Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-26 / 30. szám

XVIII. évfolyam Szekszárd, 1908 julius 26 Előfizetési ár: Egész évre . . 12 korona. Fél evre ... 6 ». Negyed évre . 3 » Egy szám ára . 24 fillér. llAAzeteteket m hírdefé»c)i«t a kiadó, h Iratai on kiről «Kocád iolntr Kor könyvnyomdát* «« papirk«r**k*d~»« Saaksiárdon. Egyet szamok ugyanot laohatok. POLITIKAI ÉS VEGYES MRTALIKU HETILAP. * Megf.jeleu miii/*eSnJTftéaraap. Szerkesztoseg es kiadóhivatal ánfcHk Vármegye utca 130. sz. SE23>* Szorketilocégi tcieton-«*.v Felelős »zerltesitc. é« leytuiajdoro» f Or. LEOPOLD KORNÉL 13.'- .»adóhivatali telefon-szám II. Fómunkatars: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nemadatc t. A lap szellemi részét Siető kO. lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a ssei- kesztőségbez intézendő!:. Hirdetések mérve sollen neff&Papitot árszabály axenai számíttatnak. Á produktiv munka megbecsülése. Minden esztendőben, amikor iskoláink C1 munkásságáról megemlékezünk," in kén- -'lenül is toliunkra jön egy igen íontcr kérdés: tiaink pályaválasztása. Sokszor el­mondottuk már mi is, elmondták mások is, hogy mennyire beteges az a' speciálisán magyar fölfogás, mely az jpari és keres­kedelmi életpályákat nem tartja eleg <uri» foglalkozásnak, • de — sajnos — meg'min­dig nem mondtuk elég gyakran. És mos:, hogy a lapok egyre-máspa ismertetik h. ■iskolák ez évi értesítőit, aktuálisnak is tart­juk ezeket elmondani. Sehol a világon sem annyira közügy a pályaválasztás kérdése, mint nálunk, ahol nemcsak az egyesek jövő sorsa, hanem az egész ország jövő boldogu­lása is attól függ, milyen életpályát választ magának a jövő nemzedék. «Teremtsünk magyar ipart», ez a ielszó széles e hazában, mivel pedig valóságos nemzeti Vonásunk a jelszavak után vonulni, minden jp magyar ember kitűzte a jelszót a kabátjára, be is lépett egy ilyen jelszava egyesületbe és ezzel a magyar társadalom eleget is vélt tenni a jelszóból eredő köte- ’pzettségének. Ez tartott pár hónapig. Azután, Aogy eliiervadtak az igazi, eleven tulipánok, ;1ry hervádfak el a tulipánjelvények is. Le­térteitek a gomblyukból. Vége volt a föl- buzdiM^snak, vége volt az egész mozga­lomnak. Így azonbah nem lehet azt a magyar ipart megteremte^, amelytől egész Magyar- ország jövő fenmanadása függ. Itt egy táp/ sadalmi hibás felfogást kell átalakítani, a magyar nép egy részéi, a magyar közép­osztályt kell átterelni a‘áv ipari és keres­kedelmi foglalkozásra, ezt' pedig sem jel­szavakkal, sem egyletekkel megcsinálni nem lehet, ehhez megfelelő iskolák kellenek, amelyek generációkat arra neveljenek, hogy nincs az emberi életnek s*ebb célja, mint alkotni, teremteni; nincs úribb foglalkozás, mint hasznos, produktiv tagja lenni a tár­sadalomnak. Hogy egyedül ?z ipari és kereskedő pályák azok, ahol agyagi jólétet biztosíthat magának és családinak, hol vagyont sze­rezhet, amely mindenkitől való függetlenséget, tehát a legszebb emberi ideált biztosíthatja neki; hogy mennyivel kevésbé úri foglal­kozás ezzel szénben előszobákban görnye- dezni, könyörögni, raig az ember egy olyan kis hivatalt fld keresni, ahol éppen a min dennapit míg tudja szerezni. Így nevelve -gy-gvét generációt, mi is eljutnánk oda, ahol a "ivggati államok vannak: a produktiv munka megbecsüléséhez. Ma az ipán /s kereskedelmi pályák máskép rekrutáiódnak. A fiú a négy elemi osztályt elvégezve, a magyar középosztály­beli szülő — iparos, kereskedő szülő is — mindent elkövet, hogy a nálunk egyedül üdvözítő iskolába, a gimnáziumba bejuttassa. Nagynéha anyagi tehetségen fölüli áldoza­tokat hoz, csakhogy ez sikerüljön neki, igy aztán a gimnázium alsó osztályaiba 2 — 3, sőt néhol 4 párhuzamos alsó osztályra való tanuló is összekerül. Ezek közül már most a tanári karnak ki kell küszöbölni azokat, akik további tanulmányokra alkalmatlanok. Ez a láb ^ dig - sajnos —, elég g/akraH . : íltépptn történik: «sza­már vf> snak vagy botosnak.» Miko > ' ' lek t— 2-zer meg is bukott iszonyú sóhajtások mellett iiV.s’nav versiekét, lesz belőle iparos, keres ke " «ha ef?> kicsit tanult volio, itf : volna belőle.» Így * í «betanult iparos, kereskey1' . ') nálunk ijiinde­nekelől . mitókat, talá­rokat buktatni arra, amit Néni? ” aban mar regen_ uidnak ésl ’ ifcok nagyságukat* köszönhetik, ely, az üzlet veze­téséhez, gya . megfelelő piacon való elhelyez zep p.acok megszer­zéséhez stb. ka.. apesetre annyi értelem, mint az akták másol;, áh az, <fe talán annyi is, mint a Iateine; j ..lyák bármelyikéhez. Hogy a hajának ma '’em teszünk azzal szolgálatot, ha eh./n tudunk erte, hanem igenis, ha munkái kk 1 vMJint «zerezhetünk, ez pedig csak az ipa ^Äercs’cedöi pályán j lehetséges. j - ..........- — - ♦ ftt,-­VÁ ROSI ÜGYEK. Viszonválasz. Buda Vilmos űrlapjának utolsó számában folytatja Szeksjiárd város ügyeiről szóló fej- | tágetéseit és válaszol a lapunkban e tárgyról megje'ent közleményre. Az érvekkel és következtetésekkel való köl­csönös kapacitálásnak nincsen e kérdésben helye és tere, azért csupán arra szorítkozunk, hogy Boda Vilmos urnák némely ténybeli állítását helyreigazítsuk. Tesszük ezt pedig ugyanazzal a tárgyilagossággal, amely az 5 cikkelyében is megnyilatkozott. Hogy Hirling Ádám volt polgármester, élet­ben maradása esetén belement volna-e és milyen összeg erejéig a városháza átalakításának költ­ségeibe, azt nem kutatjuk és ezen problémának meddő feszégetésévei nem toglalkozunk. Mi csak azt konstatáltuk, hogy a városháza átalakításá­nak kérdésével még «a régi rendszer» alatt,. éppen Hirling javaslatára, már korábban foglal­kozott a képviselőtestület és hogy ezt a kérdést nem a mostani polgármester tűzte először napi­rendre, hanem ő csupán a már régebben megho­zott határozat végrehajtására nézve tett a kép­viselőtestületnek javaslatot. Es Hirling volt polgármester nemcsak azt tette, amit B. V. ur áilit, hogy «a szorgalmazók elnémitására bele­ment egy bizottság alakításába», hanem sua sponte tett a múlt éci augusztus karában megtar­tott képviselőtestületi ülésnek konkrét javaslatot, hogy a városháza az udvar jobb oldalán emelendő emeletes szárnyépülettel kibóvittessék. Éppen szerkesztőnknek voltak eme javas­lat el enében aggályai, melyeknek a képviselő- testület ülésén kifejezést is adott, mert ő helye­sebbnek tartotta volna, ha az átalakítással járó tetemes költséget nem az udvaron létesítendő szárnyépületre fordítják, azért azt indítványozta, hogy a szomszédos ßldszintes ház megvételével az utcai részen történjék az átalakítás, ami által egyúttal a bartinai és baktai szőlőkhöz vezető keskeny sikátor is szabályozható lett volna, de Hirling polgármester a tanács javaslata mellett foglalt állást és a képviselőtestület amellett dön­tött. Ezt a régi határozatot hajtják tehát ezúttal végre. Hasonlóképen még Hirling polgármester idejében, tehát a régi rendszer alatt hozta meg a képviselőtestület a városház utcai homlokza­tának «fényűzés számba menő» határozatát es a «cifra tornyos» terveket és költségvetést ugyan­csak Hirling mutatta be és azt annak idején a képviselőtestület egyhangúlag fogadta el. Hasonlóképen téves a Szeksfcárd-szálló jö­vedelmezőségéről vitatott az a tény, hogy a Szálló <« vételárnak és építési költségeknek közel (1 százalékos kamatait mindig meghozta». íme beszéljenek a számok : A szálló vételára és átalakítási költségei kitesznek körülbelül 300.000 koronát. Ennek évi 6% kamata . . . 18.000 K és az épület évi fentartási költségei 2.000 » összes szükséglet 20.000 K. Ezzel szemben a bevételek a következők: A szálló és vendéglő bérlője fizet évi bérösszeget: 8.100 K, Az u. a. épületben levő bolt­ftelyiségekévi bérjövedelme: 3.246 » A nagyterem évi jövedelme legfeljebb: 1.000 » összes évi jövedelem: 12.346 K, marad tehat évi hiány: 7654 korona, mi pedig azt irtuk, hogy az évi deficit 4—5000 korona, Boda Vilmos ur szerint azonban csak 2000— 2500 korona. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a város 20 év alatt kamat nélkül 150,000 körüli összeget vesztett a szállón, illetve ennyi a deficit, amit ráfizettünk, akkor kevés okunk van örülni afölött, hogy városunk ennek a »kényel­mes« szállónak a tulajdonosa. Ez a tetemes évi deficit természetesen állandóan ólomsulylyal ne­hezedik és szomorú visszahatást gyakorol ami városunk pénzügyi viszonyaira, amelyek nem bírják el azt a luxust, hogy ilyen in^iroduktiv beruházásunk legyen, amely a városnak állan­dóan tetemes anyagi kárt okoz és egyébként sem hajt semmi hasznot, mert ez a szálló az idegen forgalom növelésére — sajnos — éppen­séggel nem gyakorol vonzó hatást. Ez a száraz tényállás. Sem váddal, sem szemrehányással nem illetünk senkit. A jóhiszemű, de téves adatok­kal szemben azonban az igazi világításban kel­lett bemutatni a kérdést es meg kellett állapí­tani az objektiv tényeket. KÖZSÉGI ELET. — Kinyomják a képviselőtestület ülései­nek jegyzőkönyvét. Érdekes és minden tekin­tetben figyelemre méltó döntést hozott a m. kir. belügyminiszter egy esetből kifolyólag a Közsé­gek autonómiáját illetőleg. Az eset a következő : Paks község képviselőtestülete ezelőtt két év­vel azt a határozatot hozta, hogy az előző gyű­lésről felvett jegyzőkönyv felolvastassék, hogy igy a képviselők összesége tudomást vehessen arról, csakugyan hűen lettek-e a határozatok jegyzőkönyvbe vezetve. Poppovits Gyula főjegyző azt a határozatot sérelmesnek, sőt törvényelle­nesnek, mondta és mint ilyent meg is felebbezte a vármegyéhez. A főjegyző felebbezésének heiy

Next

/
Thumbnails
Contents