Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-13 / 41. szám

4

TOLNAVÁRMEGYE.

1907 október 13

— Megbízás A Nemzeti Muzeum Tószeg mellett Laposhalmon régészeti ásatásokat eszközöl, melyekhez a Múzeumok Országos Fel- ü gyelősége a maga részéről Holub József budapesti mintagimnáziumi gyakorló tanárt, földin- ket, küldötte ki.

— Hymen. Kocsis József csendőrőrsvezető folyó hó 19-én délután 4 órakor esküszik örök hűséget a szekszárdi ev. ref. templomban Hornok Jolánkának, Hornok József helybeli iparos és városi képviselő leányának.

— Partlépcső készítés. A földmivelési miniszter Paks község kérelmére elrendelte, hogy a Pakson létesített partvédezetbe két kőlépcső helyeztessék el,

— Katonai lóvásár. Folyó hó 25-én a pécsi m. kir. 8. honvéd huszárezred lóavató bizottsága Szekszárdon a kincstár számára lovakat vásárol, amire a lótulajdonosok figyelmét külön fel fogja hívni a város tanácsa.

— A «Gazdák Biztosító Szövetkezetének« támogatására hozott a vármegye áprilisi közgyűlés határozatot. Ez ellen Fleischmann Lipót és társai felebbezést adtak be, a belügyminiszter azonban a vármegye tulajdonát képező épületek tüzbiztositására vonatkozó határozatot mégis helybenhagyta. Nem hagyta azonban jóvá a megyei árvaszék, az árvák és gondnokoltak tulajdonában levő, valamint a gyámpénztári adózók birtokában jelzáloggal lekötött ingatlanok tüzbiztositására vonatkozó határozatot, mert az a miniszter szerint sérti a szabadversenyt és az egyéni jogot, mert mindenki ott biztosit, ahol akar.

— Borzalmas esés A szekszárdi vármegyeháza tetőzetén foglalatoskodnak már néhány hete tetőmunkások, akik mellett nehány gyermek is volt alkalmazva. Hétfőn délután a gyermekek közül ketten elkezdtek a tetőn szaladgálni s játszadozni, miközben az egyik, Molnár Lajos nevű 12 éves űu leszédült a magasból s véresen, összetört tagokkal terült el a járda Kövezetén. A szerencsétlen gyermeknek mindkét Karja eltörött, bordazuzódást szenvedett és fején súlyos, életveszélyes sérülés érte. Azonnal beszállították a »Ferenc« közkórházba ahol ápolás alá vették. Életben ‘maradásához kevés a remény.

— A szekszárdi bábaképző intézetben a belügyminiszter rendelete alapján a f. tanévtől kezdve a téli tanfolyam október helyett szeptemberben, a nyári tanfolyam pedig március helyett február 1-én veszi kezdetét és ehez képest a téli tanfolyam január végével, a nyári pedig junius végével fejeztetik be. Pécsett és Nagyváradon az eddigi tanítási lend megmaradt.

— A kivándorlás vármegyénk területéről az elmúlt szeptember hónapban ismét emelkedő irányzatot vett. Beadatott utlevélkérelem 225; az egész évben 4559. Kiadatott útlevél: Németországba 112, Amerikába 85, egyéb helyekre 10, összesen 207, önálló férfi 21, kiskorú leány 1, önálló nő 5, férfi családjával 20, családja nélkül 84; nő a férje után 39; a kisérők száma volt: 20 felnőtt és 61 kiskorú. Az egyes községekből adott: Mucsi 20, Bátaapáti 19, Báta- szék 14, Tolna, Kajdacs 12, Tevel 11, Czikó

. 10, Báta 9, Nagymányok, Váralja 5, Öcsény, Kölesd, Kisvejke, 4, Bonyhád, Dsztgyörgy, lz- mény, Kéty, Kisdorog, Mucsfa, Majos, Nagy- konyi, Pincehely, Paks, Szekszárd. Zomba 3, Alsónána, Alsónyék, Dombóvár, Decs, Dföld- vár, Gyulaj, Gyönk, Kakasd, Nagydorog, Szálka, Tabód, Tolnanémedi 2 és Bonyhádvarasd, Börzsöny, Belecska, Dőrypatlan, Döbrököz, Diós- berény, Felsőnána, Felsőireg, Hant, Kismányok, Kocsola, Lápafő, Máza, Medina, Mórágy, Nak, Nagyvejkf, Nagyszokoly, Pári, Szedres, Udvari, Várdomb 1—1 kivándorlót.

— Életmentés. Ozorán a Sió hídon játszadozott Kohl Béla ozorai lakős kis leánykája, aki közben leszédült a hídról s beleesett a vízbe. A gyermek sikolyára odasietett Domokos Lajosné, gyorsan csónakba vetette magát, a kis lány után evezett és hajánál fogva, férje segítségével még élve ktmentették a hullámok közül.

— Patika adományozás. A belügyminiszter a paksi második gyógyszertár nyithatását Lévai Izsó oki. gyógyszerésznek engedélyezte.

— Névmagyarosítás. Bergl Gyula duna- földvári lakos folyamodott, hogy kk. István fiának neve »Sándor*-ra magyarosittassék. — Dobrohóczky Imre dunaföldvári születési próbacsendőr nevét »Deák*-ra magyarosította.

— Cselédelhelyező intézet. Szekszárdin a város tanácsa Kristóf György szekszárdi lakosnak cselédszerző intézet nyithatására adott engedélyt.

— Öngyilkossági kísérlet. Király István ozorai lakos f. hó 5-én öngyilkossági szándékból revolverrel magára lőtt. A golyó nemesebb részt nem sértett meg s igy remélhető, hogy az életunt fiatal ember életét megmentik.

i— Tolvaj tanító. Récsey Rezső cikói 24 éves tanító Teppert József cikói plébános Íróasztalát feltörte és abból 500 koronát ellopott. A plébános feljelentésére a csendőrök Récseyt letartóztatták és a szekszárdi kir. ügyészség fogházába szállították.

— Fiú az anyja ellen. Ifj. Schőnecker András paksi lakos édes anyjára, aki őt köny- nyelmüségeért korholta, revolveréből kétszer reá lőtt, majd pedig fejszével támadta meg a tehetetlen asszonyt és rajta életveszélyes sérüléseket ejtett. Schőneckert bekísérték a szekszárdi ügyészség fogházába.

— Hamis pénz. A simontornyai járásban annyi hamis 20 koronást hoztak forgalomba, hogy még mindig akad közülök ecry-kettő. Az elmúlt héten Lővenstein Mór hőgyészi lakos is szolgáltatott be, egy darabot a csendőrségnek, azt azonban, hogy kitől kapta, már nem tudta megáílapitani. A csendőrség a hamis pénzt beküldte a kir ügyészségnek.

— Hitvesgyilkos. Fazekas Kovács József ozorai lakos szóváltás közben feleségét szül. Kis Rozáliát f. hó 7-én úgy megrugta, hogy a szegény asszony pár percnyi kínlódás után meghalt. A durva férjet a csendőrség letartóztatta és bekísérte a szekszárdi kir. ügyészség fogházába.

— ^Végre nem szorultunk már rá, hogy mesterségesen előállított szénsavat használjunk. A Buziásfördőn létesített nagyszabású szénsavmüvek természetes, vegyileg legtisztább szénsavat bármely mennyiségben kartellen kívül szállítanak a világhírű buziásfürdői természetes szénsavas forrásokból.

— Báli selymet, a legújabb divat szerit: valót mélerenkint 1 kor. 20 fillértől bér- és vámmentesen küld, bőséges mintagyüjteményt is a Henneber g-féle selyemgyár Zürichben.

Halálozások.

— Özv. Laskó Gyuláné szül. Kovács Emilia, Dr.Herczegh Gyula szekszárdi köztiszteletben álló orvos édes anyja — folyó hó 7-én hosszas betegség után 68 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett szerdán délután ment végbe. Elhunytáról a következő jelentést vettük: «Alulírottak mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a szeretett és felejthetetlen jó anya, nagyanya, anyós és rokon özvegy Laskó Gyuláné, szül. Kovács Emilia folyó hó 7-én este 9 órakor, életének 68-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A drága halott hült tetemei folyó hó 9-én délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a felsővárosi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke poraira! Dr. Herczegh Gyula, Herczegh Emilia, Laskó Ernő, Laskó Dezső gyermekei, özv. Herczegh Józsefné, szül. Weszely Blanka, Laskó Ernőné, szül. Gyöngyössy Ilona, Laskó Dezsőné, szül. Csery Irén menyei. Herczegh Mariska, Herczegh Józsika, Herczegh Olga unokái.

— Polacsek László máv. ellenőr, szekszárdi vasúti állomásfőnök folyó hó 7-én 42 éves korában elhunyt. Ritka kötelességtudó, a közönséggel szemben kiválóan előzékeny és udvarias, alárendeltjeivel szemben jóságos és amellett

vasszorgalmu köztisztviselő volt az elhunyt, aki tömérdek jelentésben és fölterjesztésben sürgette vasúti bajaink orvoslását. Szekszárdon csak 3 évig működött, de ezen idő alatt a közönség tiszteletét és rokonszenvét vívta ki magának. Elhunytét özvegye és 3 gyermeke siratja. A temetési szertartás a vasúti pályaudvaron szerdán délután nagy részvét mellett ment végbe. A gyászszertartást Rubinstein Mátyás dr. főrabbi és Linhardt Ignác főkántor végezték, tisztviselő társai nevében pedig: Szendrey László helyettes állomásfőnök mondott búcsúbeszédet. A szertartás után a koszorúkkal boritott koporsót egy készen álló vasúti kocsiba helyezték el, ahonnét elszállították Nagyszécsénybe, ahol a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra.

— -Slmaházi Totth Mlháiy — néhai Totth István volt szekszárdi törvényszéki biró legidősebb fia — folyó hó 2-án hosszú, kínos betegség után 53 éves korában Budapesten elhunyt. A megboldogult a 70-es évek végén és a 80-as évek elején igen nagy szerepet játszott a fővárosi fiatalság életében. Jókedvű,' athléta termetű fiatal ember volt. Később megnősült és visszavonult életet élt. Neje, szül. rápolti Nagy Ilona, édes anyja: özv, Totth Istvánná és testvérei : özv. Perezel Rezsőné, szül. Totth El ma, Mányoki Kornélné, szül. Totth Aranka, dr. Schwetz Antalné, szül. Totth Klementine, dr. Totth István és Huszár Dezsőné, szül. Totth Ida gyászolják. Holttestét Albertfalvára szállították, ahol Szabó Antal miniszteri osztály- tanácsos a Szikszay-féle asztaltársaság elnöke búcsúztatta el a hű barátot' aki 23 évig volt állandó tagja ennek az asztaltársaságnak, a sírnál pedig Rácz Pali cigányprímás játszott el egy pár szomorú nótát.

— Hervay Kálmán csanádmegyei földbirtokos és nyugalmazott főszolgabíró, Kövessy Ödön szekszárdi törvényszéki biró nejének édes at yja a múlt héten Battonyán elhunyt. A megboldogult nagyobb szerepet játszott Csanád- megye közéletébe.

A divat.

A divatnak vonzó ereje abban nyilvánul, hogy a ruhának egyes részeit változtatja meg és ezt a többi résznél jobban kiemeli és disziti. Egyszer a derékvonalat, máskor a nyak és váll vonalát változtatja, ezidőszerint • pedig az uj-- akra’ fordítja a legtöbb figyelmet.

Az ujja még mindig bő, japán vagy római jellegű, félhosszu. Mint minden nagy ellentét, a 1 egnagyobb hatás elérését tűzi ki céljául, úgy hogy most méltán fognak nagy hatást elérni azok a modellek, melyek a legelső párisi szalonokban láttak napvilágot. Ezek a félig és egészen hosszú egybenszabott ujjak, melyek megtartották ugyan a hosszabbított vállvonalat, de mégis elidegenítőén hatnak, mert az alakot keske- nyitik és a mostani bő divat után hirtelen megjelenve, szinte ó-divatu benyomást keltenek.

A derék ráncos és redős, elől kendősze- rűen kereszteződve. Általánosságban a rézsut divatvonal, az oldalt alkalmazott disz sokszor csak egyoldalúan jellemzi a mostani divatot. A köröskörül a földre fekvő szoknya, mert a rövidet most csak éppen utcai ruháknál használjuk, a tunika fele hajlik, legtöbbször térdig érő felsőszoknyával, de sokszor csak a disz van úgy alkalmazva, hogy tunikaszerü benyomást keltsen.

A disz sujtáshimzés, zsinór és filéáthuzás. A sujtás nemcsak egyenes sorokban, hanem mindenféle tűzött mintákban. A filéáthuzás az alkalmi ruháknál minden más díszt háttérbe fog szorítani. Ez a két disz géppel is készíthető, de mindenesetre, mint minden kézimunka, úgy ez is ha kézzel van dolgozva, emeli a ruha becsét és szépségét.

* *

A Divat Újság minden hónapban^ kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó»