Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-10 / 6. szám

2 TOLNA VARMEGYE. 1907 február 10 A közoktatásügyi miniszter Gyönkön állami óvóiskolát szervez; a döbröközi rk. hitközség 6 tantermes és tanitói lakásos uj iskolát léte­sít 55 ezer korona költséggel. Az állategészségügy javulást mutat. A .dombóvár— simontornyai és tamasi járás a sertésvésztől megtisztult. •A törvényszéki fogbáZbS.D letartóztatva .Volt 206 egyén. Föltételes szabadságra bocsáj- tatott 1 egyén. ' VÁROSI ÜGYEK. — Szekszárd város képviselőtestülete f. évi február 9-én délután 2 órakor a városháza nagy tanácstermében rerdkivüli képviselőtes­tületi ülést tart. Tárgysorozat: 1. Az ülés jegyzőkönyének hitelesítésére 2 tag kiküldése. 2. Az ártézi kút létesítése tárgyában meg­tartott versenytárgyalás eredményének bejelen­tése s a szerződés megkötése iránti intézkedés. 3. A földmives iskola és gazdasági ismétlő- iskola létesítése tárgyában kiküldött bizottság javaslata. 4. Az újvárosi menedékház felépítése, úgy az ártézi kút létesítéséhez szükséges költségek­nek kölcsön utján való fedezése. 5. A hiv. iratoknak sokszorosítására vo­natkozó előterjesztés. 6. A múlt évi városi számadás megvizs­gálása iránti intézkedés megtétele. 7. Városi számvevői állás rendszeresítése iránti előterjesztés és helyettesités utján való betöltése. 8. A polgári iskola m. évi számadásának megvizsgálása. 9. A városi főjegyző, jegyzők, jogügyi tanácsnok, pénztárnok és nyilvántartó kérvénye fizetés felemelés iránt. 10. Schvarcz Keresztély és Virág János kérvénye fizetés felemelés iránt. 11. Ferencz József végrehajtó kérvénye fizetés javítás iránt. 12. Dömötör Miklós anyakönyvvezető kér­vénye, a kivonati dijak átengedése iránt. 13 Finta Ferencz kérvénye a Csörgető je­gének 6 évre való kibérlése iránt. 14. A kövezeti vám szedéséhez elkészített tervek bemutatása, a vámszedési jog engedé­lyezéseinek kérelmezése s a szükséges határozat meghozatala. 15. A szekszárd-bátai ármentesitő társulat kérvénye ingatlan eladása iránt. 16. Taksonyi János hasonló kérvénye. 17. Ferencz közkórház hasonló kérvénye. 18. Illés János hasonló kérvénye. 19. Sándor János hasonló kérvénye. 20. Illetőségi ügyek. 21. Fogyasztási adó leirás iránti kérvények. KÖZSÉGI ÉLET. — Simonmajor községben a Schmidt Oszkár eltávozása folytán megüresegett bírói állásra Voitt Ottó közgyám, ennek helyébe Aidelt István, Cselenkó József és Szilágyi János elöljárók helyére pedig Gazdag József és Palkovics Lajos választatott meg. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank tőkeemelése. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgatósága, igazgatótanácsa és felügyelő- bizottsága e hó 6-án, szerdán gróf Széchenyi Sándor v b. t. t. elnöklésével együttes ülést tartott, amelyen tárgyalták az igaz­gatóságnak az alaptőke fölemelésére vonat­kozó javaslatát. A gyűlésen a megbízott tagok csaknem teljes számban jelentek meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére Szeghy Sándor és dr. Hangéi Ignác kérettek fel. Beható tanácskozás után egyhangú helyesléssel fo­gadták az igazgatóság előterjesztését, mely szerint az 1000 darab .400 korona névér­tékű részvénnnyel teljesen befizetett 400,000 korona alaptőke 1000 drb. 400 korona név­értékű uj részvénynek kibocsátásával 800,000 koronára emeltessék fel. Az igazgatóságnak az e tárgyban március hó 4-én megtartandó rendkivüli közgyűlés elé intézett javaslata szószerint igy hangzik : Tisztelt Közgyűlés! Intézetünk főbb üzletágainak állandó és fokozatos fejlődése és az intézet kiterjedt üzletkörének további célirányos belterjes fejlesztése kötelességünkké teszi, hogy sa­ját tőkéinknek megfelelő és aránylagos szaporításáról kellő időben gondoskod­junk. A szükséges anyagi erőforrásokat el­sősorban saját erőnkben kell keresnünk és találnunk, mert minden irányban való megnyugvást és biztonságot, amire mun­kálkodásunk és tevékenységünk körében szükségünk van, legfőképpen saját erőnk tudata képes nyújtani. Ezen cél elérésének és biztosításának legalkalmasabb módja — amint ezt az ország legtekintélyesebb pénzintézeteinek példája is mutatja — a részvénytökének felemelése. Ez okból szük­ségesnek tartjuk, hogy 400.000 koronás részvénytőkénk 1000 darab egyenként 400 korona névértékű uj részvénynek az alábbiak szerint eszközlendő kibocsájtásá­val 800.000 koronára emeltessék föl, ami egyrészt az intézetnek saját tökéi és a gondozására bizott idegen vagyon között szükséges összhangot erősbiti, másrészt pedig az üzletkörnek a legmesszebbmenő óvatosság szem előtt tartásával szélesebb alapokra való kiterjesztését, tehát a hitelt kereső közönség jogos igényeinek kielégí­tését közgazdasági életünk három egyaránt jelentős tényezőjének: a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem hasznára mozdítja elő. Az intézet mostani rész­vénytőkéje .... 400.000-— K Általános tartalékalapja. . 94.012-48 „ Osztalék alapja .... 50.000 — „ A hitelszövetkezeti tartalék­alap ....... 6.908 53 „ A nyugdíjalap .................. 40.355 40 „ A házfentartási alap . . . .4 516 27 „ A folyó évre áthozott nyereség...................... 12.162-87 „ Eg yüttesen tehát 607.955 55 K tesznek ki összes saját tőkéink, ami által minden egyes mostani 400 koronával teljesen befizetett 400 koronás névértékű részvénynek tényleges belső értéke 607 korona 95 fillér. Ezen belső értéket fejezi ki és azzal teljesen arányban áll részvényeinknek je­lenlegi forgalmi értéke is, mert az utóbbi időben 600 koronáért kerültek forgalomba az egyes részvények és az utolsó előtti 4 éven át fizetett 30 korona és a múlt évre megállapított 32 korona osztalék, a névértéknek 7 és fél, illetve 8 százalékos, a forgalmi értéknek pedig 5 százalékos és még annál is valamivel magasabb kama­toztatásának felel meg. Jelenlegi részvényeseinket mégis abban a kedvezményben akarjuk részesíteni, hogy a kibocsátandó uj részvényekre nézve az ő föltétien elővételi jogukat biztosítani kí­vánjuk, még pedig a darabonként 600 koronát meghaladó tényleges belső érték és forgalmi ár helyett csupán 520 koronás árfolyam mellett. Azt a többlet különbözeiét, amely a részvények qévértéké és kibocsátási ár­folyama között jelentkezik, általános tar­talék, osztalék és rendkivüli tartalékalap­jainkhoz kívánjuk ^csatolni Ilyen módon részvénytőkénk lesz 800.000 korona, tartalékalapjaink pedig több, mint 300.000 korona, intézetünk saját tőkéi tehát meghaladják majd összesen az 1 millió 100.000 koronát. Amennyiben pedigeddigi részvényeseink a kibocsátandó összes uj részvényekre az elővételi jog gyakorlására megszabandó időn belül igényt nem tarta­nak, az eképpen még esetleg megmaradó részvényeket az igazgatóság, mindenesetre a részvényesek részére biztosított kedvez­ményes árnál magasabb árfolyam mellett fogja a jelentkezések sorrendjében és ará­nyában áruba bocsátani. Mindezek alapján a következő tiszte­letteljes indítványt terjesztjük a tisztelt közgyűlés elé: 1. Mondja ki a közgyűlés hogy az intézet részvénytőkéjét lOOOdarab, egyen­ként 400 korona névértékű 1001—2000-ig terjedő folyószámmal ellátandó, névre szóló uj részvény kibocsátása által 400.000 koronáról 800.000 koronára felemeli. 2. Minden egyes régi részvény után 520 korona árfolyamban egy uj részvény jár. Az eddigi részvényesek elővételi jogukat folyó évi március hó 30-án déli 12 óráig gyakorolhatják és aki elő­vételi jogával élni kíván, tartozik a régi részvényeket az intézet pénztáránál folyó évi március hó 30-án déli 12 óráig bemutatni, hogy azokra az előjegyzés föl­jegyeztessék. 3. Az elővételi jog bejelentésekor le­fizetendő részvényenként 20 korona és az 520 korona után 1907. évi január 1-től a befizetés napjáig járó 5 százalékos kamat. 4. Minden részvény után fizetendő továbbá folyó évi április hó 15-ig . 100-— K „ „ junius „ 15-ig . 100-— „ „ „ augusztus „ 15-ig . 100-— „ „ „ október „ 15-ig . 100-— „ „ „ december „ 15-ig . 100-— „ a mindenkori vételármaradvány után járó 5 százalékos kamatokkal együtt. 5. A részvényeseknek szabadságában áll több részletet vagy valamennyit egy­szerre, a kitűzött határidő előtt is, befi­zetni, m ely esetben az 5 százalékos kamat csak a kifizetés időpontjáig jár. Minden elkésve teljesített részlet után, a késedelem napjától 6 százalékos késedelmi kamat fizetendő. 6. A befizetésekről a részvényes ideig- leneselismervényt kap, amelynek bevonása, illetve a teljes befizetés megtörténte után az 1907. évre szóló befizetési szelvények­kel is ellátott uj részvények 1908. évi január hó 1-éig a részvényeseknek kiszol­gáltatni fognak. 7. Az a részvényes, aki elővételi jo­gát 1907. évi március hó 30-ig be nem jelenti és nem érvényesíti, e jogát elveszti; aki pedig valamely részlettel, a részletfize­tésre megszabott utolsó határidőn túl is hátralékban marad, az (kereskedelmi tör­vény 169. §-a) elveszti az aláirásával szer­zett jogait és teljesített befizetése a tarta­lékalap javára esik. 8. Azok az ujonan kibocsátandó részvények, melyekre nézve az eddigi rész­vényesek az elővételi jogot nem érvénye­sítik, az igazgatóság által annak idején megállapítandó árfolyam mellett, ami azon­ban mindenesetre a részvényesek számára biztosított kedvezményes árfolyamnál csak magasabb lehet és az egyebekben itt körülirt feltételek szerint, értékesítendők. 9. Az összes részvények után a név­értéken felül befizetendő összeg az intézet általános tartalék, osztalék és a létesítendő rendkivüli tartalékalap javára Írandók. 10. Az uj részvények birtokosai már 1907 év január 1-töl kezdve a régi rész-

Next

/
Thumbnails
Contents