Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-24 / 8. szám
8 TOLNA VARMEGYE. 1907 február 24 — A Tolnavidéki Takarékpénztár 32-ik évi zárszámadása megjelent. A mérleg adatai az intézet szakavatott vezetését bizonyítják. Részvénytőke 100,000 kor. Ugyanennyi a tartalék- tőke. Nagyon tekintélyes a betét állománya: 1 millió 898,432 K, váltótárcája 1.514,169 K és jelzálogos kölcsönei 763,340 K. Az évi tiszta nyereség 28,804 K, amiből minden részvény után osztalékul fizetnek 34 K-t, összesen 500 részvény után 17,000 K-t, a tartalékalapokra 5,000 K-t, jótékony célra 350 K-t és az uj számlára átvisznek 3,875 koronát. Az intézet élén Borsódy Lajos vezérigazgató áll. — Gyönkvidéki Gazdasági Hitelszövetkezet. Az Országos Központi Hitelszövetkezettel kapcsolatban 1907 február 17-én megalakult Gyönkön a tervezett hitelszövetkezet. A központ az alakuló közgyűlésre kerületi felügyelő elfoglaltsága miatt Vighelmre titkárt küldötte ki Budapestről. A közgyűlésig rövid hat nap alatt százötvenen jelentkeztek tagul írták alá az alap szabálytervezetet, és 252 üzletrész lett jegyezve 50—50 koronával. A közgyűlés az ajánlott Gyönki Hitelszövetkezet cég helyett az előér- tekezletnek dr. Mányoky Gyula által előterjesztett indítványára á megfelelőbb Gyönkvidéki Gazdasági Hitelszövetkezet nevet fogadta el, valamint azt is, hogy a szövetkezet működési köre Gyönk székhellyel annak vidékére, Varsád, Kistormás, Kalaznó, Szakadáth, Diósberény, Szárazd, Keszőhidegkut, Belecska és Udvari községekre is kiterjedjen. A vidékről is többen jöttek, Szakadátról és Diósberényből pedig az elöljárók Albrech- tovich Imre és Nagy József községi jegyzőkkel az élükön jelentek meg. A közgyűlést a központi kiküldött vezette és ő, a kezdeményezők részéről pedig dr. Mányoky Gyula intéztek beszédet a közönséghez. A gyűlés végén a közönség nevében a szövetkezet alapítóinak dr. Mányoky ügyvédnek, Kosa Ferenc lelkésznek, Kring Ödön Grosch Ödön néptanítóknak, Schmidt Ferenc kereskedőnek, ur. Jeszenszky György főbíró mondott köszönetét. — A főszolgabíró beszédjére Kosa Ferenc válaszolt, hogy első sorban nem őket, hanem br. Jeszenszky Györgyöt illeti meg az elismerés. A közgyűlés br. Jeszenszky György megérdemlett lelkes éltetése közben zárult be. A közgyűlés után igazgatósági elnökké: Schmidt Ferencet, helyettes elnökké: Szász Imrét, felügyelő bizottsági elnökké : Kosa Ferencet, helyettes elnökké: br. hiáth Elemért választotta meg. Az igazgatóság ugyanekkor megválasztotta a szövetkezet tiszti karát : könyvelővé Grosch Ödönt, pénztárossá: Kring Ödönt, jogtanácsossá : dr. Mányoky Gyulát. A szövetkezet a cégbejegyzés szerintH után azonnal megfogja kezdeni működését. — A szölönyitás és metszésről rajzokkal szemléltetett, könnyen érthető tanulságos magyarázatok vannak Vaday József «Vincellér- köny* című népszerű könyvében, melyet a Népkönyvtárak Országos Tanácsa 312/1907 számú határozatával a közhasznú népkönyvtári müvek jegyzékébe fölvett és az Országos Gazdasági. Kiállítás elismerő oklevéllel kitüntetett. Ez a könyv megrendelhető Vaday József címén Nagyváradon postai utánvét mellett 1 korona 35 f. vagy több példányban csomagban 90 fillérjével. (A póstadij a rendelőt terheli.) es IRODALOM. — A Magyar Hírlap illusztrált húsvéti albumát a magyar irodalom színe java irói Írják. Valósággal fényes névsor az, amit ebből az Írógárdából összeállítottunk. Bársony István, Benedek Elek, Bródy Sándor, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Herczeg Ferencz, Ignotus, Kaffka Margit, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferencz, Rákosi Jenő és Tormay Czeczil gyönyörű meséit tartalmazza a Magyar Hírlap húsvéti albuma. A rendkívül díszes és a maga nemében páratlanul szép és érdekes albumot díjtalanul ingyen kapja meg a Magyar Hírlap minden olyan előfizetője, aki 1. vagy már most is. mint negyedéves előfizető van bejegyezve: 2. vagy. ha uj előfizető legalább is negyedévre küldi be az előfizetési pénzt: 3. vagy pedig ámbár hónapönkint újítja is meg az előfizetést, ha legalább három hónap óta egy- végben előfizetője a Magyar Hírlapnak. A Magyar Hírlapot a vidéken is minden előfizető már a reggeli órákban megkapja. A Magyar Hírláp előfizetési dija: 1 hónapra 2 k. 40 f. negyedévre 7 k. 2Ö f. félévre 14 k. A Magyar Hírlap kiadóhivatala, Budapest, Báthory-utca 3. KÖZGAZDASÁG Ivanich gőzekéje. Magyarországon is elérkeztünk a mező- gazdaság tengerentúli üzemmódjához, mely az emberi munkának gépekkel való lehető legnagyobb mérvű pótlásban áll. Amire Észak-Ame- rika Kénytelen volt, nem lévén még elég mező- gazdasági munkása, arra a magyar gazdát kényszeríti az a körülmény, hogy már nincs elég munkás, aki az egyre belterjesebbé váló üzem sokoldalú munkakövetelményének eleget tegyen. A munkabérek rohamos emelkedésével, melynek — nézetünk szerint — még csak elején állunk, mint minden gazdasági üzemben, a magyar mezőgazdaságban is világos e’tolódás mutatkozik a munka-quantumtól a munka-qua- litás felé. A sok és rosszul fizetett unskille labourer típusát felváltja a kevesebb, de jól fizetett qualifikált munkás." Hogy ez a szükséges folyamat zavarok és nagyobb megrendülések nélkül lebonyolód- hassék, annak nálunk egynél több akadálya van. A legnevezetesebbek egyike birtokos közép- osztályunk nagyfokú eladósodása és a mező- gazdasági gépeknek, melyekre szükség volna, viszonylagos drágasága. E második bajon hazai géptermelésünk fog előreláthatólag segíteni. A talajmivelés kérdése a modern mező- gazdálkodás egyik égető problémája. A dráguló húsárakkal s még inkább az emberi munkabérek nagyon is méltányos és nagyon is idején való felszökkenésével az ökörfogattal való szántás mind kevésbbé állja meg helyét a jobb minőségű és olcsóbb motorikus talajmiveléssel összehasonlítva. Ámde a Fowler-gőzeke ára oly magas, hogy ily befektetésjegy izolált közép- és kisbirtoknál, avagy egy bizonyos időszakra szóló bérgazdaságnál aggályosnak fog mutatkozni,, hacsak, amire csak kevés gazda hajlandó, mellléküzemül bérszántásra is nem rendezkedik be. A közép- és kisüzem két módon segíthet magán. Először gépszövetkezetekkel. De erre nálunk, az elszigetelődés, a szeparatizmus, a magának élés országában, hol a közszellem inkább szólamokban jelentkezik, aligha van még szélesebb kilátás. Marad a második mód. A motorikus talajmivelés olcsóbb eszközét megtalálni. E cél szolgálatába sok tehetség, vesződség és tulcsigázott remény szegődött. Innen is, onnan is jelentettek egy-egy megfelelő találmányt, mely azonban a gyakorlat tüzpróbáját nem állta ki. lfj. Ivanich Antal, jeles dombóvári gépész is az olcsóbb, motorikus talajmivelés megoldását tűzte ki célul. Ő ama kiváló technikai selt- made-man-ek egyike, akiket Amerika, mely ipari nagyságát nekik köszönheti, annyira megbecsül társadalmilag és anyagi értékelésben. Hét hosszú éven át kísérletezett és költött a nagy gazdasági cél szolgálatában, egy pompásan átgondolt találmánya alapján. Kettős megfigyelés ösztökélte. Egyik a cséplő locomobilnak a gazdaságban az év legnagyobb részében kihasználatlanul hevé- rése. A másik a középbirtokosság széles rétegeiben megnyilvánult az az óhaj, hogy oly gőzszántó-garnitura létesittessék, melynek ára és megbízhatósága megszerzését lehetővé tegye mindazoknak', akik a nagy befektetési tőkét igénylő külön gőzszántó-garnitura megvételét nem engedhetik meg maguknak, de a mely mi- velést mindazáltal gazdasági szempontból elengedhetetlennek tartják. Ivanich garnitúráját annak idején részletesen megvitatták, Sporzon és Karkovány tanárok, továbbá olyan kiváló gazdákból álló mező- gazdasági szakbizottság, mint aminők Döry Hugó, Jagicza István és Veszelei Zsigmond urak. A garnitúrák technikai értékét és mező- gazdasági használhatóságát illetőleg utalok az ő jeles szakavatottságu jelentéseikre (Köztelek,. 1903. jul. 4. és 1906. január 6.) Az ózsaki gazdaság is átalakíttatta az 1905. és 1906. évben beszerzett 2 Magyar Állami 10—10 lóerejü lokomobilját. E gőzeke munkáját ez év elején megtekintették Ózsákon Blazsek és Molnár gépgyári igazgató1 urak Budapestről s az őr megfigyeléseik megegyeztek saját tapasztalatainkkal, melyek a következők : Az Ivanich-féle gőzeke 8 hüvelykre, agyagos és nehéz talajon óránként 1 kát. holdat szánt, 11 — 12 hüvelyk mély szántásnál pedig 1000—1200 négyszögölet végez. A gép megfelelő utón vontatási célokra is használható. Az lvanich-féle gépeknél szántás alkalmával a lendkerék fordulatszáma 200 ra emeltetik fel, miáltal a gép erőkifejtőképessége gépenkint 40 tényleges mechanikus lóerőre lesz fokozva. Ez a tiszta muakaerő áll rendelkezésre az 5—5 testű ekével való szántásra. Ezért a megrendelőnek legyen gondja rá, hogy az erős munkateljesítésnek megfelelőleg a gép szerelvényei elég szilárd alkatrészekből készüljenek. Ivanich maga erre nézve a következő követelményeket állítja fel : «Az első futókerekek talpai szélesek, a hátsó kerekek 1400. mm. átmérővel bírnak, szélesek és kapaszkodó lécekkel vannak ellátva, az, összes tengelyek, keresztfejek és dugattyú rudak Bessemer-aczélból vannak gyártva, az összes erőátviteli fogaskerekek és maga a kötéldob diósgyőri acél- öntvényekből készül, a csapágyak kemény fémmel vanrlak kibélelve és erős méretűek. Az ekefejek diósgyőri acélöntvényből, a kormánylemezek pedig Compound-acélból készülnek.» A szállított szerelvényeK megfelelő minőségéről való meggyőződés természetesen a megrendelőnek az adott esetben kétszeresen fontos feladata. A szükségelt kőszén és viz mennyiségét illetőleg tapasztalataink nagyjában megegyeznek a dombóvári eredményekkel. A szükségelt emberi erőt illetőleg Ivanich szerint elegendő agy gépész, két fütő és egy ekevezető. Tapasztalataink szerint nehezebb viszonyok között kívánatos mindegyik lokomobilon külön- külön egy-egy gépész jelenléte. A dombóvári próba óta Ivanich számos kisebb-nagyobb javítást eszközölt modelljén, amelyekről Karkóvány Ákos tanársegéd ur nálunk jártában elismeréssel nyilatkozott. Az Ivanich-féle gőzeke berendezése esetén igen kívánatos időnyereség szempontjából a cséplési munka lehető siettetése. Ami magát a talaj megmivelését illeti, e pontban az Ivanits-téle ekéről a legjobbat mondhatjuk. Mindent összevéve egy nem ugyan abszolúte jó (maga Ivanich sem akarhatott ilyet alkotni !), de relative kiválóan meg félelő gőzszántó-garnitura állíttatott itt elő, mely. a cséplő, lokomobilok ügyes átalakításával a középbirtok.
