Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-28 / 26. szám
XVIII évfolyam 26. szára Szekszárd, 1908 junius 28 Előfizetési ár: Egész évre . . . 42 korona. Fél évre . . . 6 > Negyed Are . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket én hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskeue*** Szék »7. anion. Egyes szamok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. 31etrjeleu mindéit vasarnap. Szerkesztőség es kiaJóhivatal : Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 10. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő é« laptulajdonos : Förounkatars : Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérmékeketi -mejállapHet árszabály azerint számíttatnak. Előfizetési felhívás! 1908. évi július hó 1-vel uj előfizetést nyitunk lakunkra. - Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetősök lejár. — felkérjük, hogy az előfizeteseke; mielőbb megujitani szíveskedjenek, liogy a lap szétküldésében fen- akadas ne történjék. Előfizetési feltételek : Eprész évre ... 12 korona. Fél .......................t> Ne g-yed évre . 3 Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. Mezőgazdasági kamarák. Régóta sürgeti a magyar gazdiközönség, hogy törvényes formában nyerjen szervezést az ó érdekképviselete. A magyar gazdatársadalom gerince az'országnak, az ó jóléte, fejlődése szoros kapcsolatban áll az ország jólétével és fejlődésével. Bár nem tartozunk az agrárius irányzat uszályhordozói közzé; mégis meg kell állapítanunk, hogy kezdettől fogva követeltük a mezőgazdasági kamarák létesítését és most, hogy a földművelési miniszter az erről szóló törvényjavaslat-tervezetet elkészítette, megnyugvással és jóleső örömmel fogadjuk azt, mert a mezőgazdasági kamarákban látjuk azokat a hatalmas és szakavatott tényezőket, melyek mint a földművelő gazdatársadalom exponensei hivatva vannak nemcsak az őstermelés minden ágának fejlesztésére és töKéletesbitésére, In nem a mező- gazdasági iparok fellendítésére is, hogy igy a föld és gazdálkodás hozama megsokszoroztatván, országunk népességének jóléte, megélhetése, szaporodás® fokoztassék és 1 biztositassék. A mezőgazdasági kamara véleményt ad a kormánynak, átveszi a m&őgazdasági köz- ! igazgatás feladatait, irányitója és vezetője lesz a gazdasági egyesületeknek, egyszóval közvetitó szerepet fog teljesíteni egyrészt a gazdák, másrészt a törvényhozás és a kormány között. Az országos közvélemény rostáján min- j den esetre alaposan meg fog rostáltatni a javaslat, ami kivánato« is, mert ily nagy- arányú reformnál szükséges, hogy a legalaposabban, a lehető legnagyobb körültekintéssel alkottasék meg. Részünkről feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a manapság egyre bátrabban elónyotmiló retrográd irány- j zat abban ne érvényesüljön. A ír agyar nép általában és különösen a- földművelő elem amúgy is erősen konzervatív hajlamú, ezzel, mint megmásíthatatlan ténnyel számolnunk kell és ennek ellensúlyozására intézményeinket, reformalkotásainkat nem tölthetjük meg eléggé demokratikus és liberális elvekkel és aíkatelemekkel. így nagy hibának tartanók, fia a kamarai tagság itíítn általánosan kötelezővé tétetnék és ha a tagság nem á jog- egyenlőségen alapulna. A törpe-birtokok bizonyos kategóriáját — talán az 5 holdon aluliakat — mentesíteni lehetne a tagság alól. de kizárni ezeket se lehessen, hanem tulajdonosaik, ha akarják, beléphessenek a kamara kötelékébe. Ezeknek szavazati jogától se a középbirtokosoknak, se a latifundiumo- soknak nem kell tartaniok. A tervezet megalkotásának van egy tétele, melyet szó nélkül nem hagyhatunk. Eszerint: a szabad verseny elvének a gazdaságpolitikában való térfoglalása a mezőgazdaságnak kárára van. Merész mondás, melyet állítani lehet, de megokolni és megérteni nem. Mert hogyan akar a mi mezőgazdaságunk a világpiacokon a győzelem reményével megjelenni, ha a szabadverseny elve nem érvényesül. Pedig a magyar termelésnek a világpiacokra feltétlenül szüksége van, mert ellenkező esetben nemcsak, hogy megfulladunk a magunk gabona és egyébb terményeiben, de úgyis, mint állam, úgyis mint egyes polgárok, képtelenek leszünk a küllőiddel szemben fennálló adóssági kötelezettségeinknek megfelelni és eleget tenni és ekkor beáll az összeroppanás. Ennek elkerülésére képez életszükséget, hogy a gazdatársadalom boldoguljon és lehetőleg erősödjék még mesterséges védelem és állami támogatás árán is, de ennek a védelemnek és támogatásnak nem szabad egyoldalúnak, részrehajlónak, a többi jogosult keresetágak megkárosítására irányúiénak lennie. Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem vállvetve kötelesek dolgozni a hazai közgazdaság felvirágoztatására és hisszük, hogy a mezőgazdasági kamarák a hozzájuk fűzött nagy reményeket beváltják. p ^ VÁRMEGYE. — A vármegye költségvetése V'ármegyénk folyó évi költségvetése a belügyminisztertől leérkezett. A megye tervezgethetett és beoszthatott tételeket, ahogy akart, a miniszter élt a jogaival és rendelkezett úgy, ahogy neki tetszett. Mindenek előtt azonban jóváhagyta, hogy a feleslegessé vált szolgabirói állás helyett egy közig, gyakornoki állás rendszeresittessék és a fizetési különbözet erejéig 3 dijnok alkalmaztassák és pedig egy 2 K, egy 2 K 50 f. és egy 3 K napidij fizetéssel. Beleegi'ezett a miniszter abba is, hogy a tiszti ügyész mellé egy irodaigazgatói állás rendszeresittessék a X. fizetési TÁRCA. Zászlóavatásra. — Elszavaltatott a szekszárdi áll. főgimnázium junius 21-iki zászlószentelési ünnepélyén. — S most bontsd ki zászlónk! Markold meg nyelét, — A földön vesd meg jól a lábadat — Hadd szelje szárnya a lég zajszelét, S el ne sodorja forgó áradat; Lobogjon büszkén s e dúlt földi lét Tömkelegéből mutasson utat; Ösvényül lengjen, amely összeköt Mennyei tájt s földi rögöt; Mint tündérhágcsó, mélységhidaló, Melyen kezet fog eszmény és való. Lebegj a légben hószin lágy selyem, Miként kibontott földöntúli szárnyi Lobogj szivünkben égi szerelem, Eszmény honába lelkendezve szállj! Hova hő vággyal tör a sejtelem, A fény körébe, a hol nincsen árny, Az isteni tökély ragyog, S fényétől kigyult csillagok: A hármas csillag — szerte fénylik az — Három eszményünk: a szép, jó s igaz. Oh tárd ki művész színes álmaid, Miket láng lelked képzelete sző! Hová a költés hinti bájait, Sivány homok: lesz iratos mező; Ha nem szól hangok szimfóniája itt, E szép világ kietlen temető-, Oh áldott a véső s ecset, Miket ihletett kéz vezet! Egeknek sátra a művészi dóm, Egy darab menny a harmóniás idom. S az égnek tükre a lágy könyücsepp, Mely szenvedőkért szemeiből fakad; Le ne töröld, s — legyen bár legkisebb — Ember fiát testvéredül fogadd ; Sorsa elől — bár szived tépje seb — Soha szűkkeblűn el ne zárd magad! Világmegváltó szeretet! Nem vagy csak ábránd, képzelet, Magod a földön itt sarjad, tenyész — Vérünkben lüktetsz, a szivünkben élsz ! S szivünkben él: szeretni ezt a hont, Mely szült, megóvott és ápolva véd; Vak esztelen, ki önvérére ront, És anyja ellen cudar, aki vét. Légy lelkes hű fia. de oh ne mondd Ki hivalogva untalan nevét; Munkában tettekkel serény Az igazi honfierény Oh a honért — az isten is úgy áld — Tégy meg mindent és tűrj, ha kell, halált! De utadon ne csaljon délibáb; A valót láb alól el ne ereszd! Nyílt szemmel, ésszel mind haladj tovább, Az igazságot törhetlen keresd; El ne tagadd, kísértsen bármi csáb, Vagy fenyegessen bár inségkereszt; Elméd kincsét, ész sugarát Becsüld meg, isten bízta rád! Fényét szabadon szórja tudomány — Hatalom, áldás, béke kél nyomán. Lobogj hát szent jel! Járd a lég honát, Lelkűnknek szárnya benned száll s veled! Csillogtasd fenn a magyar koronát, Képe'ragyogjon róna, bérc felett! Alád esküdtünk, jó s balsorson át Követni immár készt a becsület; S hol szent ügyért foly küzdelem, Mi zászlóaljunk olt terem, S mig lobogónk bíztatva leng elül. Helyt állunk híven, rendületlenül t Wigand János.
