Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

2

TOLNA VÁRMEGYE.

1908 augusztus 2

abnormális állapotokra, melyek okait ez alkalommal kutatni nem akarja, melegen ajánlja a borértékesítés céljából szükséges szövetkezést és felkéri Hermann Frigyest, mint az értekezlet összehívóját, hogy az összehivás célját ismertesse. E felhívásnak engedve nevezett hosz- szas és úgy a bortermelés, mint a pincekezelés és borértékesítés viszonyaira kiterjedő beszédben ajánlotta a »Szőlőbirtokosok Borérté- kesitő Szövetkezete« megalakítását, mit az értekezlet, az előadó fejtegetéseit helyesléssel kisérve, óhajtandónak mondott ki és ennek megvalósítására egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Boda Vilmos, Hermann Frigyes, Antal Pál, dr. Albersz Rezső, Nyitray Lajos, Horvát Ignác, Schneider János, Ferdinánd János, Mehrwerth Lajos, Sipos Márton, Hauk Antal, Tóth Pál, Grószbauer Ferenc, Lipovszky Gyula, Mészáros Károly, Székelyi Jpzsef, Nagy György, Uj János, Nagy János, Frei János, Főglein Ferenc, Főglein János, Vesztergombi István, Nyéki Mihály.

Öngyilkos ifjú.

Pénteken reggel egy rokonszenves fiatalember, dr. Hilbert István jogügyi tanácsnok Jenő nevű fia, dobta el magától viruló életét.

Hilbert Jenő még csak 18 éves volt s most végezte Brassóban a kereskedelmi iskolát, ahol az érettségi bizonyítványt is megszerezte junius hóban. Azóta a fiatalember csaknem mindig idehaza Szekszárdon tartózkodott atyja házánál. Az ambiciózus ifjú a vegyészeti pályára akart lépni s azért még két évig kellett volna neki tanulni, iskolába járni. Atyja ezt ellenezte és minduntalan csak arra ösztökélte, hogy nézzen valami állás után, mondjon le sokat hangoztatott tervéről. A fiú már-már beletörődni látszott a változhatatlanba, amit bizonyítani látszik azon körülmény, hogy sógorának előtte aló nap arról beszélt, hogy a postánál kér« -: majd alkalmazást.

Két nappal öngyilkossága elő r anyja sírjához ment unokaöcscsével, hogy koszorút helyezzen a sirhantra. Itt elkeseredésében az alig 9 éves Dezsőtől azt kérdezte : «Szeretnél-e itt pihenni a temetőben ?» Majd pedig zokogva, sírva borult anyja sírjára és keserű kényeket hullatva, azon óhajának adott kifejezést, hogy bárcsak már ő is itt pihenhetne.

Csütörtök este Hilbert Jenő még sógoránál, Mikula Dezső polg. isk. tanárnál volt, aki a különben is csendes természetű fiun nem

vette észre azt a lelkitusát, amely belsejében dúlt. Sógorától hazament, ahol több tagból álló társasággal este fél 11 óráig az udvarban elbeszélgetett.

Az éjjel hátralevő idejét szobájában töltötte a szerencsétlen fiú, aki öngyilkosságát a reggeli órákban követhette el, anélkül, hogy arról valaki tudomással birt volna. Atyja reggel ismételten kopogott a fiú ajtaján s mivel nem k rpott feleletet, feltörte az ajtót. Belépve fia szobájába, azt arcra borulva, holtan találta ágyában. Azonnal orvosért küldött, aki azonban már csak a beállott halált konstatálhatta. Az asztalon talált, méregjegygyel ellátott üvegcséről azt hiszik, hogy szublimált port vett be.

A jómodoru, csinos fiú már rég elvesztette életkedvét s utolsó napjaiban csak az apja szigoráról beszélt, mint aki nem akarja őt tovább taníttatni, hanem 18 éves korában átadni az életnek, hogy saját lábán járva, keresse meg mindennapi kenyerét. Hogy ez volt-e öngyilkosságának oka, vagy más, azt megállapítani már nem lehet, mivel semmiféle Írást — miből öngyilkosságának okát pontosan meg lehetne állapítani — nem hagyott hátra.

Az öngyilkos ifjút szombaton reggel felboncolta dr. Kramolin Gyula trvsz. orvos; jelen voltak: Hangéi Ignác t. főorvos, -Markovich Jenő vizsgálóbíró, dr. Miskolczy Ágost jegyző és Rácz József rendőralkapitány. Temetese délután ment végbe nagy részvét mellett.

HÍREK.

— Személyi hirek. Bartal Béla nagybirtokos néhány heti tartózkodásra Koritniczára utazott. — Báró Schell József tengeliczi nagy- birtokos családjával együtt a Salzkammergutban nyaral. — Dr. Szentkirályi Mihály polgármester augusztus 1-én kezdette meg szabadságát, melyet Balaton-Almádi’oan tolt el. — Lapunk felelős szerkesztője holnap kezdi meg hosszabb szabadságát, melyet családjával együtt Tirolban és Olaszországban fog tölteni.

— Lejárt szabadság. Molnár Lajos rendőr- kapitány és Janosits Károly városi főjegyző szabadságukról hazaérkeztek és átvették újból hivatalukat.

— Áthelyezett főmérnök. A kereskedelemügyi miniszter Eaisz József volt szekszárdi jelenleg tordai államépitészeti kir. főmérnököt hasonló minőségben Makóra helyezte át.

— Változás a hercegi uradalmak vezetésében. Hir szerint Haydin Károly dr. Eszter- házy herceg jogtanácsosa legközelebb megválik állásától és ezentúl működése csakis egyes fontosabb jogi kérdésekben adandó véleményekre fog szorítkozni. Haydin dr. nem volt hajlandó állandó tartózkodásra Kismartonban letelepedni és ez a körülmény indította őt erre az elhatározásra.

— Kinevezés. A király Madarász Elemért, Tolnavármegye volt főjegyzőjét, valóságos miniszteri tanácsossá nevezte ki.

— Uj állomásfönök. A tamásii állomáshoz főnökké Imre Andor csurgói máv. ellenőr helyezteti ^át,

— Uj tanár. A bonyhádi ág. hitv. ev. főgimnáziumhoz a görög-latin tanszékre Zvarinyi János tanár választatott meg.

— Előléptetés. Szentpétery József paksi kir. járásbiró a VII. fizetési osztály I. fokozatába lépett f. évi julius hó 1-től.

— Áthelyezések. A posta és távirda igazgatóság Csery László szekszárdi postatisztet Kaposvárra, Lencz Ferenc postatisztet pedig Szekszárdra helyezte át hasonminőségben.

— Uj gazdasági tudósító. A földmiveiés- ügyi miniszter, Tolnavármegye dunaföldvárt járására nézve, Forster Artur bölcskei lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg.

— Tanári áthelyezés. A zirci apát Fránek Lajos Döme ciszterczita tanárt, földinket az egri főgimnáziumhoz helyezte át.

— BÚCSÚ. A szekszárdi Remete kápolna Anna napi búcsúja a múlt vasárnap volt nagyszámú helybeli és vidéki hivő részvételével. A kápolnánál ünnepi mise, magyar és németnyelvű szentbeszéd volt.

— Haller jószágkormányzó fegyelmi ügye

Esterházy Miklós herceg döntött Haller József udvari tanácsos, volt jószágkormanyzó fegyelmi ügyében. A fegyelmi határozat pedig úgy szól, hogy a herceg Haller Józsefet különböző szabálytalanságok halmazata miatt nyugdíjigényének elvesztésével fegyelmi utón elbocsátotta a hitbizomány szolgálatából. Ezen jól kiérdemelt elbocsátás bizonyosan kellemesen érinti a hercegi bérlőket is.

— Ejegyzés. Erős Ernő bonyhádi kereskedő eljegyezte Goldschmied Sárikát. — Weisz Béla bpesti kereskedő vasárnap tartotta eljegyzését Bauer Olga kisasszonnyal Pincehelyen.

— A csendőrség köréből- A honvédelmi miniszter Wachsmann Vilmos csendőrszázados, kecskeméti szárnyparancsnokot, hasonló minőségben szekszárdi szárnyparancsnokká nevezte ki.

nak megoldásához. Az állam kötelezővé teszi az oktatást s a társadalom is megmozdult, hogy a proletár gyermekek felügyeletét — az iskolán kivül — ellássa az alatt az idő alatt, amig ezeknek a gyermekeknek a szülei gyárakban s műhelyekben dolgoznak. Csaknem minden állam törvénye előírja azt a minimális életkort, melyen alul munkába nem léphet a gyermek, épp úgy meghatározza a maximális munkaidőt is. Sajnos, ezek ellen a törvények ellen sok helyütt vétenek. Azonkívül számos filantróp inté-. zet alakult, amelyben kézművességre tanítják a gyermekeket. Igen hathatósak ezen a téren az árvaházak praktikus berendezései s agyermek- menhelyek.

Csodálatos intézmény, amely mintaképül ajánlható, a Barnardo-intézet Londonban. Az az intézet egymaga sok ezer gyermeket tartott vissza a bűn örvényétől, mert benne ép, a legnyomorultabb szegények, az alkoholisták, az elitéit bűnösök gyermekei találnak otthonra.

Ebben a menhelyben épp az a nagyszerű, hogy húsznál több gyermeket nem engednek

lakni egy »otthonban«, nehogy az iskolák ka- szárnyaszerü berendezésére emlékeztessék a benlakókat. Ily módon a családi élet illúzióját is nevelik a gyermekekben. Azonkívül alaposan megfigyelik a gyermekek hajlamait, képességeiket s olyan munkához állítják őket, mely hajlamuknak leginkább megfelel. De Barnardo tovább megy. Mivel a gyermekek nagy része degenerálódott szülőktől származik s ennek folytán jobban ki vannak téve a kisértésnek, arra törekszik, hogy ezek a gyermekek még fokozottabb mértékben elkerüljék azokat a befolyásokat, melyek könnyen megingathatnák erkölcsi érzésüket. Ha felnőttek, nagy részüket Kanadába viszik, ahol a falusi élet csöndje, nyugalma és szorgalmas munkája következtében az emberi társadalomnak hasznos tagjaivá válnak.

Mr. Barnardo egész életükön át szemmel kiséri őket s a statisztika adata szerint ezer közül egy bűnös akad.

A bűn ellen a gyermekvédelemnek ezt a módját tartom Ieghathatósabb eszköznek.

Munkára nevelni a gyermeket s megutál- tatni vele az iszákosságot: ez a gyermekvédelem két sarkalatos tétele.

*

Az alkoholizmus elnyomása a legfőbb rendszabály, melyet a bűn terápiájánál alkalmazunk. Mert az alkoholizmus a bűn egyik legrettenetesebb faktora. Első sorban az öröklött megterhelést fokozottabb mértékben tünteti fel, másodszor az iszákosság leggyakrabban bűnre vezet, végül a pálinkás lebujok valósággal tanyái a bűnösöknek, akik itt készítik elő a bűn elkövetését s osztozkodnak a zsákmányon.

Ha az alkoholizmust meg le hetne szüntetni, eltűnnének egyszerre a bűnök legbrutá- lisabb s legvérengzőbb jelentkezései. Az iszákosság tehát épp olyan nehéz probléma, mint maga a kriminalitás.

Svédországban. — különösen pedig Göteborgban — kitűnő, modern eszközökkel értek célt az alkoholizmus leküzdésében. Göteborgban ugyanis a városi tanács támogatásával egy

tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan,

„BITUMIIVA“ kttsi:?gyé„;rb tetöfedöaayag.

<BITUMINÁVAL» fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a na,, melege eben. «BITUiMINA» régi zsindelytetők átfedésére is kiválóan alkalmas.

Csakis védjegygyel ellátott tekercseket fogadjunk el. 20-30

Szekszárdi vldéke^észére; REICH ÁRUIN fakereskedésében Szekszárd.