Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
2 OLNA VARMEGYE, I9i 8 január c a párttusákba és nem vesz ténylegesen részt a partok csatáiban. A főispán a maga pártállásának hűséges érvényesítése mellett is kell, hogy az egész vármegyéjé legyen, ne pedig csak egyetlen párté. Csak ezzel a helyes állásfoglalással, amint azt a mi főispánunk is tette, mentheti meg a vármegye Jcözbékéjét és nem éleszti a pártvillongásokat és nem dúlja fel a közéletet. Temes, Marostorda és más vármegyékben azért vannak folyton elkeseredett harcok és felfordult közállapotok, mert az ottani főispánok egyes küzdő pártok élére állanak, ami a többi pártoknál méltó elkeseredést szül. Apponyi Géza gróf főispán nem ragadtatja magát el szélsőségekre, nem adja oda magát, nevét, tekintélyét, állásának súlyát egyoldalú pártcélokra, hanem a maga politikai meggyőződésének épségben tartása mellett hű maradt vármegyénk közszelleméhez, mert pártállása dacára tárgyilagos és igazságos akart és tudott maradni. Ezt a nobilis és tiszteletreméltó álláspontot dokumentálta az alispán-kérdésben, amivel kiérdemelte az összes pártoknak, a vármegye egész közönségének őszinte elismerését. A tisztújító közgyűlés. A törvényhatósági bizottság tagjai eddig soha nem tapasztalt számban jöttek be a közgyűlésre, hogy éljenek legfőbb alkotmányos jogukkal. Közel négy százan szorongtak a zsúfolásig megtelt nagyteremben és a karzatot is előkelő hölgyközönség töltötte meg. A vármegye legrégibb bizottsági tagjai egyhangúlag konstatálták, hogy az ódon vármegyeház közgyűlési termében még soha ennyi bizottsági tag együtt nem volt. A vármegye határain kiviil is, messze távolból jöttek össze az alispánválasztásra. Csak a beteg és az öregebb emberek maradtak odahaza, avagy akiket az Ígéret szava tartott vissza. A vidéki bizottsági tagok közül ott láttuk: gróf Széchenyi Sándor főrendiházi alelnök, gróf Apponyi Sándor fő- kamarásmester és Pénzéi Dezső nyug. belügyminiszter, val. belső titkos tanácsosokat: Csapó Vilmos, Sztankovánszky János, Bezerédj Andor, báró ScheU József és Bártól Béla kamarásokat; Bezerédj Pált, a főrendiház tagját; Szilassy Aladárt, a közigazgatási bíróság tanácselnökét, Szeremley Lajos nyug. kúriai bírót; Szabó Károly, Rátkay László, gróf Benyovszky Rezső, Wéber János és Hainrikfy Pál országgyűlési képviselőket; Vizsolyi Ákos, Kovács Sebestyén Endre, Bernrieder József és János, Döry Frigyes, dr. Csapó Dániel, Jeszenszky Andor, Forster István, Tenczlinger Lajos és István, Szeniczey Géza, Hanzély János, Sass László, Szilassy Béla, Fördös Dezső, Pesthy Endre, Forster Gyula és Arthur, dr. Oözsy Tibor, Magyary Kossá József, dr. Daróczy Aladár, dr. Szakách János, dr. Szakácli Ernő, Merhwarth Ernő, Tsehida Arthur, Jó Dömötör Károly, Grünwald Lajos, Ferenrzi Sándor stb. megyei földbirtokosokat; a róm. kath. és protestáns lelkészi karból: Fekete Ágost Biró Imre, Streicher József, Offenmüller Zsig- mond, Magyar Zsigmond, Streicher Péter, Vit- komcs Frenec, Pártos Zsigmond, Frühwirth Géza, Kátai Endre, Tomka Gusztáv, Nyárádi Aladár, Bás Lajos, Tantó János, Vajai István lelkészeket ; dr. Kiss Ernő, dr. Frühwirth Jenő, Fördös Géza, Késmárky Iván, dr. Schwetz Antal, dr. Szily Géza, dr. Keck László ügyvédeket; Strasser Henrik, Óvári F., Spitzer Gy., Lamm P., Bischitz J., Wilczék Sándor, Weiner Jakab, Strasser Vilmos, Hirsch Ignác, Szunyoqh Sándor, Veszelei Zsigmond, Fekete Imre stb. nagybérlőket; a községi jegyzői karból: Klimes Antal, Popovics Gyula, Niefergáll Nándor, Erdős Gábor, Duzs Dániel, Hessz Pál, Virányi Károly, Várkonyi Imre, Ludidg J őzsef, Laki László, Linka Károly, Glöckner Béla, Vanyek Béla, Szabó Zoltán, Takács Gyula, Lemle Béla, Illés Gyula, stb. községi jegyzőket. Apponyi Géza gróf főispán a közgyűlést pont 10 órakor megnyitván, tartalmas megnyitó beszédben utalt a reánk virradt uj korszakra, melyben a törvényhozás akaratából a vármegyék önkormányzati működése beláthatatlan időre újból biztosíttatott. Már közel állottunk a megyei adminisztráció államosításához, de a közelmúltban lezajlott nemzeti küzdelem azzal a tanulsággal szolgált, hogy a megyei autonómiát fenn kell tartani, hogy a vármegyék eddigi hazafias működésöket, nemzeterősitő és ország- fentartó munkájukat tovább folytathassák. A tisztújító közgyűlés vezetésében kiváló gondja lesz rá, hogy a bizottsági tagok korlátlan szavazati jogukat szabadon gyakorolhassák és azon reményének ad kifejezést, hogy a közgyűlés a megejtendő választáskor a közigazgatási felfogás magaslatára fog emelkedni és hogy a tisztviselői állások betöltésénél, a jelöltek kiválasztásánál mérlegelni fogja a közigazgatási szolgálat fokozatos méretét, a rátermeitséget és a képesítettséget, hogy az uj ciklusban vármegyénk tisztikarának jó hire és tekintélye, mely különben sem hagy fenn semmi kívánni valót, ne csak megőriztessék, hanem, ha lehetséges, még fokoz- tassék is Büszke önérzettel mondhatja, hogy Tolnavármegye eddig is a legjobban adminisztrált vármegyék hírnevének örvendett. Erre vall az a tény is, hogy a vármegye közszeretetben álló alispánja, Döry Pál Békésvármegye főispánjává neveztetett ki. (Lelkes éljenzés.) E kinevezésben mindenesetre személyi okok is közreműködtek, de hogy épen Tolnavármegye első választott tisztviselője szemeltetett ki az alföld egy nagy vármegyéje élére, az Tolnavármegye tisztikarának kitűnőségére vall és e tisztikarnak is dicsőségére szolgál. Köszönetét mond a tisztikarnak eddigi buzgó működéséért és azon' meggyőződésének ad kifejezést, hogy a közgyűlés méltányos eljárása a tisztikar további működésére lelkesitőleg és buzditólag fog hatni. A főispánnak élénk éljenzéssel fogadott beszéde után Simontsits Elemér vármegyei főjegyző a hagyományos szokást követve átadja a vármegye pecsétjét és a levéltár kulcsait, mely jelvényeknek a vármegyének 6 évenként kifejezett bizalma ad értéket és díszt és a távozó alispán nevében bejelentve, hogy fentartotta magának a jogot, hogy a vármegyétől vegyen búcsút, a tisztikar nevében mélyen érzett hálájának ad kifejezést a 6 évvel ezelőtt történt választással irántok nyilvánított bizalomért. Bernrieder János nagy elismeréssel és kegyelettel szól a távozó Döry Pál alispán hazafias működéséről, aki a gyászos emlékű Fehérváry-kormány alatt megőrizte a vármegyét a hatalommal való összeütközéstől, majd meleg szavakkal adózik a távozó tisztikarnak buzgó működéséért, biztosítva őket, hogy a vármegye elismerését, köszönetét viszik magukkal. Ezután a főispán Török Bélát a közgyűlés tartamára ügyésznek, Tóth Károlyt pedig jegyzőnek nevezte ki. Schwetz Antal dr. az egyesült ellenzék megbízásából azzal a kéréssel fordul a főispánhoz, hogy döntsön abban a kérdésben, vajon a lemondott megyei tisztviselők szavazhatnak-e a tisztújító közgyűlésen. Az ő felfogásuk az, hogy ez alkalommal csak a kinevezett tisztviselők: a főorvos és a levéltáros szavazhatnak. Továbbá, minthogy az igazolójegyét nem mindegyik bizottsági tag hozta magával és ezekkel visszaélést is lehet elkövetni, mondassék ki, hogy szavazáskor szükség esetén az azonosság feltétlenül igazolandó. Leopold Kornél dr. teljesen egyetért előtte szólóval abban, hogy ezt a kérdést a legszigorúbb korrektséggel kell elintézni, mert egyik párt sem óhajt jogérvénnyel nem biró szavazatokhoz jutni. Szerinte kétségtelen, hogy a törvény értelme szerint a tisztviselők! t a szavazati jog megilleti, mert a törvény kimondja, hogy a még tényleg működő tisztviselők szavazhatnak. Már pedig a mi tisztviselőink még tényleg működnek, mert mandátumuk csak holnap, december 31-vel jár le. (Ellenmondások.) A szónok csodálkozásának ad kifejezést, hogy felfogásának nyugodt, tárgyilagos kifejtése ily türelmetlenséggel fogad- tatik. Nagy tévedés azt hinni, hogy, ha például a tisztujitás december 10-én lett volna, az uj tisztviselők hivatalukat már az nap átvehetik. Az is téves felfogás, hogy az uj választás azért van, mert az eddigi tisztviselők lemondottak. Ez nem áll. Az uj választások nem azért lesznek, mert a tisztviselők lemondottak, hanem azért, mert a megbízatásuk lejár december 31-én. A közgyűlés december hónapban választás utján tölti be a december 31-én megüresedő állásokat, a tisztviselők eddig a napig működnek. A lemondás csak formai dolog, mert ha le nem mondanak, akkor is megüresedik az állás a megbízatás lejártával. A megbízatás pedig hat naptári évre szól, tehát a tényleges működés december 31-ig bezárólag tart. A még tényleg működő tisztviselők alatt a törvény csak a régi tisztviselőket értheti. Apponyi Géza gróf főispán a közvetlen hozzá intézett kérdésre megadja a választ és utalva a törvény kétféle értelmezézének lehetőségere, úgyszintén hivatkozva arra, hogy a jogorvoslat útja mindenki előtt nyitva áll, kijelenti, hogy ö a tényleg működő tisztviselők szavazati jogát elismeri és szavazataikat elfogadja, aki azonban ebben sérelmet lát, a közigazgatási bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. (Nagy éljenzés.) Ezután a kijelölő bizottságba meghívta a főispán Széchenyi Sándor grófot, Szabó Károlyt és Bernrieder János biz. tagokat, a közgyűlés pedig beválasztotta ; Jeszenszky Andort, Boda Vilmost es Bernrieder Józsefet. Egyúttal megalakította a 2 szavazatszedő küldöttséget es pedig a virilisták számára: Széchenyi Sándor gróf v. b. t. tanácsos elnöklete alatt Szabó Károly és Pál József, jegyző : Szévald- Qsz'kár; a választott tagok számara Jeszenszky Andor elnöklet** alatt Weber János és Örffy Lajos, jegyző : Fry Márton dr. A kijelölő bizottság rövid tanácskozás után jelentette, hogy összesen 36 pályázat érkezett be a különféle állásokra, első sorban azonban az alispáni szék külön volna eldöntendő, amelyre egyenlően alkalmas 3 pályázó jelentkezett és pedig ; Simontsits Elemér főjegyző, Szévald Mór és Jeszenszky György báró fő- szolgabirák, akik mind a hárman jelöltetnek. Simontsits Elemér nevének hallatára percekig tartó olyan viharos éljenriadal töltötte be a nagy termet, hogy a választás eredménye nyomban eldöntöttnek volt tekinthető. A szavazás eredménye igazolta is fényesen e föltevést, mert, mint azt Széchenyi Sándor gróf szavazatszedő küldöttségi elnök egy negyed 1 órakor kihirdette, beadatott összesen Joel szavazat. melyből 221 Simontsits Elemérre, 66 Szévald Mórra és 66 Jeszenszky György báróra esett és igy Simontsits illemért a főispán 89 abszolút szó Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- (köhögés, skrofulozis. influenza (ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. {Minthogy értéktelen utánzatokat is'kínálnak, kérjen >mswtfx Roche“ eredeti csomagolást. V. Hoffmann-La Roche &. Co. Basel* (Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak* ban. — Ara üvegenkürt 4.—korona.
