Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-14 / 24. szám

1908 junius 14 TOLNA VARMEGYE. 3 Főúri esküvő. k'ajdacson f. hó 9-én vezette oltárhoz báró Inkey Pál somogymegyei nagybirtokos, főrendi­házi tag az ő bájos menyasszonyát: Sztanko­vánszky Ágnest, Sztankoránszky János kamarás, nagybirtokos «.s neje, Döry Tekla leányát Az esketési ünnepély nagy és előkelő közönség jelenlétében, választékos disz és pompa mellett folyt le. Az esküvő előestéjén a fényesen kivilágí­tott kastélyban nagyszabású estély volt, melyen képviselve voltak a gróf Széchenyi, gróf Pappen­heim, Bezerédj, báró Eötvös, báró Inkey, Návay, Bernrieder, Döry, gróf Somssich, Kendeffy, báró Jeszenszky, gróf Hoyos, gróf Jankovich, Perczel, Csapó, 1'izsolyi, báró Fiáth, Gaál családok ; ott voltak: Simontsits Elemér alispán, báró Tunkl főhadnagy, Steiner iharosi esperes, Bereck kaj- dacsi plébános, továbbá úgy a kajdacsi, mint az iharosi uradalom tisztikara ; összesen 85-en. A zenét Oaray Lajos szekszárdi zenekara szol­gáltatta. Az estely reggel 3 óráig tartott. Másnap 9-én d. e. fél 11 órakor volt a polgári esketés, melyet a kastély szalonjában Simontsits Elemér alispán magyar díszruhában végzett, mindenkit könnyekig megható beszédet intézvén a fiatal boldog párhoz. Tanuk voltak: a menyasszony részéről Bezerédj Pál főrendiházi tag és gróf Pappenheim Szigfrid, a vőlegény részéről báró Inkey József és Inkey Béla Azután következett az egyházi csketés, a kastély parkjában levő kápolnában, ahová a nászmenet a következő sorrendben ment: Botos násznagy: «róf Széchenyi Viktor Fejérmegye és Székesfehérvár sz. kir. város főispánja. Nyoszolyók és vőfélyek • báró Jeszenszky Thilda—Kendeffy Lajos, Bernrieder Nanda—br. Jeszenszky József, Sztankoránszky Margit—gróf Somssich László, Návay Emma—Döry László, báró Inkey Laja-gr. Jankóid eh Iván, br. Eötvös Ilona — Sztankoránszky Tibor, • Sztankovánszky Mária Valéria—Wry Hugó, Sztankoránszky Er­zsébet— Náray Lajos, báró Eötvös Rolanda — Sztankovánszky Imre, Sztankovánszky Pál (uszály­hordó). A menyasszonyt Sztankovánszky Imre és Návay Lajos vőfélyek, a vőlegényt pedig : Sztankovánszky Erzsébet és báró Eötvös Róla nyoszolyó vezették. Nászasszonyok és násznagyok : özv. Döry Jenőné—Inkey Antal, Sztankovánszky Jánosné— báró Inkey József, gróf Hoyos Miksáné—gróf Papptnheim Sigfrid, özv. Döry Zsigmondné— Bezerédj Pál, özv. báró Inkey Istvánné—Sztan­kovánszky János, Sztankovánszky Mária—Inkey Béla, DöVí/Ilona—gróf Wj/osMiksa, Wry Etelka— Návay Tamás, továbbá Simontsits Elemér al­ispán, gróf Marsan Sándor, Döry Béla. Az egész násznép ragyogó magyar díszruhában volt. A kápolnánál a szertartás misével kezdő­dött, melyet Steiner iharosi esperes celebrált; az esketést Bereczk János kajdacsi plébános vé­gezte, megható szavakkal bocsájtván útnak az uj párt. Az egyházi esküvő után a menet ugyan­azon sorrendben ismét a kastélyhoz vonult, ahol Blascsok Gyula, az uradalom intézője a következő beszéddel búcsúzott el a menyasz- szonytól: Méltóságos Báróné! Mi, kiknek hivatásunk a főid megmunkálása, s akik a szónak nem szolgai, de nemes írtelmében az anyafőid rögéhez kötötteknek valljuk magunkat, megjelentünk Mél­tóságod szine előtt, jogot formálván ahhoz, hogy mi nyújtsuk át szülőföldjének, a kajdacsi határnak búcsúját. Koszorúba kötöttük az éltető kalászok zsengéjét, a rétnek füvét, a mező mosolygó virágait és egy-egy gályát a berkek lúg mainak susogd lombjából. És e ko' szőrű e kis szekrényben átölel egy marokoyi földet, abból a tóidból, melyben Méltóságod ősei pihennek s melyet annyi fárasztó monka verejtéke öntözött. Méltó.ágod bol­dogsága ebből a földből sarja Írott ki! Itt szívta magába azt a szeretetet, melyből idővel Isteo rendelése szerint fakadtak a vágyak egy másik ottbop iránt a saját szive szerint alkotott családi tűzhely iránt! Itt szőtte Méltósá­god a hajadon rózsás álmait, melyek hogy valóra váljanak és bogy teljesíthesse női hivatását, távoznia kell szülő­földjéről. Vigye magával Méltóságod ezt a hervatag ko­szorút és eat a maroknyi földet! S ha uj otthonát s a földnek népét nemes fér e oldalán úgy fogja si-retni, amint szerette eddigi otthonát és szül földjét, akkor egy másik, hervadhatatlan koszorú fogja övezni nemcsak bol­dogságtól. de nemes büszkeségtől is sugárzó homlokát- az eszményi magyar h Igynek legszebb diadémja, akiről a költő igy z ng : «Magyar hölgynek születtél Áldd érte sorsodat! Magyar hölgynek születni Nagy és szép gondolat!« És most búcsúzunk Méltóságodtól, szeretett töldei- urunk leányától, egy szívvel s lélekkel kiáltván : Legyenek mindig oly boldogok, mint ebben a percben. Éljenek soká! Beszéd közben egy ezüstfedelü üvegszek­rényt nyújtott át, melynek közepén kajdacsi löld, körülötte gabonakalászok, füvek, réti virá­gok és zöldágakból fonott koszorú volt. 2 órakor volt az ebéd a gyönyörűen fel­díszített ebédlőteremben. Az ebéden 50-en vet­tek részt. Elsőnek a botos násznagy Széchenyi Viktor gróf szólott az ifjú párhoz, azután Beze­rédj Pál, a menyasszony násznagya, emelkedett szólásra, a következő szép búcsú felköszöntőt tartván: Mint ennek a háznak legrégibb barátja és mio) rokon kérek engedélyt arra, hogy egypár rövtd kereset­len szóval elmondhassam azt, amit ebben a percben ér­zek. A ti boldogságtok a mi örömünk és a mi gyönyö­rűségünk, dacára annak, hogy Téged éppen boldog­ságod vezérel ki ezen házból és vezérel egy más család karjai közé. Mély megnyugtatásunkra szolgál, bogy ezen második családodban találni fogsz egy második szerető édes anyát, fogsz találni igaz testvéreket és rokonokat, kik veled együtt fognak érezni jó és kevésbé jó napok­ban. De találkozni fogsz uj családodban egy agg nővel is (báró Eötvös József özvegye, nagyanyja a vőlegénynek), kit nemcsak övéi határtalan szeretete környez, de a kit környez a nemzet tisztelete és kegyelete. Nagy idők ta­núja O! Amidőn a nemzet legkeservesebb napjait élte, () volt az, ki távol a hazától, szivének melegével és jelle­mének szilárdságával nem egy magyar ember szivében fenntartotta és ápolta a jobb jövő iránti reményt. De találkozni fogsz uj családodban egy nagy embernek (báró Eötvös Józsefnek) szellemével is. Nagy volt szive, nagy- volt elméje. Határtalan hazaszeretete és emberszeretete. Ö volt az, ki kijelölte azon ösvényt, amelyen a nemzet­nek, ha élni akar, tovább kell haladul a közművelődés és civilizáció felé. Es mig igaz ember lakja e hazát, áldva lesz-az 5 emléke. Ezt a házat el fogod hagyni, amelyben annyi gyen­géd, nem múló szeretet környezett. Arra kérünk, gondolj vissza mindig kegyelettel erre a házra, de gondolj a issza mindenkor mélységes kegyelettel arra a kis régi kajdácsi házra is, amelyben születtél és amelyben annyi igaz baráti, rokoni és családi szeretet, amelyben annyi szerénység mellett mély klassikus műveltség és bölcsesség, annyi ősziate hazaszeretet és emberbecsülés honolt minden idő­ben. A múltak iránti kegyelet a legjobb, talán "egyedüli biztosíték a a jövő boldogságának. Emberi dolog volna, ha egykoron a ti fejeitek felett is tornyosulniaak felhők, bár legyenek aaok csak bárányfelhők is. Kiválom, hogy úgy, mint a tavaszi haj­nal ködfátyolál szétoszlatja a felkelő nap sugara, úgy osz­lassa szét ama felhőket azou igaz, őszinte szeretet lángja, amely ma tölti el sziveiteket. Isten éltesse uj családod tagjait, éltessen bennete­ket és vezéreljen boldogságban! Bezerédjnek nagy hatást keltő szavai után báró Inkey József, mint a fiatal asszony uj családjának feje köszöntötte az uj házasokat. Azután gróf Somssich László a nyoszolyó lányokra, inkey Béla a fiatal asszony jelenlévő nagyanyjára és nagvnénjére, végül Széchényi Viktor gróf mondott humoros felköszöntőt a nyoszolyó lányokra. Öt órakor a fiatal párt a vőfélyek es nyo­szolyó leányok 7 négyes fogaton elkísérték Simontornyára, a vasúti állomásra, ahonnét az uj pár Tirol és Schweitzba nászutra indult. Szemere Kálmán és Yisontai Soma. Lapunk múlt számában említettük már, hogy Szemere Kálmán, a hírhedt népvezér, mi­lyen körmönfont módon akarta egy levélben, melyet a dombóvári szabadgazdák egyesületé­nek tagjaihoz intézett, Visontai Soma dr. ud­vari tanácsost és ismert országgyűlési képvise­lőt úgy tüntetni fel elvtársai előtt, mintha az velők tartana. Ezt a levelet az »Alkotmány« szerkesztő­sége valahogyan megszerezte és közölte is, két­ségtelenül azért, hogy Visontainak kellemetlen­séget okozzon a demagóg összeköttetés han­goztatásával. E közlésre vonatkozólag Visontai Soma dr. nyilatkozatot küldött be az említett lapnak, egyúttal pedig Simontsits Elemér alispánhoz is, kérve, hogy azt alkalmas módon Tolnamegye mezőgazdasággal foglalkozó népével közölje. Az érdekes nyilatkozat a következő: Budapest, 1908. junius 9. Igen tisztelt Szerkesztő ur 1 B. lapjának mai száma »A dunántúli agrármozgalom« cime alatt Szemere Kál­mánnak a Dombóvárvidéki Szabadgazdak Egyesületéhez intézett egy levelet teszi közzé és ezzel kapcsolatban felhívást intéz hozzám, hogy »a Szemere-féle humbug«- ról a nagy nyilvánosság előtt nyilatkozzam. A felhívás elől nem akarok kitérni es a következőkben adom elő a való tényál­lást : Múlt hó folyamán megjelent irodám­ban Szemere Kálmán ur és előadta, hogy ellene bejelentés nélkül tartott népgyülé- sek miatt a tolnamegyei hatóságoknál ki- hágási eljárás és izgatás miatt a budapesti büntetőtörvényszéknél bűnvádi eljárás van folyamatban. Egyszersmind arra kért, hogy ez ügyekben bűnügyi védelmét vállaljam el. Én erre ügyvédi hivatásomból kifolyó­lag, melyet politikai tekintetek által soha­sem hagytam befolyásolni, hajlandónak nyi­latkoztam ugyan, de azonnal megmondot­tam Szemere Kálmán urnák, hogy védel­mét csak úgy fogom ellátni, ha ezentúl minden további hatósági beavatkozásra al­kalmat adó ténykedéstől tartózkodni fog. Ő ezt nekem meg is ígérte. E kijelentése alapján irodám a kihágási ítéletek ellen be­adta a felülvizsgálati kérelmeket a belügy­miniszterhez és egyben helyettesem a vé­delem nevében jelentkezett dr. Szlavek Fe­renc vizsgáló bíró urnái. Semmi egyébről köztem és Sz. K. ur között szó nem volt és semmi egyéb az ő ügyében a magam és irodám részéről nem törlént. Érthető megdöbbenéssel olvastam te­hát a b. lapjában közzétet levelet. És pe­dig két okból: Egyrésztt arról tanúskodik e levél, hogy Szemere Kálmán — tett ígé­rete dacára — tovább halad azon az utón, mely őt a büntető törvényekkel összeüt­közésbe hozta. Másrészt azt az eléggé el nem ítélhető kísérletet" látom benne, hogy nevemnek felhasználásával és a valóság­nak meg nem felelő ténykedéseim kilátásba helyezésével iparkodik agitációját hatálvo'- sabbá tenni. Ezzel szemben lelkiismeretbeli kötelessé­gem annak kijelentése, hogy mindaz, ami a levélben nevemmel kapcsolatban felemlit- tetik, eleitől végig tiszta valótlanság és rá­galom, amint erről — úgy hiszem — min­denki az első olvasásra is meg volt győ­ződve. Ha tudtam volna, hogy védencemet, midőn védelmével megbízott, az a cél vezé­relte, hogy nevem felhasználásával hasson Tolnamegye földművelő népére, a meg­bízást soha el nem vállaltam volna. Ezek után Szemere bűnügyi védelmét tovább nem tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetölemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, „IHTUMIW TETŐFEDŐ ANYAG. <BITUMINÁVAL> fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. «BITUMINA» régi zsindelytetók átfedésére is kiválóan alkalmas. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. 13-30 Szekszárd es vidéké részére: REICH ÁRMIN (»kereskedésében Szekszárd.

Next

/
Thumbnails
Contents