Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-12 / 28. szám
1908 julius 12 TOLNAVARJOOYE. 3 Alacs Zoltán kir. főmérnök jelentése szerint az állami és kiépített th. közutak állapota június hóban elég jó volt. Az egyes utakon a szükséges javítások és építkezések folyamatban, a kavicsszállitás csak részben van mngkezdve. Hogy az összes munkálatok még a késő őszi idő beállta előtt befejezést nyerjenek, egy gőzhenger kibérelése vált szükségessé s igy a hengerlésre az állami közúton kívül két gőzhenger és öt lóhenger áll rendelkezésre. A paks—nagydorogi ut felülvizsgálata és helyszíni szemléje julius hó 8-án tartatott meg. Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató jelentése szerint junius hónapban a különböző adónemekből 61169 korona folyt be. Az adóhivatalok ügy- és pénzkezelése megvizsgáltatott és rendben találtatott. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete szerdán délután rendkívüli közgyűlést tartott a Szekszárd-Szálló nagytermében dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével. Elnöklő polgármester üdvözölve a megjelent képviselőket, kegyeletes szavakban emlékezett meg az időközben elhunyt Krammer János polgári iskolai igazgató és városi képviselőről. Ezután a tárgysorozat következett. A városi szőlőtelep és szénkénegraktár múlt évi számadása észrevétel nélkül tudomásul vétetett. A városháza átalakítása és kibővítésére vonatkozó terv és költségvetés tárgyalása csakhamar két táborba szólította a képviselőket. Az építkezés 48 ezer koronába kerül, melyet a tanács a fogyasztási adó és szegényalapból venne fel, melynek kamatai megtérülnek a fogyasztási adó jövedelemtöbbletből. Tehát pótadóemelésre nincsen szükség Boda Vilmos szólalt fel a javaslat ellen elsőnek. A város anyagi helyzetét a legsötétebb színben vázolva és ellenezvén minden további pótadóemelést, takarékossági okokból a mostani helyiségek változatlan fentartását ajánlja és miután felsorolta a várost terhelő tartozásokat, a leghatározottabban ellenezte a tervezett kibővítését. Ezután dr. Leopold Kornél hosszabb beszédben támogatta a tanács javaslatát. Ő is hive a városi háztartásban a legszigorúbb takarékosság alkalmazásának, de vannak közszükségletek, melyeknek teljesítése elől nem szabad elzárkózni. — A város természetes fejlődése mellett a 60 év előtt épült városháza nem felel meg az igényeknek. Nem csak arról van szó, hogy a tisztviselők kényelmesebb elhelyezést nyerjenek, hanem, hogy a város közönségének érdekei, a város helyes adminisztrációjának föltételei nyerjenek kielégítést. Nem elég azt mondani, hogy tartózkodjunk minden újabb kiadástó', hanem meg kell jelölni a módját, hogyan lehessen közszükségleteket újabb kiadások nélkül megvalósítani. A város nem tudja elhelyezni hivatalait, nincsen irattára, a rendőrség, az árvaszék, gyámpénztár, községi pénztár, mérnök, orvos megfelelő hivatalos helyiségek nélkül nem teljesíthetik hivatásukat és kötelességüket. Az nem takarékosság, hanem a legrosz- szabb gazdálkodás, ha a sürgős közszükségleteket ki nem elégítjük. Alig van Magyarországon város vagy község, mely ne volna kénytelen adósságot csinálni, de hasznos és célszerű beruházások mellett a lakosság javára megtérülnek a kiadások. \ Dr. Beöthy Károly, Kamarás Béla, dr. Morvát Jenő és Schneider János a javaslat mellett, Nagy Jiénos pedig ellene szólaltak fel. Végre a polgármester, miután igen helyesen arra utalt, hogy meg kell kímélni a várost attól, hogy a felsőbb hatóság kényszerítse az építkezésre és miután kifejtette a mostani helyzet tarthatatlanságát, elrendelte a névszerinti szavazást, melynek eredménye a következő volt: leszavaztak 7l-en, ebből a tanács javaslata mellett 51-en, ellene pedig 20-an szavaztak, elfogadva Schneider Jánosnak ama indítványát, hogy a város a városi alapoktól fölveendő kölcsönök után csupán a takaréki betéti kamatot fizesse. Bese Ferenc ingatlan átengedése iránti kérvénye nem tárgyaltatott, hanem elhalasztatott a következő közgyűlésig. Mire Leó kérvényét, melyben a városi kötelékbe leendő felvételét kéri, pártolta a képviselő testület. Dr. Hilbert István jogügyi tanácsosnak; valamint Janosits Károly főjegyzőnek a kért szabadságot megadta. A végrehajtók fizetésemelési kérvényét méltányosnak' találta a tanács és Ferencz meg Sehverteezky kifizetését 200—200 koronával, Feketéét pedig 100 koronával emelni javasolta. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. A rendörök és kisbirák hasontárgyu kérvé nye szintén kedvezően intézték el, amelyben fizetésüket havi 40 koronában állapítja meg a közgyűlés, továbbá a rendőri állást eltörli s helyette a »tiivatalszolga« elnevezést alkalmazza. A dobos által eddig élvezett mellékjövedelem az őrmesternek utaltatott. Steininger Lajos vágóhídi alkalmazott fizetése 20 K-ra emeltetett fel havonkint. Tóth István volt városi rendőr özvegyének férje junius havi fizetése temetési költség cimen kiutaltatott. A m. kir. kereskedelmi miniszter tudatja a várossal, hogy villamos szakértőt nem küld, miért is a tanács egy bizottság kiküldését ajánlja, melybe dr. Herczegh Gyula felszólaláaa után úgy a városi mérnök valamint egy idegen szakértő, továbbá Kamarás Béla', Fejős Károly és Tóth Károly mérnökök és az e célból kiküldött bizottság is bevonandó lesz. Az útátjárók, aszfaltozása és betonátereszek készítését a közgyűlés elfogadta dr. I^eopold Kornél azon indítványával, hogy az állami és megyei utak éppen a város legélénkebb forgalmi helyén való átjáróinak költségeit az államtól és megyétől kérelmezze a város. A vasúthoz vezető gyalogjáró aszfaltozásának költségvetését elkészítvén a tanács, azt javasolja, hogy annak kiépítését a város halaszsza el addig, amig a városi kövezetvám jövedelméből ez a kiadás fedezhető lesz. Dr. Leopold Kornél sürgősnek tartja az azonnali aszfaltozást és nem hiszi, hogy a kövezetvám jövedelmei gyalogjáró építésének költségeire felhaszálhatók legyenek. Sajnálja, hogy a kövezetvám szedése, ami egyúttal a kocsiutak kövezését vonná maga után, annyira késik és annak mielőbbi sürgős megoldását ajánlja a tanács figyelmébe. A vasúti gyalogjáró aszfaltirozását, hogy a vasúthoz ve. “‘ő gyalogút az őszi és téli rossz időkben is akadálytalanul használható lehessen, elodázhatatlannak tartja éppen Szekszárd fogyasztási piaca, de egyéb fontos gazdasági okoból is. A sárközi községeknek és Báttaszéknek a baja-báttaszéki hid közeli megnyitása esetén a Baja városhoz való gravitálását az is némileg ellensúlyozza, ha mi kényelmes és minden időben hozzáférhető útról gondoskodunk a vasúthoz. Az aszfalt a legtisztább, legtartósabb és legegyenletesebb burkolási eszköz, azért a tanács javaslatának mellőzésével a gyalogjárda azonnali kiépítését indítványozza annál is inkább, mert ezzel tartozunk ama háztulajdonosoknak is, a kik a selyemgyártól a Reich-féle házig az aszfaltirozást saját költségükön viselni tartoznak. Leopold indítványa mellett szólalt fel Szabó János mérnök és Schneider János, mig a tanácsé mellett Boda Vilmos, Kamarás Béla és Nagy György Hangonyi szólaltak fel. Végre névszerinti szavazással dr. Leopold Kornél indítványát 40 szóval 28 ellenében elfogadták. Ditrich József és Kreskay Ferenc aszfaltügyekben beadott kérvénye elutasittatott. Ezzel a közgyűlés délután fél 6 órakor véget ért. Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár részvénytársaság. Egy nagy ipári és gyári vállalat alakult Szekszárdon a Molnár- és Báter-féle nyomdák, írószer- és papirüzletek egyesülésével és részvénytársasággá történt átalakulásával. A Báter János-féle nyomda több mint 20 év előtt létesült és szolid alapokon, kifogástalanul, a helyi és megyebeli igényeknek megfelelően töltötte be rendeltetését. Molnár Mór 9 év előtt vette át a jóhirü és Szekszárdon 40 évig fennállott Ujfalussy Lajos- féle első nyomdát megyénkben és azt az ő országszerte elismert kiváló szakavatottságával folyton fejlesztette olyannyira, hogy modernül berendezett, a legkényesebb igényeket is kielégítő nyomdai intézete, főleg szabadalmi iróalza- tának és közkedveltségü naptárainak gyártása óta, az egész országban ismeretessé vált, sőt amig egy részről az osztrák nyomdai gyártmányoknak kiküszöbölését előmozdítja, másrészt a külföld nagyobb városaiból is kap állandóan nagyobb megrendeléseket. Mindkét vállalat fokozatos megerősödésének, mint a legtöbb ipari és gyári vállalatnak, egyik legfontosabb tényezője és emeltyűje: a tőke. Azért a két eddig is igen szép eredménynyel működő nyomdának tulajdonosai arra az elhatározásra jutottaK, hogy vállalataikat nagyobb idegen tőke beleronásávál részvénytársasággá alakítják át. E célból a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz fordultak, amely intézet alapszabályai szerint ipari vállalatok létesítését és támogatását különben is egvik céljául tűzte ki. A Hitelbank vezetősége az ügy alapos tanulmányozása és a két vállalat úgy üzleti tevékenységének, mint pedig műszaki berendezésének egy fővárosi szakerő, a »Pallas» nyomdai műintézet művezető igazgatója közreműködésével történt beható megvizsgálása után késznek ígérkezett az életképes vállalatokat anyagilag támogatni és azoknak részvénytársasággá való átalakulását előmozdítani, hogy így az egyesülés áltál is megerősbödő két ipari vállalatnak nagyobb föllendülését anyagi erőnyujtással elősegítse. Az előkészületi munkálatok befejeztével folyó hó 7-én tartotta meg az uj részvénytársaság alakuló közgyűlését. A részvénytársaság alaptőkéje 120 ezer korona, amiből 60.000 korona elsőbbségi részvényt maga a Hitelbank jegyzett. Az alakuló közgyűlés megállapította a részvénytársaság alapszabályait, melyek szerint a társaság célja a nyomdai ipar és összes ágainak nagyban és kicsinyben való űzése, a Molnár-féle szabad, iróalzatok, naptárak, üzleti könyvek gyártása, hírlapok, folyóiratok, irodalmi művek kiadása, könyv-, irószer- és papirüzlet folytatása. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az 5 tagból álló igazgatóságot, melynek tagjai lettek: dr. Hangéi Ignác, dr. Leopold Kornél, if]. Leopold Lajos, Molnár Mór és Schneider János, úgyszintén a 3 tagú felügyelő-bizottságot, melynek tagjai: Bajó Pál, Bodnár István és dr. Kramolin Gyula. A részvénytársaság ügyvezető igazgatója: Molnár Mór. A cég és alapszabályok bejegyzése után a részvénytársaság megkezdi működését. A volt két nyomda közös üzemi helyiséget kap a Molnár Bernát-féle Széchenyi-utcai házban, Dicentg László tervei szerint épülő nagy emeletes helyiségekben, ahol már ősszel elhelyezkednek a tágas gépteremben a villamos erőre berendezett modern gépek, ott lesznek a szedőtermek, a vonalozó intézet, a könyvkötészet és papirraktár. tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetólemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, „Bimnw“ tetöfedöaayag. <BITUMINÁVAL> fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. «BITUMINA» régi zsindelytetók átfedésére is kiválóan alkalmas. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. iő-so. Szekszárd es viiteke-részére. REICH ÁIlMIXfakereskedésébeni Szekszárd.
