Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-23 / 34. szám

— Szomorú búcsú. A Szent István napi zombai búcsú rég időktől fogva hires az egész vármegyében. Tömegesen keresték föl messze földről e napon a falut ismerősök, rokonok, jóbarátok. Volt vigság, zene, .tánc. Az e napon tartott vásár pedig a kereskedők és, iparosok legjobb napjai közé tartozott. Nem igy volt az idén 1 A vásári zsibaj- helyett csendesek, nép- telenek az utcák, a vigságot- szomorúság vál­totta fel, mert eszébe jutott anyának, apának, testvérnek, hogy tavaly ilyenkor többen voltak. A félév ój# szűnni nem akaró vörheny meg­tizedelte a gyermekeket, sőt a felnőttek közül is szedte áldozatait. A hatóság e napon betil­tott mindenféle csoportosulást, táncot és utcán való árusítást, a csendőrőrsöt pedig megerősí­tették. Ez a §zomoru búcsú nagyon sokáig eszében marad a zombaiaknak. ■ — Felebbezés az adókivetés: ellen Az adókövető, bizottság, határozata:cdleiir; qzsn;bi­zottság elnökénél ..törvényes-, vledébh’ezésé határ­időn belől-beadott- Írásbeli., felebbezést az adó.- felszólamlási bizottság azon a : cimon, hogy az nem a pénzügyigazgatóságnál .Létt .benyújtva, vissza nem utasíthatja, hanem azt. érdemben köteles tárgyalni. (Közig, bíróság 1 i,125j907v-SZi határozata.) AZ Újoncok bevonulása. A hadügymi­nisztérium elrendelte, hogy az 1906-ban beso­rozott magyar honosságú legénység, ha a rev- ruták bevonulása-folytán a létszám betelik, csak az esetben szabadságolható, ha szolgálati ide­jüket 1906. október elseje előtt kezdték meg. Az 1905-ben sorozott katonák, akik igényt tarthatnak szabadságolásra, de akiknek tovább szolgálása kívánatos lenne, ha önként tovább szolgálnak egy évig, ezért három fegyvergya­korlatot számítanak be nekik. A rekrutákat az összes csapatokhoz 1908. október 6-án kell be­hívni i tényleges szolgálatra. Az egyéves önkén­tesek, valamint a haditengerészet rekrutáit október elsején hívják be. — Báró Schönberger Béláuó válópőre a Polónyi-Lengyel affér egyik főszereplője tudva­levőleg báró Schönberger Béláné, született Wallenstein Róza volt, a kit a rendőrség kitil­tott a főváros területéről. A vöröshaju báróné a kitiltás után Párisba tette át a lakását s innen indíttatta meg a válópört férje, báró Schönberger Béla ellen. A budapesti törvényszék, Hajdú biró- előadása alapján tudomásul vette, hogy a felek által kért bizonyítékok beszereztettek. Az egyik ügyvéd azonban nem tette még meg észrevéte­leit e bizonyítékra, miért is a bíróság érre újabb terminust tűzött ki. — Rémes gyilkosság. Schamorzill Karolina, Szemere Kálmán hírhedt népagitátornak nővére, ki mint postamesternő Szakoson volt alkal­mazva s most mint magánzó lakott ugyanott, véres gyilkosságnak esett áldozátul. A heves természetű nő nagyon sok ellenséget szerzett Szakoson, sőt gyűlölték; e miatt kevés jóaka­rói azt tanácsolták neki, hogy távozzék a köz­ségből. Férfias karaktere azonban szembeszállt a népharaggal, ez lett veszte. Kis-Turi János nevű szolgájával, kivel különben folytonosan pörle- kedett, kedden annyira összeütközött, hogy a szolga egy doronggal — más értesülésünk szerint fejszével — addig verte úrnőjét, mig az szörnyet halt. A kegyetlen gyilkosság elkö­vetésekor nem volt senki a közelben s mire a szomszédok a szerencsétlen nő jajkiáltásaira odasiettek, már csak a borzalmasan megcson- Ivitott véres- hullára találtak. A gyilkos cselédet a csendőrség azonnal elfogta. A bíróság vizs­gálatot indított és elrendelte- a szerencsétlen nő -. felhoncoiását. — Felemelt büntetés Poszovác József bá- taázéki lakőst a szekszárdi esküdtszéki bíróság Teleki Károly szándékos megölése miatt két évi fegyházra. ítélte, A. kúria szüneti tanácsa e bün­tetést 12 évre emelte fel. — Névmagyarosítás. Kohn Sámuel tolna- némedi-i lakos nevét »Kelemen*-re, Schwartz Alargit felsőiregi posta és távírda kiadó »Szabót-ra magyarosította; — kk. Klein Zsigmond paksi lakns a »Korányi« névért folyamodott. 7 4 , 5'l/í.i'5:!^:;2!líIC« 's". — — Kinevezés a postán. Kákonyi Dezső posta- és távirdahivatali gyakornok, posta- és távirdahivatali segédtisztté neveztetett ki. — Öngyilkosság a mézes hetekben. Lévai Izsó paksi gyógyszerész fiatal, szép neje, szül. Wiener Bella,- alig néhány heti házasság után strichnin oldatot ivott és meghalt. Holttestét Szabadkára szállították. ... • — A végrehajtási novella életbelépési Ideje. Az Országos- Magyar Kereskedelmi Egyesülés több vidéki kerülete mindjárt a törvény ország­gyűlési letárgyalása után mozgalmat inditott annak érdekében, hogy a végrehajtási novella minél későbbi időben lépjen életbe, aminek fo­lyomány aképen az egyesülés . központja ebben a kérdésben a kormánynál. is felszólalt. Az 0. M. K. E.-nek Wekerle Sándor miniszterel­nökhöz intézett beadványa utal arra, hogy az egyesülés már ä novella képviselőházi tárgya* fását •' megelőzőleg előterjesztéssel fordult az igazságüg'yminiszterhéz a novellába felveendő megfelelő, átmeneti intézkedések ügyében és megállapítja, liogy azok'az'aggályok, amelyek­nek az egyesülés az igazságügyminiszternél . .1/1 annak idején, kifejezést adott, az azóta történtek : tanúsága szerint mindenképen megokoltaknak bizonyultak. Az átmeneti időnek túlságosan rö- i vidre való szabása és ezenfelül, az előirt előze­tes bejelentési módozat úgy a hitelezők, vala­mint az adósok köreben országszerte a legna­gyobb nyugtalanságot idézte fel s amint immár i telj.es bizonyossággal előrelátható, súlyos zava­roknak és mérhetlen károsodásnak lesz a for­" - • ’npp. - /. ,. rása. Az O. M. K. E..kifejti, hogy ezeket a kö­vetkezményeket az adott helyzetben még csak úgy lehetne enyhíteni, ha a végrehajtási törvény novellájának életbelépése minél későbbi időben következnék be. Az egyesülés ennélfogya azt a kérést terjesztette elő, hogy a kormány vegye figyelembe és teljesítse minél nagyobb mérték­ben a rendkívüli körülmények által mindenké­pen megokolt országszerte megnyilvánuló óhaj­tást, amely a végrehajtási törvény novellájának minél későbbi időpontban való életbelépését kivánja, illetve közérdekből szükségesnek Ítéli. — Tanitó választás. A szekszárdi reform, egyház iskolájához Jónás Jenő czeglédi okleve­les tanitó választatott meg egyhangúlag. — A csónakázás vége. Oszicrmayer Mi­hály paksi lakosnak Antal nevű 10 éves fia a Dunára ment csónakázni; csónakázás közben a csónak megbillent, a fiú a vizbe esett és a segélyére sietők már csak holttestét menthet­ték ki. — Iskolaszolga választás. Szekszárd köz­ségi iskolaszéke szerdán délután ülést tartott Boda Vilmos elnöklésével, mely alkalommal a polgári fiúiskolánál üresedésben volt szolgai állásra Körmendy Béla szekszárdi lakos válasz­tatott meg. — Táncestély. A szekszárdi polgári olvasó- < körben Szt. István napja estéjén igen kedélyes és nagyon látogatott táncestély folyt le a hely­beli és vidéki tánckedvelők részvételével. — Agyonlőtt vadorzó. Kádár Ferenc hír­hedt vadorzó rettegett ellensége volt. a dombó­vári vadőröknek. A napokban a 27 éves vad­orzót halva, agyonlőve találták a sövényházai erdőben. A vadőrök tetten érték és megelőzték á lövésben. Ellenkező esetben ő lőtte volna le a vadőröket. — Vizbefult gyermek. Pál Kovács Gy. gyulaji lakos másfél éves fiacskája a ház körül levő vizeshordóba esett. Mire észrevették, már halott volt. — Felhívjuk olvasóink figyelmét a Magyar Élelmiszer-szállító Részvénytársaság nyilvános hűtő- és fagyasztó raktárházának hirdetésére, mely lapunk mai számában megjelent. — Egy magányos nrinő egy vagy két koáztost magához fogad. Cinj a kiadóhivatalban. — Menyasszonyi selymet, minden színben, 85 krtól 11 írt 35 krig méterenkint bér- és vám­mentesen küld a Henneberg-íéle selyemgyár Zürichben. — »Szarvas* jegyű »Schichtszappan« gyor­san terjed nagy területeken, áthatja a szövetet és ennélfogva gyorsan és alaposan tisztit, anél­kül, hogy a kezeket vagy a fehérneműt meg­támadná : mert amilyen hathatós a tisztió ereje, olyan enyhe a hatása. ________ TOLNA VARMEGYE.__________ , 1908 augusztus 23 Kovács J. vágártér-utcai műtermében hiányzó fogak pót­lása, csaposfogak, arany koronák és szájr padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetne;:. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegények­nek rendel délelőtt 8—-9-ig és délután 1—2-ig. TANÜGY ■ — Értesítés. A szekszárdi állami főgimná­ziumnak 1908/9. tanévre vonatkozó értesítése. A magánvizsgálatok-, valamint a javító, pótló és felvételi vizsgálatokra folyó évi augusztus hó 30-án reggel 8 órakor kell az igazgatói irodában jelentkezni...A tanulók felvétel.; és beírása szep­tember három első napján történik d. e. 8—1. óráig. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmüket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igaz­gató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság utján benyújtott .öiyamodványra a tankerületi főigazgató engedheti meg. Mindazon tanulók, kik elsőizben iratkoznak az int:zetbe, behatáskor iskolai bizonyítványukon kívül ke­resztelő levelüket (illetőleg Születési bizonyít­ványukat) és ujraoltási bizüriyitványukat bemu­tatni tartóznak. A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. Akik az V-ik osztályba kívánnak felvététni', a beiratás alkalmával szüleik, illetve gyámjaik által nyilatkozni tartoznak az iránt: vájjon a görög nyelvet, vagy az ezt helyettesítő tantárgyakat (görög remekírók ismertetése magyar fordítása és szabadkézi rajzolás) fogják-e tanulni ? A fel­vétel (beiratás) alkalmával minden tanuló fizét : felvételi dij címén 8 koronát, az ifj. könyvtárra és az évi értesítőre 2—2 koronát, a tanulmá­nyi kirándulási alapra 1 koronát, összesen 13 koronát. Az évi tandij 60 korona, mely négy részletben fizethető, ü. m. az első részlet ok­tóber 14-ig, a második december 1-ig, a har­madik március 15-ig, és a negyedik május 1-ig. Akik ezen határnapokig nem tesznek eleget köte ezettségüknek, az iskolát többé nem láto­gathatják. Segénysorsu és jó magáviseletü ta­nulók, ha jeles vagy legalább jó előmenetelt tanúsítottak, a tandij elengedéséért folyamod­hatnak, Folyamodni minden -tanévben csak két­szer lehet: az év első felében szeptember 15-ig, a második felében február 15-ig. A vidéki szü­lők helyesen cselekszenek, hagyermekeik szállás­helyének megválasztásában az igazgató Útmu­tatását veszik igénybe, aki szívesen ajánl meg­felelő szállást nyújtó családokat. ______ Az igazgatóság. — Is kolai értesítés. A szekszárdi polgári fiúiskolában az 1908—1909. tanévre a tanulók felvétele szeptember hó első 4 napján délelőtt 9—12-ig történik. A javítóvizsgák augusztus, hó 31-én délután 2 órától, a magánvizsgák pe­dig szeptember hó 4. és 5-én fognak megtar­tatni. — Az iskolai év ünnepélyes megnyitása szeptember hó 6-án történik. A beiratásra meg­állapított időn túl szeptember végéig a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vehetők fel. — A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, ki életének 9. évét betöltötte és a népiskola IW osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit bizonyitvány- nyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazplja. — Az elemi népiskola V—Vl-ik osztályát jelesen végzett tanulók a polgári iskola II., iliétve'IIDik osztályába is fölvehetők, ha koruknál fogva oda beilleriek s ha a tantervi különbözetből a meg­kívánt fölvételi vizsgát sikerrel leteszik. A kö­zépiskolákból a polgári iskola megfelelő osztá­lyába átlépni óhajtó tanulók, ha a középiskola előző osztályait legalább elégséges eredménnyel végezték, a tantervi különbözetből a megkívánt

Next

/
Thumbnails
Contents