Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-02 / 5. szám

4

TOLNAVARMEGYE.

1908 február 2

Dr. Hangéi Ignác és Dr. Leopold Kornél igazgatók. (Kiinger Ferenc igazgató bátyjának Kiinger István siklósi apát, egyetemi tanár elhunyta miatt volt távol.) Továbbá Perczel Dezső v. b. t. t. a felügyelő bizottság elnöke, Tomcsányi Lajos, Dr. Kiss Ernő, ßäl Arnold a felügyelőbizottság tagjai, úgyszintén számos részvényes, kik együttesen 465 részvényt képviseltek.

Az elnök üdvözölvén a megjelenteket és konstatálván a határozatképességet a közgyűlést megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Tanárkv Árpád és Szeghy Sándor részvényesek kérettek föl. Leopold Sándor vezér- igazgató terjesztette elő az igazgatóság kimerítő jelentését és a zárszámadásokat. A jelentés elsősorban a múlt évi március 4-ikén tartott rendkívüli közgyűlés határozatából keresztülvitt uj részvény kibocsátási műveletről számol be. A régi részvényesek ezer darab részvény közül 935 darabra nézve gyakorolták elővételi jogukat. A fenmaradt 65 darabra nézve 600 koronás árfolyam mellett 268 darabra történt jelentkezés, mely túljegyzés miatt az egyes jegyzéseket aránylagosan le kellett szállitani. Az 1000 drb. uj részvény ára az előirt határidőben ténylegesen teljes összegben befizettetett. Ekképen a költségek levonása után összesen befolyt 522 ezer 260 korona 26 fillér. Ebből az alaptőkének 800 ezer koronára leendő fölemelésére 400 ezer korona fordittatott, az általános tartalék alapnak 200 ezer koronára való kiegészítésére pedig 105 ezer 987 korona 52 fillér, továbbá az osztalék alapra 6 ezer korona, a rendkívüli tartalék alapra 10 ezer korona és a maradvány 272 korona 74 fillér a nyugdíjalaphoz csatol- tatott. A múlt év rendes üzlet eredménye föllötte kedvezőnek mondható, úgy hogy a kétezer részvény után is kifizethető a múlt évben 32 koronára fölemelt részvényenkénti osztalék. A múlt évben világszerte kiütött pénzügyi válság az intézetet érintetlenül hagyta és az intézet ezen nehéz időkben nem a helyzet kiaknázását tartotta feladatának, hanem azt, hogy a hitelt kereső közönség jogosult igényeit lehetőleg mérsékelt kamat mellett elégítse ki.

A jelentés örömmel konstatálja, hogy a régóta tartó bizonytalanság megszüntetésével az Ausztriával való kereskedelmi viszonyaink rendezése a múlt év végén sikerült. De nem mellőzheti a jelentés a tervezett adóreformra vonatkozó aggályait. A javaslat szerint ugyanis a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tiszta nyereménye, háromszor kerülne adó alá. És pedig először fizetné mint eddig a nyeremény 10%-át, másodszor a sokkal kisebb összegre rugó eddigi általános jövedelmi pótadó helyett a vállalat összjövedelme után az úgynevezett jövedelmi adót progresszív kulcs szerint, harmadszor pedig a nyert osztalék után a részvényesek, a jutalékok után az azt élvezők szintén fizetnének progresszív jövedelmi adót.

Az sem tartható igazságosnak, hogy oly állami kötvények után, melyekre nézve az állam adómentességet garantált, most jövedelmi adó címén mégis adó szedessék. Ez pedig kizárólagosan a hazai polgárokat sújtaná, mert magyar államkötvények után külföldi tulajdonostól jövedelmi adót a magyar állam éppen nem követelhet. Az intézet üzleti forgalma az elmúlt évben csaknem minden ágban lényegesen gyarapodott.

Így az össztorgalom volt 1906-ban 20 millió 150,343 korona, 1907-ben 30 millió 516,800 korona, tehát növekedett 10 millió 366,456 koronával. A betétek állaga volt 1906. dec. 31-én 2 millió 869,958 korona. 1907. dec. 31-dikén 3 millió 384,279 korona, szaporulat tehát 514,320 korona. A váltó tárca volt 1906. dec. 31-én

1 millió 750,715 korona, 1907. dec, 31-én pedig

2 millió 148,511 korona, emelkedés tehát 397.795 korona. Folyószámlái kölcsönök állománya 1906. dec. 31-én 697.614 korona, 1907. dec. 31-én 884,866 korona, többlet 184,252 korona. Az értékpapírokra adott előlegek -emelkedése 10,307 korona. A jelzálog kölcsönök állaga

ellenben 26,321 koronával, a hitelszövetkezeteké pedig 8088 koronával apadt. A közgyűlés az igazgatósági jelentést jóváhagyólag vette tudomásul.

Ezután Tomcsányi Lajos terjesztette elő a felügyelő bizottság jelen/ését. A felügyelő bizottság konstatálja, hogy úgy az ügykezelést, mint a könyvelést, valamint a zárszámadásokat, leltározást, pénztárkezelést tételről-tételre megvizsgálván azt kifogástalan rendben, pontosnak és szabályszerűnek találta. A legnagyobb elismeréssel emlékszik meg az igazgatóság szakszerű, gondos, körültekintő és buzgó működéséről, melyet úgy az uj részvény kibcsáj- tási művelettel, mint pedig az intézet vezetése kőiül egyáltalán az elmúlt pénzügyi tekintetben annyira nehéz évben tanúsított úgyszintén a tisztikarról amely a lényegesen megnagyobbított forgalom dacára, kifogástalanul teljesítette feladatát.

Ezután a közgyűlés elfogadta a tiszta nyereség hovaforditására vonatkozó következő javaslatot. Az 1907 évi tiszta nyeremény 122,222 korona 02 fillér. Ebből osztalék gyanánt részvényenként 32 korona, 2000 részvény után 64 ezer korona, az alapszabályok 80-dik szakaszában megjelölt célokra 23,113 korona, a nyugdíj alapra 3201 korona, osztalék alapra 5 ezer korona, rendkívüli tartalék alapra 10 ezer korona, házfentartási alapra ezer korona, jutalmazásokra és drágasági pótlékra 1800 kor., jótékony célra 1300 korona, a maradvány 12,812 korona pedig a jövő évre vitecik át.

Az igazgató tanácsból alapszabályszerüleg kilépő, és az évközben elhunyt Wosinsky Mór helyébe gróf Apponyi Géza részvényes, a szekszárdi takarékpénztárnál felügyelő bizottsági taggá történt megválasztása miatt lemondott dr. Drágíts Imre helyébe: dr. Szentkirályi Mihály, a régiek pedig: Tenczlinger Lajos földbirtokos és dr. Müller Ferenc ügyvéd újból megválasztattak. Végül gróf Széchenyi Sándor mondott még köszönetét az intézet vezetőségének.

Ezzel a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért.

HÍREK.

_______

— Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. hétfőn a Hitelbank közgyűlése alkalmából Szekszárdon időzött.

— Uj kamarás. Ő Felsége dr. Sztankovánszky Imre földbirtokost, volt központi járási szolga- birót kamarássá nevezte ki, aki Ő Felsége előtt kihallgatáson megjelenve, személyesen köszönte meg a kitüntetést.

— Döryék Békésben- Döry Pál főispán családja is megérkezett Gyulára, ahol őket a legszivélyesebben fogadták. A tisztikar tagjai gyönyörű virágcsokrot nyújtottak át Döry Pál- nénak és Naxi k. a.-nak.

— Rátkay Lászlé országgyűlési képviselő ur felkért bennünket annak kijelentésére, hogy téves lapunknak ama híradása, mintha ő is járt volna a megyebeli képviselőkkel Andrássy belügyminiszternél avégett, hogy Tolnavármegyébe uj és pedig erélyes főispánt nevezzen ki. Rátkay kijelenti, hogy ő erről a dologról Andrássyval egy szót sem beszélt és ha a fővárosban lett volna, erről a lépésről megyei képviselőtársait is lebeszélte volna. Neki — úgymond — mint függetlenségi embernek, nincs keresni valója az alkotmánypárti miniszternél, az lévén különben is az elvi álláspontja, hogy minden olyan vármegye élére, ahol a függetlenségi párt többségben van, függetlenségi legyen a főispán. Amidőn Rátkay László ur helyreigazítását készségesen közöljük, konstatálni kívánjuk, hogy mi a Magyarország, Pest: Hírlap, Budapesti Hírlap és más fővárosi lapok nyomán közöltük azt, hogy Rátkay ur is résztvett képviselő- társaival a küldöttségben, mely lapokban nem lett megcáfolva ez a közlemény.

— Értekezlet a vasúti mizériák ügyében.

Dr. Szentkirályi Mihály polgármester ebben az j ügyben a városi képviselőtestület által kiküldött bizottságot f. hó 1-én d. u. 3 órakor ülésre I hívta össze.

— Ügyészi megbízott. Az igazságügyminiszter dr. Sartory Zsigmond dunaföldvári já_ rásbirósági aljegyzőt ugyanoda az ügyészi megbízott állandó helyettesévé nevezte ki.

— Hymen Győré Pál községi jegyző és neje, szül. Csók Ida leányát Ilonkát eljegyezte Kontsits Elemér földbirtokos Sárszent- lőrincen. — Kovács Károly bonyhádi járás- birósági végrehajtó eljegyezte Brandeisz Ferenc nyug. takaréktari titkár leányát Elvirát. — Papp János, a pesti molnárok és sütők gőzmalma részv.-társ. tisztviselője eljegyezte Czikóból Walter Emmát.

— A pécsi kiállítás fényes sikere. Egyedül áll a kiállítások krónikájában, hogy az ne záródjék deficittel. A pécsi országos kiállítás nagy erkölcsi sikere mellett páratlan anyagi eredményre is hivatkozhatik, amennyiben a zárszámadások szerint az összes (rengeteg) kiadás levonása után körülbelül 120 ezer korona fölöslelj mutatkozik, mely összeget a Pécs városában létesítendő közművelődési ház költségeire szavazta meg a kiállítási végrehajtó-bizottság. A kiállításnak eme páratlanul álló hatalmas erkölcsi és anyagi sikere elsősorban a zseniális és szakavatott rendezésnek és a rendezés élén mesésen nagyarányú tevékenységet és áldozatkészséget kiejtő Zsolnay Miklós biz. elnöknek köszönhető.

— Jegyzőválasztás Őcsény községben f. évi január 30-án megtartott közgyűlésén Huszár Pál távozásával megüresedett másodjegyzői állásra Spehár Adorján eddigi községi írnok választatott meg nagy többseggel.

— Házvétel. Dr. Spányi Leó szekszárdi ügyvéd megvette a Széchenyi-utcai Martin-féle nagy emeletes házat 50,000 koronáért.

— Wosinsky Mór emlékezete. Az akadémia hétfőn délután Berzeviczy Albert elnöklésével tartott ülésén Ortvay Tivadar levelező tag mondott emlékbeszédet Wosinsky Mór levelező tagról. A múlt télen, aránylag fiatalon, alig ötvenhárom éves korában elhunyt Wosinsky papnak, tudósnak egyaránt ritka munkás, lelkes, nemes törekvésű és becsvágyu férfiú volt. Mint fiatal plébános, a múlt század nyolcvanas éveinek az elején a tolnamegyei Lengyelre került, a melynek pátrónusa a kiváló bibliográfus és amatőr Apponyi Sándor gróf. Az ő jószágán fekszik az a neolithkori prehistorikus telep, a melynek fölásását Wosinsky vezette s a mely telep révén Lengyel a régiségtudományban európai hírnévre tett szert. Apponyi gróf, hogy az őstelepet fölkutathassák, ritka liberálitással nemcsak huszonhat holdnyi gyönyörű erdőt áldozott fői, de fedezte a kutatás költségeit is. Wosinsky pár esztendő alatt tizenkétezernél több tárgyat hozott napvilágra s azokat magyar és német nyelven igen pontosan leírta. Ezzel Lengyel a legneve/.etesebb európai őskori telep sorába került. A gyűjtemény megtekintésére Európa minden részéből látogattak el tudósok Lengyelbe, köztök olyan nevezetesség is, mint Virchow Rudolf. Zichy Jenő gróf első ázsiai expedíciójának is tagja volt Wosinsky, amikor, mindenütt régiségeket tanulmányozva és gyűjtve, beutazta a Kaukázust, Bokharát, Szamarkandot s a Kaspitó vidékét. Időközben szekszárdi plébánossá lön s attól kezdve'még inkább élhetett a régiségtu- mánynak. Sok szakdolgot irt, müveiből azonban csak Tolnamegye monográfiájának őskori részét (2 kötet) s a mészbetétes agyagedényeket tárgyaló monográfiáját említjük meg. Ez német nyelven is megjelent s nagy becsületet szerzett írójának. A szekszárdi múzeumot az ő energiája és agitálása teremtette. A muzeum szép palotáját is ő építette. Erős hülésből támadt betegség ölte meg néhány nap alatt. Rászolgált, hogy emlékét a magyar tudományosság kegyelettel őrizze meg.

— Lemondás. Streicher Péter c. kanonok hőgyészi plébános, aki Tolnavármegye tanítói nyugdijbizottságának a pécsegyházmegyei hatóság megbízásából volt tagja, e tisztéről leköszönt. A megyéspüspök a fent nevezett bizottságban képviseletével Romeisz Ferencz tb. kanonok bátaszéki plébánost bizta meg.