Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-30 / 35. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE. 1908 augusztus 30 tevő egyéb intézményekre nem csak az uraknak van szükségük; mindaddig, mig a nép által választott bizottsági tagok többsége csak »a szegény adózó nép véres verejtékkel szerzett filléreinek« hangoztatásával véli népszerűségét és mandátumát biztosíthatni, szükségünk lesz erre az intézményre. Az eltörlendők között első helyen áll — a városi fóispánság. A polgármesterek gyűlése egyhangú határozatban mondta ki, hogy a városi törvényhatóságokban nincs szükség a főispánokra. Négyszemközt elismerik ezt a főispánok is. Mindazt, mit a törvény a főispánok hatáskörébe utal, bátran rá lehet bízni a polgármesterekre a nélkül, hogy ezek munkája valami nagyon megszaporodnék. Ha pedig állami szempontból szükségesnek találtatnék annak a demonstrálása, hogy a polgármester, mint a törvényhatóság első tisztviselője, az állami közigazgatásnak is vezetője, az államhatalomnak is képviselője, senkinek sem lesz kifogása az ellen, ha a polgármester választása — úgy mint pl. Poroszországban — a király által megerősittetik. Nem a törvény akadályozza az önkormányzati tevékenység és a közigazgatás gyors mozgását, hanem a kormánynak a törvény végrehajtásában való késlekedése, az ott divó bürokratikus lassúság. Ha a törvénynek azon rendelkezése, hogy »a törvényhatóság a kormánynyal közvetlenül érintkezik«, a városi élet igényelte gyors intézkedések érdekében kihasználtatnék, ha nem kellene hónapokig várni az ügyek kormányi elintézésére azért, mert csekély felvilágosításokra volna az előadónak szüksége, ha nem küldenének minden kis dologért egy csomó rendeletet, ha tudnák a belügyminiszteriumhan, hogy mely városok vannak törvényhatósági joggal felruházva s nem esnék meg minduntalan, hogy törvény- hatósági városokat illető rendeleteket az alispánokhoz küldenek, ha a telefon segítségével megvalósítanák az érintkezés közvetlenségét, akkor haladhatna a munka szép gyorsasággal! A legfontosabb, a legéletbevágóbb reform, melyre szükségük van a városoknak, a tisztviselők függetlenitése lelfelé és lefelé. A kormánynyal szemben azzal kell a tisztviselőket függetleníteni, hogy a fegyelmi bíráskodást, vagy ebben legalább a végleges döntést független bíróságra ruházzuk. A törvényhatósági bizottsággal szemben való fiiggetlenitésre szintén nagy szükség van a városokban. Ma a városi tisztviselő örökösön kénytelen a »tekints ide, tekints oda« politikát követni, — az ügyek elintézésének módja és ideje sokszor attól függ, hogy van-e azokban valamely befolyásos bizottsági tag érdekelve? Hogy ez igy van, minden városi tisztviselő tudja. Ezen a bajon pedig úgy kellene segíteni, hogy hagyassák meg a választás joga a törvény- hatósági bizottság kezében, de történjék a választás élethossziglan. Felszólalásom célja az volt, hogy felhívjam a közvélemény figyelmét arra, hogy a magyar városok bajain sürgősen segíteni kell. Ha a törvényhozó urak nyári pihenésük közben nem sajnálnák a városok bajaival egy kissé foglalkozni, azt hiszem belátnák, hogy a kormánynak és törvényhozásnak a bajok orvoslását a legsürgősebb feladatok közé kell sorozni. Vásárhelyi Domokos dr., városi tiszti főügyész. VARMEGYE. A közigazgatási bizottság szeptember 2-án d. e. fél 10 órakor tartja Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt ülését. A pénzügy] szakosztály szeptember 1-én d. e. 10 órakor Kovács S. Endre elnöklete alatt ülést tart. A gazdasági munkásházak létesítése ügyében Simontsits Elemér alispán a községi elöljáróságokhoz a következő rendeletet intézte: Értesülésem szerint, egyes helyeken a mezőgazdasági munkások, legutóbb Szakos köz- ségoen, annak dacára, hogy a gazdasági munkásházak létesítése érdekében úgy részemről, mint a törvényhatóság részéről az 1907:XLVI. törvénycikkben előirt követelményeknek megfelelő intézkedések folyamatba tétettek, a tervezett építkezések megvalósításával szemben türelmetlenséggel viseltetnek. Az érdekeltek megnyugtatása eáljából közlöm, hogy a gazdasági munkásházak építésének biztosítására a törvényhatósági bizottság, a szükségelt kölcsönt illetőleg folyó évi 18 rkgy. 908. sz. véghatározatában elvileg kimondotta, hogy a szükségesnek mutatkozó gazdasági munkásházak építési céljaira a vármegye különféle alapjaiban kezelt nyugvó tőkéket is megfelelő jelzálogi biztosítás és kamat ellenében rendelkezésre bocsátani hajlandó, felhatalmazott egyben arra, hogy ezen fontos gazdasági és szociális érdek megvalósítása végett szükséges lépéseket a kormánynál is megtegyem. A folytatott tárgyalások során földmive- lésügyi m. kir. Miniszter ur felterjesztésemre közölte velem, hogy amennyiben a vármegye közönsége az 1907. évi XLVI. törvénycikkben körülirt feltételeknek megfelelő gazdasági mun- kasházak építése céljából 750,900 korona tör- lesztéses kölcsön felvételét elhatározza, ezen kölcsönösszeg után járó tőke-törlesztés és kamatokból évenként 2 százalékot a törlesztés tartamára tárcája terhére elvállal. A törvényhatósági bizottság fentebb jelzett 18 rkgy. 908. sz. elvi határozata, mely fe- lebbezéssel megtámadva nem lett, ezidő szerint még kormányhatósági tárgyalás alatt állván, a szükséges munkásházak megépítése illetőleg a kölcsön felvétele érdekében a törvényhatósági bizottság elé részletes javaslatot tennem módomban csak akkor fog állani, ha a közgyűlés határozata jóváhagyást nyert. Erre való tekintettel felhívom tehát a köz- ! ségi elöljáróságokat, hogy érdekelteket a munkásházak építésének fentebbiek szerint körvonalazott miben állásáról alkalmas módon tájékoztassa, megnyutatván őket, hogy az ügy által igényelt jóakarat részemről mint a törvényhatóság részéről minden irányban teljes mérvben biztosítva van. Ebből a rendeletből mindenki megítélheti, hogy Pálinkás Jánoséknak és kebelbarátaiknak volt és van-e igazuk, vagy pedig nekünk. Községjegyzői nyugdijválasztmányi ülés volt ma, augusztus 29-én d. e. 10 órakor. A tárgysorozat pontjai : 1. 8819/908. sz. Kerbolt István regölyi jegyző nyugdíjaztatás iránti kérelme. 2. 10063/908. sz. Döring Frigyes volt udvari jegyző kérelme nyugdijának újbóli megállapítása iránt. 3. 6653/908. sz. Özv. Rode Istvánná kiskorú fia, Rode Károly részére neveltetési kegydij folyósítását kéri. 4. 8883/908. sz. Néhai Kiss Adolf volt majsa- miklósvári jegyző halálozása folytán temetkezési segély megállapítása. 5. 5420/908. sz. Mess József volt mázai segédjegyző lemondása. 6. 5420/908. Erdős Pál Mázán megválasztott segédjegyző beszámítható javadalmának megállapítása. 7. 5689/908. Gáspár Endre mórágyi jző detto. 8. 8785/908. Ruzsinszky Pál mórágyi segédjzö felvétele a nyugdíjintézetbe. 9. 8889 908. Kiss István szálkai segédjző detto. 10. 6666/908. Glöckner János udvari jegyző nem rendszeres szolgálatát beszámitaui kéri. 11. 5642/908. Niefergall Nándor dunaföld- ^ vári főjegyző .£ 12. 6474,908. Huszár Pál sióagardi jegyző 13. 7025'908. Molnár István íelsőnyéki jző 14. 7207 908. Purth Adolf bátai I. jegyző '§ 15. 7235 908. Ugrósdi Aladár kisdorogi jző 'g 16. 7250/908. Sörös Gyula bátai II. jegyző 17. 7326 908. Molnár Dezső várdombi jző ^2 18. 7393/908. Szepesi János kajdacsi aljző « g 19. 7394/908. Sorok Dezső kajdacsi jegyző 20. 7454 908. Arany János dombóvári III. jző o~ 21. 7456,908. Szemenyei Mihály dombóvári $ u II. jegyző $ 'ü 22. 7457 908. Körtvélyessy László belecskai £ « jegyző c 23. 7488/908. Réber Ferenc ozorai III. jző ^'3 24. 7524 908. Nagy József diósberényi jző £ 3 25. 7547/908. Dely Gyula ozorai II. jegyző g Jg 26. 7702 908. Tözsér Miklós tolnai sjegyző g .h 27. 7720/908. Fugerth Károly paksi adójző ö ~ 28. 7721 908. Wolf Ferenc dunakömlődijző ^ 29. 7783 908. Horváth Imre váraljai jegyző => 30. 7808/908. Hegedűs Mátyás pincehelyi n II. jegyző .S3 31. 7863,903. Bertics Pál értényi jegyző 32. 8004908. Schultheisz Henrik keszőhidegkuti jegyző lemondása a nem rendszeres szolgalat beszámithatási jogáról. 33. 8044,908. Csukly Ignác szakályi jző detto. 34. 8582,908. Horváth Zoltán bátaapáti jegyző a nem rendszeres szolgálat beszámításáért kirótt utánfizetések teljesítésére fél évi halasztást kér. 35. 7395/908. Rittlinger János szakcsi II. jegyző a kirótt utánfizetéseket helyesbíteni és azok befizetésére halasztást kér. 36. 7974,908. Szoják Lajos bölcskei II. jegyző nyugdíj hozzájárulás tartozásának befizetésére halasztást kér. 37. 7619/908. Virányi Károly tolnai I. jegyző téves kamatkönyvelés kiigazítását kéri. 38. 7836/908. Czéh Ferenc ujdombóvári jegyző a község által adott korpótlékát beszámítani kéri. 39. Időközben beérkezett tárgyak. VÁROSI ÜGYEK. Yárosi közgyűlés. Folyó hó 26-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Szekszárd város képviselőtestülete Janosits Károly főjegyző elnöklésével. A jegyzőkönyv hitelesítésére Tawrky Árpád és Grőszbauer Ferenc kérettek föl. A városház kibővitésére tartott verseny tárgyában a tanács javasolta, hogy a munkálat Stann Istvánnak, mint legelőnyösebb ajánlattevőnek adassék ki. Ezzel szemben a közgyűlés uj pályázat kiírását határozta el oly határidőre, hogy az építkezés 1909. júniusban már befejezhető legyen. A polgári leányiskolának és a polgári fiúiskola tornatermének felépítése egyhangúlag kimondatott. Az árlejtés folyó évi október 1-ig terjedő határidőre kiiratik és Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszterhez, aki a költségekhez évi 3000 korona államsegélylyel járul, köszönő feliratot intéznek. Az esküdtszéki tagok összeírására dr. Albersz Rezső, Fejős Károly, Tóth Ferenc és Tóth Pál tagokból álló bizottság küldetett ki, a választók névjegyzékének kijavítására pedig egy, Török Béla, Martin István dr. és Beöthy Károly dr.-ból álló bizottság választatott. A múlt hétfői felhőszakadás a Sédpatak gátjait és medererősitéseit, melyeket a Duna védgáttársulat tervezett és közel 9000 korona költséggel a város létesített, megsemmisítette. A kulturmérnökség közbejöttével a város uj tervet fog készíttetni. Az apát-utcai aszfaltozás terve elfogadtatott. A város zászlaját, mely az 1825-iki nagy tűzvész emlékére készült, de azóta végleg összerongyolódott, Fent Ferenc dr. belvárosi plébános indítványára újból elkészítik és a belvárosi templomban elhelyezik. MIT IGYUNK? Igyunk mohai ----------------------------------Igyunk mohai hog y egészségüket megóvjuk, n>e« lüVUnk mohai csakis a természetes szénsavas . . <qyviz erre a legbiztosabb óvószer. igyUnK mOllíll ÁGNESforr ást, ha gyomor-, bél és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek őbenne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülőnbfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még --énektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi----nlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű /v öt a szódavíznél is olcsóbbhogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városban eirásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöséfl. — Kapható minden füszernzletben és elsőrangú vendéglőben. 23—15 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdon.
