Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-17 / 20. szám
1908 május 17 TOLNA VARMEGYE. 3 — A bonyhádi II. gyógyszertár. A belügyminiszter a Jeney Béla siklósi lakos által Bony- hádon kért 11. gyógyszertár felállítását nem engedélyezte. — A OsSrgető meghalászása A Szekszárd ! határához tartozó állóvizek halászati bérlői két napor. át meghuzatták a Csörgető vizét, még pedig eredményesen, amennyiben a legtöbb he- lyen igen mély tóból több mint 4 métermázsa halat fogtak, melyek között 15—20 kgos harcsa és 10—12 kgos ponty is volt. — Gőzturbinás vlllamostelep Az esztergom- szászvári kőszénbánya részvénytársaság az üzemfejlesztéshez szükséges erőszükséglet fedezése céljából gőzturbina által hajtott elektromos generátortelepet létesít. A helyszíni tárgyalás Mázán, a községházára 16-ára tűzetett ki. — Álba Nevls Írónő fölkéri a magyar írónőket s általában azokat a hölgyeket, akik irodalommal foglalkoznak, hogy egy, a magyar Írónőket érdeklő irodalmi ügyben vele címüket (Budapest, VI. kér., Podmaniczky-utca 15. sz. földszint 6.) mielőbb közölni szíveskedjenek. — Államsegély. Dechert Jakab bikácsi ág. ev. tanító 200 K korpótlékot, — Márton János bátai rk. tanító 900 K fizetéskiegészitést, — Précsényi Sándor pálfai ref. tanító 400 K korpótlékot, — Pauer Guidó bikácsi ág. ev. tanító 4C0 K fizetéskiegészitést és 200 K korpótlékot kapott. — Majálisok. A szekszárdi r.fkath. olvasókör intelligens fiatalsága kedden, folyó hó 19-én zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj a táncmulatságra személyenkint 1 korona. — A szekszárdi izr. népiskola f. hó 20-án, szerdán délután a vasút melletti kerthelyiségben, ifjúsági könyvtára javára majálist tart. Belépődíj 60 fill. Felülfizetések a nemes célra való tekintettel köszönettel fogadtatnak. Kedvezőtlen idő esetén a majális 27-én tartatik meg. — Marólúgot Ivott Vargha Juliska 15 éves szekszárdi varróleány szerelmi bánatában marólúgot ivott. A marólúg nagy pusztítást tett a kislány szervezetében, akit beszállítottak a Fe- renc-közkórházba. — Tanltóválasztás. Sipos János szedresi rk. kántortanitó a kalocsai rk. elemi iskolához választatott meg tanítóvá. — Magyar név. Novotni György, Gizella és Anna nevöket »Szentgyörgyis-re magyarosították. — Pótvásár. A keresk. miniszter Pincehely község részére f. hó 25-ikere pótállatvásárt engedélyezett. — Liplk fürdő most májusi köntösében pompázik és messze földön hires parkja valóságos virágzó csoda. A lipiki ivókúrák különösen krónikus gyomorbajoknál rheumatikus j emésztési zavaroknál kiváló gyógyhatásuaknak bizonyultak, mindig nagyobb számmal vonza- j nak fürdővendégeket. Máris a »Nemzet kincsesszekrénykéjének» nevezik Lipiket. Baráti körökből értesülönk, hogy Lipik fürdő forgalma már most május hóban meglepően nagy. Az ébredő j természet elragadó szépségén kívül, ennek a ! megértése is hozzájárul ehhez, hogy azon fürdővendégek, akiknek különös nyugalomra van szükségük, az előszezon a legalkalmasabb. A 1 fürdőigazgatóság abban a helyzetben van, hogy az előszezonban a magasztalt Lipiki komfortot mérsékelt árakon szolgáltathatja. Iparosaink bajai. Lépten-nyomon halljuk a keserű panaszokat iparosaink szájából. Kevés a munka, az anyag drága, az adó súlyos és a megélhetés annyira meg van nehezítve, hogy az iparosok legnagyobb része a lét és nemlét között lebeg s anyagi romlása csak napok kérdése. § ezt nem is csodálhatjuk! A zsenge, ifjúkorát élő iparunk tesped, sorvad, rabbilincsen sinylik, a kormány nem igen támogatja, sőt mondhatjuk, hogy a kisipart teljesen elhanyagolja. A közönség pedig megelégszik azzal, hogy szép, hangzatos frázisokkal hirdeti: «Pártoljuk a hazai ipart!» A társadalom fel-felbuzdul az aranymondásokon, de tenni — nem tesz semmit sem, ami az iparosok sok ezer baját orvosolná és kellő támogatással a csenevész ipart terebélyes fává növelné. Pedig mennyi rákfene keseríti meg iparosaink életét! Szerencsétlen törvények gátolják erősödését, lelkiismeretlen szédelgők tisztességtelen versennyel tönkreteszik jó hírnevét, könnyelmű adósok megfosztják az iparosokat verejtékes munkájuk jutalmától. Tetézi még e bajokat az osztrák sógorok kapzsisága, kik közösnek tartván iparunkat, a vérét veszik és úgy élősködnek rajta. Ez az oka, hogy iparunk alig bir lelekzetet venni s ezen elszomorító dolgok okozzák, hogy nem bir a nemzet közhasznára fejlődni és gyarapodni. Évről-évre halljuk, hogy a magyar ipart fejleszteni kell, fejleszteni már azért is, mert a lelkes, jó magyar iparososztálytól várhatunk csak egy olyan középosztályt, mely minden izében magyar és minden csepp vére e hazáért lüktet. Ipa-osaink e tekintetben igen sokat tettek, bár a mostoha elbánás sokat elkeserített, de azért az ő magyar érzelmük nem változott, sőt erősödött. Nagy hálátlanság úgy a kormány, mint a társadalomtól, hogy nagyobb erélyt nem fejt ki iparunk érdekében. Mert igazán szomorú hangokat hallunk országszerte. Az iparososztály legnagyobb része a múlt kormányok alatt háttérbe szorítva, minden egyéb bajaira egyedül az önálló vámterülettől várta sorsának javulását, minthogy azt hitte, hogyha a közös vámterület megszűnik, iparunk mindjárt fellendül és virágzóvá lesz. Nem akarjuk most az önálló vámterület mérhetetlen előnyeit felsorolni, sem a közös vámterület hátrányait elmondani, csak arra akarunk rámutatni, hogy a legfőbb idő elérkezett és a kormánynak, úgyszintén a társadalomnak is komolyan kell venni a dolgot, ha nem akarja a nemzetet válság alá vinni és ha el akarja hárítani a veszedelmet, mely «nii zsenge, de máris csenevész iparunkat fenyegeti. Elsősorban is a hazafias közönségnek kellene az iparosok érdekét szivvel-lélekkel felkarolni, de nem úgy mint eddig, hogy szalma- lángként fellobbanva csak frázisokkal, hanem tettel és komolyan kimondani, hazafias becsületességre fogadni, hogy kizárólag csakis honi gyártmányt vásárolunk és inkább nélkülözünk egyet-mást, de külföldit nem vásárolunk, bármily hangzatossággal legyen is az ajánlva. A kormány teendője volna, hogy jó és megfelelő törvényt alkosson és a lehető legmesszebbmenő kedvezéseket nyújtsa a kisiparnak. Fel kellene szabadítani a nagy és szivét- lelkét elfojtó súlyos adóktól, hogy minél inkább versenyképessé fejlődhessen. Mert azzal, ha iparosaink a mai súlyos helyzetből szabadulhatnak, ha megélhetésük biztosittatik jó törvények által, akkor nem mennek át a szociálisták és földosztók táborába, hanem ők lesznek a nemzet gerince, mely minden körülmények közt a haza és a nemzet javára fog szolgálni. Ha a mondott módokat figyelembe vesszük és azokat úgy az állam, mint a társadalom megvalósítja, akkor a bajok legnagyobb része megszűnik és még a mostani közös vámterület mellett is elérhető lesz, hogy iparunk önállóan kifejlődjék; az iparososztály vagyonosodik és ezzel a nemzet is erősödni fog. Dunaföldvár. Lantos Simon. Egyletek. Intézetek. — Nőegyleti közgyűlés. Az «Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet» múlt vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését özv. dr. Sass Istvánné elnöklete alatt. A jegyzőkönyv fölolvasása és hitelesítése után Krammer János egyleti titkár olvasta föl titkári jelentését, amelyben vázolta a múlt év nevezetes eseményeit. Felsorolta, hogy az egyletnek múlt évben volt 7 alapitó, 214 rendes és 27 pártoló, összesen 308 tagja. Az egyesület ügyeit 1 köz és 5 választmányi ülésen intézte el a vezetőség. A társasélet felrissitése és jótékonycélra szolgáló jövedelmének fokozása végett rendezett a róm. kath. ovoda-egyesülettel karöltve 1 művészestélyt és 4 teaestélyt, melyek 248 korona 51 fillérrel növelték a bevételt. Az egyesület jótevőinek sorában elsőnek említendő gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, ki 200 koronával járult a nőegylet szegényeinek fölsegélyezéséhez. Gróf Apponyi Sándorné 50 korona, özv. Döry Dénesné 24 kor, a Szekszárdi Takarékpénztár 20 kor. és a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 20 koronát adományoztak. Az egyesület újabb felvirágzása és föllendülése okozati összefüggésben állott a nőegylet vezető elnökének lelkesedésével és ügvbuzgóságával, miért is indítványozza, hogy özv. dr. Sass Istvánné vezető elnöknek a közgyűlés fejezze ki mély köszönetéi és hálás elismerését, lankadást és csüggedést nem ismerő nemes működéséért A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fejezte ki az elnök iránt érzett háláját és szeretetét. A múlt évi számadások előterjesztését, valamint ez évi költségvetés megállapítását a közgyűlés egyhangúlag, jóváhagyólag elfogadta. Ezután özv. dr. Sass Istvánné elnök meleg hangon búcsúzott el s megköszöni az egyesületi tagoknak iránta tanúsított szeretetét és ragaszkodását, egyúttal felhívja a közgyűlést, hogy valassza meg az uj elnököt, a tisztikart és alakítsa meg a választmányt. Elnök ajánlatára egyhangúlag s nagy lelkesedéssel elnökül megválasztja a közgyűlés gróf Apponyi Gézáné szül. Széchenyi Paula grófnő, csillag- keresztes hölgyet, aki eddig is élénk figyelemmel kisérte a nőegylet áldásos működését és aki ismert jótékonyságánál és nemesszivüségénél fogva praedestinálva van az elnöki szék méltó betöltésére. Megválasztattak : Alelnököknek : I ihanyi Domokosné és Ágoston Istvánné, titkár Krammer János, pénztáros: Ferdinand Janos, jegyző Várkonyi Sándor. Választmányi tagok: Bodnár Istvánné, Dörnyei Ferencné, Ferdinánd Jánosné, Hazslinszky Gézáné, Holub Jánosné, Dr Káldi Gyuláné, Kiss Károlyné, Klieber Györgyné, Dr. Komáromy Gyuláné, Kovács Dá- vjdné, Kövessy Ödönné, Krammer Jánosné, Krcsmarik Pálné, László Lajosné, Leopold Sándorné, Dr. Leopold Kornélné, Leicht Lajosné, Dr. Mayer Gyuláné, Mányoky Kornélné, Dr. Müller Ferencné, Nits Istvánné, Oszolyi Károlyné, Perlaky Józsefné, Pirnitzer Antalné, özv. dr. Sass Istvánné, Dr. Spányi Leóné, Steinsdörfer Józsefné, Tekus Vilmosnó, Török Béláné, Triebler Ilma. — A Rokkait-Egylet alakuló ülése. Magyar- országnak 201 városában, falujában megvolt a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj- egyletének fiókja, de Tolnavármegye székvárosában, Szekszárdon csak most, május 11-én volt a helyicsoport alakuló gyűlése. Körülbelül 250 iparos és kereskedő jelenlétében fejtegette az egyesület igazgatója annak előnyeit és lehet mondani, hogy sikerrel, mert előadása óta közel ötven azok száma, kik az egyesület tagjává váltak. Röviden vázolhatjuk az egj’esület nyújtotta előnyt. Aki nem akar vénségére koldulni, az beiratkozik az egyesületbe, mert dacára a csekély heti illetéknek (20, 24 vagy 30 fillér), már tiz év után bekövetkező esetleges rokkantság esetén 8 40, 9 80 illetve 11 *90 korona segélyt nyújt. Ha számításba vesszük, hogy 10 év alatt a legmagasabb osztályban 78 forintot fizet be a tag, mig rokkantság esetén már három hónap alatt tiz évi befizetését visszakapja, úgy csak azon kell csodálkoznunk, hogy prosperálhat az egyesület; mégis mit látunk ? Az egyesületnek 3.300,000 korona vagyona van. Igazán hézagpótló szociális intézmény s örülünk, hogy Szekszárd lakossága levetve az indolenciát, melyben eddig leledzett, megalapította az egyesület 202. fiókját. Az alakuló ülés jegyzőkönyvi kivonatát itt adjuk: Jegyzőkönyv, felvétetett Szekszárdon, 1908. évi május hó 11-én a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-Egylete 202-ik fiókpénztárának alakuló ülésén. Jelen vannak : a hatóság részéről : Ráct József alkapitány, a központi egylet részéről: Katits Antal igazgató, a helybeli tagok közül 50-en, továbbá 170 iparos és munkásokból álló közönség. Koreczky János mint egybehívó ajánlja elnöknek Heller Mór, jegyzőnek Rádnly Sándor tagokat. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri P. Takács Gábor és Tóth Pál tagokat. Napirend: Heller Mór mint elnök bejelenti, hogy a mai gyűlésnek célja az, hogy amennyiben Szekszárdon az egyleti tagok száma a 67-et meghaladta, a tagok előnyére itt a 202-ik fiókpénz55 tiszta bitumenból készített valódi aszfalt-tetölemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, BITUMIIVA“ «fL:^éb TETÖFEDÖANYAG. ellen. «BITUMINÁVAL» fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege «BITUMINA» régi zsindelytetők átfedésére is kiválóan alkalmas. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Szekszárd és vidéke részére: REICH ÁRMIN fakereskedésében Szekszárd 9—30
