék azon 2—300 ezer ko­rona beruházási költségáldozattól, mellyel egy egész vidék létérdekére nehezedő forgalmi hát­ránynak elhárítása eszközöltethetnék. S ezt annál inkább sem hihetjük, mert hiszen statisz­tikai adatok szolnak amellett, hogy az állam által hozandó áldozat nemcsak erkölcsi hatás­ban, de pénzbeli bevételekben is tetemesen meg­térül. Mit igazolunk azzal, hogy 1897. évtől 1907. évig, tehát tiz év alatt a személyi forga­lom 109 százalék, a podgyász forgalom 12 szá­zalék, a gyorsáru feladási forgalom 508 száza­lék, az ide szállítás pedig 900 százalék, a teher- áru behozatali forgalom 50 százalék, a kiviteli forgalom 110 százalék, a faáru forgalom 750 százalék, a szénáru 400 százalék, a borforga­lom 580 százalék, a gabona forgalom 134 szá­zalékkal emelkedett. Ily óriási forgalom mellett tehát teljesen kizártnak vehető, hogy a hozandó áldozat meg. ne térüljön. Ezen az egész vidéket egyaránt érintő okokon kivül legyen szabad végül még azon különös helyzetre nagyméltóságod nagybecsű jóakaratát és figyelmét irányítani, amelyben kü­lönösen Szekszárd város van. Szekszárd r. t. város 15—16 ezer lakossal a vármegyei közigazgatás és törvénykezés szék­helye, amellyel tehát mint adminisztrácionális és igazságügyi központtal a vármegye mind a 6 járásának lakossága közvetlen érdekeltsége révén állandóan a legszorosabb összeköttetésre és érintkezésre van utalva. Ipari és kereske­delmi forgalma főleg nagykiterjedésü szőlőhe­gyeinek jelentékeny anyagi áldozatokkal történt sikeres rekonstruálása óta az utóbbi években fellendült és az egész város nagyszámú értel­miségével, törekvő munkás és haladni vágyó lakosságával a fokozatos fejlődés képét és mo­dern jelegét viseli magán. Ez a megyének kulturális, kereskedelmi és ipari gócpontját képező város lakossága tul- nyomólag bortermeléssel foglalkozik. A bor értékesítése azonban ma már a vasút forgalmi viszonyainak kedvezőtlen volta miatt alig lehet­séges. Mert úgy a hazai, mint a külföldi keres­kedők elkerülik. Mivel ha el is tekintenek az ide utazás rendkívüli nehézkes voltától, de nem tekinthetnek el attól, hogy vett boraikat 5—6 hétig kénytelenek a vasúton szabad ég alatt hagyni, mert előbb az elszállítás lehetőségére még csak gondolni sem lehet. Nagyméltóságu miniszter ur 1 Ezekben voltunk bátrak röviden kifejteni azokat az okokat, amelyek alapján kérelmünk megújításával azon tiszteletteljes kérelemmel is járulunk nagyméltóságod elé, hogy a gyors és kényelmes vasúti összeköttetés áldásaiban ben­nünket is részeltetni méltóztassék. Szekszárd, 1908. február hó 4-én. Hazafias tisztelettel: Dr. Szentkirályi Mihály po'gármester. Az ;;ij. május 17-én Szekszárdon tartott Ülés olvasta őfelségének ez ügyben érkezett rendeletet, amely meghagyta, hogy a hajók és hajómalmok, különösen Tolna kőiül, az útból eltávolitandok, nehogy az ottoman portára utazó nagykövetség miattuk kárt vagy fennakadást szenvedjen. Az idő rövidsége miatt a megye a szükségeseket nyomban úgy rendeli el, hogy I amenynyiben valaki engedetlen lenne, a szolga- biró a megyei assistentia igénybe vétele mellett a hajó- vagy malom kötelét vágja el és azt út­nak bocsássa. Május 24-én érkezett a követségi hajóraj Lőréről Földvárra, majd Kalocsára, ahol gróf Csáky bíboros érsek meghívására kiszállottak, és a Dunától majd egy mértföldnyire felevő érseki székhelyre mentek, pompás vendégségre. Egész délután tartott a vigadozás, este fényes tűzijáték volt, ameiy után visszaindultak elha­gyott hajóikra. Az érsek bácskai vendégszeretete azonban nagyon éreztette hatását. Elpanaszolja Driesch, hogy az éj sötétjében egymást kerül­gető követségiek között összeszóllalkodás tör­tént, amelynek során az egyik boros fővel a másikon karddal halálos sebet ejtett; egyvalaki lövöldözve pusk.jából, annak csövét megre- pesztette és súlyosan megsérült. Egy harmadik bortól nehéz fővel az utmenti vízbe pottyant, ahonnan nagy bajjal félholtan vonták ki. De végre is elérték jármüveiket, azokra rakodtak és megcsön- desedtek. A következő napon Tolnán tartottak (statiót, az után Baján, az után Mohácson. A vármegyének ez alkalommal a követség nem sok gondot okozott, mert élelmet vitt magával, az igás, vontató erőt pedig a Duna alá folyó vizei adták. De nem igy voltunk a másik követséggel, melyet ugyancsak a passarovici béke kiépítésére III. Ahmed küldött VI. Károlyhoz Ibrahim 5ása^ÉumTir~T)¥glerbégie volt a padisah telj­hatalmú megbízottja, aki olyan nagy számú és olyan pompás kisérettel indult, mint előtte senki. Takarni kellett a fényes porta hanyatló hatalmát Hogy kellő diszszel vonulhassanak fel, a császári kincstárból adták ki a gyémán- tos, smaragdos, rubinos fegyvereket, a forgókat, arany, ezüst, bársonyos és hímezett szerszámo­kat, csótárokat, a pompás oszlopos sátorokat és drága szőnyegeket. Rasid mindezt szingaz- dagon írja le történelmének harmadik kötetében, valamint azon drága ajándékokat is, amelyeknél értékesebbeket sohasem küldöttek a bőkezű és pompakedvelő török császárok nyugati fejede­lemnek, 1719. ápril 13-án a Pincehelyen tartott gyűlésen vett hirt az eseményről a vármegye. Őfelsége levele olvastatott, amely tudatja a nagy török követség keresztül vonulását, és közli, hogy Mohácson, Szekcsőn át Bátaszékre, innen Szekszárdon, Simonytornyán át Székes- fehérvárra vezet utjának iránya. Igáról a törvény- hatóságnak kell gondoskodni: ^275 kocsi és 80 nót-ló adandó, kocsihajtó- és lovezető személv- zéftéI7~Bátaszékig Bács-Bodrogh~Baranya, So- mogymegyék szolgálnak, Komáromig pedig Tol­namegye 18 kocsival, 6 pót-lóval. Pest-Pilis- Sölth I3fT kocsival '36~lovaÉFehérmegye 43 kocsi 15 lóval, Veszprémmegye 64 kocsi 23 lóval. Élelmet adni pénztáraik terhére a megyék tartoznaÍT~MincIen statiora naponkint a követ­kezők állitandók: Anynyi ürü, hogy azokból 675 font hús kerüljön, továbbá 10 bárány. 2 borjú, 80 tyuk, 50 galamb, 20 pulyka. Élelmi szerekből 180 font vaj, B71/, font méz, 225 font hagyma, 225 lont zöldség és saláta, 60 oka édes-, 20 oka aludt tej, 33V4 font káposzta, 200 drb tojás, és ahol van, elegengő friss gyü­mölcs. Az állatok is ellátandók, alsó ausztriai mértékkai mért napi 200 mérő árpával és kellő menynyiségü szénával, Minden állomásra ele­gendő száraz fa hordandó, és ha van, faszén is. Ha örmények, görögök, zsidók lennének a követségben, gondoskodni kell halakról, pá­linkáról és borról. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza, ^ ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva.- Ci Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak. kérjeitjntnrienltSB -■"....... - ^ „Roche“ eredeti csomagolású (fertutó orvo.rrend.Wre a gyögysierli® / _____________ l- >bao, fe Ara. Uvegtnkürt 4.— korona, P- Hoffmann-La Roche A. Co. Basel (Svájc)

Next

/
Thumbnails
Contents