Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-24 / 21. szám

3908 május 24 TOjjNAVAMEEOYX. 5 — Téli kikötő Baján A földművelési mi­niszter tudatta Baja város polgármesterével azt az elhatározást, hogy a Sugovicza holt Duna- ágat szabályoztatja és téli kikötővé építteti. E munkálatra 546 ezer K irányoztatott elő. — Üzérkedő olYasókör A pálfai olvasó­kör vezetősége úgy látszik megirigyelte a kaj- dacsi kartársak dicsőségét és az olvasókör pénzén nagy mennyiségű bolti árucikkeket ho­zatott, melyeket azután a tagok között szét­osztottak. Ezen meg nem engedett üzérkedés ellen egyik pálfai kereskedő panaszt tett és minthogy a panasz tárgya igaz, az olvasókör vezetősége bizonyára megkapja a kellő rendre­utasítást. Olvasőköröknem űzhetnek fiók-grájzler- kedést. Más az olvasókör hivatása és más az üzleti spekuláció. A polgárok megtehetik azt, hogy fogyasztási szőve kezeteket létesítenek, ez ellen senki sem emelhet kifogást és akkor üzér­kedhetnek tetszésök szerint, de az olvasókör kulturális és nem üzérkedő intézmény. Igazán csdálatos, hogy a pálfai olvasókör vezetősége ezt nem tudja. Azért szükséges olykor—olykor a felnőttek kioktatása! — Weszünt járvány. Alsónána községben a roncsoló toroklob megszűnt. Az iskolák új­ból megnyittattak. — Henneberg-fóle selyem csak közvetlenül fekete, fehér és színes, 75 krtól 11 frt 35 kr-ig méterenkint, blúz vagy aljnak való, bérmentve és elvámolva házhoz szállittatik. Mintákat posta- fordultával küld a Henneberg-féle selyemgyár Zürichben. Iparosaink bajai. ii. Ha összehasonlítjuk iparosaink képzettsé­gét a letűnt jó időkben élt iparosok műveltsé­gével, örömmel tapasztaljuk, hogy a mostaniak­nak tanultsági sokkal nagyobb mint azoké a régi jó öregeké volt. Ezzel nem ócsároljuk a régieket, mert tény, hogy akkor is voltak egyesek, kik mű­veltségűkkel kitűntek és gyakran polgártársaik bizalmából, a városokban, a legdíszesebb álla­sokat is viselték. Ezek azonban csak kivételes egyének volfak, akik legtöbbje nem bírta az irás és olvasás művészetéig sem felvinni. A mostani iparos osztály közt, mint a statisztika is bizonyítja az analfabéták száma igen csekély és még ez a kis százalék sem volna, ha iparos tanoncaink megfelelő szakszerű képzésben részesülnének. Mert a mostani iparos tanoncok oktatása a iegtöbb helyen nem felel meg a célnak és igy nem is csodálhatjuk, ha a kívánt eredményt el nem érjük. Tudjuk, hogy a mi társadalmunk még min­dig nagyon idegenkedik attól, hogy gyermekét az iparos pályára adja; sőt nagyon gyakran halljuk a gondos szülők szájából mikor gyer­mekének szorgalmát akarja fokozni ezen meg­gondolatlan ijesztgetést: »Ha nem tanulsz, ak­kor suszter lesz belőled.« Már most eltekintve attól, hogy' az éretlen gyermekben megvetést, lenézést kelt egy tiszte­letre méltó foglalkozás ellen, nincs-e a társada­lomnak ép oly nagy szüksége a tisztességes cipészre, mint sok olyan útfélévé nevelt em­berre, ki máshoz sem ért, mint az ősi vagyon elköltéséhez — és az adósság csináláshoz. A szülők azon ferde felfogása, hogy gyer­mekeikből minden áron csak urat akarnak fa­ragni, okozza, hogy az iparosok a legtöbb eset­ben csak olyan tanoncokat kapnak, akik az iskola selejtjei voltak. S ilyenekből kell aztán iparost faragni. Sokat segítene az, ha iparos tanoncisko­láink megfelelők volnának. De sajna ezt nem mondhatjuk, mert a legtöbb helyen nem azt vá­lasztják be a tanítók közül ki erre rátermett és elegendő képzettsége van, hanem azt, akinek rokonsága, sógorsága vagy komasaga van a választó bizottságban. S hogy az ilyen tanító, ki a megfelelő szakképzettséggel nem bir, ered­ményi sem bir felmutatni az nagyon is termé­szetes. Épp ez az oka annak, hogy nem ritkán találunk olyan asztalos legényt is, ki sehogy sem tudja kiszámítani a négyszögnek a te­rületét. Nagy baj az is, hogy a tanonciskolákban az előadásokat este tartják és pedig rendesen hat órától esti nyolcig. Uram Istenem! hogy kívánhatjuk azt, hogy a nappali erős fizikai munka után, mikor már a test kifáradt és el- csigázódott, akkor szellemi munkával foglal­kozzon ? Redukáljuk az órák számát felére, de legyen az oktatás nappali, adjunk szakembere­ket az iskolákba és az eredmény kétszer annyi lesz s a mestereket sem fogja boszszantani a segéd urak tudatlansága és nem lesznek azok a kellemetlen súrlódások sem a munkás és munkaadó közt. Nem vagyunk ellensége a célnak megfelelő és a közügy'et szolgáló szakszervezetnek, de nézetünk szerint ennél sokkal előbbre való a szakképzés, mert épp azok, akik csak a betű­ket olvassák, akik a logikát nem veszik segít­ségül dolgaik kivitelében: épp azok legtöbbje a nemzetköziek táborában leledzik s ezek épp úgy kárára vannak az iparos mestereknek mint magának az államnak. A társadalmat és az államot terheli itt is a sulvos felelőség az iparosok bajaiért. Mert értsük meg már valahára, hogy minden mester­ség tiszteletre méltó foglalkozás, ha az illető mankás tisztességes és becsületes ember és a mun­kától feltört kéz jobban megérdemli a tisztele­tet mint az, mely a dologtalanság és semmit­tevéstől lett olyan puha mint akár a bársony. Az állam pedig karolja fel egész intenzív erővel az ipart — különösen a kisipart. Gon­doskodjék jó és megfelelő tanonciskolákról, az iparossegódek tovább képzéséről és a modern kornak megfelelő uj ipartörvényről, amely a kisiparos megelhe ését biztosítsa. Iparosaink ma már nagyobb részt hús a mi húsúnkból, ver a mi vérünkből és mm amolyan ide szakadt idegenek, mint 40—50 évvel ezelőtt voltak, pártoljuk, gyámolitsuk őket minden nemes és szép törekvéseikben, mert az ő boldogságuk a mi boldogságunk és jólétük az ország jóléte ! Dunaföldvár, Lantos Simon Egyletek. Intézetek. — Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület tolnamegyei kerülete 190S. évi május ho 31-én délelőtt fél 11 órakor a szekszárdi Kereskedelmi Casino nagytermében beszámoló közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Beszámoló jelentés. 2. Zárszámadás és költségelőirányzat. 3. A választmány indítványa az adóreform tár­gyában, 4. Nctáni indítványok. Nyilt-t ér/ Figyelmeztetés. Alulírott tudomására adom a n. é. közön­ségnek, hogy Fehér Mátyás, ki nálam több évig mint tanuló és segéd működött, e hó 20-án el­bocsátottam s kérem, hogy nevezett által sem rendeléseket, sem számla fizetéseket ne eszközölje­nek, miután erre már jogosítva nincsen. Tisztelettel az Almásy-cukrászda. (Joldbergei* A. V­hirdetési iroda Budapest, IU., „Röser-hazúr“-ba (Károly-körnt 22.) fcdE“ helyeztetett át. • Ezen rovat alatt kőzlóttekért felelősséget nem vill«l a sterktaztö. Kovács J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pót­lása, csaposfogak, arany koronák és száj­padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a iegjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegények­nek rendel délelőtt 8—9-ig és délután 1—2-ig. [ilkálikus lermeSZe^S Kiváló nyáikauldó és hugyhajtó hatású, borhoz pezsgőhöz legjobb ital. Főraktár: Schlesinger Ignácnál Szekszárdon. 198. sí. 1907. végrhtó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tamá*i kir. járásbíróságnak 1907. évi VI. 148/7 számú végzése követ­keztében dr. Debreczeni József ügyvéd által képviselt Szentpáli József javára, Blochinger Endre és nbje tamási lakosok ellen, 65 K s járulékai erejéig 1907. évi április hó 2f én foganato­sított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 1270 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: szobabútorok, cimbalom ruhanemű stb nyilvános árverésen eladatnak. Mely árv«-r«sueK a tamási kir. járásbíróság 1907 évi VI. 148 7 szimu végzése folytan 65 korona tőkekövetelés, a már lefizetett tőke beszámításával, ennek 1907. évi már­cius hó 23. napjától járó 5 százalékos kamat.:, egyharmait százalék váltódij és eddig összes.n — koronában túróilag mar megállapított költségek erejeip, alperes lakásán Tamási községben leendő megtartására 1908. évi juniut hó 1-iW napjának d. u. 3 őrá)« határidőül kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében kész­pénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén beesáron alul Í9 elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felüllogialtatták és azokra kielégítési jogot nyer ek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t- c. 120. §-a érteimében eiek javára is elrendeltetik. Tamási, ,1908. évi május hó 12. napján. HAÁN GYULA kir. bir. végrehajtó. SIRUP-PAGI .IA>0 a legjobb vért sztitószer. Feltalálója Girolamon Pagliano florenzi tanár, 1838 óta állítja elő. 8irup Girolamo Pagliano a legjobb és legbiztosabo banhajtószer, mely 1838 óta sok ezer családnál a legjobb eredménynyel basználtatik. Orvosi rendeletre minden jobb gyógyszer- tárban kapható. Megszűnteti a síékrek dést és annak következményeit, mint vértorlódás a fejbe stb., elő­mozdítja az anyagcserét és vértisztitóan hat bőrkiüté­sek, csúi, köszvénynél stb. Megrendelések intézenJők: Girolamo Pagliano tanári Florenz (A 62) Via Pandolfini. Elismerő leveleket és prospektust ingyen és bérment'e küld a vesérképviselőség: Dr F. Herzig, Wien, VII. (A 62) Mar ahilferstrasse 48. Gyógyszertárak főlerakat- ként kedvező feltételek mellett kerestetnek. a-c SzSIIO-sojtdl: Qvumaics-stíjlóh HERKULES kettős nyomószerkezettel kézi hajtásra Hy dr au likus- sajtók magas nyomás és nagy munkaképesség számára Gyümölcs-zuzók, szöllö-malmok, bogyozó gépek. Teljesen fölszerelt szüretelő készülékek állandóan és Kocsira szerelve. Lé-sajtoiók, bogyó-őrlők. Asziló Készülékek gyümölcs és főzelék számára, gyümőlcs-tiámozó és vágó gépek. Szabad, önműködő, hordozható én szállítható „SYPH0NIA“-permetezök szöllők, gyümölcs, fák, komló és szegecs permetezésére. Szőllő-ekék gyártatnak ét szállíttatnak jótállás mellett különlegességként legújabb szerkesztés szerint MAYFART I» II. ÉS TÁRSA gazé a sági gépgyárai, vasöntödéje és gözhámor&l ital kitüntetve 600 arany, enüst éremmel, stb. BÉCS, ll/l Taborstrasse 71. Részletes árjegyzék ingyen és bérmentre. Képviselők és yiszontelárusitók kerestetnek

Next

/
Thumbnails
Contents