Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-03 / 9. szám

elhunyt Nagyunk emlékének tartozunk. S azt hisszük, sokan éreznek velünk, sőt biztosait tudjuk: művelt lélek nincsen is, a mely ne igy érezned Adjon tehát mindenki annyit, amennyit adhat! A nagy hatott nevében hálával fogadunk minden fillért, koronát. A szeretet ne ismerjen ma korlátot, amely elválaszt, de a kegyelet igaz, fenkölt érzése hoz­zon össze, egyesítsen mindnyájunkat. Wosinsky emlékének — tartozunk, pedig a hála adós nem maradhat ; úgyis csak kamat­ját rójuk le annak, amit ez igaz ember a tudo­mányért, a művészetért, a hazáért és Istenért az ő lelkes leikével olyan önzetlenül tett, cse­lekedett. A szekszárdi nők megbízásából: Döry Pálné a szekszárdi róm. kath. ovóda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület elnöke. Tihanyi Domokosné az »Egyesült Szekszárd- Tolnamegyei nőegylet« elnöke. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Apponyi Sándor vbtt. főkamarásmester vasárnap délben Buda­pestről Szekszárdra érkezett és az éjjeli vonattal utazott vissza a fővárosba. — Gróf Apponyi Géza főispán a megyei közgyűlés alkalmából 2 napig városunkban időzött. — Döry Pál alispán néhány nap óta Bpesten időzik. — Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnököt hétfőn, névnapja alkalmából úgy a bíróság, mint a társadalom köréből számosán üdvözölték. — UJ táblai bíró-, ő Felsége dr. Huszár Sándor pécsi kir. Ítélő táblai elnöki titkárt a pécsi táblához bíróvá nevezte ki. — Hiv&talbalépés. Peresei Béla közigazga­tási gyakornok hivatali esküjét letette és állá­sát a vármegyénél elfoglalta. — Bírósági kinevezések- Az igazságügymi­niszter Szász Károly szekszárdi kir. jbirósági és Szigethy Lajos kir. törvényszéki aljegyzőket ugyanoda jegyzőkké nevezte ki. — A székesfejérvári püspök Pécsett. Dr. Prohászka Ottokár székesfejérvári tudós püs­pök március hó 4-én, 5. és 6-án este 6 órakor Pécsett a Kath. Kör helyiségében kizárólag fér­fiak számára konferenciabeszédeket fog tartani. Továbbá márc. 5-én d. u. 3 órakor márc. 6., 7* és 8-án délelőtt és délután (később meghatáro­zandó órában) az apácák templomában kizáró­lag nők számára szentgyakorlatokat fog tartani. — Iskolaszéki ülés és az uj leányiskola. A szekszárdi községi iskolaszék február hó 23-án Boda Vilmos elnöklete alatt ülést tartott. Boda kegyeletes szavakban emlékezett meg az iskola­szék egyik kitűnő tagjának, Wosinsky Mór tudós apát-plébánosnak haláláról, egyben emlékét kéri jegyzőkönyvben megörökiteni. Majd ez építendő polg. leányiskola ügyét tárgyalták. Az épület költségeire 100.000 koronás kölcsönt vesz fel, melynek kamatai és részletei a polg fiú és le­ányiskola pénztári maradványából törlesztendők esetleg a hiányzó összeget városi pótadóból fe­deznék. Az iskola telkén álló ház lakóinak ápr. 24-ére felmondanak, hogy az építkezés a jövő évi augusztus hóra befejezést nyerjen és a le­ányiskola az uj házba költözhessék 1908-9-ik tanévre. — Uj jogtudor. Pártos Gyula ügyvédjelölt sikeresen tette le a szigorlatot és tegnap avat­ták fel jogtudorrá a kolozsvári tudományegye­temen. — Széli Kálmán és a D. K E. a pécsi or­szágos kiállításon. A Dunántúli Közművelődési Egyesület csütörtökön délután Széli Kálmán diszelnöklésével és őrgróf Pallavicini Ede el­nökletével 5 órakor igazgatósági ülést tartott. Az ülés legfontosabb tárgya annak a megálla­pítása volt, hogy a D. K. E., mely a Dunántúl kulturális érdekeinek hivatott fóruma, minő mó­don vegyen részt a pécsi országos kiállításon, mire Széli Kálmán lelkes szavai után őrgróf Pallavicini Ede indítványára határozatba ment, hogy a D. K. F. ez évi közgyűlését, május hó 26-án Pécsett fogja megtartani; az ünnepi be­szédet ez alkalommal Széli Kálmán fogja tar­tani. Rákosy Jenő főrendiházi tag pedig külön előadásban fogja méltatni azt a fontosságot, melyet a pécsi kiállítás a Dunántúl fellendíté­sére gyakorol. — Eljegyzés. Dr. Kovács Bálint leányát Évikét éljegyezte Fabriczius István alapítványi uradalmi felügyelő. — A pécsi káptalan. Kinos és méltó féltiN nést keltett a pécsi káptalannak merev és indo-1 lens magatartása, melyet Wosinsky Mór a pécsi egyházmegyének papi és egyéb erényekben egy­aránt kiváló és kimagasló tagjának elhunyta alkalmával tanúsított. Úgy látszik, hogy azt a cinikus és közismert mellőzést, melyet a mélyen tisztelt káptalan Wosinsky iránt már életében tanúsított, következetesen megőrizték holta után is. A káptalan belső ügyeibe avatkozni nem akarunk, ahhoz nincsen jogunk — és azért nem kutatjuk : váljon igaza van-e egyik pécsi laptár­sunknak, amely Wosinsky elhunyta alkalmával igen nyomatékosan konstatálta, hogy a káp­talan Wosinskyt érdemei ellenére mindenkor mennyire mellőzte. Laptársunk erről a követke­zőket írja : «Mi, pécsiek, mindig szeretettel viseltettünk iránta s ide kívántuk hozzánk. Valahányszor egy-egy kanonoki szék üresedett meg a pécsi káptalanban, az a jámbor óhajtás ujult meg lelkűnkben : vajha Pécsre neveznék ki a tudós egyházférfiut, aki a muzeumügyünknek végtelen nagy szolgálatokat tehetne. Az óhajtás mindig csak jámbor óhajtás maradt. Wosinsky Mór any- nyira liberális és annyira tudós pap volt, hogy a magasabb egyházi fölfogás szerint, nem vált be nálunk kanonoknak. Egyik néhai püspökünk akképpen nyilatkozott egy alkalommal, hogy a káptalannak papokra és nem tudósokra van szüksége. így aztán nem juthatott Pécsett ka­nonoki székhez a derék Wosinsky bármennyire szívesen látta volna körünkben az egész város művelt társadalma, bármennyire jött volna és bármennyire rászolgált a kitüntetésre.» Az úgynevezett «magasabb egyházi fel­fogás» analizálásába nem bocsátkozunk, mi, mint Wosinsky lelkészi működésének közvetlen szem­lélői, csak azt tudjuk, hogy benne a lelkes pap és kiváló tudós gyönyörű összhangban példásan egyesült és érvényesült. Azonban az már igenis a nyilvánosság elé tartozik, hogy leszögezzük azt a tényt, hogy a pécsi káptalan Wosi/nsky temetésén magát nem is képviseltette, a szertartást sem egyik kiküldött tagja sem pedig más meg­bízott helyettese által nem végeztette, de a sze­gény káptalan még egy koszorút sem tett a ra­vatalra és még csak egy részvéttáviratot sem kül­dött, mikor az egyházmegyének egyik dísze és ékessége hunyt el, kinek halála az egész or­szágban fájdalmas megdöbbenést keltett. A káp­talan eme érthetetlen és menthetetlen eljárásá­hoz nem füzünk hosszabb kommentárt, de ezen minden körben feltűnést keltett tény fölött nem térhettünk szó nélkül napirendre. — Uj telekkönyvvezetők. Az igazságügymi­niszter Keplinger Géza szekszárdi, Killer Gyula paksi és Pirkner József dunaföldvári segédte- lekkönyvvezetőket jelenlegi alkalmaztatásuk he­lyén- telekkönyyvezetőkké nevezte ki. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Ganser Mihály dunaföldvári adótisztet ugyanoda adó­hivatali ellenőrré nevezte ki. — Apponyi Géza gróf főispán Boór Aladár végzett joghallgató bonyhádi lakost a völgységi járás főszolgabírói hivatalához díjtalan vármegyei közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — A pécsi kir. ítélő­tábla elnöke Dr. Weichhart Rezső szigetvári kir. jbirósági díjtalan gyakornokot a szekszárdi kir. törvényszékhez díjas gyakornokká ne­vezte ki — Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék Paskusz Emil szekszárdi épületfakereskedő ellen elrendelte a csődöt. Csődbiztos: Mirth László kir. törv. albiró, tömeggondnok: László Lajos ügyvéd, helyettes tömeggondnok: Dr. Gulyás József ügyvéd. TOLNA VARMEGYE. — Esküvő. Matieka Ede Mátyás hétfőn tartotta esküvőjét a kölesdi róm. kath. tem­plomban Széles Szerénával, Széles Ferenc kö- lesd-tengelici máv. állomásfőnök lennyával. — Irodalmi ereklye. Jámbor Pálnak, me­gyénk elhunyt jeles fiának két érdekes kézirata került múzeumunk birtokába, melyeket boldogult WosinskiMór apát-plébános, múzeumunk nagy­nevű igazgatója halála előtt né.hány nappal adott állapunknak közlés végett. A becses kéziratok a következők : A hourgesi tón. E kék tón, mely legszebb a töldön, Hol megáll gyakran a lapát, Itt csolnakázott rég Lamartine Az égre bízva csolnakát. Hová lett a szép Gracziella ? Hová a sajkás éneke ? Csak a kék ég mosolyg a tóra S az égre a tó tüköré. Alusznak ők. De zeng a tó még. S ragyog rajt ihlett homlokod, Viszhangzik a Lac .úl a parton Köszöntve fönn szép angyalod; Bár sűrű lombos koszorúdból Több galyt letört a hab s a szél: De fennmaradt legszebb dalod, fenn, Parton maradt e zöld levél. * Hiador. Kedves növendékem ! Fogadja meleg köszönetem az Idyllért. Az első felvonást már elolvastam. A versek könnyen folynak. Sok szerencsét és munkakedvet! szerető tanára Jámbor Pál. — Fényes esküvő — fényes papi honorári­um. Az elmúlt hetekben ment végbe az a fényes esküvő Bécsben, amely felé érdeklődéssel for­dult az egész világ. Hogyne, mikor a vőlegény egy Rothschild volt, akinek császárok és királyok tartoznak, a menyasszony pedig egy magyar leány: Wertheimstein Rózsi. Az esküvőn jelen volt Kecskeméti Lipót dr. a nagyváradi főrabbi is, aki remek magyar beszédet intézett az ifjú párhoz. A főrabbi fejedelmi ajándékot, 500 font sterlinget kapott a szép beszédért. Ha elgondol­juk, hogy az egész beszéd 204 szóból állott s a tiszteletdij 500 font sterling, ami a mi pénzünk szerint 12.000 koronát képvisel, könnyen ki­számíthatjuk, hogy minden szóért 40 korona jutott. Hát ilyen drágán se fizették még a ma­gyar szót — Bécsben. — Visszavont áthelyezés. Mosgai Sándor szekszárdi segédlelkész a pécs-belvárosi plé­bániához helyeztetett át, ezen áthelyezést cizon- ban a püspöki helynök felfüggesztette és őt Wölíel Ferenc segédlelkésszel együtt bízta meg a szekszárd-belvárosi adminisztrátori te­endők ideiglenes ellátásával. — Wallenstein Róza — osztrák. Múlt szá­munkban eredeti szövegében közöltünk egyát- iratot, a melyet a budapesti államrendőrség to- loncosztálya intézett Arad városához, Ebben az átiratban a rendőrség aziránt érdeklődött, vájjon a Polónyi-affér hősnője, báró Schönbergerné- Wallenstein Róza nem-e aradi illetőségű, mert férje állítólag odavaló. Az ügy tudniillik csu­pán azért volt érdekes, mert meg kellett állapí­tani, . hogy abban az esetben, ha a kitiltott bá­rónő a tiz esztendő letelte előtt visszatérne ide Budapestre, hova volna toloncolandó. Arad vá­ros kapitánysága megindította a nyomozást a báróné illetékessége irányában s miután befe­jezte puhatolódzásait, most a következő átiratot intézte a városi tanácshoz: Tekintetes Tanács! BáróSchönberger Béláné, született Wal­lenstein Róza a becsatolt iratok szerint nem aradi illetőségű, a mennyiben férje, illetve annak atyja, Görz (Isztria) város tanácsának 4"94|1890. számú bizonyítványa szerint görzi illetőségű, tehát osztrák honos. Arad, 1907. február hó 26-án Sarlót Domokos, rendőrkapitány. Görz város ezt a bizonyitványt 1890-ben állította ki, a mikor Schönberger Béla bárót sorozták és illetőségét meg kellett állapítani. 1 ‘ 07 március 3

Next

/
Thumbnails
Contents