Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-26 / 30. szám
XVIII. évfolyam Szekszárd, 1908 julius 26 Előfizetési ár: Egész évre . . 12 korona. Fél evre ... 6 ». Negyed évre . 3 » Egy szám ára . 24 fillér. llAAzeteteket m hírdefé»c)i«t a kiadó, h Iratai on kiről «Kocád iolntr Kor könyvnyomdát* «« papirk«r**k*d~»« Saaksiárdon. Egyet szamok ugyanot laohatok. POLITIKAI ÉS VEGYES MRTALIKU HETILAP. * Megf.jeleu miii/*eSnJTftéaraap. Szerkesztoseg es kiadóhivatal ánfcHk Vármegye utca 130. sz. SE23>* Szorketilocégi tcieton-«*.v Felelős »zerltesitc. é« leytuiajdoro» f Or. LEOPOLD KORNÉL 13.'- .»adóhivatali telefon-szám II. Fómunkatars: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nemadatc t. A lap szellemi részét Siető kO. lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a ssei- kesztőségbez intézendő!:. Hirdetések mérve sollen neff&Papitot árszabály axenai számíttatnak. Á produktiv munka megbecsülése. Minden esztendőben, amikor iskoláink C1 munkásságáról megemlékezünk," in kén- -'lenül is toliunkra jön egy igen íontcr kérdés: tiaink pályaválasztása. Sokszor elmondottuk már mi is, elmondták mások is, hogy mennyire beteges az a' speciálisán magyar fölfogás, mely az jpari és kereskedelmi életpályákat nem tartja eleg <uri» foglalkozásnak, • de — sajnos — meg'mindig nem mondtuk elég gyakran. És mos:, hogy a lapok egyre-máspa ismertetik h. ■iskolák ez évi értesítőit, aktuálisnak is tartjuk ezeket elmondani. Sehol a világon sem annyira közügy a pályaválasztás kérdése, mint nálunk, ahol nemcsak az egyesek jövő sorsa, hanem az egész ország jövő boldogulása is attól függ, milyen életpályát választ magának a jövő nemzedék. «Teremtsünk magyar ipart», ez a ielszó széles e hazában, mivel pedig valóságos nemzeti Vonásunk a jelszavak után vonulni, minden jp magyar ember kitűzte a jelszót a kabátjára, be is lépett egy ilyen jelszava egyesületbe és ezzel a magyar társadalom eleget is vélt tenni a jelszóból eredő köte- ’pzettségének. Ez tartott pár hónapig. Azután, Aogy eliiervadtak az igazi, eleven tulipánok, ;1ry hervádfak el a tulipánjelvények is. Letérteitek a gomblyukból. Vége volt a föl- buzdiM^snak, vége volt az egész mozgalomnak. Így azonbah nem lehet azt a magyar ipart megteremte^, amelytől egész Magyar- ország jövő fenmanadása függ. Itt egy táp/ sadalmi hibás felfogást kell átalakítani, a magyar nép egy részéi, a magyar középosztályt kell átterelni a‘áv ipari és kereskedelmi foglalkozásra, ezt' pedig sem jelszavakkal, sem egyletekkel megcsinálni nem lehet, ehhez megfelelő iskolák kellenek, amelyek generációkat arra neveljenek, hogy nincs az emberi életnek s*ebb célja, mint alkotni, teremteni; nincs úribb foglalkozás, mint hasznos, produktiv tagja lenni a társadalomnak. Hogy egyedül ?z ipari és kereskedő pályák azok, ahol agyagi jólétet biztosíthat magának és családinak, hol vagyont szerezhet, amely mindenkitől való függetlenséget, tehát a legszebb emberi ideált biztosíthatja neki; hogy mennyivel kevésbé úri foglalkozás ezzel szénben előszobákban görnye- dezni, könyörögni, raig az ember egy olyan kis hivatalt fld keresni, ahol éppen a min dennapit míg tudja szerezni. Így nevelve -gy-gvét generációt, mi is eljutnánk oda, ahol a "ivggati államok vannak: a produktiv munka megbecsüléséhez. Ma az ipán /s kereskedelmi pályák máskép rekrutáiódnak. A fiú a négy elemi osztályt elvégezve, a magyar középosztálybeli szülő — iparos, kereskedő szülő is — mindent elkövet, hogy a nálunk egyedül üdvözítő iskolába, a gimnáziumba bejuttassa. Nagynéha anyagi tehetségen fölüli áldozatokat hoz, csakhogy ez sikerüljön neki, igy aztán a gimnázium alsó osztályaiba 2 — 3, sőt néhol 4 párhuzamos alsó osztályra való tanuló is összekerül. Ezek közül már most a tanári karnak ki kell küszöbölni azokat, akik további tanulmányokra alkalmatlanok. Ez a láb ^ dig - sajnos —, elég g/akraH . : íltépptn történik: «szamár vf> snak vagy botosnak.» Miko > ' ' lek t— 2-zer meg is bukott iszonyú sóhajtások mellett iiV.s’nav versiekét, lesz belőle iparos, keres ke " «ha ef?> kicsit tanult volio, itf : volna belőle.» Így * í «betanult iparos, kereskey1' . ') nálunk ijiindenekelől . mitókat, talárokat buktatni arra, amit Néni? ” aban mar regen_ uidnak ésl ’ ifcok nagyságukat* köszönhetik, ely, az üzlet vezetéséhez, gya . megfelelő piacon való elhelyez zep p.acok megszerzéséhez stb. ka.. apesetre annyi értelem, mint az akták másol;, áh az, <fe talán annyi is, mint a Iateine; j ..lyák bármelyikéhez. Hogy a hajának ma '’em teszünk azzal szolgálatot, ha eh./n tudunk erte, hanem igenis, ha munkái kk 1 vMJint «zerezhetünk, ez pedig csak az ipa ^Äercs’cedöi pályán j lehetséges. j - ..........- — - ♦ ftt,-VÁ ROSI ÜGYEK. Viszonválasz. Buda Vilmos űrlapjának utolsó számában folytatja Szeksjiárd város ügyeiről szóló fej- | tágetéseit és válaszol a lapunkban e tárgyról megje'ent közleményre. Az érvekkel és következtetésekkel való kölcsönös kapacitálásnak nincsen e kérdésben helye és tere, azért csupán arra szorítkozunk, hogy Boda Vilmos urnák némely ténybeli állítását helyreigazítsuk. Tesszük ezt pedig ugyanazzal a tárgyilagossággal, amely az 5 cikkelyében is megnyilatkozott. Hogy Hirling Ádám volt polgármester, életben maradása esetén belement volna-e és milyen összeg erejéig a városháza átalakításának költségeibe, azt nem kutatjuk és ezen problémának meddő feszégetésévei nem toglalkozunk. Mi csak azt konstatáltuk, hogy a városháza átalakításának kérdésével még «a régi rendszer» alatt,. éppen Hirling javaslatára, már korábban foglalkozott a képviselőtestület és hogy ezt a kérdést nem a mostani polgármester tűzte először napirendre, hanem ő csupán a már régebben meghozott határozat végrehajtására nézve tett a képviselőtestületnek javaslatot. Es Hirling volt polgármester nemcsak azt tette, amit B. V. ur áilit, hogy «a szorgalmazók elnémitására belement egy bizottság alakításába», hanem sua sponte tett a múlt éci augusztus karában megtartott képviselőtestületi ülésnek konkrét javaslatot, hogy a városháza az udvar jobb oldalán emelendő emeletes szárnyépülettel kibóvittessék. Éppen szerkesztőnknek voltak eme javaslat el enében aggályai, melyeknek a képviselő- testület ülésén kifejezést is adott, mert ő helyesebbnek tartotta volna, ha az átalakítással járó tetemes költséget nem az udvaron létesítendő szárnyépületre fordítják, azért azt indítványozta, hogy a szomszédos ßldszintes ház megvételével az utcai részen történjék az átalakítás, ami által egyúttal a bartinai és baktai szőlőkhöz vezető keskeny sikátor is szabályozható lett volna, de Hirling polgármester a tanács javaslata mellett foglalt állást és a képviselőtestület amellett döntött. Ezt a régi határozatot hajtják tehát ezúttal végre. Hasonlóképen még Hirling polgármester idejében, tehát a régi rendszer alatt hozta meg a képviselőtestület a városház utcai homlokzatának «fényűzés számba menő» határozatát es a «cifra tornyos» terveket és költségvetést ugyancsak Hirling mutatta be és azt annak idején a képviselőtestület egyhangúlag fogadta el. Hasonlóképen téves a Szeksfcárd-szálló jövedelmezőségéről vitatott az a tény, hogy a Szálló <« vételárnak és építési költségeknek közel (1 százalékos kamatait mindig meghozta». íme beszéljenek a számok : A szálló vételára és átalakítási költségei kitesznek körülbelül 300.000 koronát. Ennek évi 6% kamata . . . 18.000 K és az épület évi fentartási költségei 2.000 » összes szükséglet 20.000 K. Ezzel szemben a bevételek a következők: A szálló és vendéglő bérlője fizet évi bérösszeget: 8.100 K, Az u. a. épületben levő boltftelyiségekévi bérjövedelme: 3.246 » A nagyterem évi jövedelme legfeljebb: 1.000 » összes évi jövedelem: 12.346 K, marad tehat évi hiány: 7654 korona, mi pedig azt irtuk, hogy az évi deficit 4—5000 korona, Boda Vilmos ur szerint azonban csak 2000— 2500 korona. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a város 20 év alatt kamat nélkül 150,000 körüli összeget vesztett a szállón, illetve ennyi a deficit, amit ráfizettünk, akkor kevés okunk van örülni afölött, hogy városunk ennek a »kényelmes« szállónak a tulajdonosa. Ez a tetemes évi deficit természetesen állandóan ólomsulylyal nehezedik és szomorú visszahatást gyakorol ami városunk pénzügyi viszonyaira, amelyek nem bírják el azt a luxust, hogy ilyen in^iroduktiv beruházásunk legyen, amely a városnak állandóan tetemes anyagi kárt okoz és egyébként sem hajt semmi hasznot, mert ez a szálló az idegen forgalom növelésére — sajnos — éppenséggel nem gyakorol vonzó hatást. Ez a száraz tényállás. Sem váddal, sem szemrehányással nem illetünk senkit. A jóhiszemű, de téves adatokkal szemben azonban az igazi világításban kellett bemutatni a kérdést es meg kellett állapítani az objektiv tényeket. KÖZSÉGI ELET. — Kinyomják a képviselőtestület üléseinek jegyzőkönyvét. Érdekes és minden tekintetben figyelemre méltó döntést hozott a m. kir. belügyminiszter egy esetből kifolyólag a Községek autonómiáját illetőleg. Az eset a következő : Paks község képviselőtestülete ezelőtt két évvel azt a határozatot hozta, hogy az előző gyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvastassék, hogy igy a képviselők összesége tudomást vehessen arról, csakugyan hűen lettek-e a határozatok jegyzőkönyvbe vezetve. Poppovits Gyula főjegyző azt a határozatot sérelmesnek, sőt törvényellenesnek, mondta és mint ilyent meg is felebbezte a vármegyéhez. A főjegyző felebbezésének heiy
