Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-31 / 22. szám

TOLNA VARMEGYE. 1908 május 31 vezett rendőrséggel a közrendet és közbizton­ságot fenntartani nem lehet. Oka ennek az, hogy maguk a városok idegenkednek — és pedig joggal — a sok költséggel járó. hivatása ma­gaslatán álló rendőrség szervezésétől, másfelől a helyi tényezőktől való függésük akadályozza őket pártatlan működésükben. Ily körülmények között az államnak köte­lessége a rendőrség államosítása annál is in­kább, mert a közrend biztosítása és fentartása állami feladat. Azok a nyomós érvek, melyeket szerző az államosítás mellett felhoz, kétségtelenül minden­kit meg fognak győzni. Fájdalom azonban, mi nem osztozunk azokban a vérmes intézményekben, mellyel a szerző már a közel jövőre kilátásba helyezi az állami rendőrséget. Szerző a bizalmát a mos­tani belügyminiszterbe helyezi, aki kétségkívül az államosítás hive, ám, ha nem kerülte ki szerző figyelmét az a válasz, melyet a belügy­miniszter a napokban a nála járó állami rend­őrseget kérő kolozsvári küldöttségnek adott, úgy e válasz kiábrándíthatta szerzőt. »Én a magam részéről — igy szólt gróf Andrassy — igen jól tudom, hogy a városi rendőrség kérdésének megoldása a legalapo­sabban akkor sikerülne, hogy ha az államosí­tás elvét elfogadnék. Azonban, sajnos, ez ma lehetetlen. Mert azok a nagy politikai tekinte­tek, a miket a közelmúlt a homloktérbe hozott, a közvéleményt egészen elfordították az államo­sítás gondolatától és jóllehet, szakszerű szem­pontból a legjobb megoldás az államosítás volna, magam is nagyon meltánylom azokat az aggo­dalmakat, amelyek ma a társadalmat vezetik, ygy hogy ma nem Ígérhetem azt meg, hogy javaslatot fogok benyújtani, amely a rendőrség államosítását célozza.« Ez bizony szomorú. Egy intézmény, mely­ről a miniszter beismeri, hogy megoldását mi­lyen irányban tartaná helyesnek, — nem jöhet létre, mert nem engedi a politika. — Szószerint aláírjuk, amit a szerző mond : »A rendészet és közrend nem pártpolitikai kérdés. A közrend és közbiztonság ügyét nem szabad a pártpolitika szemüvegén nézni. Ha a nyugalmat és közbékét pártpolitikai szempontok figyelembe vételével akarnánk oltalom alá venni, akkor azt a kér­dést sohasem olthatnánk meg. A közrendet a kultúra, a közgazdaság, a haladás, civilizáció követelményei szerint — a pártok külön érde­keire való tekintet nélkül — kell biztosítani. A zavar, a felforgatás, mások nyugalmának és vagyonának veszélyeztetése nem lehet egy lét- jogosultsággal biró politikai pártnak sem pro­gram mj a.« Figyelemre méltó azon észrevétele, melyet azok ellen hoz fel, akik a rendőrség államosí­tásában a központi hatalom erejének növeke­dését látják : »A városi rendőrség évezredek múlva sem válhatik ellentálló erővé és vesze­delmessé a kormány mögött álló katonai és csendőrhatalommal szemben« ; szóval a már úgy is meglévő állami hatalomnak az államo­sított városi rendőrség segítsége nem sokat jelent. Rendőri szakkörökben kivétel nélkül él az a meggyőződés, hogy a vidéki városok elha­nyagolt rendészetén csak államosítás utján lehet segíteni. Molnárnak tartalmas fejtegetései bizo­nyára hozzá fognak járulni az érdeklődés ébren­tartásához ; ezért, de meg hogy a nagyközön­ség figyelmét is felhívta az őt igen közelről érdeklő nagyfontosságu kérdésre, teljes elisme­rés illeti meg. Hj. HÍREK. — Személyi hirek Döry Pál Békésvár­megye főispánja vasárnap Tevelen időzött, ahol megköszönte, hogy díszpolgárrá választot­ták és résztvett a koronás ezüst kereszttel ki­tüntetett községi biró tiszteletére rendezett ün­nepélyen. — A tolnamegyei nemesi felkelők zászlaja Pécsett. A napóleoni francia katonák emlékoszlo­pának vasárnapi leleplezési ünnepére Tolnavárme­gye is elküldte insurrectionális zászlóját Pécsre. Az ünnepély fényének emelésére SimontsUs Elemér alispán felkérte az 1805-iki nemesi fel­kelés szervezőinek utódait, hogy küldöttségileg jelenjenek meg és vegyenek részt e szép ünne­pen. Az insurrectio szervezői voltak: A lovasságnál: Petézel Adám, Csapó Dániel. Helyetteseik : Borotszky Pál, Kornis Károly. Alhelyetteseik : Kiss József, itj. Perczel József. A gyalogságnál: Az I. század kapitánya : Pozsgay Zsigmond. A II. századé: Horváth László. A III. századé: Miskolczy János. Helyetteseik: Kliegl Sándor, Iiimanőczy József, Kiss Ferenc, Angyal Alajos, Fábián Já­nos, Madarász János. Alhelyettesek : Gyimothy Simon, Veliti Ist­ván, Forster Ferenc. A felkutatott utódok azonban vagy lemond­tak a megjelenésről, vagy pedig nem jelentkez­tek az alispánnál és minthogy az alispán hiva­talos elfoglaltsága miatt részt nem vehet, az ünnepély rendező bizottságát erről értesítette és felkérte, hogy az insurrectionális zászlót, ha megyebeli bizottsági tagok jelentkeznek, azok­nak adja át. < — A Vörösmarthy-szobor leleplezése va^ sárnap fényes ünnepség kíséretében folyt le. Fő- és alispánunk táviratilag mentették ki el­maradásukat. Az ünnepélyen jelen volt a nagy költő egyetlen unokája: Bernrieder Jánosné szül. Széli Ilona férjével és gyermekeivel, kiket bemutattak az ünnepélyen részt vett József főhercegnek és Auguszta hercegasszonynak. — Városi választások Szekszárd r. t. városnál üresedésben volt mérnöki és szám­vevői állásra a választást múlt szombat d. u. ejtette meg a képviselő-testület Simontsits Ele­mér alispán elnöklete mellett. A mérnöki állást az egyedül pályázó helyettes mérnökkel Szabó Jánossal töltötték be, aki a hivatali esküt nyom­ban letette az alispán kezeibe. A számvevői állás ezúttal nem lett betöltve, mert a vá asztott Orffy Lajos és dr. Leopold Kornél és az alispán által kinevezett Fejős Károly és Nagy György Han- gonyi képviselőkből álló kijelölő l i ottság az öt pályázó közül egyet sem talált olyannak, aki a községi pénztári kezelésben és számvitelben elég jártassággal bírna. Ez okból uj pályázatot írnak ki. — Garay János hamvainak áthelyezése. A kerepesi-uti központi temető rendezése alkal­mából városunk nagy szülöttének: Garay Já­nosnak hamvait is áthelyezik. Az áthelyezést a főváros intézi. Az áthelyezés tegnap ment végbe a főváros képviselőjének és a családtagok je­lenlétében. Városunkat ez alkalommal dr. Szent- királyi Mihály polgármester és Bodnár István lapszerkesztő képviselték. —■ A vizi beruházások. Á képviselőház vízügyi bizottsága szerdán délután tárgyalta a vízügyi beruházásokról szóló törvényjavaslatot, amelyet JReök Iván előadó ismertetett. Szabó Károly a tolnai holt Dunaág szabályozásával és a Sió hajózhatóvá tételével kapcsolatosan ama kérésének adott kifejezést, hogy a hajóút egy medenceszerii kiágazással Szekszárdot érintse és innen a holt Dunán át Tolna érintésével Dombodnál fusson be az élő Dunába. A bizott­ság a törvényjavaslatot általánosságban és rész­leteiben elfogadta. engedelmeskedik, ezer és ezer apró önkényura­lomra szakad, melyek gazdái csak arra vigyáz­nak, hogy idegen ne zavarja kis köreiket s en­nek fejeben ők is tiszteletben tartják mások hatalmi szféráját. Csak a cár ne tudjon meg semmit: ő felsége érzékenységet minden alatt­valónak szent kötelessége megkímélni. És azért a nagyhercegek, a miniszterek, a hadvezérek, kormányzóik, rendőrfők sohasem jelentenek a cárnak semmit, ami rá nézve kellemetlen vagy a jelentéstevőnek nem hasz­nos. Ha ezek a hivatalos jelentések igazak vol­nának, akkor Oroszországban valóságos arany­kor uralkodnék; és haa cár elhinné azokat, akkor meg volna győződve róla, hogy országa a leg­jobban kormányzott, serege a legfélelmetesebb, népe a legeslegboldogabb. Mikor a cár utón van, olyan gondosan kinyalt parasztok hozzák eléje a kenyeret és sót művészi vésésü tálakon, finom asztalkendővel letakarva és oly szabato- san egybevágó éljennel üdvözlik, hogy az ember azt hinné: valami nepies szinházben van. Csoda, hogy a kíséretében levő urak nem tapsolnak a kjlogastalanul rendezett és egybevágó előadáson. Ls ha az összhangot olykor megzavarná egy- egy elégületlen hang, rosszul elfojtott sóhajtás vagy a tüntetőnek hirtelen torkára fojtott kiál­tás, akkor azzal altatják el a cárt, hogy a sajtó, a gonosz, rosszmájú, forradalmi szellemet szító sajtó hinti el a mételyt, pedig a zúgolódásra nincs semmi ok. Éhség ? Ismeretlen fogalom ; orosz földön. Lehet, hogy a termés nem ütött ki épen fényesen, de baj nincs. Ilyen az igazság, mig a cár elé eljut. Egy­szer egy Klopov nevű kishivatalnok fejébe vette, hogy ő megmondja az igazat az atyus- kának. Fanatikus orosz volt, hite az Evangé­lium s: érint való, olyan, amely hegyeket moz­dít el. Valahogy oejutott Sándor nagyherceghez, a cár sógorához és megtetszett neki őszintesé­gével. Meg is Ígérte a kis embernek, hogy kihallgatást eszközöl ki részére a cárnál. Egy év telt el találkozásuk óta, végre megtörtént a bemutatás nagy titokzatossággal. A nagy cár és a kis kivatalnok kitünően megértették egy­mást. Az uj Fosa márki megragadó képét fes­tett a megváltásra szomjazó Oroszországról és esküdözött, hogy minden seb orvoslása a cár kezében van : ő adhatja vissza a békét a biro­dalomnak, csak ő rekesztheti meg a forradalom áradatját, ő teremtheti meg alattvalói anyagi boldogságát és keltheti uj életre a Romanovok hagyományos népszerűségét. De ehhez üdvös reformok kellenek, mindenekelőtt a sajtószabad­ság, mely leteperi a csinovnikok álnok hazug­ságait. __ Mert ha az újságok szabadon szólhat­' nak, a cár is meg log tudni mindent. Hiszen j most is szörnyű éhség dühöng Közép Orosz- I országban. Tud róla valamit Felség ? — Ennyi hazugság! kiáltott föl a cár. — Hová jutunk ! Hová jutunk !__________________ A kihallgatásnak az lett a vége, hogy a cár megbízta Klopovot, hogy járja be az orszá­got, tanulmányozza a közállapotokat ts tegyen neki jelentést tapasztalatairól. De lelkére kötötte uj bizalmasának, hogy az egész dologról egy léleknek se szóljon egv szót sem. Klopov el­járt dolgában, nagyon szorgalmasan és lelki- ismeretesen, mindenütt összegyűjtötte az értel­mes, intelligens embereket, tanácskozott velük, javaslatokat kért tőlük, aztán bőséges anyagával ment Pétervárra. Csakhogy a kitünően szervezett titkos rendőrség mindenhol nyomában járt a titkos meghatalmazottnak és már fönn az udvarnál is gáncsot vetett neki. Ő felsége hadsegéde pél­dául határozottan hazugságnak bélyegezte Klo­pov jelentésének azt a részét, a mely szerint a tulai kormányzóságban éhínség van. — Aztán csak úgy özönlött a panasz mindenfelől, hogy egy Klopov nevű egyén azt állítja, hogy a cár küldöttje, beleavatkozik olyan dolgokba, a mik­hez semmi köze sincs, jogosulatlan reményeket ébreszt stb. És Klopovot elkergették. A kis ember, aki a legritkább erénynyel, az uralkodóval szemben mutatott őszinteséggel kiemelkedett a szürke­ségből, tragikus fordulattal visszahullott a ho­mályba. A cár pedig hamleti tépelődései közben egyre kérdi önmagától: — Hát most kiben bizakodjam ? Leghatásosabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer ! SOV EliESZ DOBOZ ÍBA 2 KORONA 50 FILLÉR. Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIX VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesíti szállít. Szamos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva! Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és rendezi az emésztést. Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigy­oszlató szer, — mellbajosoknál megszünteti az izzadást _______ és elősegíti a gyógyulást. /' 8—10 GY EMEKEKSEl: FEIEÖTTEKIfílL:

Next

/
Thumbnails
Contents